Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

12 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1999. MÁRC. 102. • Frakciók és voksok Ki hol ülf úgy szavaz? A képviselői csoport­ba tömörült városa­tyákat legtöbbször kö­ti a frakciófegyelem. Ez azt is jelenti, hogy adott ügyben kötelező így vagy úgy szavaz­ni. Tehát az, hogy ki hol ül, legtöbbször azt is jelzi, mit támogat vagy ellenez. De nem mindig! Többször tapasztalhattuk, hogy az új városvezetést tá­mogató, a városházi díszte­rem jobb oldalán helyet fog­laló képviselők, vagyis a közgyűlési többség iránytűje a szavazáskor az, hogy az adott javaslatot a polgármes­ter vagy az illetékes alpol­gármester támogatja vagy sem. A közgyűlési szavazá­sok szokásos menetrendje az iskolákat érintő döntéseknél annyiban módosult, hogy az adott intézményről szólva több egyéni képviselő „ki­szavazott" a frakciójából, azaz társaitól eltérően vok­solt. Minősített többség, vagy­is a megválasztott képvi­selők felénél eggyel több (Szegeden 23) voks szüksé­geltetik ahhoz, hogy egy ön­kormányzati intézményre la­kat kerüljön. E többség „bőven" összejött, hiszen az iskolákat érintő javaslatokról 24-27 képviselő támogatta a jelenlegi városvezetés akara­tának érvényesülését. így ta­lán meg is engedhette magá­nak az érintett egyéni képvi­selő, hogy tartózkodjon a Gutenberg iskola költözteté­séről határozva, illetve nem­mel szavazzon, mikor a Csongor téri iskola bezárásá­ról kellett dönteni. E „frakci­óból való kiszavazásokat" a választópolgároknak tett gesztusként is felfoghatjuk. A legutóbbi közgyűlésen több kérdésről is név szerinti szavazással döntöttek a sze­gedi képviselők. A három is­kola sorsát megpecsételő végszavazás eredményét alább közöljük. A képviselő neve melletti első voks a Gutenberg költöztetéséről, a második a Móricz bezárásá­ról, a harmadik a Csongor Téri Altalános Iskola meg­szüntetéséről vallott állás­pontról tanúskodik. A polgármester, dr. Bar­tha László (Fidesz, MDF): igen, igen, igen. A 25 egyéni választókerü­leti képviselők közül Hargit­tai Rita (Fidesz): igen, igen, igen; Bénák László (Fidesz): igen, igen, igen; Juhász Mik­lós (Fidesz): igen, igen, igen; Makrai László (Fi­desz): igen, igen, nem; Dobó László (Fidesz): igen, igen, igen; Hingl László (Fidesz) igen, igen, igen; dr. Szabó László (MDF): nem volt je­len, így nem voksolt; Far­kasné Pocsai Blanka (Fi­desz): igen, igen, igen; Tóth Csaba (független, MSZP­frakció): nem, nem, nem; Török Csaba (Fidesz): igen, igen, igen; dr. Berekné dr. Petri Ildikó (MDF): tartóz­kodom, igen, igen; dr. Mécs László (MDF): igen, igen, igen; Katona Gyula (függet­len): nem, nem, nem; dr. Tichy-Rács Csaba (függet­len, MSZP-frakció): nem, nem, nem; Papp Zoltán (független): igen, igen, igen; Tóth Józsefi MSZP): nem, nem, nem; Thurzó Ferenc (független): igen, igen, igen; dr. Ványai Éva (MDF): igen, igen, igen; Tóth András (Fi­desz): igen, igen, igen; dr. Kozma József (MSZP): nem, nem nem; Dobó János (Fi­desz): igen, igen, igen; dr. Péter Szilveszter (Fidesz): igen, igen, igen; Kalmár Fe­renc (Fidesz): igen, igen, igen; Gila Ferenc (MSZP): nem, nem, nem; dr. Tintámé Horváth Magdolna (függet­len, MDF-frakció): igen, igen, igen. A 17 listás képviselők kö­zül dr. Révész Mihály (MSZP): nem, nem, nem; Újhelyi István (MSZP): nem, nem, nem; Csonka Gá­bor (Fidesz): igen, igen, igen; dr. Molnár Zoltán (SZDSZ, független frakció): nem, igen, nem; dr. Katona András (Fidesz): igen, igen, igen; Nemes László (MSZP): nem, nem, nem; dr. Tóth László (MIÉP): nem, nem, nem; Szarka Imre (FKGP, Fidesz-frakció): igen, igen, igen; dr. Tímár László (Fi­desz): igen, igen, igen; Básthy Gábor (MSZP): nem, nem, nem; Beck Zoltán (MSZDP, független frakció): nem, nem, nem; Nagy Sán­dor (SZDSZ, független frak­ció): nem volt jelen a szava­záskor; Szeműk Árpád (MSZP): nem, nem, nem; dr. Barcsay István (független, Fidesz-frakció): igen, igen, igen; dr. Majzik István (MSZP): nem, nem, nem; dr. Farkas László (KDNP): igen, igen, igen; Szöllősi Bé­la (Fidesz): igen, igen, igen. A végül kialakult szava­zati arány a következő: a Gutenberg költözéséről 25 igen, 15 nem, 1 tartózkodás; a Móricz iskola bezárásáról 27 igen, 14 nem; a Csongor téri iskolára kerülő lakatról 25 igen, 16 nem. • Agyba-főbe verte a tanyatulajdonost Rablót keresnek • Munkatársunktól A szegedi rendőrkapi­tányság rablással gyanúsítja keresi a 38 éves Papp Lász­ló Hódmezővásárhely, Bú­vár utcai lakost. A férfi már­cius 13-án este fél nyolckor betört egy mórahalmi tanyá­ra. A tulajdonost, B. Istvánt egy vascsővel többször fejbe verte, illetve lábon ütötte. A tettes miután otthagyta áldo­zatát, beült annak DYY­434-es forgalmi rendszámú Mercedes 190D típusú autó­jába és elhajtott. Az autóval együtt elvitte B. István 450 ezer forintnyi készpénzét, személyi igazolványát és a jármű papírjait. Az anyagi kár mintegy 2,5 millió fo­rint. Az áldozat nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az elkövető, Papp László személyleírása: körülbelül 170 centiméter magas, vé­kony testalkatú, haja fekete, a feje búbján erősen kopa­szodik, arca sovány és hosszúkás. A bűncselek­mény napján farmernadrá­got és barna bőrkabátot vi­selt. A rendőrség kéri azokat, akik az üggyel és a gyanúsí­tott személyével kapcsolat­ban érdemi információval rendelkeznek, jelentkezze­nek a kapitányságon (Sze­ged, Párizsi körűt 22-26.), illetve hívják a 62/477­577/14-38-as vagy a 107-es telefonszámot. Féljenek-e a nagyüzemek a kisgazdáktól? Farkas Sándor, a parla­ment mezőgazdasági bi­zottságának fideszes elnö­ke szerint az agrártámo­gatások idei rendszere csak részben EU-konform. Elítéli azokat a nagyüze­meket, amelyek a dotáció elnyerésének reményében felbontották a még érvé­nyes földbérleti szerződé­seket, és újakat kötöttek. Nem tekinti a versenyszfé­ra szereplőinek az egy-két hektáros gazdaságokat. 0 Hallani manapság olyan véleményt, mely sze­rint a mezőgazdasági tá­mogatások odaítélésének idei gyakorlata nem ELJ­konform, mert a kis- és középvállalkozásokat ré­szesíti előnyben. Egyetért ön ezzel? - Az 1999. évi agrártámo­gatások rendszere részben EU­konform - mondta Faikas Sán­dor. - Az úgynevezett földala­pú támogatás tudniillik az Eu­rópai Unió országaiban nem létezik. Csak azokban az álla­mokban volt korábban fellel­hető, amelyek a miénkhez ha­sonló fejlettségi szinttel kerül­tek az Európai Unióba. De pél­dául a különböző beruházások­ra, a technológia fejlesztésére, a genetikai szaktanácsadásra vagy a piacra jutás elősegítésé­re fordítható dotációk többé­kevésbé megfelelnek az uniós normáknak. Ám akkor lesz igazán EU-konform a magyar mezőgazdaság, ha nemcsak a támogatási rendszer, hanem a piac szereplői is alkalmazkod­nak az ott bevált gyakorlathoz. • A nagyüzemeket azért nem kell félteni, hiszen egyesek szerint megtalál­ják a kiskapukat. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagok nevére írják a földet, s ily módon támogatáshoz jut­hatnak. - Én elítélem azokat a nagyüzemek, amelyek ezt az utat választották, vagyis új szerződéseket kötöttek. Meggyőződésem, hogy komoly törvénysértést követtek el. A pályázatokban ugyanis a december végi állapotnak kell szerepelnie. A szövetkezetek és sok nagyüzem korábban több évre szóló földbérleti szerződést kötött. Ezek közül nem mindegyik járt le 1998 utolsó hónapjában. Mégis vol­tak olyan agrárgazdaságok, ahol felbontották az érvényes szerződéseket. Gyakorlatilag szétosztották a földet a szö­vetkezet tagjainak és a kívül­állóknak. Farkas Sándor: A mezőgazdasági támogatások idei rendszere csak részben EU-konform. (Fotó: Enyedi Zoltán) 0 Csak papíron? - Igen, ezt hangsúlyoznám is, hogy papíron. Szerintem ók nagyon közellátóak. Hi­szen tudjuk, hogy az idei tá­mogatási forma nem EU-kon­form. Tisztában vagyunk az­zal is: ez a dotációs rendszer sebezhető, és sokáig nem tart­ható fent. Nem tartom kizárt­nak, hogy egy-két éven belül el is tűnik majd. 0 Vajon jogosan félnek-e a nagyüzemek a szaktárca azon előterjesztésétől, amely lehetővé tenné a ta­gok kiválását? - Ez most igazi slágertéma. Ám a szövetkezeti törvény mó­dosításának a tervezetét eddig még nem nyújtották be az Or­szággyűlésnek. A kormány sem tárgyalt a kérdésről. Az el­lenben várható, hogy a Függet­len Kisgazdapárt megpróbálja a kabinetnek beterjeszteni az anyagot. Erről a Fidesz-MPP mostanáig nem foglalt állást. S hogy a szövetkezetek félnek vagy nem az említett törvény módosításától? Ha a tervezetet elfogadná a parlament, akkor a tagok és a kívülálló üzletrész­tulajdonosok rendelkeznének a szövetkezeti vagyonnal. Ennek a szabályozása még finomítás­ra szorul, hiszen az előterjesz­tésben nem kellően végiggon­dolt megfogalmazások is van­nak, amelyek nem tennének jót a magyar agráriumnak. 0 Ha mindenki kérné az üzletrészét, akkor lehetet­len helyzetbe kerülnének a nagyüzemek? - Ez a másik dolog. Én nem tartom szerencsésnek, hogy a vagyontárgyakat kivi­gyék. Azt viszont természetes­nek gondolom, hogy a tagok rendelkezzenek velük, mert a tulajdon szent. Ha úgy látják, hogy az üz­letrészükkel jól sáfárkodik az üzem, akkor bizonyára ott is maradnak. Ellenkező esetben gondoskodhatnak a vagyonuk hasznosításáról. E folyamatot „gerjeszteni" ki­csit felelőtlennek tartom. Ha tömegesen viszik ki ugyanis az üzletrészeket, akkor fenn­áll annak a veszélye, hogy mind a szövetkezet, mind a kisebb magángazdaságok működésképtelenné válnak. 0 Nem tartja elképzel­hetőnek, hogy a szövetke­zeti törvény módosításakor mégis a kisgazdapárt ve­zette minisztérium akarata valósul meg, a Fidesz pe­dig engedni kényszerül? - Nem gondolom, hogy erről lenne szó. A kormány­programban is szerepel a kis­és középvállalkozások, vala­mint a családi gazdaságok tá­mogatása. Ez nem azt jelenti, hogy engedünk a kisgazda­pártnak. 0 A szaktárca meghatá­rozta a középtávú agrárst­ratégia alapelveit. Az egy­kori államtitkár, Raskó György is letette a maga változatát a miniszterel­nök hivatalában. Talán nem bíznak a Mezőgazda­sági és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatár­sainak hozzáértésében? - Teljesen másról van szó. Az agráriumban számos műhely alakult a különböző szervezetek képviselőiből. Ők valamennyien elkészítették a saját programjukat. Ezt tette a szaktárca is. A minisztérium anyagát ismerem, de szerin­tem ebben még sok minden­nek meg kell változnia. 0 Közelebb áll-e önhöz a Raskó-féle tervezet a tárca javaslatánál? - Nem merném ezt monda­ni, mert mindkettőben vannak jó gondolatok. Azt hiszem, hogy az Európai Unió és a szakma elvárásait talán a Ras­kó-féle anyag jobban tükrözi. A minisztériumé viszont rend­kívül sok szociális elemet tar­talmaz. Az igazi dilemma az: kell-e szociális kérdéseknek szerepelniük az agrárstratégiában vagy csak kifejezetten szakmai té­máknak. Ez eldöntendő. 0 Csakhogy az agrártárca ragaszkodik az őstermelői rendszer fenntartásához. A statisztika szerint egy­millió személy tartozik eh­hez a körhöz, s közülük csupán 12 ezren adóznak. Az EU-ban viszont isme­retlen az adómentes tevé­kenység. Nincs itt valami­lyen ellentmondás? - Egyről beszélünk mi, csak másképpen. A pár hektá­ron gazdálkodó vagy néhány jószágot nevelő embereket én nem tekintem a mezőgazdasá­gi versenyszféra szereplőinek. Ennek a körnek teljesen más a feladata. 0 Képes lesz-e a kisgazda­párt a rövidtávú érdekeit föláldozni az ország bol­dogulásáért? - Úgy gondolom, ezt a kis­gazdapárt vezetőitől kell meg­kérdeznie, és nem Farkas Sándortól. Balázsi Irén Tegnap este zárult a TÜV Rheinland Euroqua Kft. által szervezett Minőségbiztosítás, haté­konyság, üzleti siker cimű kétnapos konfe­rencia Szegeden. A For­rás Szállóban megren­dezett program során több mint száz szakmai érdeklődőt láttak ven­dégül. „A vállalatok életében a minőség nem maga a cél, hanem egy eszköz a ver­senyképesség javítására" ­mondta dr. Czitán Gábor, a TÜV Rheinland Hungária vezérigazgatója a konferen­cia sajtótájékoztatóján. A társaság negyedik éve ren­• Konferencia a „minőségügyről" Kétezren mérettek meg dez minőségbiztosítás témá­jú szakmai eszmecseréket, melyek célja, hogy a részt­vevő szakemberek és ér­deklődők szélesebb ismere­teket szerezzenek a minőségügyi tanúsítás rend­szeréről és fejlődéséről. A TÜV Rheinland ma­gyarországi csoportja a ha­zai piacon a tanúsításokban 30 százalékos részesedésé­vel abszolút piacvezetőnek számít. Á TÜV Akadémia eddig több mint 1400 mi­nőségügyi szakembert kép­zett és 80 TÜV CERT audi­tor képzésében közreműkö­dött. Az 1999-es tervek kö­zött szerepel a tevékenység kiterjesztése - Románia, Ukrajna, Bulgária, Szlová­kia és Lengyelország után ­Lett-. Észt-, Görög- és Tö­rökország területére is. Megyénkből a Démász Rt. képviseletében Tamás Miklós tartott előadást A minőségigénytől a folyama­torientált szervezetig cím­mel. A minőségbiztosítás kü­lönben egyre több hazai tár­saságot érint, hiszen hazánk­ban egy év alatt megduplá­zódott a „minőségbiztosí­tott" társaságok száma. ISO 9000-es tanúsítvánnyal je­lenleg kétezer hazai cég büszkélkedhet, s jelentősen nőtt a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14000-es) audit-igénye is. A tájékoztatón az is el­hangzott: a keleti térséget tekintve hazánk minőségbiz­tosítási mutatói kiemel­kedők. Az auditált cégek számában pedig Ausztriával egy szinten állunk, míg pél­dául Lengyelországban csu­pán félezer minőségbiztosí­tott társaságot tartanak nyil­ván. F. K. Bordány • Munkatársunktól Idén ünnepli 25 éves jubi­leumát a bordányi „Nefelejcs" nyugdíjasklub. Ebből az alka­lomból ma, szerda délután 2 órától a faluházban ünnepi műsorral kedveskednek a ta­goknak és hozzátartozóiknak. Balogh Ferenc polgármester köszöntőjét hallgathatják meg a résztvevők, majd a klub énekkarának, tánccsoportjá­nak, citerásainak és harmoni­kásainak produkciója követ­kezik. Az idősek után a helyi alapfokú, általános és művé­szeti iskola növendéke, Gye­nes Hajnalka egy népmesét mond. Vendégek is fellépnek a jubileumi rendezvényen. A zsombói Garaboly Néptánc­csoport somogyi kanásztáncot és rábaközi verbunkot mutat be. A közel egyórányi műsor után Masír Lajosné, a klub vezetője értékeli az elmúlt 25 évet. A rendezvényt muzsika és tánc záija. Deszk • Munkatársunktól Március 26-án, pénteken délután 2 órakor rendezik meg a deszki faluházban a Maros menti fesztivál utolsó fordulóját. A résztvevő 15 Maros menti település általá­nos iskolásai ének-zene kate­góriában, ezen belül zenekar, népzene, szólóhangszer, nép­dal és szórakoztató dal kate­góriában. A versenyzők tudá­sát szakmai zsűri fogja elbí­rálni. A különböző fordulók legjobbjai egy közös gálán lépnek fel, amit a közel­jövőben ugyancsak Deszken rendeznek meg. Sándorfalva • Munkatársunktól Idén ünnepli Sándorfalva 120 éves fennállását. Ebből az alkalomból több rendez­vényt szerveznek és szervez­tek a településen. Legköze­lebb március 27-én, szomba­ton délután 4 órára hagyo­mányőrző megemlékezésre váiják az érdeklődőket a sán­dorfalvi művelődési házba. A műsorban fellép a Budai Sán­dor Citerazenekar, a helyi alapfokú művészeti iskola ci­terásai és néptáncosai, az „Őszirózsa" nyugdíjasklub népdalköre, a „Szépasszo- ­nyok" Néptánccsoport, vala­mint Csókási Csaba és Csó­kás i Imre néptáncosok. Zákányszék • Munkatársunktól Március 25-én, csütörtö­kön ülésezik a zákányszéki képviselő-testület. A rendez­vényházban délután 4 órakor kezdődő megbeszélés fő té­mája a tavalyi év zárszám­adása, illetve az ez évi költ­ségvetés. Zákányszék közel 18-20 millió forintos hi­ánnyal „gazdálkodhat" az idén. Az elmaradt bevételeket csakis a költségek csökkenté­sével és maximális takarékos­kodással lehet ellensúlyozni ­hangzik el majd dr. Kovács József polgármester beszámo­lójában. Takarékoskodásra csak akkor lehet rábírni a zá­kányszékieket, ha a vezetőség megbecsüli őket. Ezt legin­kább béremeléssel lehet meg­oldani. Az idén a helyi peda­gógusoknak elóbb 16 száza­lékkal, majd szeptemberben újabb három százalékkal emelik a fizetését. A tanáro­kon kívül a többi közalkalma­zott és köztisztviselő bére 15 százalékkal emelkedik ebben az évben.

Next

/
Thumbnails
Contents