Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

12 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1999. MÁRC. 97. kommentár Az életmentő szó A

napokban Nemes Zoltán 21 éves magyar kiskatona holttestével újabb érckoporsó érkezett Vajdaságba a koszovói harctérről. A Tisza-parti Moholon több ezer magyar, szlovák, szerb gyászoló kísérte utolsó útjára az értelmetlenül, élete legszebb éveiben, a hivatalos magyarázat szerint „a haza védelmében" elesett fiatalembert. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy nem csak a magyarok ellenzik a háborút, hanem más náció tagjai is. Szerbia határain túl is felemelték szavukat az emberek az újabb vérontás ellen. A Magyarok Világszövetsége, ezen belül pedig a Világszövetség Európai Tagozata, aláírásgyűjtésbe kezdett, amelynek lényege, hogy a civilizált európai és tengerentúli világ emelje fel szavát a további koszovói fegyveres harc megakadályozása érdekében. Kölcsey szülőfalujában, Sződemeteren adták ki a felhívást, amelyet eddig olyan neves sportolók írtak alá, mint Balczó András, Hunyady Emese, Bölöni László, Puskás Ferenc és Grosics Gyula, több magyarországi és erdélyi püspök, de több mint tízezer aláírás érkezett eddig amerikai, finn, német, lengyel, francia és argentin békeszerető emberektől is. Sajnos, a legfrissebb hírek nem arról szólnak, hogy a béke mind közelebb kerül a napi valósághoz Ezt hűen illusztrálja az az információ is, amely tegnap a délvidéki Topolyáról érkezett. Ebben az alföldi városban katonai járművek és rendőrautók cirkáltak, mindenkit igazoltattak, a katonaköteles férfiakat pedig a helyszínről elvitték. Nem kell gazdag fantázia ahhoz hogy hova kerültek ezek a - zömmel magyar nemzetiségű férfiak. M

ás hír szerint, a katonaság és a rendőrség, kordont létesített a Szabadka-Topolya közötti műúton, s az arra haladó katonaköteles férfiakat azonnal viszi a hadseregbe! A koszovói helyzet egyébként, amikor e sorokat írom, rendkívül kritikus. A nyugati szövetségesek hadigépezete készen áll a Milosevics-rezsim megleckéztetésére, magyarán: a legfontosabb jugoszláv hadi célpontok bombázására. Ahol nagyon sok délvidéki magyar kiskatona teljesít szolgálatot... • Jugoszlávia: NATO-légicsapás Holbrooke-nak sem sikerült Észak-Korea az összeomlás határán? • Tokió (MTI) A kormány nem képes ellátni a továbbiakban napi élelmezési cikkekkel a lakosságot - olvasható az észak-koreai hírügynökség kedden közzétettjelentésében. A hírügynökség szerint az élelmiszer-ellátásban az idén „rendkívül súlyos" helyzet alakult ki, amit részben az évek óta tartó természeti katasztrófákkal, részben pedig aüZal magyaráz a hírügynökség, hogy a kelet-európai szocialista rendszerek összeomlásával gyengült a szocialista piacgazdaság. „Az ország hiányt fog szenvedni elektromos áramban és egyéb forrásokban is" - ismeri el a hírügynökség. A KCNA ugyanakkor megjegyzi, hogy az „ország igyekszik úrrá lenni a helyzeten élelmiszer-helyettesítők révén", ám erről részletekkel nem szolgál. A jelentés egy nappal azután látott napvilágot, hogy az Egyesült Államok bejelentette: 600 ezer tonnányi élelmiszert szállít az országnak. E döntést Washington azután hozta meg, hogy a KNDK hozzájárult gyanúsnak tartott atomépítkezési helyszíne többszöri amerikai ellenőrzéséhez. A KNDK-ban járt japán képviselők véleménye szerint az országban április elején kiürülnek az élelmiszerraktárak, várható tehát, hogy az ENSZ Világélelmezési Programja rövidesen újabb segélykérelemmel fordul a nemzetközi közösséghez. • Ausztria Közfelháborodás a benzináremelés miatt • Bécs (MTI) Ausztriában óriási felháborodást váltott ki az érdekvédelmi szervezetek és az autósok körében, hogy kedden több értékesítő vállalat felemelte a benzinárait. A felháborodásnak nemcsak az áremelés volt az oka, hanem az, hogy eddig is túl magas volt Ausztriában az üzemanyag ára. A múlt héten még Hannes Farnleitner osztrák gazdasági miniszter azzal fenyegette meg a vállalatokat, hogy ha nem csökkentik legalább 50 groschennel az üzemanyag árát, akkor ismét bevezeti a hatósági árat. A gazdasági miniszter egyébként kedden is megmaradt a fenyegetőzésnél, s egy újságírói kérdésre válaszolva azt közölte: a hatósági árat csak végső eszközként akarja bevetni. Ehelyett a tervezettnél két héttel előrébb hozta március 29-ére - az árellenőrző bizottság ülését. Farnleitner a heves bírálatokra reagálva most azt közölte, hogy az árbizottság nélkül nem tehet semmit, megkötik a kezét az érvényes törvények. Richárd Holbrooke (balról) és Szlobodan Milosevics a belgrádi tárgyaláson. Ez volt az utolsó...? (MTI Telefotó) • Belgrád, Washington, Bonn, Szrbica (MTI) Eredménytelenül távozott Richárd Holbrooke amerikai megbízott Belgrádból, miután kedden sem tudta rávenni Slobodan Milosevics jugoszláv elnököt a koszovói rendezési megállapodás elfogadására. A kudarc minden eddiginél közelebb hozta egy esetleges NATO-csapás lehetőségét. A rámenős tárgyalási stílusáról ismert amerikai diplomata előző nap érkezett Belgrádba. Ugyanezen a napon délután tárgyalt a jugoszláv elnökkel Christopher Hill amerikai diplomata, Borisz Majorszkij orosz közvetítő és Wolfgang Petristch EUmegbízott. A hármas - mint Petritsch később közölte nem jutott dűlőre Miloseviccsel, aki semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó. Holbrooke hétfő este és kedden délelőtt találkozott a jugoszláv elnökkel, de a tárgyalások eredménytelenek maradtak, hiába állította az amerikai megbízott Milosevicset választás elé: vagy elfogadja az autonómiaegyezményt és az annak végrehajtását felügyelő koszovói nemzetközi katonai erőt, vagy a NATO által ígért légicsapásokkal kell szembenéznie. Holbrooke a Hyatt szállóban kedden kora este újságírókkal közölte: a találkozókon egyetlen kérdésben sem sikerült áttörést elérni. A különmegbízott ezért Brüsszelbe utazik, ahol tájékoztatja a NATO vezetését belgrádi tárgyalásairól. A jugoszláv elutasító válasz következményeiről (azaz a légi csapások esetleges elrendeléséről) az atlanti szövetség és Washington dönt majd - tette hozzá. • Bili Clinton amerikai elnök kedden Richárd Holbrooke különmegbízott eredménytelen belgrádi küldetése után elhangzott beszédében megerősítette, hogy a NATO kész végrehajtani kilátásba helyezett katonai csapásait Szetbia ellen. Értésre adta: ha a jugoszláv elnök nem hajlandó a békére, akkor „korlátozni fogjuk háborús képességét". • Egymás után nyilatkoztak kedden az amerikai hírtelevízióknak azok a kongresszusi tagok, akiket Clinton elnök délelőttre a Fehér Házba invitált a Koszovóval kapcsolatos helyzet megvitatására. A nyilatkozatok többségének egybehangzó eleme, hogy bármennyire fájdalmas és kockázatos is a vállalkozás, minden jel szerint szükség lesz a Jugoszlávia elleni légitámadásokra. Az elnök a múlt pénteken már meghívta a szenátus és a képviselőház összesen mintegy harminc prominens tagját, akik között a frakcióvezetők mellett elsősorban a biztonságpolitikai kérdésekben rendszeresen véleményt alkotók vannak. Kedden ugyanez a kör tanácskozott Clintonnal, és a Belgrádból, Richárd Holbrooke egyre nyilvánvalóbb kudarcáról érkező hírek nyomására csökkenni látszik az ellenállás a törvényhozók körében az amerikai katonai fellépéssel szemben. A demokraták zömmel eddig is támogatták Clinton irányvonalát, a republikánusok egy része azonban vagy túlságosan határozatlannak találta azt, vagy pedig - és ez volt a nagyobbik rész - az amerikai elszigetelődési hagyományok jegyében azt hangoztatta, hogy Amerikának ebből ki kell maradnia, intézzék el a kérdést az európaiak. A kétféle, ellenkező republikánus nézet sajátosan vegyült John McCain szenátornak abban a véleményében, hogy előbb nagyon intenzív, pusztító erejű NATOlégitámadásokra lenne szükség (természetesen nagyarányú amerikai részvétellel), azután pedig az európai szövetségeseknek kellene bevonulniuk Koszovóba, hogy „pacifikálják" a területet. Ezek a nézetek azonban nem többségiek, és a jelek szerint inkább arra hajlik az amerikai kongresszus, hogy a kérdésben felsorakozzék Clinton mögé. Testületi állásfoglalásra viszont mindeddig nem került sor az amerikai kongresszusban. A koszovói Szrbicában fekete álarcos jugoszláv katonák a hét végén kivégeztek több mint egy tucat fegyvertelen embert - állítják a Pristinától északnyugatra található város albán lakosai. A szerb hatóságok azonban azt mondják, Szrbicában csupán a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) lázadószervezet hét fegyveres harcosát ölték meg, és ők is harcban haltak meg. A jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség a hét végén nagy erőkkel, harckocsikkal behatolt a tartomány északi, Drenica nevű tájegységére, amely a koszovói lázadók uralta terület, és amelynek határán terül el Szrbica. Más források szerint álarcos jugoszláv katonák 16 fegyvertelen férfit öltek meg a városban. Megint mások arról beszéltek, hogy jugoszláv katonák letartóztattak, illetve megvertek albán férfiakat, és megöltek bebörtönzötteket. • Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint jelenleg 460 ezer koszovói menekültet tartanak számon, akik részben Koszovón belül, lakhelyüktől távol, részben külföldön keresnek menedéket. Amint azt a szervezet egyik szóvivője kedden a Deutschlandfunk rádióban közölte, a segélyszervezetek kivonulása nehezíti a menekültek helyzetét, a segélyszállítmányok célba juttatását. Judith Kumin a koszovói menekültügyi helyzetet a horvátországi és boszniai etnikai tisztogatás következményeihez hasonlította. • A második világháború óta nem volt olyan mérvű albán csapatösszevonás az ország északi határán, mint amilyet most hajtottak végre az országhatár Koszovóval érintkező szakaszán - jelentette be kedden Pandeli Majko albán miniszterelnök a kormány ülésén. A különleges védelmi intézkedés célja elejét venni annak, hogy a koszovói válság hullámai átcsapjanak Albániára - idézte szavait a tiranai televízió. Majko nem közölte, mekkora erőkről van szó, csak annyit árult el, hogy tartalékosokat is behívtak. A kormányfő elmondta: utasította a védelmi minisztériumot, hogy hozzák rendbe a légoltalmi óvóhelyeket, s nem is csak az északi országrészben, hanem Tiranában is. • Corleone (MTI) A palermói fáállamügyész véleménye szerint hét évvel ezelőtt, a Falcone és Borsellino vizsgálóbírók elleni véres merényletek idején Olaszországon eröt vett a csüggedés. „Giovanni Falconéval és Paolo Borsellinóval együtt mi is meghaltunk. Minden reményünket elvesztettük abbéli félelmünkben, hogy a maffia erősebb nálunk" mondta Gian Carlo Caselli a maffia bölcsőjeként, fővárosaként emlegetett szicíliai • Olasz maffia A keresztapák villái Corleonéban, ahol Scalfaro államfő jelenlétében emlékeztek meg a maffiaellenes küzdelem mártíijairól. A ceremónián felolvasták annak a mintegy 400 ártatlan személynek a nevét, akinek életét a maffia oltotta ki a II. világháború óta Olaszországban. Corleone, amely a maffia szimbólumának számított, ma a megújulás jelképe. A megemlékezést Toto Riina, a Costa Nostra életfogytiglani börtönbüntetését töltő első emberének elkobzott négyemeletes luxusvillájában tartották, ahol ma szakmunkásképző iskola működik. Luciano Violante, a parlament elnöke, a maffiaellenes bizottság volt elnöke kijelentette, hogy bár az alvilág árnyékhatalma elleni háborút még nem nyerte meg az állam, jelentős csatákban győzött: 1995 és 1998 között 1300 maffiózót tartóztattak le, vagyis minden 36 órában horogra került az alvilág egy-egy jelentősebb figurája. A hatóságok eddig a keresztapák 780 milliárd forintnyi vagyontárgyát zárolták, de ennek csak egyhatodát kobozták el véglegesen. Az állam Corleonéban jelenlévő képviselői elfogadhatatlanul kevésnek minősítették azt a 13 milliárd forintnyi értéket, amelyet a maffia által összeharácsolt vagyonból eddig visszajuttattak a köznek. hírek Védőernyő • Brüsszel (MTI) Magyarországra bármelyik más NATO-tagországhoz hasonlóan kiterjed a szövetség védőernyője, így amennyiben egy esetleges koszovói NATO-beavatkozás nyomán Jugoszlávia felől atrocitás érné, számíthatna a többi tizennyolc NATO-tagország teljes katonai támogatására - mondta kedden a NATO egyik tisztségviselője Brüsszelben. Szövetségi kockázati felmérések szerint igen csekély az esélye annak, hogy Belgrád egy esetleges NATO-csapásra a szomszédos államok biztonságának fenyegetésével válaszol. Belgrádnak szánt orosz MIG-ek • Baku (MTI) Az azeri hatóságok lefoglaltak egy Ruszlán típusú orosz szállítógépet, amely a fegyverembargó hatálya alatt lévő Jugoszláviának szánt hat darab orosz MIG-vadászgépet vitt gyomrában - közölte kedden egy azeri hivatalos személy. A bejelentést Vafa Galuzade, Alijev azeri elnök egyik tanácsadója tette. Orosz részről eddig nem kommentálták a hírt. Meggyilkolták az alelnököt • Asunción (MTI) Ismeretlen fegyveresek Asunciónban halálosan megsebesítették Paraguay alelnökét. Luis Maria Argana az irodájába készült bemenni, amikor a katonai egyenruhába öltözött támadók rálőttek. A 64 éves alelnök nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Három fegyveres egy autóval szemből nekihajtott az alelnöki járműnek, gránátokat hajított rá, s golyózáport zúdított Arganára és sofőijére. Alfredo Stroessner egykori diktátor idején Argana külügyminiszter, illetve a legfelsőbb bíróság elnöke volt. Arganát a jelenlegi elnök, Cubas esküdt ellenségeként tartották számon. Harckészültség • Moszkva (MTI) Az Észak-Kaukázusban teljes harckészültségbe helyezték az orosz belügyi csapatokat a pénteki vlagyikavkazi pokolgépes merénylet nyomán - jelentette be kedden Moszkvában Pavel Maszlov vezérezredes. Az orosz belügyi csapatok főparancsnoka szerint katonái Észak-Oszétiában szerepet vállaltak a több mint félszáz halálos áldozatot követelő merénylet utáni akciókban és a közrend védelmében. Farkas Géza a jugoszláv vezérkarban • Belgrád (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök rendeletben a jugoszláv vezérkar biztonsági osztályának vezetőjévé nevezte ki Farkas Géza altábornagyot. Milosevics elnök a vezérkar biztonsági osztályának eddigi vezetőjét, Alekszandar Dimitrijevics vezérezredest Pavle Bulatovics szövetségi védelmi miniszter helyettesévé nevezte ki. Dimitrijevics új beosztásában védelempolitikai kérdésekért felel majd.