Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám

KEDD, 1999. MÁRC. 23. SZEGED 5 Bartha László „ügyei Ff • A vak patkányok jobban látnak Utazások a koponyán belül Toldi József: Pontosan meg tudjuk nézni, hogyan működnek az idegsejtek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az elmúlt hét végén elsősorban a bűnügyekkel foglalkozó, az írott és az elektronikus sajtóban dolgozó újságírók, valamint a bulvárlapok tudósítói rendkívüli igyekezettel nyomoztak Szeged polgármestere után. Nem arról volt szó, hogy dr. Bartha László eltűnt és nem lehetett utolérni, hanem ellenőrizni kellett a város első emberéről szóló, meglehetősen ijesztő híreket, amelyek időről időre megtalálják a sajtó munkatársait. A pletyka szerint a polgármester a pénteki közgyűlés után ittasan összetört két autót (közöttük a közel húszmillió forint közpénzért vásárolt, vadonatúj A8-asát), majd tettleg bántalmazta a vele szemben intézkedő rendőrt, s ezt követően maga a szegedi rendőrkapitány helyszínelte az ügyet. Ezek a hírek szép lassan terjedtek a városban, de senki sem tudott konkrét információt, mindenki csak „hallotta valahol" a hírt és persze gyorsan tovább adta. A tudósító is nyomozásba kezdett, a város és a megye rendőri vezetőit, a megyei rendőri ügyeletet, alpolgármestereket, kabinetfőnököt és természetesen magát a polgármestert kérdezte meg: igazak-e a hírek? A válaszok kivétel nélkül úgy szóltak, hogy nem történt ilyesmi, legalábbis a polgármesterrel nem. Valóban, pénteken este összetört két autó, súlyosan megsérült egy rendőr, a vétkes azonban nem az akkor éppen a közgyűlésen ülő Bartha László volt, hanem egy szatymazi benzinkutas. A polgármesternek amúgy nem telt unalmasan a péntek éjszakája: több telefont kapott az iskolaüggyel összefüggésben, ezek részletes ismertetésétől azonban eltekintünk, tekintettel arra, hogy talán hölgyek és gyermekek is olvassák ezeket a sorokat. Tegnap korán reggel a polgármester beszámolt a hét végi programjáról: szombaton Mecseknádasdon kosárlabdázott, vasárnap Szegeden focizott, büntetőügy pedig nem indult ellene. O azonban egy öt fős delegáció élén tegnap elindult Hollandiába, ahol a holland liberális párt, a legnagyobb kormányzó erő meghívásának tesz eleget. Bartha László elmondta, hogy az ötnapos kiküldetés valamennyi költségét a meghívó fél fedezi, a látogatás célja pedig az, hogy a holland kormányszervekkel és az európai integráció holland megközelítésével ismerkedjenek. Tehát nem szanatóriumban ápolják, mint ahogy az elterjedt legutóbbi külföldi útja alatt... Arató László Az agy évtizede. így nevezték el az 1990-es éveket, melyek során az idegrendszer kutatása mindenütt a világon a tudományos érdeklődés középpontjába került. Szegeden egyebek között a JATE Összehasonlító Élettani Tanszékén folytatnak agykutatásokat. Ezek során nemcsak azt állapították meg, hogy a vak patkányok jobban tájékozódnak, hanem azt is, hogy a patkányok agya sok tekintetben hasonlít az emberéhez. Az Egyesült Államokból indult az a kezdeményezés, amely a kilencvenes éveket az agy évtizedének kiáltotta ki. Az amerikai kormány és a kongresszus dollár milliárdokat költött agykutatási programokra, és az idegrendszer működése mindenütt a világon a tudományos érdeklődés középpontjába került. Számos olyan agyi működési zavar van ugyanis, amelynek okát, így megelőzési vagy gyógymódját sem találták még meg a kutatók, jóllehet évtizedek óta ismerik a betegséget. Ezek nem kímélik a világ vezető személyiségeit sem; gondoljunk csak Reagan elnök Alzheimer-, vagy Muhamad Ali Parkinson-kóijára. Szegeden több tudományos műhely is foglalkozik az idegrendszer kutatásával, köztük a József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Élettani Tanszéke is. Vizsgálódásaik két nagyobb területre irányulnak: egyrészt azt kutatják, hogyan alkalmazkodik az agy a különböző sérülésekhez, milyen • Munkatársunktól A gyógyszerészképzés, a nyelvészet, a régészet, az embertan és az egészségbiztosítás aktuális témái kerülnek szóba a Szegedi Akadémai Bizottság heti rendezvényein. A parlamenti vizsgálóbizottságok jogállásáról és működéséről rendezett pénteki konferencián belga és magyar vizsgálóbizottság-modelleket mutatnak be az érdeklődőknek. Gyógyszerészképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó fórumot rendeznek ma délelőtt tíz órától a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ezen értékelik a jehatást váltanak ki az idegrendszerbe bevitt anyagok, gyógyszerek. A másik terület az epilepszia, napjaink egyik gyakori, mégis rejtélyes betegsége. • Hogyan lehet kísérletezni az élő aggyal? - kérdeztük Toldi József tanszékvezetőt. - Tudományos vizsgálódásunknál patkányokat használunk, hiszen idegrendszerük alapmechanizmusai sok tekintetben hasonlítanak az emberéhez, ugyanakkor ezek a kísérleti alanyok korlátlan számban rendelkezésre állnak. Altatásban, nagy fordulatszámú fúróval megfúrjuk a koponyájukat, és a feltárt agykéregbe vagy más agyi struktúrába rendkívül vékony, úgynevezett mikroelektródát szúrunk. Ezek olyan, vezető elektrolittal megtöltött üvegkapillárisok, amelyek alkalmasak az idegsejt aktivitásának közvetítésére. így pontosan meg lehet mérni, nyomon lehet követni és számítógépen fel lehet dolgozni, hogyan működnek az idegsejtek. • Úgy tudom, az idegsejtek születés után már nem osztódnak. Hogyan képes akkor az agy alkalmazkodni bizonyos részeinek károsodásához? - Az idegsejtek ugyan nem osztódnak, de a köztük levő kapcsolatok módosulhatnak, így változhat az agy egyes részeinek funkciója is. Kimutattuk, hogy azok a patkányok, amelyeknek születésük után átmetszettük a látóidegeit, vagyis megvakítottuk őket, jóval hamarabb kitalálnak a labirintusból. Előny volna a vakság? Talán nem helyes így fogalmazni, de az mindenlenlegi helyzetet és vázolják a fejlődés lehetőségeit, irányait. A Nyelvészeti Műhely című előadássorozatban ma este negyed hétkor Maleczki Márta tart előadást „Szemantikai műveletek a mondatalkotásban" címmel. Az embertan és a régészet aktuális problémáit mutatják be annak a fórumnak a résztvevői, amely Kristó Gyula akadémikus elnökletével holnap délután egy órakor kezdődik. Varga Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár „Endemizmus-területek és fajkeletkezés a palearktikus magashegységekben" című előadását hallgathatják meg az érdeklődők esetre bizonyított, hogy a látás elvesztése érzékenyebbé tette a szomatoszenzoros rendszert. A patkányoknál pedig tájékozódásukban fontos szerepet játszik a bajszuk, vagyis a szomatoszenzoros érzékelés. Az előbb említett mikroelektródás kísérlet segítségével megállapítottuk, hogy a megvakított patkányok agyában a szomatoszenzoros rendszer részben elfoglalja azokat az agyi struktúrákat, amelyek normális állatoknál a látás szolgálatában állnak. A bajuszszálak ingerlésekor ugyanis aktivitást érzékeltünk a látásért felelős idegsejtekben. Vagyis az idegsejtek új nyúlványokat növesztenek, új kapcsolatokat alakítanak ki, és kísérletünkben az agyi pályamódosulások során a szomatoszenzoros ingerület eljutott a látórendszer sejtjeihez is. Hasonló mechanizmus játszódik le az embernél is. Ez az oka annak, hogy a vakok hallása élesebb, tapintása érzékenyebb, mint a látóké. • Hogyan lehet vizsgálni a különböző gyógyszerek idegrendszerre gyakorolt hatását? - Ezekben az esetekben magatartás-kísérletekkel egészítjük ki az előbb említett elektrofiziológiai vizsgálatainkat. Többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogyan hatnak a különböző anyagok a memóriára. Egy tejszerű, nem" áttetsző vízzel teli medencében valahol a víz alatt elhelyezünk egy pihenőszigetet. A patkányok, miközben körbe-körbe úsznak, véletlenül megtalálják ezt a szigetet, és megpihenhetnek rajta. Hihetetlenül intelligens állatok: holnap délután három órától. A JATE alkotmányjogi és politológiai tanszékeinek közös szervezésében a parlamenti vizsgálóbizottságok jogállásáról és működéséről rendeznek konferenciát pénteken délelőtt tíz órától. A rendezvényt Paczolay Péter, a politológiai tanszék vezetője nyitja meg, majd Marc Verdussen, Belgiumból érkező egyetemi tanár beszél a belga parlamentben működő vizsgálóbizottságokról. „A parlamentek ellenőrző szerepe, különös tekintettel a vizsgálóbizottságok jogállására" címmel tart előadást Trócsányi László, az alkotmányjogi mindössze egy vízcsapot látnak a medence felett és odébb egy villanyórát a szobában, mégis, e két tájékozódási pont alapján két „kör" után megtanulják, megjegyzik hol a sziget. Ezekben a kísérletekben azt vizsgáljuk, hogy a patkányoknak beadott anyagok, amelyek az idegrendszer sérülésre adott válaszát is befolyásolják, javítják vagy rontják a memóriát. • Számomra meghökkentő, hogy a patkányok tökéletesen alkalmasak az emberi agy modellezésére. - Ha nem is minden szempontból, de a patkány agyi mechanizmusai, a központi idegrendszerének felépítése igen sok tekintetben hasonlít az emberéhez. Patkányokon végzett kísérletekben igazoltuk például azt a jelenséget, amelyet klinikus kollegáinkkal később emberen is sikerült megfigyelni: az arcideg-bénulásos betegeknél mosolygáskor a sérült arcfélen megfeszülnek a béna arcrész körül bizonyos izmok. Ennek magyarázata a következő. Tudjuk, hogy az agy felszínén a test minden részén levő izomzatnak megvan a megfelelő „központja". Patkánykísérleteken lemodelleztük, hogy idegsérülés és így arcidegbénulás esetében is, a bénulás által érintett agykérgi központtal szomszédos területeken megnő az idegi, aktivitás, mely felelős a bénult teriilettel szomszédos izmok feszességéért. Ez is azt bizonyítja, hogy az idegrendszer - úgy a patkányé, mint az emberé képes alkalmazkodni a sérülésekhez, változásokhoz. Keczer Gabriella tanszék vezetője, végül a magyar országgyűlés vizsgálóbizottságairól hangzanak el korreferátumok, amelyek előadásán részt vesz Deutsch Tamás, Hack Péter, Kónya Imre és Toller László jelenlegi és volt országgyűlési képviselők. Pénteken szintén tíz órakor a SZAB logisztikai munkabizottságának tanácskozásán munkaprogramjuk megvitatásában vesznek részt a testület tagjai. Délután öt órakor Mikó Tivadar professzor, az Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója lesz a vendége a tudósklubnak. Előadásának témája: egészségbiztosítás az ezredfordulón. A klubdélután házigazdája Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke. Porsehe, szerelem,,, A metálgrafit Porsche lüktető dübörgés közepette gördült be a Széchenyi téri sétány sarkára fölfestett, forgalomtól elzárt „szigetre". Szerencsére nem a volánnál ülő szoláriumbarna, olajos hajú, sötét napszemüveges fiatalember kapott szívdobogást, csak a vezetés, valamint az életforma ritmusát megtestesítő (-hangosító?), szintetikus zenebona döngött. Pár másodperc hatásszünet után - mikor már a fél Széchenyi tér odafigyelt - az anyósülésről egy szoláriumbarna, sötét szemüveges, fekete ruhás leány szállt ki, „holdjáró" cipellőiben ellejtett a kocsi előtt (intett is közben a töretlenül dübörgő ifjúnak), s jelenlétével megajándékozta a Kárász utcát. Ekkor a Porsche fölbőgött, kerekei füstölve kipörögtek, s „formaegyes" rajttal nekirontott a kanyarig hátralévő harmincegynéhány méteres távolságnak. A közönség dermedtsége fölengedett, csak a Széchenyiszobor nézett kitartóan másfelé, és a bronz Gizella kezében sem mozdult a férjeura nyakába vetendő lánc. Ny. P. Két nap a minőségé • Munkatársunktól Tegnap kezdődött és ma este zárul a TÜV Rheinland Euroqua Kft. által szervezett „Minőségbiztosítás, hatékonyság, üzleti siker" című konferencia. A Forrás Szállóban rendezett program során több mint száz szakmai érdeklődót látnak vendégül. Dobó lépett • Munkatársunktól Lapunkban rövid időn belül immár harmadszor írunk a szegedi Olajbányász téri burkolatról. Először „Fekete pont" rovatunkban tettük szóvá, hogy a tarjáni toronyház őszi fölújítása óta töredezett járólapokon botladoznak a gyalogosok, akadtak, akik orra is estek a gödrökben. Tegnapi számunkban viszont megdicsértük a „térsimítókat", mert új burkolatot építettek az Olajbányász tér 1. elé. Ugyancsak tegnap jelentkezett szerkesztőségünkben Dobó László, az 5. számú választókerület képviselője, aki telefaxon küldött levélben egészítette ki a burkolatjavítás történetét. A leírtakból kiderül, hogy az újonnan megválasztott képviselő az elsők közt figyelt föl az Olajbányász téri kőlapok állapotára, s a járóburkolat megjavítását még december 10-én megrendelte a városgondnokságtól. A munka az időjárás viszontagságai miatt csak a napokban készülhetett el, s 235 ezer forintba került — tájékoztatta lapunkat Dobó László képviselő. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Rafai Gáborral oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefonon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8-tól 18 óráig a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetűirodáinkban. Uszodagondok. Ábrahám Lajosné azt tette szóvá, hogy az újszegedi sportuszoda mellett lévó megállóban szinte lehetetlen leszállni a buszról, az autótulajdonosok ugyanis a megállóban (is) parkolnak négykerekűikkel. A KRESZ tiltása ellenére tilosban várakozó autókat - olvasónk szerint jobban kellene ellenőrizni. Betegek tortúrája. Majomé nevű olvasónk nem érti, miért nem (ihatja ki a háziorvos a csontritkulás elleni gyógyszert. így beteg édesanyjának, sokakkal együtt, hónapról-hónapra órákat kell várakoznia a szakorvosi rendelőben. Olykor azonban hiába állnak sorba a mozgásukban is erősen korlátozott betegek, mert az orvos nem jön. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a háziorvos felírná a gyógyszert, s évente egyszer a szakorvos felülvizsgálná a beteget. Féléves telefon. Patyik Attila fél éve vár telefonra, akárcsak a „régi, szép időkben". Még október 8-án szerződésben vállalta a szolgáltató, hogy egy hónapon belül bekötik olvasónk belvárosi lakásába a vonalat. Telefonálónk azonban hiába érdeklődik hónapok óta, legfeljebb azt a választ kapja, hogy esett a hó. Pedig a télnek már vége. Szemfüles pókok. Olvasónk, a 268-835-ről sérelmezi, hogy a városháza mögötti parkolóból minden figyelmeztetés nélkül elviszik az egyébként parkolócédulával várakozó autókat. Valamelyik nap ő is ,.rutinból" parkolt, amit hét és félezer forintja bánt. Olvasónk állítja, a pókok, vagyis a gépkocsielszálUtók szinte lesik, ki parkol szabálytalanul, megváiják, hogy beforduljon a sarkon, s már viszik is az autót. Figyelmeztetni kellene a megváltozott parkolási rendre a polgárokat, mielőtt elvinnék az autót! - mondja olvasónk. Segítségre várnak. K. I. és családja december óta vár segítséget az önkormányzattól. Az idós, mozgáskorlátozott rokkantnyugdíjas vasutas és felesége nagyon szerény jövedelemből él, sőt érettségi előtt álló unokájukat is segíteniük kell. Még december elején kértek egyszeri segélyt az önkormányzattól, amit elutasítottak. Ezt megfellebbezték, de máig nem kaptak választ. Az idós nyugdíjas asszony úgy érzi, hiába dolgozott 43 évet férje a vasútnál, mindenütt csak mellőzik őket. mmm A SZAB hírei