Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám

Nagybani piaci árak Dorozsmáról (Március 22.) Alma 80-100 Ft/kg Banán 190 Ft/kg Burgonya 50 Ft/kg Citrom 160 Ft/kg Csiperkegomba 200-260 Ft/kg Fokhagyma 180-200 Ft/kg Gyökér 25-40 Ft/kg Karalábé 76-86 Ft/db Káposzta 25 Ft/kg Kelkáposzta 60 Ft/kg Kivvi 170 Ft/kg Kígyóuborka 220 Ft/kg Lencse 160 Ft/kg Mandarin 135-200 Ft/kg Narancs 130-180 Ft/kg Sárgarépa 30-35 Ft/kg Szárazbab 200-350 Ft/kg Vöröshagyma 36-40 Ft/kg Zeller 25-50 Ft/db Nyírfavágók \Tagy nyírfába vágta a fejszéjét a honi titokzatos szol1 Y gálát, bele is bukott rendesen. Olvasgatva a kis túlzással egyetlen komoly operatív munkát végző Földi László ezredes ügyét, rájövünk, hogy sikerült lejáratni a magyar hírszerzést, állítólag vastagon jelen van az alvilág a politikában és nem sikerült a célt elérni, vagyis a kelet-magyarországi feketegazdaságot leleplezni. Például azért, mert eltűntek az iratok, ahogy az meg vagyon írva egy titkos akció forgatókönyvében. Mindez nem nevezhető világra szóló sikernek, már-már az az eredmény, hogy Földi ezredest nem csukták le, de persze azt is elfogadtuk volna, mert a bíróság akarata szent és sérthetetlen, habár a másodfokú tárgyalás még hátra van. Felmerül az emberben, hogy vajon a Földi-akta politikai, nemzetbiztonsági, bűnügyi kérdés, esetleg a három keveréke, esetleg figyelemelterelés, esetleg annak beismerése, hogy bár Földi László konkrétan nem leplezett le senkit, de ő is szabadlábon maradt és még életben van, holott a maffia és a politika összefonódását taglalja, ez pedig ugye nálunk nem létezik, mert senki sem beszél róla. A Nyírfa-ügyet korábban úgy emlegették, mint a nagy lebuktatások iskolapéldáját, s lám, egyedül a hírszerző tisztek kerültek bajba. Ezek után mélyen megrendül a rendszerető polgár bizalma mindenféle titokzatos szolgálatokban, mert úgy tűnik, hogy vagy eredménytelen a munkájuk, vagy pedig annyira titkosan dolgoznak, hogy még az eredményeiket sem ismerhetjük meg. M

indenesetre a szigorúan titkos leleplező akcióból most egy kirakatper lett, a feddéssel dolgozó ezredes az újságok címlapján szerepel, s talán nem csak nekem tűnik úgy, hogy ezzel kissé nevetségesekké váltunk. Vajon ezt akartuk a Nyírfa-üggyel elérni? oUxil! tar>ági iorgot, elottncz iZÖak, zág tor11alely kuCSÜTÖRTÖK, 1999. MÁRC. 25. BELFÖLD 3 A bankárok néha csalnak? • Budapest (MTI) A gazdaság legnagyobb ellensége az infláció, de leszorításának politikai ára is van - hangoztatta Járai Zsigmond a Magyar Rádió Reggeli Krónika című adásában hétfőn, utalva arra, hogy az évek óta tartó magas infláció a jövedelmek nominális növekedése iránt jelentős várakozásokat gerjeszt. A pénzügyminiszter leszögezte, hogy az idei 9 százalékos infláció mellett 4,3 százalékos reálbér-emelkedésnél többet nem tesz lehetővé a romló nemzetközi gazdasági helyzet. így nem lát esélyt arra, hogy a közalkalmazottak bére a tervezett 13,3 százaléknál jobban emelkedjen az idén. A készülő adóreformról kijelentette, hogy annak fő célja az egyszerűsítés és az adóterhek csökkentése. A személyi jövedelemadóban az adókulcsok mérséklése mellett szélesebb körben akarják elteijeszteni a kifizetők által levonható adófizetést. Jelezte, hogy számos olyan központi adónemet is meg kívánnak szüntetni, amelyekből viszonylag kevés a bevétel. Csökkentést helyezett kilátásba az általános forgalmi adó kulcsainál is. Hallgatói kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter kijelentette: az állami bankoknál nem szabadna ilyen magas menedzseri fizetéseket megengedni. Csalásnak nevezte azt, ha egy állami tulajdonú bank vezetője saját magának határozza meg a jövedelmét. Ugyanakkor leszögezte a főként multinacionális cégek tulajdonában lévő magyar társaságoknál nem kifogásolható, hogy a vezető menedzserek bérei az európai átlaghoz közelítenek. Tetőzött a Tisza • Szolnok (MTI) Szolnoknál hétfőn a kora délutáni órákban 974 centiméterrel tetőzött a Tisza. Hosszú levonulásra kell számítani. Mivel a védvonalak hetek óta igen erős megterhelésnek vannak kitéve, a hosszan tartó magas vízállás és a várható lassú apadás miatt nem csökkennek az árvízvédelmi feladatok. Vörösköforrás • Felsötárkány (MTI) Embermagasságban, gejzírszerűen tör az ég felé a Bükk egyik ritkán csodálható természeti látványossága, a Vöröskő-forrás. A ritka természeti jelenség csak a különösen csapadékos években, hirtelen hóolvadáskor tapasztalható. A bükki karsztvíz tározórendszerei ilyenkor annyira megtelnek, hogy az állandó források nem bírják „kiszippantani a vizet" a járatokból. Ennek eredménye, hogy a Felsőtárkánytól 3-4 kilométerre található Stimecháza nevű területen derékvastagságban tör fel a vízsugár, amelynek hozama percenként elérheti az 5 ezer litert is. Utoljára 1988-ban gyönyörködhettek a Vöröskő-forrásban a turisták. Új telephely • Nádudvar (MTI) A Tiszántúlon vásárolt új telephelyet a pétfürdői székhelyű Nitrogénművek Rt. A négy hektáros nádudvari agrokémiai központjuk része a negyvenezer tonna kapacitású műtrágya-tárház és az évi százezer tonna szuszpenziós műtrágya előállítására alkalmas üzem. A Nitrogénművek Rt. Nádudvari Agrokémiai Központja korábban a HAGE Rt. tulajdona volt. A vásárlással a legnagyobb magyar műtrágyagyár belkereskedelme kétpólusúvá vált. A dunántúli régiókat Pétfürdőről, a tiszántúli mezőgazdaságot pedig Nádudvarról látják el. Családi dráma • Dénesmajor (MTI) Előbb a felesége, majd a saját nyakát vágta el konyhakéssel a Gyüla melletti dénesmajori új házukban a 48 éves B. Gy.; a 47 éves asszonyt holtan találta meg a család, a férfit pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba. A várostól 7 kilométerre fekvő Dénesmajorban új emeletes házukban két nagy (17 és 23 éves) gyermekével élt - az egymással nehezen megférő, korábban is gyakran összetűző - házaspár. Üres szintek • Pécs (MTI) A Baranya Megyei Bíróság tízszintes épületében üresen marad két emelet, amíg az Országgyűlés eldönti a táblabíróságok sorsát. Kialakításuk mintegy ötvenmillió forintba, üzemeltetésük pedig legalább évi ötmillióba kerül. Amennyiben Pécsett meghiúsul vagy belátható időn túlra tevődik az ítélőtábla felállítása, a megyei bíróság más célra hasznosítja a két üresen álló szintet. • Első fokon felmentették a Nyírfa-per vádlottjait „Jé és hasznos munka" Balról jobbra: Földi László, Balogh László, Jutási Gábor és Balla Zsoltné - avagy a felmentett titkos ügynökök, akik már nem annyira titkosak... (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) A jogosulatlan adatkezelés vádja alól bűncselekmény hiányában, az államtitoksértés vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel Földi László ezredest, az Információs Hivatal (IH) volt műveleti igazgatóját első fokon a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hétfőn. Az egyes politikusokkal kapcsolatos adatok titkos szolgálati aktákba kerülése nyomán kipattant Nyírfa-ügy további három vádlottja Földi László egykori munkatársai - közül a másod- és harmadrendű vádlottat szintén felmentette a bíróság a jogosulatlan adatkezelés vádja alól bűncselekmény hiányában. A negyedrendű vádlottat pedig az államtitoksértés bűncselekményének megállapítása mellett megrovásban részesítették azzal az indokkal, hogy cselekedetének csekély társadalmi veszélyessége nem teszi szükségessé büntetés kiszabását. A hétfón kihirdetett első fokú ítéletek nem jogerősek. Az ügyész és a negyedrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért arra, hogy fellebbezzen, vagy tudomásul vegye az Ítéletet. A bíróság az Ítélet indokolásában jobbára elfogadta a vádirati tényállást, ám a jogkérdésekben inkább a Budapesti Katonai Ügyészég által még 1997 nyarán - a vádirat megszületése előtt meghozott büntetőeljárást megszüntető határozattal értett egyet. (A megszüntető határozat ellen a feljelentő, az IH akkori megbízott főigazgatója panaszt nyújtott be, és ennek nyomán utasította vádemelésre a Budapesti Katonai Ügyészséget a katonai főügyész.) A bíróság indoklásábanan kifejtette, hogy munkája során nem vizsgálta azt az IH vezetéséhez címzett névtelen, telefonon történt bejelentést, amely végül a büntetőeljárás megindításához vezetett, ám az „minimálisan is aggályosnak tűnik". Nem vizsgálta továbbá a bíróság az ügy nyilvánosságra kerülésének körülményeit, hatását a titkosszolgálatokra, illetve a hírszerzés és a mentesség jogelméleti kérdéseit. Ugyanakkor a bíróság általánosságban kimondta: a Nyírfa-fedőnevű akcióban végzett hírszerző munka „jó és hasznos" volt, továbbá a megszerzett adatok feldolgozása lehetőséget adott volna más irányú - szintén hasznos - műveleti tevékenységre is. A hírszerző munka generális szabályaival lett volna ellentétes, ha az elemző-értékelő munka előtt adatokat semmisítettek volna meg a szolgálatok munkatársai. Egyoldalú és nemzetbiztonsági szempontból „felmérhetetlenül káros" lenne az a szemlélet, amely a politikusokkal kapcsolatos adatokat kirekeszti a szolgálatok munkájából. Az ilyen szemlélet egyúttal megfeledkezik az ellenérdekű titkoszolgálatok esetleges lejárató munkájáról is - fejtette ki a bíróság. Csökkeni a népesség • Budapest (MTI) Az év első hónapjában csökkent a házasságkötések és a születések száma, a halálozásoké pedig jelentősen nótt 1998. jnauárjához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfői tájékoztatójából. Az alacsony élveszületési és a nagyon magas halálozási arány következtében januárban tovább fogyott a népesség. A KSH előzetes adatai szerint 1999. januárjában 1.084 pár kötött házasságot, 7737 gyermek született és 12 ezer 910 ember halt meg. A születések száma 430 újszülettel volt kevesebb, a halálozásoké pedig 943 fővel volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A népesség lélekszáma 5173 fővel csökkent idén januárban, a csökkenés 1373 fővel több, mint tavaly ilyenkor. A népesség létszáma 1999. január végén 10 millió 87 ezer fő volt. Ezer lakosra számítva 9 élveszületés és 15,1 halálozás jutott. A születési arány 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, a halálozási 1,2 ezrelékponttal magasabb, mint 1998. januárjában volt. Mivel a téli hónapokban ritkább a házasságkötés, ezért gyakorisága csak 1,3 ezrelék volt, ami 0,2 ezrelékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozások aránya az előző évi 10 ezrelékkel szemben idén januárban 7,6 ezrelékre csökkent. Csintalan-csínyek és a károk • Budapest (MTI) Kovács László hétfőn megbeszélést folytatott Csintalan Sándorral, a szocialista képviselő elmúlt héten tett nyilatkozatai miatt - tudta meg az MTI az MSZP elnökétől. Csintalan Sándor a sajtónak a múlt héten azt mondta: Horn Gyula volt miniszterelnök, vezető szocialista politikusok és a Miniszterelnöki Hivatal több akkori tisztségviselője lobbizott azért, hogy ne az írisz TV nyerjen az országos tévéfrekvenciákért kiírt pályázaton. Kovács László elmondta: kettejük megbeszélésén Csintalan Sándor kijelentette, hogy a legkisebb mértékben sem kívánt árKovács László és Stumpf István a Parlamentben. Itt már találkoztak... (MTI Telefotó) tani az MSZP-nek. A pártelnök ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy Csintalan, szándékától függetlenül okoz problémákat, a párton belül értetlenséget keltve, a párttal szemben álló erőknek pedig támadási lehetőséget adva. - Csintalan Sándor Ígéretet tett arra, hogy a jövőben körültekintőbben jár el, és megfontoltabban nyilatkozik - tette hozzá Kovács László. Az MTI érdeklődésére leszögezte: nem vetődött fel, hogy fegyelmi ügyet csináljanak a kérdésből. - Felfogásom e téren közismerten rugalmasabb, mint a korábbi pártelnöké volt. Meggyőződésem, hogy az ilyen nyilatkozatok nem használnak, de nem okoznak olyan nagy kárt, mint egy elhamarkodott reagálás - tette hozzá.