Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám

Rettegő magányosok A tanyákon hiányzik a biztonságérzet. (9. oldal) Milosevics-terv A jugoszláv elnök darabolná Koszovót? (2. oldal) A szegedi polgármester „ügyei" (5, oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG KEDD, 1999. MÁRC. 23., 89/68. ÁRA: 42 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) • Búvár kutatott a dongaboltozat alatt Előkerült a Lechner-csatorna? Lehetséges, hogy az árvíz utáni újjáépítés idejéből való csatornára bukkantak a szegedi belvárosban. A Kelemen és Somogyi utca sarkán, telefonkábel-árok ásás közben került elö a régi téglákból épített, don­gaboltozatos csatorna­szakasz, amelyet hama­rosan cementhabarccsal töltenek meg. Vasárnap reggel víz tört be a Somogyi Béla és Kelemen Ferenc utca sarkán tátongó „indítóaknába", amelyet a belvárosi telefonvezeték-háló­zat fölújítása közben ástak. Gyurics Attila, a Giltek Hun­gary Kft. hatósági koordináto­ra azonnal leállította a mun­kát, és értesítette a Szegedi Vízmű Kft. diszpécserét, aki azonnal helyszíni szemlét tar­tott. Többsorosan rakott, régi, nagy méretű téglákból épített dongaboltozat tűnt a szakem­berek szeme elé. A rögtönzött mérések szerint a tojás-formá­jú csatorna belmagassága két méter, szélessége egy méter körül lehet. Fölmerült a gyanú: talán az 1879-es árvíz utáni újjáépítés idején készült szennyvízelve­zetó-hálózat egyik szakaszát fedezték föl. Gyurics Attila tegnap az önkormányzati hi­vatal nyilvántartásában és a Csongrád megyei levéltárban is kutatott olyan dokumentu­mok után, amelyek bizonyít­hatnák, hogy valóban a „Lechner-csatorna" akadt a telefonkábel-fektetők útjába. Rendőrt gázolt - ittasan • Munkatársunktól Pénteken este Szegeden a Rókusi körút és a Szaty­mazi utca kereszteződésé­hez közel a városi kapi­tányság rendőrei gépjármű­ellenőrzést tartottak. Este 7 óra tájban egy autós ön­szántából állt meg mellet­tük. Információt kért az in­tézkedő járőröktől, akikhez ekkor lépett oda szolgála­ton kívül lévő kollégájuk, T. Z. törzsőrmester is. A Csongrádi sugárút felől ér­kezett kocsijával U. István, aki hátulról bele rohant az ellenőrzési ponton álló jár­műbe, amely elütötte T. Z.­t. A férfit súlyos, életvesz­élyes állapotban szállították a klinikára, ahol lélegeztető gépre kapcsolták. A gázolót megszondáztatták, kiderült, hogy ittasan vezette autó­ját. A vérvétel eredménye állapítja majd meg, hogy milyen mértékben állt alko­hol befolyása alatt. A szegedi új klinika in­tenzív osztályán érdeklőd­tünk tegnap délután az el­ütött rendőr állapotáról. Elzárkóztak a tájékoztatás­tól. A megyei főkapitány­ság referensétől úgy tud­juk, hogy a törzsőrmester túl van az életveszélyen. Többszörös bordatörést és egyéb sérüléseket szenve­dett. Kedden már vélhető­en nem lesz szüksége a lé­legeztetőgép segítségére sem. W-íT9 750 9 Telefonárkot ástak, csatornát találtak. (Fotó: Schmidt Andrea) Bár hiteles irat vagy térkép egyelőre nem került elő, Bóka József, a Szegedi Vízmű Kft. műszaki osztályvezetője még­sem tartja kizártnak, hogy a város árvíz utáni föltöltésének idején épült csatornáról van szó. Bóka úr tegnap délben a helyszínen egy 1883-as térkép másolatát mutatta meg. „Sze­ged sz. k. város csatorna-há­lózatának térképe" három nyelven (magyarul, németül és franciául), 1:5000 lépték­ben tárja föl a Nagykörúttal övezett belváros vízelvezető rendszerét. A rajz jelzi ugyan a mai Kelemen és Zrínyi ut­cán végigfutó csatornát, de a „fölfedezésre" vonatkozó, egyértelmű eligazítást nem ad. Részletesebb régi térkép pedig nincs a vízmű birtoká­ban. Megtudtuk azt is, hogy Lechnerék egy még régebbi, a múlt század ötvenes és hetve­nes évei között épült, téglafa­lazatú csatornahálózat bővíté­sébe fogtak a nagy víz után. Könnyen ellképzelhető hát, hogy a vasárnap előkerült csatorna még a múlt század­ban szorgoskodó mesterek ke­ze nyomát őrzi. Tegnap a víz­művek szakemberei kiszip­pantották a csatornába beöm­lött víz egy részét. Ezután bú­vár szállt a mélybe, s kiderí­tette, hogy a 6-7 méter hosszú csatornaszakasz pár­huzamos a villamossínnel, vé­geit pedig korábban befalaz­ták. A régi csatornahálózat részben még ma is működik. A Somogyi utca sarkán föltárt szakaszra azonban már nincs szükség. Ha a telefonvezeték­fektetők végeznek, a csator­nába „injektáló cementhabar­csot" engednek, amely meg­kötés után kitölti az üreget, így az úttest beszakadásától nem kell majd tartani. De a régi, föld alatti épít­mény mégsem tűnik el egé­szen nyomtalanul: Gyurics Attila néhány téglát kiemelt a csatorna falából, s átadta a múzeumnak. Nyilas Péter •TESCO-SZEGED, Rókusi krt. 42-64. Lopott autók a határon • Munkatársunktól A Csongrád és Békés me­gyei pénzügyőröknek az el­múlt héten 43 sikeres felderí­tésük volt 28,4 millió forint értékben. Egy vámorgazda­ságra derítettek fényt, hatan próbálkoztak csempészettel, sikertelenül. A battonyai fináncok egy 10 milliót érő lopott Merce­desre figyeltek fel, a kocsit hamis okmányokkal akarták átvinni a határon. Egy másik Mercit a szegedi vámosok találtak meg. Kiderült, a 15 milliós jármű a vámhatóság kijátszásával került az or­szágba. Az autót lefoglalták, M. Sz. ellen pedig eljárást indítottak. RÖszkén egy bol­gár személyt arról faggattak, vajon mit keres nála 20 da­rab kitöltetlen spanyol útle­vél. Az illető nem tudott el­fogadható magyarázattal szolgálni. A Békés megyei Szegha­lom területén a rendőrök le­állítottak egy Mitshubisit. Átvizsgálták -annak csomag­tartóját és utasterét. Nagy mennyiségű, márkás jelzés­sel ékesített ruhaneműt talál­tak. A török eredetű porté­káról kiderült, hogy vámke­zeletlenül hozták az ország­ba. A csempészárut 1 millió 130 ezer forintra taksálták és egyben lefoglalták. Megemlékezés • Budapest (MTI) Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) első ülésének 10. év­fordulója alkalmából tartot­tak megemlékezést az egyko­ri résztvevők egy évtizeddel ezelőtti tanácskozásaik szín­helyén, az ELTE Jogi kará­nak büntetőjogi tanszéki könyvtárában hétfőn. Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Fidesz tárgyaló delegációjá­nak tagja volt elmondta: az EKA a rendszerváltás politi­kai átmenete mikéntjének be­folyásolására szerveződött. A SZOTE rektora, dr. Dobozy Attilla professzor az Idei esztendő első sajtó­beszélgetésén tegnap látta vendégül a szegedi média munkatársait. Az immáron hagyományos találkozón az orvosegyetem vezetője az intézménnyel kapcsola­tos legfontosabb tudni­valókról tájékoztatta az újságírókat. A SZOTE Rektori Hivatalá­ban, a tegnap délutáni sajtóbe­szélgetésen, Dobozy Atilla rek­tor először az orvosegyetemi felvételikről beszélt, s elmondta, hogy az idén a tavalyihoz képest 10 százalékkal kevesebben je­lezték felvételi szándékukat a SZOTE általános orvosi karára, ugyanakkor megduplázódott a levelező diplomás ápolóképzés­re jelentkezők száma, s ugyan­csak nőtt a szociális munkás szakra jelentkező levelezők ará­nya. A szegedi orvosegyetemen jelenleg 2451 hallgató folytatja tanulmányait, közülük 355-en az angol nyelvű évfolyamon ta­nulnak, s évről évre egyre töb­ben jönnek az angol képzésre európai országokból is, a többi között Görögországból, Izrael­ből, Svédországból, Norvégiá­ból. Ebben az évben körülbelül 30 fővel szeretnék elindítani a A SZOTE paraméterei Az integráció előkészítése óriási munkát ró az egyetemekre - mondja Dobozy Attila rektor. (Fotó: Miskolczi Róbert) német nyelvű orvosképzést, jö­vőre pedig az országban egye­dülállóan, az angolul folyó gyógytornászképzést. A sajtóbe­szélgetés második nagy témakö­re az egyetemi integráció volt, aminek törvénytervezetét a kor­mány még ebben a hónapban benyújtja. Ennek kapcsán Do­bozy professzor azt tartotta fon­tosnak hangsúlyozni, hogy a szegedi felsőoktatási intézmé­nyek pozitívan fogadják az in­tegráció tervét, hiszen a szegedi­ek már '91-'92 óta ennek meg­valósulásáért kardoskodnak. A 2000 január elsejével induló el ­ső integrációs tanévre a felkész­ülés, mérhetetlen sok munkát ró a felsőoktatási intézmények ve­zetőire, hiszen a vagyonjogi kér­dések tisztázásától kezdve, az új felvételi szabályzat kidolgozá­sán át, az új költségvetés meg­tervezésig megannyi előkészítő munkát el kell végezni. Emellett nem kis feladat vár még a szege­di orvosegyetemre, ahol 1999. október elsejétől megindul a szakorvosképzés. Az Európai Unió elvárásaihoz igazodó, új képzési rendszer lényege, hogy az orvosi diploma megszerzése után - ahhoz, hogy az illető or­vosi munkát végezhessen - még 5 éves, gyakorlati és elméleti képzést egyaránt magában fog­laló, szakirányú képzésben kell részesülnie. Erre a képzésre ed­dig csak a budapesti Hajnal Im­re Egészségtudományi Egyetem­nek volt jogosítványa, októbertől a többi orvosegyetemnek, így a szegedinek is lesz. A sajtóbe­szélgetésen még szóba kerültek a SZOTE legnagyobb fejleszté­sei, így a jövőre működésbe álló sugárberendezés, amellyel a leg­korszerűbb sugárterápiás köz­pont lesz a szegedi. Ősrégi he­lyéről, a Kossuth Lajos sugárút­ról: az új klinika mellé költözik a kórbonctani intézet. Az építési munkálatok még az idén meg­kezdődnek, mint ahogyan az egyetem energetikai rendszeré­nek, közel 1 millárd forintos költségvetésű felújítása is elkez­dődik - tudtuk meg a SZOTE rektorától, Dobozy Attilától a tegnapi sajtóbeszélgetésen. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents