Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

HÉTFŐ, 1999. MÁRC. 22. A HELYZET 11 Fe/ fölötti küszöb x jem új keletű, de megint 1V arra biztatnak a tévében, hogy most a legkedvezőbb áron vásároljak videokazettákat, amelyek segítségével bőven átélhetem különböző háborúk borzalmait, megtapasztalhatom a Föld legnagyobb katasztrófáit, aztán ott vannak még az állatok, azok is rendesen cincálják egymást, abba is éljem bele magam. Talán nekem már nagyon magas küszöböm van, nem tudok rajta átmászni, de még csak átcsalogatni se tudnak, itt maradok mindörökre a küszöbnek ezen a felén. Nem tudnak már olyan borzalmat felhozni, ami érdekelne. De talán nem is erről van szó, hogy olyan magas a küszöb, hogy az ember beveri bele a fejét. Nem, biztos, hogy nem. Miért akarjon ilyet látni az ember, miért akarjak? Hogy elrettenve tanuljak belőle? Nem fogom én már szétkapni az afrikai vadont éles fogsorommal, nem kell ahhoz 10 mg-nál több ész, hogy a háborús poklot ezer tenyérrel tolja el magától az ember, és nem kell természeti katasztrófákban gyönyörködni ahhoz, hogy felfogjam, a természet úgy pusztít el, ahogy akar, s ehhez mindjárt itt van csak a legfinomabb akciója, az öregedés. Úgyhogy nem igazán értem én ezeket a videókat, azt a harsány vadságot, amivel harangozzák befelé mindet, s kedves kortársaimat is igen maflán nézem, ha azt mondják, azért van ezekben valami. Nincsen, mondom rá unottan, mert azt hiszik, nem ériem, amit ők olyan jól nagyon értenek. Azt hiszik, a vég, a végzetesség a legérdekesebb dolog, amit az élet produkálhat. Lusta disznóság ez, mint amikor ráfogják az emberre, hogy csak zabálni meg üzekedni meg pusztítani tud. Efféle giccs lett az emberi evolúció. Podmaniczky Szilárd „Fekete pont" rovatunkban nemrég tettük szóvá, hogy az Olajbányász tér 1. számú toronyház elótt összetöredezett a járda. A megsüllyedt kőlapok gödrei különösen este leselkedtek vészjóslóan a járókelőkre, mert a legközelebbi utcai lámpa is majd' húsz méterre áll, tetejében nem is világít. Észrevételünk megjelenésének másnapján örömmel láttuk, hogy gépek és munkások jelentek meg a téren, fölszedték a törött járólapokat, alapoztak, betonoztak szorgosan. A homokkal behintett munkaterületet még védik az „SZMMI RT." föliratú műanyag szalagok, de környékbeliek máris elégedettek: a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. jóvoltából a tér szebb lett, mint volt. (Fotó: Somogyi Károlyné) Tapéta- és PVC-akció! Papír 490 Ft/tek. Hab 790 Ft/tek. Öntapadós 198 Ft/fm Amíg a készlet tart! SZEG ED EH. A KÁLVIIb ÉS AZ ETELKA SORI 2 m sz. 890 Ft/fm 3 msz. 1990 Ft/fm 4 m sz. 2990 Ft/fm Illem tévedés: folyóméter! TÉRI ÜZLETHÁZBAN GARÁZSÜZLETBEN! p* n z m* l zi -j* olcsóbb árakkal Fix-Pont Diszkont a LEGnsgyebb válaszlékkai várja vásáriáit! Filcszönyegek jutás és habalátétes változatban 360 Ft/nm-töl AKCIÓ A SZEZONBAN! Műfű 130, 150, 200, 250, 400 cm szélességben 975 Ft/nm-es reklámáron! 60x100 1 700 Ft helyett 1 200 Ft 170x230 10 400 Ft helyett 7 300 Ft 240x330 21 200 Ft helyett 14 900 Ft 280x380 28 500 Ft helyett 19 900 Ft PVC-padlők 130, 200, 300,400 cm szélességben 525 Ft/nm-től. Lábtörlők nagy választékban 220 Ft-tól PVC lágyszegély 50 Ft/fm, szőnyegszegőléc 2,5 m-es 360 Ft/db. Szeged, Dorozsmai út 14., lel.: 462-527. Nyitva: H-P.: 9-17. Szo.: 9-12. • Mit főz a szakácsf ha olimpiai bajnok? Lebbenccsel a világ végére Benke László olimpiai bajnok mesterszakácsot milliók ismerik már ebben az országban, hiszen fózöiskoláját gyakorta nézhetik a televízióban. A magyar konyhának messze földön is sok dicsőséget szerzett konyhaművész elmúlt péntekünkön Szegeden mutatta be tudományát. Miközben vacsoraestjére készült, arról faggattuk, mi is a finom étkek titka, s minek köszönhető, hogy a magyar szakácsokat szívesen látják vendégül a világ leghíresebb éttermeiben is? Kémiai díjak középiskolásoknak • Munkatársunktál A József Attila Tudományegyetem kémiai tanszékcsoportja „VegyÉsztorna" címmel országos kémiai feladatmegoldó versenyt szervezett középiskolai tanulók részére. Az elmúlt félév során rendezett öt fordulóban havonta nyolc-tíz számítási feladatot kellett a résztvevőknek megoldani, és az eredményeket postán beküldeni. A verseny sikerét mutatja, hogy abban az összesített eredmény alapján negyvenhat középiskolának százharminchárőm tanulója vett részt, közülük az első tíz helyezettet jutalmazták. Az első helyet az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, Benkő Zoltán szerezte meg kilencvenhét százalékos teljesítménnyel, és ezért húszezer forint pénzjutalom járt. A tanulók felkészültségét mutatja, hogy még a huszonötödik helyzett is hetvenegy százalékos eredményt ért el. A díjakat az első öt helyezett és kémia tanáraik, valamint a verseny szervezőinek és a kémiai tanszékcsoport vezetőinek részvételével a múlt héten adták át a JATE Természettudományi Karának tanácstermében. A verseny anyagi fedezetét a kémiai tanszékcsoport Széchenyi Professzori Ösztöndíjas professzorainak felajánlásából biztosították. A verseny az őszi félévben folytatódik, és a szervezők remélik, sikerül ezt hagyománnyá tenni, így is erősítve a kapcsolatot az egyetem és a középiskolák között. Gyerekek - két keréken • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság kerékpáros iskola kupát szervezett Szegeden. A városi döntőt a hét elején rendezték meg a Weöres Sándor Altalános Iskolában, melyen a következő eredmények születtek. A lányok versenyében az első helyet Gombos Erzsébet (Építő Utcai Altalános Iskola, Szeged) szerezte meg. Második helyen Bálint Ágota, a harmadikon pedig Papp Mebnda végzett, mindketten a zsombói Általános Alapfokú Művészeti Iskola növendékei. A fiúknál a dobogó legfelső fokára az ugyancsak zsombói Mészáros Ákos állhatott. Ezüstérmes a szegedi Építő Utcai Általános Iskola diákja, Csókási Richárd lett, míg a harmadik helyet Kothencz Attila, a rúzsai Általános Alapfokú Művészeti Iskola tanulója szerezte meg. A csapatok versenyében a zsombőiak bizonyultak a legjobbnak, másodikak lettek a ruzsaiak, a bronzérmet pedig a szegedi Béke Utcai Általános Iskola csapata vihette haza. A verseny megyei döntőjét március 27-én rendezik meg, ahol városonként az első két fiú és két lány továbbjutó méri össze erejét és tudását. A térsimfitök Olimpiai bajnok Vendége volt pár napja Szegednek. Méghozzá olyan, akinek négyszer is a nyakába akasztották már a legjobbaknak járó aranyérmet. De ha valaki valamelyik sportpályánkon, netán a városi sportcsarnokban szeretett volna parolázni a négyszeres világelsővel, bizony alaposan hoppon maradt, mivel az úr, nevezetesen Benke László, jószerével ki sem mozdult a konyhából. Még pedig a Royal étterem főzőüstjei mellől. Ugyanis eme bizonyos olimpikon Magyarország egyik legnevesebb szakácsés cukrászmestere, a gasztronómia messze földön híres kiválósága. Érmeit nem gyorsasága, netán ereje miatt kapta, hanem azért, mert a világ legjobb konyhaművészeinek vetélkedésében olyan finomat tudott alkotni, aminek elfogyasztása után a szigorú zsűri megnyalhatta mind a tíz ujját. Lovaggá ütötték Amikor e riport készült, még nem volt szerencsém megkóstolni Benke mester remekműveit. Azt viszont megnézhettem, milyen boszorkányos ügyességgel fürt és faragott különböző zöldségekből olyan csokrot, amiért bármelyik virágkötészeti versenyen megkoronázzák. - Zöldség ikebana a pontos neve - kaptam a magyarázatot Benke mestertől, akire vacsoraestjére készülve még rengeteg feladat várt, de mégis szívesen vállalta, hogy tart számunkra egy rövidke tanfolyamot gasztronómiából. Ám mielőtt még rátérhettünk volna arra, mekkora is a rangja a magyar konyhának a világ konyhaművészetében, Benke László elárulta a titkot, mi is szükségeltetik ahhoz, hogy valakiből olimpiai bajnok mesterszakács váljék. - Például egy olyan család, amelyben az anya hentes és mészáros szakmában dolgozik, az apa pedig vendéglőt vezet, mint az nálunk történt. így aztán már kisgyermek koromban az edények világában forgolódtam, s valósággal beleszerelmesedtem a konyhaművészetbe. Aztán már a vendéglátós iskolák következtek, s olyan műhelyek, mint például a pesti Gundel étterem - sorolta az olimpia bajnoki címhez vezető állomásokat Benke mester, akit 1998-ban lovaggá is ütöttek - a Chaine des Rotiseours, a világ legnagyobb gasztronómiai lovagrendje ismerte el e kitüntetéssel tudását. De ne feledkezzünk meg Benke úr világjáró turnéjáról sem - a konyhaművészet lovagja 30 év alatt 14 országban mutatta már be tudományát, s többek között ő volt a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának egyik séfje is. Miért a férfiak? • Mester, hogy érhet el valaki ennyi sikert, amikor egy olyan országból indult hódító körútjára, amelyik korántsem ama bizonyos korszerű táplálkozásáról ismert? - A magyar konyha valóban nehéz, zsíros ételeiről nevezetes, de hát mit várhatunk egy országban, ahol az embereknek hosszú évszázadok során mindig a szegénységgel kellett megküzdeniük. így aztán nem a minőséggel törődtek a magyar szakácsok, hanem azzal, hogy jó tápláló étkekkel üssék el az éhséget. De tudja a magyar szakács, ha beszabadul egy olyan konyhába, ahol a legkiválóbb alapanyagokból válogathat, máris előkapja legjobb tudását, és alkotni kezd. Alighanem ennek köszönhető, hogy a szakácsmesterség legjobb hazai képviselői többnyire az élmezőnyben végeznek a nagy világversenyeken. # De miért mindig a férfiak nyakába akasztják azokat a csillogó érmeket? Hiszen a sütés-főzés mégiscsak női tudomány? - Ennek roppant egyszerű a magyarázata. A nők semmivel sem tehetségtelenebbek a konyhaművészetben, mint a férfiak, csak rájuk annyi teher hárul a gyerekneveléstől az otthon tisztántartásáig, hogy nem tudnak igazán elmélyedni a szakma rejtelmeiben. Meg aztán a szakácsmunka nagyon nehéz fizikai tevékenyég ám, hiszen egy séfnek órákig kell a forró üstök világában talpon maradnia, s ezt a férfiak mégiscsak jobban bírják. De hadd áruljam el, hogy például a tésztafélék vagy a főzelékek készítésében a hölgyek finomabbat tudnak alkotni, mint mi, férfiak. - Egy rövid gasztronómiai lecke során aligha nevelhet minden szegediből mesterszakácsot. De arra, ugye, megkérhetem, hogy búcsúzóul adjon néhány jó tanácsot azoknak, akik e cikk olvasása után éppen a konyhába sietnek. - Egy ismerősöm egyszer azt mondta: arról lehet tudni, hogy Budapesten ünnep van, hogy az egész várost belengi a húsleves illata, a házak meg csak úgy rengenek a húsklopfolóktól. Bizony az a legnagyobb bajunk, hogy házi szakácsaink nem törekszenek a változatos étrendre. Pedig nem kell ahhoz nagy ördöngösség. A szegedieket például arra bíztatnám, le ne mondjanak hagyományos ételeikről - a finom szegedi gulyásról, a halászléről, meg a pörköltekről -, csak főzés közben mindig jusson eszükbe, hogy kevesebb zsír is elég a főzéshez. Ha pedig a köretet rakják a tálra, nem baj ám, ha a galuska, meg a krumpli mellett marad hely a finomra párolt, de még véletlenül sem szétfőzött zöldségeknek. De ha mégis a rántott hús mellett dönt a háziasszony, ugyan próbálja ki, milyen is az étek, ha a panírba sajtot reszelt, netán tört diót rakott. Asszonykéz • Elmondta ezt már a feleségének is? - Jaj, az én asszonyom remek szakács, nem kell őt tanítgatni. Kezei alól mindig remek ételek kerülnek ki. Ha pedig otthon egy igazán jóízűt szeretnék enni, s rám marad a főzés feladata, a menü a következőkből áll: tejfölös burgonyaleves, rakott krumplival. De egy jó kis slumbucért (a kemény lebbencset szólítják így mifelénk, mert hogy én lajosmizsei vagyok ám...) a világ végére is el tudok gyalogolni - mondta Benke László olimpia bajnok mesterszakács. S mosolygott olyan vidáman, hogy nem volt nehéz elhinnem: az ő lebbencse ezerszer finomabb az ötcsillagos éttermekben felszolgált, egzotikus étekcsodáknál... Bátyi Zoltán Benke László már tizennégy ország konyháiban mondhatta el segédeinek: még egy csipetnyi sót, uraim... (Fotó: Sehmidt Andrea)