Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

PÉNTEK, 1999. MÁRC. 19. MA AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13-tól 18 óráig polgári szolgálattal kapcsolatos tanácsadás; 15 és 18 óra között társasjáték­klub. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órakor: Fellegvár szerepjá­ték-klub; 19 órakor: Green & Blue Big Band (Németor­szág-Bad Brückenau) Story­ville Jazz Band közös koncert­je­A JGYMK NYUGDÍ­JASKLUB JÁBAN 15 órától 17 óráig Irodalmi óra: Petőfi lí­rája. Előadó: Horváth Dezsőné. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR rókusi fiókkönyvtárában (Vértói u. 5.) 16 órakor a hazai ragadozókról tart diaképes elő­adást Nagy Tamás. GYERMEKJÓLÉTI ta­nácsadás és civil információs szolgáltatások 16 órától a Gyermeksors Alapítvány iro­dájában (Dózsa Gy. u. 5.). TISZATÁJ-DÍJASOK ESTJE 16.30 órakor a Somo­gyi-könyvtár I. emeleti folyó­iratolvasójában. Vendégek: Jó­kai Anna és Ágh István írók. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 17 óra­kor Szülők klubja. Balogh Luj­za: A mese, a játék szerepe gyermekkorban; 19 órakor Molieie: Duda Gyuri vígjáték a Csongrádi Színkör előadásá­ban. A BAROSS-VEDRES ES­TEK 17 órakor, a Horváth Mi­hály u. 2. szám alatt. Pro­fesszor emeritus dr. Guba Fe­renc, egyetemi tanár 80. szüle­tésnapi köszöntése, aki mint egykori iskolatárs életművét is­merteti. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig lá­togatható. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Bibliotéka Könyvtár­ban (Kálvária sgt.). Erdélyi es­tek - Alternatív művészeti kez­deményezések címmel. Be­szélgetés Könzcei Csillával, a kolozsvári „élőművészeti na­pok" szervezőjével, a kolozs­vári Tranzit Alapítvány elnöké­vel. Házigazda: Márok Tamás újságíró. SZŐREGEN, a művelődési házban 18 órakor: a Holt köl­tők társasága című amerikai vi­deofilm vetítése; 19 órakor bib­lia óra. A KONZERVGYÁR KLUBJÁBAN zenés-táncos nosztalgia est 18 órától. A „SZEGEDI VÁLLAL­KOZÓ SZALON" rendezvé­nye 18 órakor kezdődik a Blues Kert-Pub étteremben (Fő fasor 14.) A fúzió szerepe a globalizálódó világgazda­ságban a Daímler-Chrysler fúzió példáján címmel. Elő­adó: Fazakas Szabolcs (Mb­Magyarország konszern kép­viselő). AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN 19 órakor a Középiskolás Filmklub kere­tében: A legyek ura című fil­met vetítik. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 7 órai tea - társastáncház. Partytáncokat tanít dr. Taródi­né Tóth Erzsébet; A Rock­klubban 19 órától Dark New Wawe-Klub. A SZOTE-KLUBBAN 22 órakor: Buddy Holly házibuli. Játszik Hevesi Imre és a Jazz­mine együttes. Éjféltől házi­buli zene Gajdács Zoltánnal. A REGÖS BENDEGÚZ­BAN Sláger Szervíz. Dj.: McRec'c. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma, 14 órakor: szövő szakkör, holnap: 10 órá­tól 17 óráig Komplex népmű­vészeti nap. A Platonowal zárult Telihay Péter Csehov-trilógiája Elveszett emberek Seress Zoltán (Platonov), Fazakas Géza (Vojnyicev) és Fekete Gizi (Anna Petrovna). (Fotó: Gyenes Kálmán) A Szegedi Nemzeti Színház társulata a múlt héten mutatta be Csehov Platonov című színmüvét a Kamaraszínházban. A darabot Csehov-trilógiá­jának befejező része­ként Telihay Péter vitte színre. Az otthonosság jóleső érzé­se keríti hatalmába a nézőt, amikor megpillantja a Plato­nov színpadát: Telihay Péter előző két Csehov-rendezésé­ben, A Manóban és Három nővérben megteremtett világ szintézise látható. A háttérből Anton Pavlovics tekint ránk a jól ismert cvikkeres képről, a fekete zongora, a hosszú asz­tal, a vasszékek és néhány csu­pasz fatörzs is megmaradt régi helyén. Menzel Róbert és Sel­meczi T. György díszlete még­is egészen más: a Három nő­vér mindent beborító, nyugta­lanító pirosságát a natúr fa nyers illatára, békés természe­tességére cserélték. Ezzel A Manót idézik; bizonyára nem véletlenül áll a sarokban Sze­rebrjakov professzor hatalmas vörös fotelje sem. (Milyen ér­zéki volt Létay Dóra abban pi­káns jelenetben!) A Platonov Csehov legko­rábbi darabja. 18 évesen írta. A kéziratot bátyjának küldte el, ám elveszett, s csak halála után jó másfél évtizeddel, 1920-ban bukkantak rá. Sokan azt tartják, a Platonov egy Rimbaud-hoz mérhető ifjú zseni meglepő mélységű és érettségű remekműve. Telihay Péter kissé átpofozta a dara­bot: a három hétnél hosszabb drámai időt feszesebbre szab­ta, a történetet egyetlen napba sűrítette. Erre utal a produkció alcíme is: Huszonnégy óra. A hosszú orosz tél utáni első me­leg tavaszi napon egy vonzó özvegy vidéki udvarházában újra találkozik a környékbeli összeszokott társaság: földbir­tokosok, hitelezők, az orvos, a tanító, vagyis a jellegzetes he­lyi értelmiség. A viszontlátás öröme hamar elmúlik, mert a barátságosnak tűnő felszín alatt egy másik, egy groteszk viszonyrendszer lappang. A szereplők valójában egy betel­jesületlen szerelmekből, gyű­lölségekből, ígéretekből, ha­zugságokból és öncsalásokból szőtt hálóban vergődnek. A rendezés több szempont­ból is figyelemre méltó. Rész­letesen lehetne elemezni a ver­tikális-horizontális színpadi térszervezés bravúrját, a tűzi­játékkal is operáló hatásos vi­lágítást vagy a zenei bejátszá­sok stílusosságát, a legfonto­sabb azonban, hogy Telihay Péter érzékeny receptorokkal fogja a szerző szándékait, s a humorra építve mutatja meg a szereplők szánalmas életét. Nem komor, lassú és unalmas tragédiát rendezett, hanem ele­ven, szórakoztatva elgondol­kodtató tragikomédiát. Miköz­ben a groteszkbe hajló figurá­kon kacagunk, feszengnünk kell, mert kérdéseik a mi éle­tünk kérdései is. Seress Zoltán finom eszkö­zökkel nagyszerű alakítást nyújt. Platonovja reménytelen figura; halálpontosan látja ön­magát és mindazt, ami körül­veszi. Elveszett ember, aki nem tud mit kezdeni az életé­vel. Bonyolult személyiségé­ben Don Juan-i és hamleti je­gyek keverednek. Főhősként abszolút középpontban áll, szinte minden más szereplőt a hozzá fűződő viszonya jelle­mez. Feleségét, Alexandra Ivanovnát belülről fakadó ter­mészetességgel Bacsa Ildikó játssza, aki A Manó Juljájához hasonló karaktert formál az együgyű, de szeretnivaló fia­talasszonyból. Nemcsak az ő remek játékán mérhető, hogy a rendező jó színészvezető, hanem Czifra Krisztináén is, aki Szofja Jegorovnaként ­Zeke Edit dekoratív ruháiban ­mintha Mása figuráját élné to­vább. Egy okos nőt alakít, akin fokozatosan elhatalmaso­dik az érzéki szenvedély. Szofja újdonsült férjével csak nemrégiben érkezett a családi birtokra, de máris szenved a vidéki összezártságtól. Ami­kor felismeri Platonovot, ifjú­kori szerelmét, előbb férjének, majd neki ismételgeti rögesz­mésen: Utazzunk el! Anna Petrovna szerepében Fekete Gizi fanyar, céltudatos, tapasz­talt asszonyt játszik. Vojnyice­vet kellően gyengének és osto­bának láttatva Fazakas Géza kelti életre. Eszköztelen és visszafogott Andorai Péter Porfirij-alakítása, nem úgy Mészáros Tamásé, aki Kirill szerepében úgy lép színpadra, mint egy bonviván, majd im­ponáló magabiztossággal adja a gátlástalan krakélert. Trilec­kij, az elfajzott alkoholista ki­rurgus szerepe Jakab Tamást csapta pofon. Az operista L6­rincz Zoltán harsány játéká­nak van ugyan némi műked­velő színezete, de vérbeli mó­kamester lévén nagy sikert arat Scserbukként. Jók a to­vábbi szereplők is: Galkó Bence zsidó pénzemberként, Mátyássy Szabolcs moralizáló egyetemistaként, Janik László és Rácz Tibor üzletelő föld­birtokosként. Tetszett Balogh Cecília mimózaérzékenységű Grekovája és Harsányi Attila elvadult, alantas Oszipja. Bo­rovics Tamásnak is jut né­hány jó pillanat az inas szere­pében. Az előadás igazi csapat­munka. Telihay Péter érti Cse­hovot. Alighanem ez a legjobb rendezése. Amikor a színészek befejezésül a színpad közepére pakolják a bútorokat és a lea­kasztott ajtót, leforrázva érzi magát az ember. Mint amikor a számítógép a nyerő szakasz­ban váratlanul közli: Game over. A Manót záró önfeledt, boldog pancsolás jutott az eszembe. Jó lenne, ha Telihay Péter rendezhetne még Szege­den. Hollós! Zsolt • Munkaügyi pályázaton nyert tizenegymilliát Szeged WW Újra dolgozom • Munkatársunktól Tegnap délután a város­házán beszámoltak annak a munkaügyi pályázatnak az előzményeiről és eredmé­nyéről, melyen négy szegedi intézmény és szervezet kö­zösen vett részt. Egy esztendőre több mint tizenegymillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott Szeged városa, az „Újra dolgozom" elnevezé­sű munkaügyi program ke­retében. - adott tájékoztatást tegnap Ványai Éva alpol­gármester. A pályázat - me­lyen Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Támasz Egyesület közösen vett részt - azt célozza, hogy a megyében élő tartós munkanélküliek kikerülje­nek kedvezőtlen állapotuk­ból, még mielőtt lelkileg, anyagilag egyaránt mara­dandóan sérülnének. A program négy területre kon­centrál, amellett, hogy a munkaadók igényeit kívánja kielégíteni, növelni szeretné a regisztrált munkanélküliek közül elhelyezkedők számát, valamint támogatja pálya­kezdő, vagy tartósan mun­kanélküli ügyfeleket. A megyében a legutóbbi adatok szerint közel 15 és félezer embert tartanak nyil­ván munkanélküliként, eb­ből közel ötezer ember éle­tének legaktívabb szakaszá­ban maradt kenyérkereset nélkül. Az „Újra dolgozom" program szolgáltatásai sok szempontból újszerűek, a ta­nácsadást és a munkaerő­közvetítést a városban el­szórtan elhelyezkedő, jól megközelíthető irodákban tartják. A segítség az ügyfe­lek igényeihez igazodik, s tanácsadóik a munkanélküli­séget átélt emberek közül kerülnek ki. Szegeden öt foglalkoztatási szakember vesz részt az álláskeresők, a munkáltatók és az érintett szervezetek közötti kapcso­latok építésében. Közéleti Kávéház • Munkatársunktól Alternatív művészeti kez­deményezéseket mutat be március 19-én 18 órakor a Bibliotéka könyvtárban (Kálvária sugárút 14.) a Közéleti Kávéház „Erdélyi estek" sorozata. Az est során bemutatkozik a kolozsvári TRANZIT Alapítvány és a szegedi MASZK Egyesület. Márok Tamás újságíró ven­dégei: Könczei Csilla, a TRANZIT Alapítvány elnö­ke és Balogh József, a MASZK Egyesület képvise­lője. Maribán közreműköd­nek: Somorjai Péter (Szege­di Szimfonikus Zenekar) és Gombocz Avar (Kolozsvár) ütőművészek. miről írt a DM? • 75 éve A szegedi vfivókrál Szegeden a vívók szép sportjának nagyon sok híve és művelője van. Az utóbbi évek alatt egyre többen fog­lalkoznak ezzel a sporttal és így a különböző sportegye­sületeken belül vívósza­kosztályok alakítása vált szükségessé. Ezek a szak­osztályok eddig külön, egy­mástól teljesen függetlenül működtek. Ugyancsak repa­ráltan dolgozott a szegedi vívó egyesület is, amelynek programjában kizárólag a vívás szerepelt. (1924) • 50 éve A beruházásokról Az Országos Tervhiva­tal nemzetgazdaságunk gyors fejlődésének megfe­lelően az előirányzott 2,6 milliárd forint helyett 4,2 milliárd forintban állapí­totta meg a hároméves terv utolsó évének beruházási összegét. Ezt az tette lehe­tővé, hogy az államosítá­sok és a munkaversenyek jelentékenyen meggyorsí­tották iparunk termelésé­nek ütemét. (1949) • 25 éve Flóri elbúcsúzott Búcsú! Fájdalmas-szép, könnyes-keserű. Leginkább kegyetlen. Senkivel nem ki­vételez, jön, várva, váratlanul, hívatlanul. Korszakot zár le, egy ember korszakát. Meg­marad az emlék, megmarad a gólok emléke. Nevük lett azoknak: Albert-gólok. Min­denki tud gólt lőni, de olyat csak Albert Flóri. Rettegtek tőle az ellenfelek. Ha a pályán volt, a kapust senki sem iri­gyelte. A hetvennégyszeres válogatott, aranylabdával ki­tüntetett Albert Flórián min­dig több volt ellenfelénél. Csak a dán Engedahl volt az, aki felülmúlta, durvaságban. Ő törte ketté Flóri pályafutá­sát, sérülése után már Flóri nem volt a régi. (1974) Centrum: „zászlófelvonás" három hét múlva Január óta kísérhetik figyelemmel a szegediek a harminckét esztendős Centrum áruház megfia­talítását. S bár az elmúlt hónapokban a légkala­pácsoké és a mestereké volt a főszerep, azért az áruház sosem zárt be teljesen. A napokban ké­szült el az épület új külső homlokzata, s ezután hamarosan két hétre tel­jesen bezár az áruház: a bútorcsere és árufeltöltés után április 8-án reggel 8 órakor vehetik birtok­ba a vásárlók a megfia­talodott Centrumot. Az egykori szocreál kül­sőt mára már teljesen levet­kőzte az épület. A homlokza­ton a portált is kicserélték, hiszen januártól a Skála & Centrum Áruházlánc Rt. az új gazda, így most az ő emb­lémájuk került az épület tete­jére. Ennél azonban sokkal fontosabb változás, hogy mit vesznek majd észre a vásár­lók az újranyitás után. Az el­múlt hónapokban közel két­száz négyzetméterrel megnö­velték az emeleti eladóteret, mozgólépcsőt és klímaberen­dezést szereltek az épületbe, több mint háromezer négy­zetméteren végezték el a tel­jes burkolatcserét, hogy csak a legfontosabbak említsük. A 300 millió forintot meg­haladó átépítés ideje alatt az áruház hol egyik, hol másik fele működött zavartalanul. Igaz, a megszokottnál jóval kisebb választékkal. - A nyitáskor a régi kész­let háromszorosával várjuk majd a vásárlókat - mondja Nógrádiné Kovács Margit áruház-igazgató. - De előtte március 20-án teljesen bezár­juk a Centrumot, mert be kell szerelni a vadonatúj bútoro­kat és az árufeltöltéshez is idő kell. Szinte percre pontosan előre megkoreografált ütem­ben dolgoztak a kivitelezők, ezért azután a nyitás terve­zett időpontja nem változott. Az áruház bezárása után a teljes árukészletet a Divat Centrumba költöztetik, ahol kiárusítják. Új házhoz ugyanis új választék dukál! ­vallják a kereskedők. Áprilisban, a nyitás után egyébként sok újdonsággal is várják majd a vásárlókat: többek között alkalmanként késő estig tart majd nyitva a megfiatalodott Centrum, sőt két hétvégén vasárnap is igyekeznek újra „bejáratni" az áruházat. Áz már biztos, a jövőben megszűnik az élel­miszerosztály, ám több új részleggel is gyarapodik a ház: „megerősítik" a fiata­loknak szánt sportruházati kínálatot, új színfolt lesz a médiavilág elnevezésű stand, ahol sok ezer lemez és kazet­ta közül választhatnak majd a vásárlók. R. G. A szegedi Centrum külső homlokzata már kész. Két hétre bezár a bolt. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents