Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

SZERDA, 1999. MÁRC. 17. Negyven év száműzetés • Dharmszala (MTI) Negyven éve, 1959. március 17-én menekült el a dalai láma, Tendzin Gyaco hazájából, a tibe­ti buddhisták vallási ve­zetője azóta indiai emig­rációban él. A jelenlegi, tizennegyedik dalai láma 1935. július 6-án született Tibet északkeleti részén, egy földműves csa­ládban. A tibeti vallás sze­rint a dalai lámák haláluk után egy gyermekben teste­sülnek meg: Tendzin Gyaco csak két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A fő­városba, Lhászába vitték, ahol 1940. február 22-én lé­pett az „Oroszlán trónra", I I 5 tl bár 1950. november 17-ig régens gyakorolta helyette a hatalmat. A kínaiak éppen 1950-ben támadták meg az országot; a „felszabadított" Tibetet katonai körzetté mi­nősítették, a dalai láma 1951-ben 17 pontos szerző­dést volt kénytelen aláírni „Tibet tartomány visszatéré­séről a Nagy Hazába, a Kí­nai Népköztársaságba". A kínaiak hozzáláttak a hagyo­mányos tibeti társadalom le­rombolásához, a kolostorok és a szerzetesség felszámolá­sához. A tibetiek általános elége­detlensége 1959. március 20-én (tibeti időszámítás szerint 2086-ban) fegyveres lázadásba torkollott, amelyet a kínaiak véresen levertek. A harcoknak és az utána követ­kező vérfürdőnek több tíze­zer áldozata volt, nyolcvan­ezren, köztük a dalai láma is külföldre menekültek. Tibet­be 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem en­gedtek, a vallásgyakorlást megtiltották, a kulturális for­radalom alatt a 6000 temp­lom és kolostor közül csak 26 maradt épen, a felbecsül­hetetlen értékű könyvtárak nagy részét felégették. A helyzet a nyolcvanas évek­ben valamit javult, de a kí­naiak továbbra sem akarnak hallani Tibet autonómiájáról, nacionalista szeparatizmus­nak bélyegzik a nyelv- és vallásgyakorlás követelését. Tibetben a mai napig bűn­cselekménynek számít még energia költségeit csökkenteni? a dalai láma fényképének birtoklása is. Az összecsapásokban vér­hast kapott dalai láma, a „Vágyakat Beteljesítő Drá­gakő" 1959. március 17-én menekült Indiába, s azóta is száműzetésben él. Először Musszoriban telepedett le, majd 1960:ban átköltözött jelenlegi lakhelyére, a pa­kisztáni határ közelében fek­vő Dharmszalába. Az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg számára a mene­dékjogot, hogy nem fog po­litikai tevékenységet folytat­ni. A dalai láma ennek ellen­ére megalakította a tibeti kormányt és 1963-ban kihir­dették az ország új alkotmá­nyát, amelyben deklarálták Tibet függetlenségét. Jelentősen. Mindezt .1/ ogyík loghíitekony.iblj ós logg.tzdas.Hjosább megöl fiús, -i prop.iri«butón cj.i/ vgitsegövol A Prímagáz Rt. tartályos rendszere biz tons.ifjos megoldást kínál energi.rproblernájár.i, oly.tn területeken is, ahol ed dig ts.rk költségesebb megoldások jobettek szób.r. Mindért energiánkkal azon fáradozunk, hogy Ön a közmüvektől távol csö terű leteken is élvezhesse a Prímagáz minőségi szolgáltatásait. Méghozzá kevese!) bért mint gondolná, hiszen minden vevőnk részére egyedi ajánlatot tartoga­tunk, Hívja munkatársainkat, akik mindenre kiter jedő, az ön igényeinek és te vekeriysegi körének megfelelő árajánlattal szolgálnak, ISO 9001 ÖNT MINDI N I NI IH.lANK TovAríi információért kérjük hívja a 06 (40) 25-50-50 kékszámot a hilyi hívAs díjAértI PRÍMAGÁZ I fr IMAOÁÍ cao pört® Szeretnék bővebb információt kapni a Prímagáz tartályos rendszeréről. Név: Cím:DMl rr­Telefon: ffiDDOTtJJTli Postacím: PRÍMAGÁZ TARTÁLY, 1300 Budapest, Pf. 246 Akiből véletlenül lett haditudósító Első akarok lenni" Vujity Tvrtko: „Meg akarom csinálni a világ legjobb filmjét." (Fotó: Gyenes Kálmán) Még csak huszonhat éves, de már az egyik legismertebb riportere a kereskedelmi TV2-nek. Véletlenül lett televíziós, viszont az utóbbi nyolc esztendőben semmit sem bízott a véletlenre. Terve­zi, hogy két-három év múlva önálló riportműso­ra lesz és határozott cél­ja, hogy elkészíti a világ legjobb riportfilmjét. O Vujity Tvrtko, aki a ta­nárképző főiskolán ren­dezett közművelődési konferencia vendégeként járt Szegeden. - A délszláv háború ide­jén, tizennyolc évesen be­mentem Eszékre és éppen azon az éjszakán zárták körbe a várost. Mindenkitől próbál­tam segítséget kérni, így töb­bek között a Magyar Televí­ziótól is. Az MTV-nél azt mondták, segíteni nem tud­nak, de mivel stábjuk aznap nem jutott be a városba, és én úgyis ott vagyok, mondjam el, mi van a helyszínen. így lettem én nagy, bátor, hősi haditudósító - beszél a kezde­tekről Vujity Tvrtko. - Ezt kö­vetően Miamiban, az NBC magánegyetemén tanultam másfél éven át televíziós új­ságírást az Egyesült Államok Információs Minisztériumá­nak meghívására. Ez egy posztgraduális képzés volt, és bár nem volt felsőfokú vég­zettségem, besoroltak a diplo­mások közé. Azt mondták, engem az élet tanított. • Ön szerint tanulható ez a szakma? - Ez az a szakma, amihez a tehetség nagyon kevés, ret­tentő sok mindent kell hozzá tanulni. • A TV2 riportereként gyakran kerül veszélyes helyzetekbe. Hogyan fo­gadja ezt a családja? - Pontosan tudják, hogy már megtanultam veszélyes helyzetekben viselkedni. Bár­milyen helyzetben feltalálom magam, és ma már nem úgy félek, mint nyolc éve, amikor minden tapasztalat nélkül ott találtam magamat a háború kellős közepén. Megtanultam, hogyan lehet malária, kolera ellen védekezni, fertőzött gyanús vizet fogyasztani, vagy vakon vezetni óránként száz kilométeres sebességgel. Vannak szabályok, amiket betartok, és ha egyszer nem leszek ügyes... • Akkor egy napon ke­resztül vezető hír lesz. - Igen, akkor lesz belőlem egy hír... Azért remélem, hogy erre nem kerül sor. Ret­tentően bízom magamban. • A TV2 riporterei között mennyire van jelen a ver­senyszellem? Barátok, vagy ellenfelek? - Ellenfelek vagyunk és barátok, ez így a legjobb. Amúgy engem gyakran Frei Tamással azonosítanak. Jó barátok vagyunk, hozzám ha­sonlóan ő is pécsi, az RTL Klubnál dolgozik, tehát adott, hogy nagy ellenfelek le­gyünk. El fog jönni az az idő két-három év múlva, amikor nekem is lesz önálló műso­rom, olyan, mint a Frei­dosszié, csak más lesz a címe, más témákat fog bemutatni, és ha majd a két műsort egy­mással összevetik, kétségem sincs afelől, hogy meg fogom verni Tamást nézettségben. • Nagyon magabiztosan mondta, hogy két-három év múlva lesz egy műsora. Megtörténtek már az elő­készületek a TV2-nél? - Az elmúlt nyolc évben mindig pontosan tudtam, hogy mit fogok csinálni. Még nincsenek meg a konkrét ter­vek, de én biztos vagyok ben­ne, hogy lesz egy ilyen műso­rom. A hozzám legközelebb álló hölgy a világon, Zsolnay Gyöngyi, aki válogatott ko­sárlabdázó, azt mondta egy interjúban, hogy soha nem szabad úgy kifutni a pályára, hogy csak másodikak le­szünk. Én nyerni akarok. Nem akarok az ország máso­dik legjobb riportere lenni. Az első akarok lenni, és meg akarom csinálni a világ leg­jobb filmjét. 9 Miről szól majd ez a film? - Nem tudom még. Az el­múlt nyolc évben egyetlen olyan riportot készítettem, amin elsírtam magam, lehet, hogy ennek a folytatása lesz. A PVSK Dália női kosárlab­dacsapatáról szólt, amelynek meghalt a csapatkapitánya, Horváth Judit. Kilencéves kisfia nyakába akasztották az aranymedált, amit a csapat Judit nélkül nyert. Akkor azt mondtam, érdemes volt ripor­ternek mennem, hogy ezt megmutassam az emberek­nek, ugyanakkor a teljes ri­porterségemet, a díjaimat, a pénzt, mindent visszaadnék azért, hogy ne kellett volna megcsinálnom ezt a filmet. • Meglehetősen sajátos image van, külsőleg min­denképpen. Ebből mennyi ön, és mennyi a TV2 ri­portere? - Ebben mind én vagyok, és a TV2 ezt elfogadta.: Antúgy azért viselek két in­get, mert egyszer nem volt otthon tiszta pólóm, és fel­húztam egy fehér inget a sötét ing alá. Éppen aznap találkoz­tam egy újságíróval, aki azt mondta, Franciaországban ez nagy divat. Az ingemen lát-: ható PVSK Dália női kosár­labdacsapatának jelvénye pe­dig inkább a szívem, nem az image-em része. • Most, a beszélgetés vé­gén ha azt kérdezném, ki is valójában Vujity Tvrtko, mit monda? - Huszonhat éves vagyok, pécsi, szerelmes a saját váro­somba. Én szeretnék lenni a legjobb riporter, szeretném megcsinálni a világ legjobb filmjét, amelynél az a fontos, hogy nekem nagyon tetsszen. Szeretném, ha szeretnének az emberek, akiket nem nézők­nek, hanem embereknek hí­vok és nagyon szeretek néha nem riporter lenni. Békefi Anett Hordába fulladt Délmagyar • Petőháza (MTI) Víztároló hordóba fulladt a hét végén egy 3 és fél éves kisfiú a Győr-Moson-Sopron megyei Petőházán. A 120 li­teres műanyag hordó a csalá­di ház udvarán állt, s nem egészen félig volt vízzel. A kisgyerek az udvaron a ho­mokozóban játszott, miköz­ben szülei kertészkedtek. A kisfiú valószínűleg meg akar­ta meríteni játékkannáját a vízbe, felállt egy betonlapra, S ; vélhetően fejjel belebukott a hordóba. Édesanyja fedezte fel a tragédiát, amikor a gyer­meket ebédelni hívta.

Next

/
Thumbnails
Contents