Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

• Felemás évet zárt Csongrád megye mezőgazdasága Tavaly a sertés volt sok, idén a víz m Utcazenészek A Kárász utcán nemrég megjelentek az utcai hege­dűsök, és a környék ettől világvárosi, s egyszers­mind reménytelen jelleget öltött. Mint a Váci utca, vagy az Almási téri szabadidőközpont tája, ahol nyil­ván túlnépesedés mutatkozik, és a zenészek hétvégére lejönnek Szegedre kenyeret keresni. E kenyérkereset leplezetlen és sivár, mint a húsától megfosztott hal, bordái merednek, e muzsikások mások, mint akiket korábban is hallhatott a város. Hiszen van itt utcai ze­nész évtizedek óta, szakállas fiatalember, szomorú hangfekvésű népdalokat játszik, pikulán. Lett légyen akárhová valósi is, valahogy igazán szegedinek tűnik, és a népdalok, amelyeket játszik, mintha magából a szegedi levegő kivirágzásai lennének. Megszokta őt és dalait a város, vele teljes. Olykor gitáros fiatalok pengetik hangszereiket, és dalaikból maga a remény rezeg, a fémmel kevert, légi hangon. Máskor perui - vagy tán bolíviai? - indiók vezetik elő pánsíppal az El Condor pasa ismertebb részleteit, s a spanyollal kevert andesi dallamok ötezer méter magasba helyezik a várost az Adria fölötti het­venkilencről, és mintha a hegyek közé szorult Anatit­lan s Atillán tavak keskeny gyékényszegélyét elhagyná a fölfelé kunkorodó orrú, ugyanazon gyékényből szőtt csónak. Ismét máskor fáradtnarancsszín-világosrózsa­szín-törtfehér lepelbe burkolózó, hirtelenszőke Krisna­tudatúak mantrálják, hogy „Haré Krisna, haré Kris­na, Krisna, Krisna, haré, haré, haré Ráma, haré Rá­ma, Ráma, Ráma, haré, haré, közben csilingelnek a csengettyűk, szól a szitár és a pancsataranta (utóbbi nincs, most találtam ki, de jól hangzik). Megint más­kor Mária országának vallási csoportosulásainak fia­taljai adják elő lelkesítő dalaikat, oly hittel és átélés­sel, hogy akárhányszor meghallom őket, kedvem tá­mad belépni a nem tudom, mibe. Ezek az utcazenék s utcazenészek jó régóta jellemzik Szegedet. Időről időre feltűnnek, aztán megint nem mutatkoznak. De amikor újra megjelennek, ismerősként nyugtázza őket a vá­ros. A ni az utcai hegedűsök... Hétvégenként jelennek meg a Kárász utcán, a „Dugó" téren, a Nagyáru­ház passzázssora táján. Nyilván a Nyugatiban ültek föl aznap hajnalban a vonatra, és kenyeret keresnek. Komor arccal húzzák a vonót, előttük, a járdán, tok a pénznek. Keserves cincogásukban nagyvárosok örök reménytelensége, s a napfényes Szeged déli levegőjé­ben, mint az eső, szitál a nyomor. Farkas Csaba Az év embere Az év autója Algyőről Európába Heti gazdaság Kistermelő. A II. világháború óta nem volt ilyen kevés szarvasmarha a megyében. (Fotó: Karrtok Csaba) Építőipari nap • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara holnap, csü­törtökön 13 órai kezdettel Szegeden, a Tisza Lajos kör­úti székházában építőipari szakmai napot rendez. Elő­j -./.öt a városi önkormányza­! tok képviselői adnak tájé­jkoztatást tervezett beruházá­I si, felújítási programjaikról. Majd Dér István, a DER Építő és Szigetelő Bt. ügy­I Február végén az a megtiszteltetés érte a Szegedi Nmezetközi Vá­sárt, hogy tagja lett a Centrex Nemzetközi Ki­allításstatisztikai Egyesü­lésnek. Ezzel a lépéssel olyan exkluzív társaság­ba került, mint a Hung­expo Budapest, az Inche­ba Bratislava, a BVV Brno, valamint az MTP Poznan. I Az egyezményt aláíró fe­1 lek egy meghatározott sza­bályrendszer alapján számol­ók a kiállítókat, illetve a láto­gatókat, tehát a tagok nemzet­közileg is auditált vásárok. A kiállítók egy ilyen vásárszer­vező invitálására bátrabban és kockázatmentesebben dönt­hetnek arról, hogy elmennek. vagy otthon maradnak ­mondja Katona András igaz­gató. A Centrex Egyesülést „a felek saját gazdálkodásuk eredményessége segítésére, a kiállítási statisztikák össze­hangolására, az ehhez kialakí­tó magas színvonalú és át­ótható Kiállítási Statisztikai Szabályzat bevezetésére, 'enntartására, nemzetközi el­fogadtatására, értelmezésére, hitelesítésére, továbbfejleszté­sre, a kapcsolódó informáci­ós és szakmai érdekképvisele­vezetője a szárító vakolatok alkalmazásáról beszél. Dr. Varga Ferenc okleve­les mérnök, a műszaki tudo­mányok doktora A szálerősí­tő betonok - különös tekin­tettel a műanyagszál felhasz­nálására címmel tart elő­adást. Mitől beteg a magyar kémény? címmel Szen­kovszky István, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügy­vezetője tart tájékoztatót. ti feladatok ellátására hozták létre". A Szegedi Nemzetközi Vá­sár már két éve hiteles adato­kat közöl mind a kiállítókról, mind a látogatók számáról, az 1998 évi eseményeket a BDO nevű céggel auditáltatták. E társaságról annyit mindenkép­pen érdemes tudni, hogy már évek óta ők auditálják a Hungexpót is. A Centrex Egyesülésen ke­resztül a Szegedi Nemzetközi Vásár tagja lett a VFI-nek, az­az a Vásárok Nemzetközi Szövetségének is. A folyamat azt a célt szolgálja, hogy a szegediek a nemzetközi po­rondon is hiteles szereplőként tudjanak mozogni, külföldön is sikeres, elismert kiállí­tásszervezők lehessenek. A vásárszervezők világá­ban mostanában megindult egy nagy mozgás, az erősebb kiállítócégek elkezdtek érdek­lődni Közép-Kelet-Európa iránt. Ennek egyik biztos jele­ként a düsseldorfi vásár nem­régiben megvette a bmóit, így az utóbbi ezután a nagy német érdekeltségek körébe tartozik. (Múltheti, klagenfurti vá­sárról szóló beszámolónkban az egyik résztvevő, a Hódme­zővásárhelyi Majolikagyár Kft. nevét pontatlanul írtuk le. ezúttal kérünk elnézést.) K. A Felemás évet zárt Csongrád megye mező­gazdasága az elmúlt év­ben, a szántóföldi nö­vénytermesztésen belül a cukorrépa egyértelműen „megérezte" a mezőhe­gyesi cukorgyár bezárá­sát. Az állattenyésztésben sok a sertés, gondok vol­tak az átvétellel, ugyan­akkor örvendetes a juhál­lomány gyarapodása - ír­ja az 1998-as esztendő történéseit összegző elemzésében Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH munkatársa. A megye őszi búza után második legnagyobb területen termelt növényét, a kukoricát 1998-ban 58 ezer hektárról ta­karították be. E növény ve­tésszerkezetben képviselt sú­lya az őszi búza fokozódó tér­nyerésével párhuzamosan mérsékelten csökken; betaka­rított területe 1998-ban az 1991-1995. évek átlagánál 13 százalékkal volt kisebb. A napraforgó területe, bár nem érte el az 1997. évi nagyságot, az évtized elejének átlagát azonban 13 százalékkal meg­haladta. A termelők egyre in­kább elfordulnak viszont a cu­korrépa termesztésétől, a me­zőhegyesi cukorgyár bezárása miatt a szállítás jelentős több­letköltséggel jár. Az elmúlt évben 3 ezer hektáron - az évtized elejinek csak alig va­lamivel több mint felén - ter­mesztettek cukorrépát. Külö­nösen e növény betakarítását nehezítette meg az időjárás, a sok csapadék a cukortartalmat is kedvezőtlenül befolyásolta. A megyében tavaly 346 ezer tonna kukorica termett, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, de majd 18 százalékkal több, mint az 1991-1995. évek átlaga. A be­takarítás magas víztartalom­mal történt, így a termés költ­séges szárítást igényelt. A kezdeti tárolási gondokon so­kat segített az őszi búza meg­szokottnál intenzívebb export­ja, azaz a tárolókapacitás fel­szabadulása. Az 1997. évinél lényegesen kedvezőbben ala­kult a napraforgó termesztése, 1998-ban az előző évinél ki­sebb területről egynegyedével több termést takarítottak be. Burgonyából 1998-ban 72,4 ezer tonna termett, az egy év­vel korábbinál kisebb termés tükröződik az idei magasabb piaci átlagárakban. A kukori­ca és a napraforgó kivételével a hektáronkénti hozamok nagyjából az egy évvel koráb­bihoz hasonlóan alakultak. A kukoricánál a visszaesés meg­haladta a 10 százalékot. Az évtized elejének a sok évi át­lagnál aszályosabb volta tük­röződik viszont abban, hogy ez a termésátlag így is több mint egyharmadával nagyobb az 1991-1995. évek átlagánál. Az időjárás csapadékosabbá válásának jótékony hatása egyébként szinte valamennyi növény hozamát kedvezően befolyásolta, különösen a napraforgóét. Bár december­ben és januárban az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, a talaj, felső rétege a korábbi esőzések hatására vízzel telí­tődött, így nagy kiterjedésű elöntések tapasztalhatók. Az őszi kalászosok vetésterülete közel egyötödével kisebb, mint egy évvel korábban. A késői vetések következtében a kalászosok fejletlenek, sok helyen a búza még ki sem kelt. A vízborítás miatt jelen­tős nagyságú területen lehet kipusztulásra számítani. Tovább csökkent a megye szarvasmarha-állománya, a december eleji állatszámlálás szerint már az ötvenezret sem érte el a szarvasmarha lét­szám. Bár az egy évvel koráb­bihoz képest mindössze más­fél százalékos a mérséklődés, ennek megítélésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy közvetlenül a II. világ­háború után sem volt ennyire kevés szarvasmarha a megyé­ben, mint most. (Országosan az állomány nagysága lénye­gében megegyezik az egy év­vel korábbival, míg a tehén­létszám szerény mértékben bővült.) Állományukat nem­csak a gazdálkodó szerveze­tek mérsékelték, hanem - el­lentétben az országos tenden­ciával - az egyéni gazdálko­dók is. A szarvasmarha-tartás jövedelmezőségét kedvezően befolyásolta, hogy a vágómar­ha termelői-, felvásárlási ára 1998 első 11 hónapjában or­szágosan 29, a tehéntejé 27 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor a szálastakarmány-széna ter­melői-, felvásárlási ára 31 százalékkal emelkedett. A megyében a legnagyobb tej­ipari vállalat a megkötött szerződések alapján az extra minőségű tejért 61,50, az I. osztályúért 56 forintot fizet. A kistermelők nagy része to­vábbra is a háztól értékesíti a tejet, pedig támogatáshoz csak értékesítési szerződés birtokában juthatnak. A sertésállomány 1998 vé­gén - egy év alatt az országos 11 százaléknál mérsékelteb­ben, 5 százalékkal bővülve ­csaknem elérte a 455 ezret. A megyében továbbra is az egyéni gazdálkodók növekvő sertéstartási kedvének kö­szönhető az állomány bővülé­se, mivel a gazdálkodó szer­vezetek egyre kevesebb álla­tot tartanak. Ez a vágósertés felvásárlási árának 1998 tava­sza óta tartó csökkenésével magyarázható, az I-XI. hónap átlagában a felvásárlási ár or­szágosan 7 százalékkal volt magasabb, mint 1997 azonos időszakában. Igaz az állatok takarmányozásában felhasz­nált gabonák közül a búza ter­melői, felvásárlási ára 38, az árpáé 42, a kukoricáé 19 szá­zalékkal csökkent. Az év má­sodik felében - exportértéke­sítési gondok miatt - a helyi feldolgozó, a Pick Rt. a lehe­tőségek szerint átütemezte a leszerződött sertések átvételét, szerződéses kötelezettségét azonban február elejéig telje­sítette. A minőségtől függő 140-190 forintos átvételi árat szerződéses, kompenzációs és intervenciós felár egészíti ki. A megye juhállománya a 90-es években nagy mérték­ben visszaesett, az 1991-ben még több mint 100 ezres állo­mány 1997 végére 32 ezerre apadt. Az utóbbi egy év alatt fordulat következett be, az ál­lomány nagysága 1998 végén 45 ezer fölé emelkedett. A 41 százalékos többlet jóval meg­haladja az országos 6 százalé­kot. A bővülés az egyéni gaz­dálkodók növekvő tartási ked­vének köszönhető elsősorban, akoljaikban decemberben 34 ezer juh volt. ami majd 60 százalékkal több az előző évi­nél. A növekedés a felvásárlá­si árak 1997. évi jelentős emelkedése alapján nagyjából prognosztizálható volt. 1998­ban a .vágójuh felvásárlási ára már lényegében nem válto­zott, míg a juhtejé I-XI hónap átlagában országosan 15 szá­zalékkal emelkedett. K. A STÍLUSJEGYE A Volvo szépsége kitűnő stílusában rejlik, mely most egyedi jegyekkel is büszkélked­het. Rendelje meg március 31-ig tartó akciónk során új Volvo S40/V40 Style gép­kocsiját', és az ikerfényszórókkal, bőrkor­mánnyal, „Cosmos" könnyűfém keréktárcsákkal, légkondicionálóval, valamint a CR902 audio­felszereléssel még gazdagabbá tett autójához közel félmillió forintos árelőnnyel hozzájuthat! Most tehát még 5 indokkal több szól amellett, hogy a Volvo biztonságát válassza. Látogasson el a Jansik Autóház, Kecskemét, Szegedi út 90. km-nél lévő márkakereskedésébe, és győződjön meg saját szemével ajánlatunk különlegességéről! VO LVO S40 A/40 Március 31 -ig tartó akciónk során egyedi felszereltség style csomagunkat 350 000 forintért** kínáljuk! ' Az akció a Volvo S40/V40 T4 modellre nem vonatkozik. " A Volvo S40 alapára: 4 961 000 Ft-tól. Az árak 130 HUF/DEM árfolyamon értendók. Jansik Autóház 6000 Kecskemét, Szegedi út 90. km Tel.: 76 498 555 Tel./fax: 76 498 554 VOLVO TOSHIBA Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 321-676, Fax/üz.r.: 311-136 Centrex-tag a Szegedi Nemzetközi Vásár

Next

/
Thumbnails
Contents