Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

SZERDA, 1999. MÁRC. 17. HELYI TÜKÖR 7 Az agykutatás hete Szegeden > Beszélgetés Meggyesi Tamás építésszel A szegedi Belváros modell is lehetne Meggyesi Tamás: Isten őrizzen meg minket attól, hogy a balkáni típusú butikkereskedelem a csingilingijeivel ráakaszkodjon a városközpontra. (Fotó: Miskolczi Róbert) Névjegy Meggyesi Tamás építészmérnök 1936-ban született a csehszlovákiai Persén (ma: Szlovákia). A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán 1960-ban szerzett diplomát 1960-62-ig a Buváti tervezője, 1962-től a BME Urbanisztikai Intézetében tanít Jelenleg az intézet igazgatója. 1965-88-ig a Kertészeti Egyetemen, 1990 óta a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Urbanisztikai Tanszékén tanít másodállásban. Az MTA Településtudományi és Környezetvédelmi Bizottságának, valamint Regionális Tudományos Bizottságának a tagja. 1992-ben az alföldi hagyományos településszerkezetekkel kapcsolatos kutatásaiért kapott Ybl-díjat A műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár. Az 1985-ben megjelent A városépítés útjai és tévútjai cimű könyve a hazai urbanisztika alapműve, manapság már könyvritkaságnak számít. Meggyesi Tamást tabukat, tekintélyeket nem tisztelő gondolkodónak, az utolsó polihisztorok egyikének tartják. Hobbija a lélektan és a zene. Az agykutatas hete kaiméból rendeztek tegnap tudományos délutánt a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Kutatók és klinikusok középiskolásoknak beszéltek az idegtudományok különböző területeiről: a neurológiáról, ai élettani kutatásokról, pszichiátriáról és a drogfüggőség vizsgálatáról. Az Egyesült Államokban 1992-ben alapított Dana Szövetség mozgalmat indított, melynek célja az agykutatás, az idegtudományok népszerűsítése a nagyközönség, különösen a fiatalok körében. E mozgalom keretében ezt a hetet az agykutatás hetének kiáltották ki, és programokat rendeznek szerte a világon. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, így az egyetemi városokban ezen a héten a tudományterülethez kapcsolódó előadásokat tartanak. A szegedi tudományos délutánt tegnap rendezték meg a SZAB-székházban. A nagyszámú, szomszédos megyékből is érkezett érdeklődőt Párducz Árpád, a rendezvény szervezője, az SZBK Biofizikai Intézetének igazgató-helyettese köszöntötte. Az első előadó, Vécsei László, a SZOTE Neurológiai Klinikájának igazgatója elmondta, a neurológia olyan kóros, agyi elváltozásokkal, működési rendellenességekkel foglalkozik, amelyek egyebek között a keringési zavarokért, a Parkinson-kórétt, a Sclerosis Multiplexért, az epilepsziáért vagy a kü• Munkatársunktól Tudományos ülést rendeznek dr. Guba Ferenc emeritus professzor, a SZOTE biokémiai intézete volt igazgatójának nyolcvanadik születésnapja alkalmából 18-án délután három órakor. A rendezvényen Szent-Györgyi Albert emlékérmet és díszdiplomát ad át a professzornak dr. Tömeg, hónapos előjegyzési idő, több órás várakozás az egyik oldalon. Kevés orvos, nem elegendő rendelési idő, vizsgálatok százai és a hozzájuk tartozó borzasztó mennyiségű adminisztráció a másikon. Mindez a magyar egészségügy egészére igaz, s tetten érhető bármelyik orvosi rendelőben, vagy szakambulancián, de az átlagosnál valamivel élesebb a helyzet a csontritkulást vizsgáló szakrendeléseken. Az új klinika osztoporézis ambulanciáján, a mindenkori tumultus okát az ott egyetlenként dolgozó szakorvos, dr. Virág György, az ortopédiai klinika tanársegédje a többi között azzal magyarázza, hogy nagyon sok a csontritkulással bajlódó páciens, s a beteglétszámhoz képest kevés a szakambulanciák, a szakorvosok száma. Szegeden 14 osztoporézis szakorvos van, csak ők lönböző típusu fejfájásokért felelősek. Toldi József, a JATE Összehasonlító Élettani Tanszékének vezetője azokról a kísérletekről számolt be, amelyet az intézetben folytatnak az idegrendszer alkalmazkodóképességének vizsgálatára. Patkányklsérletekkel igazolták, hogy bár születésünk után az idegsejtek nem osztódnak, az idegrendszer „huzalozása", képes alkalmazkodni a körülményekhez. Ez az oka annak, hogy a vak patkányok könnyebben tájékozódnak a labirintusban. Szűcs Mária, az SZBK Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója a kábítószerek hatását patkányklsérletek bemutatásával tette érthetőbbé. Mint mondta, a drogfüggővé tett állatok akár négyezerszer is képesek lenyomni a pedált egyetlen adag kokainért, az önkéntes kábítószerfogyasztást pedig egészen addig folytatják a lehető legnagyobb mértékben, amíg el nem pusztulnak. Janka Zoltán, a SZOTE Pszichiátriai Klinikájának igazgatója olyan pszichés zavarokról tartott előadást, amelyekért a középkorban még megégették a betegeket. Ma már viszont tudjuk: neurobiológiai jelenségek a felelősek a tudathasadásért, a memóriazavarért, a mániákus-depressziós kedélyhullámzásért, a szorongásért, a különböző kényszerbetegségekért. Ha pedig a test és a lélek működési zavaraiért az idegrendszerben kell keresni a magyarázatot, az agykutatás vezethet el a gyógyító megoldáshoz is. K. G. Dobozy Attila rektor. Az alapellátásban dolgozó orvosok munkabizottságának értekezletén március 20-án délelőtt fél tíztől egyebek mellett a háziorvosok és a házi gyermekorvosok folyamatos továbbképzésének, a központi ügyeletek szervezési lehetőségeinek kérdései szerepelnek a terítéken. rendelkeznek úgynevezett pecsétjoggal, ők jogosultak arra, hogy a csontritkulásban szenvedő beteg számára gyógyszert írjanak fel. Az egészségbiztosító csak akkor ad 90 százalékos ártámogatást a gyógyszerekre, ha azokat a csontritkulás szakorvosa írja fel. Ez is oka annak, hogy mindig sokan várnak a rendeléseken - az ortopédiai klinikán is -, hiszen a gyógyszerfelíratás a betegek anyagi érdeke. Ugyanakkor - folytatja az indoklást Virág doktor - a receptért érkező pácienst is megvizsgáljuk, majd kikérdezzük arról, a számára rendelt szerek hatásosak-e, vannak-e mellékhatásai, esetleg kell-e váltani. A régi betegekhez pedig csatlakoznak szép számban az újak, akiknek vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, mint régieké, s akkor még nem beszéltem az időigéMottó: „*. .ahol középpont nincs, ott, ami városnak látszik, csupán tábor." (Hamvas Béla) Hogy a szegedi Belvárosban a jellegzetesen nyugati, polgári, urbánus karakter vegyülni tud az alföldi, velejében mégiscsak horizontálisan szétterülő, nagy terekkel operáló építészettel, amelyben nagyon finom cseppekben föllelhető a mediterrán íz is, olyan egységes egészet alkot, amelynek Magyarországon nincs analógiája - nyilatkozta lapunknak Meggyesi Tamás építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének vezetője, aki szakmai tanácsadóként vesz részt a szegedi városközpont rehabilitációjával kapcsolatos tervezési munkákban. - Nóvák István városi főépítész megbízott azzal, hogy szakmai tanácsadóként kísérjem végig a Belváros rehabilitációját előkészítő tervezési munkát - kezdte a beszélgetést Meggyesi Tamás. - Örömmel vettem a felkérést, mert egyrészt én is rengeteget tanulok ebből a munkából, másrészt talán ők is profitálnak valamit abból, hogy én kívülről nézem a dolgokat. % És a kívülálló építész milyen dolgokat vesz észre Szegeden? - Hamvas Béla híres esszéjét, az Öt géniuszt nagyon jól tudtam használni konkrét munkáim során. Hamvas szerint a Kárpát-medencében minden földrajzi térség és település észak, kelet, dél, nyugat és Erdély géniuszából van összerakva, de különböző arányokban. A Kárpát-medence sajátossága, hogy itt ennyire sokfajta géniusz keveredik, s hogy az égtájak súlyos hangulati, kulturális és lelki tartalommal terhesek. A mediterrán például átbukdácsolva a szerb hegyeken egészen Szentendréig kúszott fel. • Szeged belvárosában milyen arányban van jelen az öt géniusz? - Erdélyből nagyon keveset látok Szegeden, pedig Magyarországon nagyon sok henyes és tetemes adminisztrációról. Ha egy betegre csak 10 percet fordítanak, ami nonszensz, akkor is csak 6 beteget tudnak egy óra alatt megvizsgálni. Éppen a tömeg és a hosszú várakozás elkerülése érdekében adnak előjegyzett időpontot, ami nem sokat javított a korábbi helyzeten, mert sok beteg egyeztetés nélkül jön, például azért, mert elfogyott a gyógyszere. S hogy a pácienseken segítsenek, a közeli jövőben nem egy, hanem heti két alkalommal lesz osztoporézis-szakrendelés, s ezentúl az új klinika szakrendelésén nem egy, hanem két orvos látja el a osztoporézises betegeket. Népbetegség A csontritkulás népbetegségnek számít az egész világon - folytatja most lyen lehet felfedezni Erdély szellemét. A szegedi Belvárosban nem. A másik négy géniuszból viszont jócskán van. A szegedi Belvárosnak éppen az a sajátossága, hogy olyan, látszólag ellentétes, egymást majdnem kizáró minőségek alkotnak itt szerves egységet, ami párját ritkítja. Az például, hogy a jellegzetesen nyugati, polgári, urbánus karakter vegyülni tud az alföldi, velejében mégiscsak horizontálisan szétterülő, nagy terekkel operáló építészettel, amelyben nagyon finom cseppekben föllelhető a mediterrán íz is, olyan egységes egészet alkot, amelynek Magyarországon nincs analógiája. Ez unikum. Ugyanakkor ez az egész nagyon arisztokratikus is, amellett, hogy a mediterrán karaktere megóvja attól, hogy hideg legyen. A klasszicizáló skandináv városközpontok hidegek. Szeged úgy tartotta meg klasszicizáló, elegáns, arisztokratikus jellegét, hogy nem hideg. Ebből egy dolog következik. Isten őrizzen meg minket attól, hogy az a tendencia, ami sajnos pillanatnyilag még erősödik - a balkáni típusú, másfél négyzetméterben gondolkodó és üzletelő butikkereskedelem -, a csingilingijeivel ráakaszkodjon erre az elegáns, nem hideg, de azért mégis tartással már a szakmai résszel Virág doktor. - Magyarországon 800 ezer - 1 millióra tehető a számuk, a világon 200 millióra becsülik, Szegeden 18-20 ezren szenvednek csontritkulásban. A nők körében gyakoribb, hiszen a csontritkulás szorosan összefügg a klimax idején bekövetkező, csontvédő ösztrogénhormon megszűnésével. A férfiakat sem kerüli el, ám náluk, az elhúzódó férfiklimaxnak köszönhetően csak későbbi életkorban, körülbelül 65 éves kor táján kezdődik. A betegség lényegéről Virág György azt mondja, a csontritkulás az emberi csonttömeg fogyását, illetve a csontrendszer szerkezetének megváltozását jelenti. Amikor a folyamat elkezdődik, akkor sok embernél semmilyen tünete nincs, ezért is hívják néma járványnak. Később végtagfájrendelkező városközpontra. Ez borzasztó lenne. A most épülő portálok többsége botrányos. De ha a portálok gyönyörűek lennének, s mondjuk több pénzt ölnének bele, és mondjuk dizájnolnák azokat, akkor is baj lenne. Ez a város ugyanis nem viselné el azt, hogy nonstop kereskedelmi csilingeléssel legyen tele. • Mi legyen akkor a belvárosi kereskedelemmel? - Természetes igényből fakadóan azért a kereskedelemdalmakat okoz, majd törékenységhez vezet. Az idős korú emberek csontjai ezért törnek el már egy kis eséstől is. Főként a combnyak, a csigolyák és az alkar törik. Ez azért is veszélyes, mert a betegek egy része, a gyógyulási időszakban a sok fekvéstől könnyen tüdőgyulladást kaphat, s ez nem egyszer tragikus véget hoz. A csontritkulás miatt bekövetkezett combnyaktörést elszenvedettek egyéb, meglevő betegségei is súlyosbodnak. s ez rontja az életkilátásaikat. Gyógyszerekkel javítható Nem mindegy azonban ki, milyen csontállományról indul a csontritkulás felé, mekkora csonttömegből veszít - figyelmezet Virág György -, hiszen azok az nek van helye a városközpontban. %De hol van a helye? - Szerintem potenciálisan mindezt talán úgy lehetne megoldani - s ez egy feladat, ami nem biztos, hogy sikerül -, hogy rá kellene tenni a belvárosra egy másik, látens hálót. Ez a háló kizárólag gyalogos közlekedési háló lenne, amelynek a csomópontjai az udvarok lennének. Ha a tömbbelsőkben kialakuló nagyon sokfajta udvarból ki lehetne emberek, akik életmódjuk, genetikai adottságuk folytán nagyobb csonttömeggel rendelkeznek, s náluk nagy mennyiség ritkulása indul meg, nyilván kevésbé, vagy egyáltalán nem szenvedik meg a kóros csontritkulás következményeit. Az embernél 24 éves kor körül fejeződik be a csonttömeg gyarapodása, s ha az illető addig sokat sportol, megfelelően táplálkozik, akkor nagy az esélye, hogy ideális csontrendszerrel-, és tömeggel bírjon. Ám nem mindegy az sem, mikor kezdődik a megindult csontritkulás gyógyszeres kezelése, hiszen ha korai stádiumban, vagy még azt megelőzően történik, akkor a kiváló hormonpótló és más gyógyszerekkel, gyógytornával, helyes életmóddal és táplálkozással a folyamat lassítható, megállítható, s a későbbi súlyos választani azokat, amelyek még megmenthetők, amelyek még nincsenek agyonépítve különféle kócerájokkal, akkor Szeged egy teljesen egyedülálló modellt alakíthatna ki azzal, hogy nem tömi tele az utcáit és a földszintjeit kereskedelemmel, hanem azt az udvarokban koncentrálja, ezzel is mintegy védve a klasszikus hangulatú, elegáns városmagot. • Ezzel a témával már csak azért is érdemes foglalkozni, mert a nagy bevásárlóközpontok árnyékában, hatására Szegeden is hanyatlik, haldoklik a kiskereskedelem. - Ez világtendencia. Nálunk nemcsak Budapesten épülnek hatalmas bevásárlóközpontok, hanem vidéken is, aminek következtében, sajnos, a tradicionális városközpontok kereskedelmi funkciója perifériára szorul. Sok helyen merül fel ez a probléma, és sok helyen drasztikusan lépnek fel ez ellen. Azt nem tudom, hogy most emiatt profetikus átkokat kell-e szórni a jelen korra, vagy meg kell barátkozni azzal, hogy ez a következő évezred természetes fejlődése... Azt hiszem, is-is. De lehet, hogy ez a tendencia kicsit besegít nekünk. Tehát, hogy a csodálatos történelmi városmagot megóvjuk a csiricsáré kereskedelmi szennytől. Ugyanakkor az udvarokban valami olyan formáját kellene megvalósítani a kereskedelemnek, ami elsősorban kulturális kereskedelem. Lehetnének például olyan irodalmi kávéházak, ahol nagyon sok mindent lehetne fogyasztani és vásárolni. Azt hiszem, hogy a kommersz kereskedelem jelentős része vagy kimegy a bevásárlóközpontokba, vagy eltűnik, mert ennek a balkáni típusú, másfél négyzetméterben gondolkodó és üzletelő, határon átlopott bőrárus butikkereskedelemnek nincs jövője. A nyugat-európai városok legszebb és legértékesebb utcáin nem ez a kereskedelmi kultúra dívik. Az ilyen fajta kereskedelem kivonul a piacra. Az ócskapiac, bolhapiac, zsibvásár minden városban színfolt. Ez a kereskedelem oda való, de nehogy már ez öntse nyakon a városaink megmaradt kereskedelmi utcáit. Szabó C. Szilárd következmények elkerülhetők. Tízmilliárd A világon mindenütt a csontritkulás kialakulásának, elhatalmasodásának a megelőzésére törekszenek, hiszen a prevenció sokkal olcsóbb, mint a osztoporézis miatt bekövetkezett törések kezelése. Magyarországon az ebből fakadó kiadások óriásiak, 1996-ban a csontritkulás miatt bekövetkezett combnyaktörések orvosi ellátására 6,2 milliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosító. Az alkar-, és csigolyatörések gyógyítására fordított összeggel együtt összesen 10 milliárd forintba kerültek a törések. A megelőzés ennél csak olcsóbb lehet, még akkor is, ha egyre többen keresik fel a osztoporézis szakrendeléseket, hogy gyógyszerrel védekezzenek az ember elkerülhetetlen végzete, a csonttömeg vesztése ellen. Kalocsai Katalin Az akadémiai bizottság hírei • Magyarországon egymillió embert érint A néma járvány: a csontritkulás