Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

KEDD, 1999. MÁRC. 16. BELFÖLD 3 Kossuth szülőfaluja • Monok (MTI) Monokon átadták annak a három napon át tartó vetélke­dőnek a díjait, amelyen 21 ál­talános és 13 középiskola 180 diákja adott számot az 1948­49-es forradalommal kapcso­latos ismereteiről. A díjakat Gavlik Istvántól, a Kossuth Szövetség elnökétől vehették át a vetélkedőn legjobban sze­replő diákok. Nyéki István, a Kossuth Alapítvány Kuratóri­umának elnöke az Andrássy­kastélyban rendezett fórumon, Kossuth és Széchenyi mind­eddig nem kellően feltárt kap­csolatáról szólva, megál­lapította: az utókor a két ál­lamférfi vitáit már nem tudja egyértelműen tisztázni. '56-os emlékoiúzouai • Kiskunmajsa (MTI) Az 1956-os forradalom örökségét őrző emlékmúzeum nyílt Kiskunmajsán. Az or­szág jelenleg egyetlen ilyen intézményét Papp Lajos nem­zetközi hírű szívsebész avatta fel és Tempfli József nagyvá­radi püspök szentelte fel. A múzeum alapítója Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka, aki két esztende­je települt át a Duna-Tisza kö­zi községbe, egy évek óta üre­sen álló, romos tanyasi iskolát alakított át múzeummá. Összefogtak O Vecsés (MTI) Ipari parkot hoz létre a ve­csési és a Budapest XVIII. ke­rületi önkormányzat, a közös tulajdonukban lévő egykori szovjet laktanya területén. A szovjet logisztikai központ­ként működő hajdani Strom­feld Aurél laktanya összesen 24 hektáros területén álló le­robbant épületeket jelenleg vállalkozók bérlik, raktárak, üzemek működnek bennük. A két önkormányzat most össze­fogott, s olyan befektetőket keres, akik készek lennének áldozni az infrastruktúra fej­lesztésére, az épületek rendbe hozatalára. Máltai szeretetszolgálat • Tiszadob (MTI) A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat hétfőn tartós élelmiszert, tisztítószert, ru­haszállltmányt és készpénzt juttatott el több ár- és belvíz sújtotta Szabolcs-Szatmár­Bereg megyei településre. Az árvíz által veszélyeztetett Tiszadobra újabb élelmiszer­és tisztítószer-szállítmányt, illetve az üzemanyagköltsé­gek fedezésére pénzsegélyt küldtek az önkormányzat­nak. Hasonló jellegű segély­szállítmányt indítottak útnak a szabolcsi Nagyar, Tarpa és Beregdaróc településekre is. Harangszentelés • Eger (MTI) Az egri Kálvin Házban megnyitották Északkelet-Ma­gyarország első református könyvesboltját, majd Mészá­ros István a Tiszán-inneni Re­formátus Egyházkerület Püs­pöke felszentelte a protestáns közösségi ház harangját. A könyvesbolt megnyitása al­kalmából Tarr Kálmán a Ma­gyar Bibliatanács Főtitkára, a Kálvin Kiadó igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a refor­mátus egyház napjainkban is eleget kíván tenni több évszá­zados küldetésének, a biblia teijesztésének. • Rendkívüli készültség Tiszafüred és Csongrád között További áradás várhatá Tokaj ártéri részén vízben állnak a házak. (MTI Telefotó) • Szolnok, Kótaj, Miskolc (MTI) A kormány döntése alapján hétfő este hat órától rendkívüli árvíz­védelmi készültséget léptettek életbe a Tisza Tiszafüred és Csongrád közötti, valamint a mel­lékfolyók visszaduz­zasztással érintett sza­kaszain. A rendkívüli fokozat el­rendelését a Kötivizig igaz­gatója, a terület védelemve­zetője javasolta, amelyet a Szolnok megyei védelmi bi­zottság határozatban támo­gatott. Rendkívüli fokozat elren­delése akkor indokolt, ha a folyó tetőzésekor a vízszint jelentős mértékben megha­ladja az eddig mért legna­gyobb vízmagasságot, vagy további nagy áradás várható. A Tisza áradása egész hétfőn folytatódott, este hat órakor a vízállás Kiskörénél 906, Szolnoknál 864 centi­méter volt. Már a két kritikus helyen, a tiszadobi nyárigátnál és a Lónyay-főcsatorna Kótaj környéki térségében is ke­zelhető az árvízhelyzet. Sza­bó Péter, Tiszadob polgár­mestere elmondta: a nyári­gátnál a 764 centiméteres vízállással tetőzött a Tisza, és már egy centivel apadt a folyó. A mintegy 100 tagú véd­erőnek kevesebb töltésszi­várgással, csurgással és buz­gárral kellett megküzdenie, s ez a víznyomás erejének csökkenésére utal. A Krasz­na változatlanul apad, egy­előre azonban a másodfokú készültséget még fenntartják a gátak mentén. Az egy héttel ezelőtti csaknem 52 ezer hektárról hétfőre 44 ezer 530 hektárra csökkent az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság körzetében a mezőgazdaság által művelt, belvízzel elön­tött területek nagysága. A szivattyúzás hatása egyre jobban érzékelhető a földe­ken, azonban nyugtalanító, hogy a Bodrogközben még mindig 29 ezer 150 hektárt borít belvíz. E térségben ugyanis mind a Bodrog, mind pedig a Ti­sza eddigi csúcsokat megha­ladó vízállása miatt a telepü­lések lakóit már nem csupán a belvíz, hanem az árvíz is veszélyezteti. A gátakon egyre több helyen tapasztal­ható szivárgás és fakadó víz. Hasonló a helyzet a Tak­taközben, ahol 6400 hektár­nyi a belvíz. Délborsodban 6780, a hevesi részeken pe­dig 2200 hektár föld áll víz alatt továbbra is. Nehezíti a belvízelvezetés felgyorsítását, hogy a rend­kívüli árvízvédekezési álla­pot szombati bevezetése mi­att a szivattyútelepek telje­sítményét is kénytelenek korlátozni, hiszen a befo­gadó folyók medertelítettsé­ge már nem visel el újabb terheket. Szintén problémát jelent, hogy a belvízelvezető mel­lékcsatornákon még mindig vannak hó- és jégdugók. • Magyarországon mélyek a polgári demokrácia gyökerei Március 15-ét ünnepelte az ország • Budapest (MTI) Az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc 151. évfordulója alkal­mából hétfón reggel az Országház előtt a Kos­suth téren ünnepélyes külsőségek között, kato­nai tiszteletadás mellett, felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Az ünnepi eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Or­bán Viktor miniszterel­nök, valamint a kor­mány több tagja. Jelen voltak a parlamenti pár­tok képviselői és a dip­lomáciai testület tagjai. Az ünnepségen részt vett egy brit gránátos alakulat is. A nemzetet életben tartó együttérzés és összefogás szükségességére hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás if­júsági és sportminiszter a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott hét­fői központi rendezvényen. - A saját életünkben éljük meg azt, mi is a szabadság, és sokszor csak akkor vesszük észre, hogy milyen fontos, amikor hiányzik ­fogalmazott a szónok. Sza­vai szerint Magyarországon a polgári demokrácia gyöke­rei mélyre nyúlnak, és a ma­gyar nemzet ugyanazt kíván­ta 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is, mint ma. - A gyerekek és a fiatalok tudjanak tanulni, legyen aki tanítsa őket és valóban hasz­nos tudásra tegyenek szert. A családok nyugodtan te­kinthessenek a jövőbe, laká­sok épüljenek, és ezekben új és új családok találhassanak otthont - sorolta a feladato­kat a politikus. Deutsch Tamás rámutatott, hogy egyaránt felelősek va­gyunk múltunkért, jelenün­kért, jövőnkért és egymásért, mert „a hazánkért, a világun­kért vagyunk felelősek". - De nem a nagyvilágot kell megváltani merő fele­lősségérzésből, hanem a sa­ját világunkat. A hazasze­retet ugyanis azt jelenti, hogy a családunkra, gyeme­keinkre, otthonunkra figye­lünk, s tesszük azt, ami a dolgunk - hangsúlyozta a szónok. • Százötvenegy éve az ide­gen katonaság, az idegen ha­talom nehezítette helyzetün­ket, ma hol egy világgazda­sági válság, hol a hóvihar, vagy az árvíz. Az elmúlt hó­napok azonban bebizonyítot­ták, hogy ezeken is úrrá tu­dunk lenni, ha összefogunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az 1848-as forradalom kitörésé­nek évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen a Magyar Állami Operaház­ban. 1848 emlékét felidézve a kormányfő kifejtette: törté­nelmünk e szakaszában vi­rágzott ki a magyar nyelv, született meg a szuverén ma­gyar állam és a felelős ma­gyar kormány. - Akkor, a polgárosodás korai szakaszában alakult ki az a vágy, hogy nyugodt, gyarapodó polgári demokrá­ciában éljünk. Ezt akartuk 1956-ban, ezt akartuk tíz év­vel ezelőtt és ha magunkba nézünk. Valójában erre vá­gyunk ma is - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az operaházi ünnepségen megjelent Göncz Árpád köz­társasági elnök is. • Százötven éve csakis azok próbálják kijátszani a vidéket a főváros ellen, akik a modernizálódó Magyaror­szág helyett a magyar ugart érzik otthonuknak - mondta Demszky Gábor főpolgár­mester a Fővárosi Önkor­mányzat március 15-i ünne­pi megemlékezésén, hétfőn a budapesti Petőfi-szobor­nál. A főpolgármester hang­súlyozta, hogy csak nevében polgári az a politikai erő, amely megpróbálja az 1989­es köztársaságot visszahúzni arról a szintről, amelyet a polgárosodás terén már elért. - A múlt században a magyarság nem engedett a 48-ból, most sem szabad en­gednünk a 89-ből - szögez­te le. A főpolgármester sajná­lattal állapította meg: tíz év után először fordult elő, hogy a kormányfő nem je­lent meg a szabadságmoz­galmak kiindulópontjának számító Petőfi-szobornál. • Nem lehetünk elégedettek csupán azzal, hogy a mai kormány jobb, mint az elő­ző, a magyarságnak messze­menő terveket kell kovácsol­nia megmaradása érdekében - jelentette ki Csurka István pártelnök, a MIÉP március 15-i ünnepi nagygyűlésén a budapesti Hősök terén hét­főn A politikus nagy ered­ménynek nevezte az előző kormány leváltását, amiben álláspontja szerint fontos szerepet játszott a MIÉP har­cos kiállása. l múlt i id ii o ben Történelmi igazság / avier Solana, a NATO főtitkára, találóan jegyezte meg, hogy Magyarország, Csehország és Lengyel­ország felvétele az észak-atlanti szervezetbe az igazság diadala a történelem fölött: több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy Magyarország a jaltai kényszeren kívüli, önállóan választott szövetségbe léphessen. A há­ború utáni első demokratikus választások eredményét követően közel voltunk az Európát felemelő Marshall­programhoz, ám a szovjet befolyás megakadályozta a kedvezményezettséget. Ma a szövetségbe lépés nem jár új segélyprogrammal, a globatizáció idején a világ már nem Marshall-tervekben gondolkodik, bármilyen hasz­nosnak is éreznénk azt. A NATO-tagság olyan elő­nyökkel jár viszont, amelyeket az elmúlt ötven év isme­retében igazán lehet értékelni Magyarország történel­mének legnagyobb katonai és politikai szövetségébe lé­pett be, egy luitékonyan működő, az európai politikai és gazdasági integráció minden előnyét kihasználó szervezetbe. A NATO Európában lényegében az uniós tagországok legfőbb katonai ereje, amelynél az ameri­kai és kanadai részvétellel együtt jeleneg nincs na­gyobb és korszerűbb haderő a világon. A 19 országból álló szövetség történelmünk egyik legjelentősebb mérföldköve. Nem csupán azért, mert az észak-atlanti ernyőnél nagyobb védelmet sehonnan nem remélhetünk, hanem mert a NATO a jövő évez­red szervezete is. Politikai szárnyának döntései na­gyobb mozgásteret engednek a magyar külpolitikának, mint amilyennel az elmúlt fél évszázadban valaha is bírt; nem véletlen, hogy a brüsszeli diplomaták is azt hangsúlyozzák, hogy a három felvett ország a NATO­ban ténylegesen hasznosíthatja geopolitikai lehetősé­geit, immár egy szabadon választott szövetség kereté­ben, a nemzeti érdekeknek is megfelelően. A néhai Truman elnökről elnevezett könyvtárban tartott ceremónia az orosz befolyási övezetből nyolc­van éve menekülni igyekvő Közép-Európa számára az évszázad igazságszolgáltatása volt. Az egykori cseh emigráns családdal érkező amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright ugyan csupán a cseh Masaryk és Moszkva ellentétét említette a Marshall-terv és a nyu­gati demokráciákhoz való tartozás okán, de hozzáte­hette volna, hogy e három ország demokratikus gon­dolkodói évtizedek óta minden idegszálukkal igyekez­nek az orosz befolyást elhárítani. A Z 1991-ben Antall József által felmondott Varsói Szerződés a magyar történelmi hagyományokkal ellenkező okmány volt, melyhez hasonlóan sok kárt Magyarországnak kevés szerződés okozott. Ennek a diktátumnak köszönhető, hogy az évezred utolsó évti­zedében a magyar kormányoknak rengeteg munkát kellett abba fektetni, hogy a világ tájékozatlan részével elhitessék, az ország nem a keleti despotizmus egyfajta előretolt védőbástyája, mely erőfelett igyekszik törté­nelmi lemaradását pótolni, hanem ezer esztendeje a nyugati civilizáció szerves része, melyet a bűnös bele­nyugvás tagadott ki majd ötven évre a fejlett világbóL Csak az orosz befolyás utáni nosztalgia gyanújának az eltüntetése után nyílt ismét esélyünk rá, hogy az ame­rikai Harry Truman elnök által elképzelt védelmi rendszer és az elzászi francia Róbert Schumann kül­ügyminiszter által megálmodott közös Európa része lehessünk. A NATO tagjaként könnyebb lesz másik ezredfor­dulós célunk, az európai politikai struktúrákhoz való tartozásunk elérése is. Az Európai Uniónak (a külön szempont miatt felvett Törökország kivételével) egye­dül azok az európai NATO-országok nem tagjai, ame­lyek semleges politikát folytatnak; ez Magyarország számára is biztató lehet. Az eurobürokraták is elisme­rik, hogy az ország nemcsak a demokrácia, hanem a gazdasági reformok megszilárdításával is kiérdemelte azt a helyet, amely már a szervezet ötven évvel ezelőtti megalapításakor is megillette volna. Az észak-atlanti szövetség tagjaként külföldről nézve végleg lemosódik rólunk a „testvéri Szovjetunióval" való egykori barát­ság, melynek hallatán a vasfüggöny túloldalán úgy gondolhatták, ez a nép valamiféle kistestvére, nyugati tartománya a szovjet típusú diktatúrának. A rendszer­változás óta eltelt tíz év egyik legnehezebb külpolitikai feladata volt a demokratikus magyar állam európai identitásának újrabizonyítása. '' r íz év kemény munkájába telt, hogy egy fórumon, melyet a vezető hírtelevíziók is egyenesben közve­títettek, az Egyesült Államok külügyminisztere elis­merje, az amerikai diplomáciának sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítania a közép-európai országok iden­titására. Az Independence-beli csatlakozási okmánycsere e tíz év munkájának a gyümölcse volt, olyan esemény, amelyért érdemes volt dolgozni. A Truman könyvtár ceremóniájával Magyarország levetette az átmeneti „volt szocialista" státust és az új szövetség ország-vi­lág előtt visszahelyezett európai történelmi jogainkba valamennyiünket.

Next

/
Thumbnails
Contents