Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. MÁRC. 12. kommentár Iráni trambulin M a az iszlám feltörekvő mozgalom. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, hogy ma már az európai or­szágokban, így nálunk is, egyre többen és többen is­merkednek a mohamedán vallással, s érzik maguké­nak a Korán tanításait. Akad, aki divatból, van, aki meggyőződésből szimpatizál a muzulmánokkal. Akik közül az utóbbi időben egyre többen vállalnak mun­kát, települnek le ideiglenesen vagy végleg az öreg kontinensen. S hogy mekkora az az európai erő, amely az iszlám mögött áll, jól mutatták azok a né­hány héttel ezelőtti rokonszenv-tüntetések, amelyek Abdullah Öcalanon keresztül a kurdok mellett, a kur­dokért szóltak. Nem állítom biztosan, de azt hiszem, ez a tendencia is szerepet játszhatott abban, hogy az ötven­öt muzulmán országot tömörítő Iszlám Konferencia elnöke, Mohammed Hatami iráni elnök Rómába láto­gatott. Mindehhez hozzátartozik, hogy Khomeini aja­tollah iszlám forradalma óta, kerek húsz esztendeje nem járt iráni politikus nyugati országban. A reform­szelleműként ismert Hatami elérkezettnek látta az időt a történelmi nyitásra, vagy ahogyan ő fogalmazott: a kultúrák és vallások közötti párbeszéd megindítására. Az iráni elnöknek nem lesz könnyű dolga - állítják egybehangzóan a politikai szakértők. Nemcsak azért, mert a külföldön élő irániak élesen tiltakoznak Hata­mi emberi jogokat sárba tipró politikája ellen, nem­csak azért mert az elszigeteltség okozta belső görcsö­ket kell leküzdenie, de a külvilágot is meg kell győznie arról, hogy valóban őszinte közeledésről van szó. A z őszinte közeledésen túl, Teherán eltökélt célja, hogy megtöri az Egyesült Államok öt éve tartó, Iránnak a terrorizmus támogatása miatt elrendelt ke­reskedelmi embargós blokádját. Az Amerika felé veze­tő úton Európa nagyszerű ugródeszka. Jelzem: Hata­mi még ebben a hónapban Párizsba is ellátogat. Mit akar Hatami? Megállapodás az EU-agrárreformokrál • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió me­zőgazdasági miniszterei elvi megállapodásra ju­tottak azokról a lépé­sekről, amelyeket az EU-nak a keleti bővítés előtt kell tennie a mező­gazdaság átalakítására. Franz Fischler, az EU végrehajtó szervének mező­gazdasági felelőse negyven év óta a legradikálisabb re­formnak nevezte a csütörtök hajnali megállapodásban szereplő intézkedéseket, amelyek alapja a Fischlerék javaslata nyomán született német kompromisszum. Az elvi egyezség a mar­hahúsáraknál 20 százalékos csökkentést helyez kilátás­ba, tonnánként 2224 eurós (2424 dolláros) alapárral, és tonnánként 1560 euróra csökkenő árnál kötelező központi beavatkozást ír elő. A gabonaárak 2001-re 20 százalékkal csökkenné­nek, az olajos magvak ter­melői pedig 2002-ig támo­gatásai kedvezményekben részesülnének. A tejszektor­ban 2003-tól három sza­kaszban 15 százalékkal csökkentik az árakat, mi­közben jelentősen emelik az olasz, a spanyol, az ír és az északír kvótát. Az árak hanyatlását csu­pán részben kompenzálják közvetlen termelési támo­gatással, ami jelentős ki­adásmegtakarítást tesz lehe­tővé. A reformok valamelyest elmaradnak a brüsszeli bi­zottság javaslataitól, ame­lyek 30 százalékos marha-, 20 százalékos gabona- és 15 százalékos tej árcsökkentést helyeztek kilátásba. Az elfogadott intézkedé­sek évente átlagosan félmil­liárd euróval nagyobb ki­adást jelentenek, mint ami­ben a tagországok állam- és kormányfői egyeztek meg két héttel ezelőtt, emiatt Franciaország és Hollandia ezen a téren még további tárgyalást kér. Ez az egyik oka annak, hogy a megáll­apodás még nem tekinthető véglegesnek. Másfelől Por­tugália még ellenzi az emlí­tett reformokat, de ebben a kérdésben már nem érvé­nyesíthető a vétójog. A reformok rendeltetése, hogy az árak és a támogatá­sok csökkentésével ver­senyképessé tegyék az EU-t a világpiacon és elejét ve­gyék, hogy az erős mező­gazdaságú kelet-európai or­szágok felvételével jelentő­sen megemelkedjenek a tá­mogatásra fordított közpon­ti kiadások. Az évi 40,5 milliárd euróra rúgó agrár­költségek már ma is a felét emésztik fel a közös kasz­szába évente befizetett uni­ós pénznek. Holbrooke kapcsolata • Belgrád (MTI) Richárd Holbrooke, az Egyesült Államok balkáni megbízottja és Christopher Hill közvetítő továbbra is kapcsolatban marad Szlobo­dan Miloseviccsel, noha a jugoszláv államfő egy tapod­tat sem engedett álláspontjá­ból, és megint elutasította, hogy nemzetközi erőt vezé­nyeljenek Koszovóba. „Hill nagykövet és én tá­vozásunk után közvetlenül vagy közvetve továbbra is kapcsolatban maradunk ve­le" - mondotta Holbrooke csütörtökön Belgrádban. II. János Pál pápa magánkönyvtárában fogadta Mohammed Hatamit. (MTI Telefotó) • Róma (MTI) A különböző kultúrák közötti egyenlőség és párbeszéd, Irán egyen­rangú tárgyalópartner­ként való elismerése mellett emelt szót az olaszországi látogatá­son tartózkodó iráni el­nök szerda este a firen­zei Európai Egyetemen. Mohammed Hatami üze­• Orosz-kínai egyetértés Amerikai rakétaernyö • Peking (MTI) Kína és Oroszország egyeztette álláspontját a tervezett amerikai-japán rövid hatótávolságú had­színtéri rakétaelhárító rend­szerrel kapcsolatban, s mindkét ország ellenzi a rendszer létrehozását - je­lentette be csütörtökön Zsu Pang-cao kínai külügyi szóvivő. Zsu Pang-cao szerint a kérdés egyes térségek biz­tonságára és az egész Föld biztonságára egyaránt vo­natkozik, így számos or­szág védelmi politikáját érinti. A szóvivő a tárgya­lásokról nem közölt továb­bi részleteket, és arról sem nyilatkozott, mit szándéko­zik tenni a két ország a ter­vezett rendszer ellen. Tokiói értesülések sze­rint orosz és kínai külügyi és védelmi szakértők két­havonta rendszeresen egyeztetik a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos ér­tesüléseiket. Kína attól tart, hogy a rendszer költséges fegyver­kezési hajszát válthat ki. Ragaszkodik továbbá ah­hoz, hogy az általa a Kína részének tekintett Tajvanra semmiféle rakétaelhárító rendszert ne lehessen kiter­jeszteni - Irta az AP. A múlt héten Madeleine Albright amerikai külügy­miniszter azzal hárította el a kínai tiltakozást, hogy a szóban forgó rendszer léte­sítéséről még csak tanul­mányok készültek, döntést nem hoztak róla. netének lényege az volt, hogy a Nyugat ne tekintse többé meghódítandó és megtérítendő népeknek a Kelet országait, önmagát pe­dig a világ közepének. „A kultúrák közötti párbeszéd­hez az szükséges, hogy a Nyugat többé ne tanulmá­nyozás tárgyának, hanem tárgyalópartnernek ismerje el a Keletet. A párbeszéd so­rán tiszteletben kell tartani a másik gondolatának, véle­ményének, kultúrájának füg­getlen létét és méltóságát" ­hangoztatta. Kijelentette, hogy az iráni nép új utat nyitott az emberiség történe­tében, és ezen az úton to­vább megy. Az iráni elnök kiemelt tárgyalópartnemek ajánlotta önmagát és országát. „A Nyugatnak törekednie kell a párbeszédre az iszlám kultú­ra hiteles képviselőivel" ­mondta. Hatami szerint el­kerülhetetlen a dialógus az iszlám világ és Európa kö­zött, pusztán földrajzi okok­ból, a közeli szomszédság folytán is. Az iráni vezető kijelentet­te, hogy országa az egyenlő­ség és a kölcsönös tisztelet alapján kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal is. A Le Repubblica című olasz lapnak adott inteijújában az­zal vádolta Washingtont, hogy 50 éven át egyenlőtlen viszonyt tartott fenn orszá­gával, s még ma is nyomást gyakorol rá - sértve mások, például Európa érdekeit is hogy fenntartsa ezt az alá­rendelt helyzetet. - Ennek a mentalitásnak meg kell vál­toznia, az Egyesült Álla­moknak meg kell térítenie azt a kárt, amelyet Iránnak okozott - követelte az öt éve amerikai kereskedelmi em­bargó alatt álló ország veze­tője. Irán üdvözli, hogy az e pillanatban új identitást ke­reső Európa önálló szerepre törekszik a világpolitikában, mert ez segíthet kiegyensú­lyozottabbá tenni a nemzet­közi viszonyokat - mondta. Hatami mély sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy a Torinói Egyetemen (épp látogatásá­val egyidőben) díszdoktori címmel tüntették ki Salman Rushdie száműzött írót, „aki megsértette több mint egy­milliárd muzulmán hívő ér­zelmeit, vallásos hitét". Megerősítette azonban, hogy az iráni kormány sem­mit sem tesz a Khomeini ajatollah által a szerzőre ki­szabott egyházi halálos Íté­let, a fatva végrehajtására. baufflaxk épltéshez-szépítéshez Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.30-18.30 szombat 8.30-16.00 vasárnap 1IL30-14.00 CSEMPEHETEK febr. 24.Hnárc. 14. FALICSEMPE Szófia kék, fehér-kék márványos, 15 x 20 cm, I. osztály \ FALICSEMPE xx70477832 Selyemfényű, márványos, __—'"m 15 x 20 cm. I. osztály fehér-zöld xx704586t9 fehér-szürke xx7044596i ­(szimbolikus kép) CSEMPEVAGO Max. 300 mm-es vágáshossz. 12 mm-es lap vastagsághoz xxl825299 DYXIT FUGAZO HABARCS 5 kg fehér xxii64800 szürke xxii6483l H .CSEMPeRAGASjl TERRANOVA FAGYALLO CSEMPERAGASZTÓ Kis méretű lapokhoz, 25 kg/zsák XX70364552 SZEGED, Dorozsmai út 13-17. Telefon: (62) 468-727 vasműi NVnVAtARTJS 8.30-1* Solana üzenete • Brüsszel (MTI) Javier Solana NATO-főtit­kár üzenetet küldött a három meghívott ország csatlakozá­sának alkalmából: „Ma új feje­zet nyílik az atlanti szövetség és Európa történetében. Cseh­ország, Magyarország és Len­gyelország befejezik a folya­matot, amelynek révén hivata­losan csatlakoznak a washing­toni szerződéshez. Csupán né­hány nappal később, március 16-án abban a megtiszteltetés­ben lesz részem, hogy a három legfrissebb szövetséges mi­niszterelnökét fogadhatom a NATO brüsszeli központjá­ban" - áll az üzenetben. Újra Glemp • Varsó (MTI) Józef Glemp bíborost újabb öt évre a lengyel Püspöki Kar Konferenciájának elnökévé választották. A döntést titkos szavazással hozta a lengyel római katolikus egyház vezető testülete. Glemp 1981 óta tölti be a legmagasabb tisztséget Lengyelországban a katolikus egyház élén. „Különleges terület" • Tel-Aviv (MTI) Az EU nevében Németor­szág tel-avivi nagykövete az izraeli vezetés tudomására hozta, hogy az unió tagállamai az ENSZ 1947-ben hozott fe­losztási terve alapján Jeruzsá­lem egészét „corpus separa­tumnak", különleges státusú területnek tekintik. A Háárec című tel-avivi napilap szerint Theodor Wallau nagykövet le­velében hangsúlyozta: az EU­országok sem a Jeruzsálem keleti felére kiteijesztett izrae­li fennhatóságot, sem az egész Jeruzsálemet Izrael fővárosá­nak tekintő izraeli álláspontot nem fogadják el. Poplasen felszólít • Banja Luka (MTI) Nikola Poplasen, a Boszni­ai Szerb Köztársaság elnöke, akit a nemzetközi közösség képviselője leváltott tisztségé­ből, sajtóértekezleten erősítet­te meg: nem áll szándékában feladni posztját. Felszólította híveit, hogy védjék meg min­den eszközzel - ha kell, fegy­verrel is - a szerb köztársa­ságot. Pártpénzek • Róma (MTI) Az olasz pártok a jövőben szavazásra jogosult állampol­gáronként 4000 lírát (kb. 520 Ft) kapnak az államkasszából a választási kampány költsé­geinek megtérítése cínién. A parlament azért kényszerült kidolgozni a pártfinanszírozás új módját, mivel a 4 ezrelékes törvény nem vált be: az adófi­zetők elenyésző száma aján­lotta fel személyijövedelem­adójának 4 ezrelékét a pártok­nak. Cseh recesszió • Prága (MTI) Elemzők szerint a cseh ipa­ri termelés vártnál is erősebb januári visszaesése arról árul­kodik, hogy a cseh gazdasági recesszió mélyebb a korábbi elemzésekben foglaltaknál, és távolról sincs még vége. A prágai statisztikai hivatal mi­napi adatai szerint januárban az egy évvel korábbi szintnél 11,3 százalékkal volt alacso­nyabb az ipari termelés.

Next

/
Thumbnails
Contents