Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-12 / 60. szám
2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. MÁRC. 12. kommentár Iráni trambulin M a az iszlám feltörekvő mozgalom. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ma már az európai országokban, így nálunk is, egyre többen és többen ismerkednek a mohamedán vallással, s érzik magukénak a Korán tanításait. Akad, aki divatból, van, aki meggyőződésből szimpatizál a muzulmánokkal. Akik közül az utóbbi időben egyre többen vállalnak munkát, települnek le ideiglenesen vagy végleg az öreg kontinensen. S hogy mekkora az az európai erő, amely az iszlám mögött áll, jól mutatták azok a néhány héttel ezelőtti rokonszenv-tüntetések, amelyek Abdullah Öcalanon keresztül a kurdok mellett, a kurdokért szóltak. Nem állítom biztosan, de azt hiszem, ez a tendencia is szerepet játszhatott abban, hogy az ötvenöt muzulmán országot tömörítő Iszlám Konferencia elnöke, Mohammed Hatami iráni elnök Rómába látogatott. Mindehhez hozzátartozik, hogy Khomeini ajatollah iszlám forradalma óta, kerek húsz esztendeje nem járt iráni politikus nyugati országban. A reformszelleműként ismert Hatami elérkezettnek látta az időt a történelmi nyitásra, vagy ahogyan ő fogalmazott: a kultúrák és vallások közötti párbeszéd megindítására. Az iráni elnöknek nem lesz könnyű dolga - állítják egybehangzóan a politikai szakértők. Nemcsak azért, mert a külföldön élő irániak élesen tiltakoznak Hatami emberi jogokat sárba tipró politikája ellen, nemcsak azért mert az elszigeteltség okozta belső görcsöket kell leküzdenie, de a külvilágot is meg kell győznie arról, hogy valóban őszinte közeledésről van szó. A z őszinte közeledésen túl, Teherán eltökélt célja, hogy megtöri az Egyesült Államok öt éve tartó, Iránnak a terrorizmus támogatása miatt elrendelt kereskedelmi embargós blokádját. Az Amerika felé vezető úton Európa nagyszerű ugródeszka. Jelzem: Hatami még ebben a hónapban Párizsba is ellátogat. Mit akar Hatami? Megállapodás az EU-agrárreformokrál • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei elvi megállapodásra jutottak azokról a lépésekről, amelyeket az EU-nak a keleti bővítés előtt kell tennie a mezőgazdaság átalakítására. Franz Fischler, az EU végrehajtó szervének mezőgazdasági felelőse negyven év óta a legradikálisabb reformnak nevezte a csütörtök hajnali megállapodásban szereplő intézkedéseket, amelyek alapja a Fischlerék javaslata nyomán született német kompromisszum. Az elvi egyezség a marhahúsáraknál 20 százalékos csökkentést helyez kilátásba, tonnánként 2224 eurós (2424 dolláros) alapárral, és tonnánként 1560 euróra csökkenő árnál kötelező központi beavatkozást ír elő. A gabonaárak 2001-re 20 százalékkal csökkennének, az olajos magvak termelői pedig 2002-ig támogatásai kedvezményekben részesülnének. A tejszektorban 2003-tól három szakaszban 15 százalékkal csökkentik az árakat, miközben jelentősen emelik az olasz, a spanyol, az ír és az északír kvótát. Az árak hanyatlását csupán részben kompenzálják közvetlen termelési támogatással, ami jelentős kiadásmegtakarítást tesz lehetővé. A reformok valamelyest elmaradnak a brüsszeli bizottság javaslataitól, amelyek 30 százalékos marha-, 20 százalékos gabona- és 15 százalékos tej árcsökkentést helyeztek kilátásba. Az elfogadott intézkedések évente átlagosan félmilliárd euróval nagyobb kiadást jelentenek, mint amiben a tagországok állam- és kormányfői egyeztek meg két héttel ezelőtt, emiatt Franciaország és Hollandia ezen a téren még további tárgyalást kér. Ez az egyik oka annak, hogy a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek. Másfelől Portugália még ellenzi az említett reformokat, de ebben a kérdésben már nem érvényesíthető a vétójog. A reformok rendeltetése, hogy az árak és a támogatások csökkentésével versenyképessé tegyék az EU-t a világpiacon és elejét vegyék, hogy az erős mezőgazdaságú kelet-európai országok felvételével jelentősen megemelkedjenek a támogatásra fordított központi kiadások. Az évi 40,5 milliárd euróra rúgó agrárköltségek már ma is a felét emésztik fel a közös kaszszába évente befizetett uniós pénznek. Holbrooke kapcsolata • Belgrád (MTI) Richárd Holbrooke, az Egyesült Államok balkáni megbízottja és Christopher Hill közvetítő továbbra is kapcsolatban marad Szlobodan Miloseviccsel, noha a jugoszláv államfő egy tapodtat sem engedett álláspontjából, és megint elutasította, hogy nemzetközi erőt vezényeljenek Koszovóba. „Hill nagykövet és én távozásunk után közvetlenül vagy közvetve továbbra is kapcsolatban maradunk vele" - mondotta Holbrooke csütörtökön Belgrádban. II. János Pál pápa magánkönyvtárában fogadta Mohammed Hatamit. (MTI Telefotó) • Róma (MTI) A különböző kultúrák közötti egyenlőség és párbeszéd, Irán egyenrangú tárgyalópartnerként való elismerése mellett emelt szót az olaszországi látogatáson tartózkodó iráni elnök szerda este a firenzei Európai Egyetemen. Mohammed Hatami üze• Orosz-kínai egyetértés Amerikai rakétaernyö • Peking (MTI) Kína és Oroszország egyeztette álláspontját a tervezett amerikai-japán rövid hatótávolságú hadszíntéri rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatban, s mindkét ország ellenzi a rendszer létrehozását - jelentette be csütörtökön Zsu Pang-cao kínai külügyi szóvivő. Zsu Pang-cao szerint a kérdés egyes térségek biztonságára és az egész Föld biztonságára egyaránt vonatkozik, így számos ország védelmi politikáját érinti. A szóvivő a tárgyalásokról nem közölt további részleteket, és arról sem nyilatkozott, mit szándékozik tenni a két ország a tervezett rendszer ellen. Tokiói értesülések szerint orosz és kínai külügyi és védelmi szakértők kéthavonta rendszeresen egyeztetik a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos értesüléseiket. Kína attól tart, hogy a rendszer költséges fegyverkezési hajszát válthat ki. Ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy az általa a Kína részének tekintett Tajvanra semmiféle rakétaelhárító rendszert ne lehessen kiterjeszteni - Irta az AP. A múlt héten Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azzal hárította el a kínai tiltakozást, hogy a szóban forgó rendszer létesítéséről még csak tanulmányok készültek, döntést nem hoztak róla. netének lényege az volt, hogy a Nyugat ne tekintse többé meghódítandó és megtérítendő népeknek a Kelet országait, önmagát pedig a világ közepének. „A kultúrák közötti párbeszédhez az szükséges, hogy a Nyugat többé ne tanulmányozás tárgyának, hanem tárgyalópartnernek ismerje el a Keletet. A párbeszéd során tiszteletben kell tartani a másik gondolatának, véleményének, kultúrájának független létét és méltóságát" hangoztatta. Kijelentette, hogy az iráni nép új utat nyitott az emberiség történetében, és ezen az úton tovább megy. Az iráni elnök kiemelt tárgyalópartnemek ajánlotta önmagát és országát. „A Nyugatnak törekednie kell a párbeszédre az iszlám kultúra hiteles képviselőivel" mondta. Hatami szerint elkerülhetetlen a dialógus az iszlám világ és Európa között, pusztán földrajzi okokból, a közeli szomszédság folytán is. Az iráni vezető kijelentette, hogy országa az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal is. A Le Repubblica című olasz lapnak adott inteijújában azzal vádolta Washingtont, hogy 50 éven át egyenlőtlen viszonyt tartott fenn országával, s még ma is nyomást gyakorol rá - sértve mások, például Európa érdekeit is hogy fenntartsa ezt az alárendelt helyzetet. - Ennek a mentalitásnak meg kell változnia, az Egyesült Államoknak meg kell térítenie azt a kárt, amelyet Iránnak okozott - követelte az öt éve amerikai kereskedelmi embargó alatt álló ország vezetője. Irán üdvözli, hogy az e pillanatban új identitást kereső Európa önálló szerepre törekszik a világpolitikában, mert ez segíthet kiegyensúlyozottabbá tenni a nemzetközi viszonyokat - mondta. Hatami mély sajnálkozását fejezte ki, hogy a Torinói Egyetemen (épp látogatásával egyidőben) díszdoktori címmel tüntették ki Salman Rushdie száműzött írót, „aki megsértette több mint egymilliárd muzulmán hívő érzelmeit, vallásos hitét". Megerősítette azonban, hogy az iráni kormány semmit sem tesz a Khomeini ajatollah által a szerzőre kiszabott egyházi halálos Ítélet, a fatva végrehajtására. baufflaxk épltéshez-szépítéshez Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.30-18.30 szombat 8.30-16.00 vasárnap 1IL30-14.00 CSEMPEHETEK febr. 24.Hnárc. 14. FALICSEMPE Szófia kék, fehér-kék márványos, 15 x 20 cm, I. osztály \ FALICSEMPE xx70477832 Selyemfényű, márványos, __—'"m 15 x 20 cm. I. osztály fehér-zöld xx704586t9 fehér-szürke xx7044596i (szimbolikus kép) CSEMPEVAGO Max. 300 mm-es vágáshossz. 12 mm-es lap vastagsághoz xxl825299 DYXIT FUGAZO HABARCS 5 kg fehér xxii64800 szürke xxii6483l H .CSEMPeRAGASjl TERRANOVA FAGYALLO CSEMPERAGASZTÓ Kis méretű lapokhoz, 25 kg/zsák XX70364552 SZEGED, Dorozsmai út 13-17. Telefon: (62) 468-727 vasműi NVnVAtARTJS 8.30-1* Solana üzenete • Brüsszel (MTI) Javier Solana NATO-főtitkár üzenetet küldött a három meghívott ország csatlakozásának alkalmából: „Ma új fejezet nyílik az atlanti szövetség és Európa történetében. Csehország, Magyarország és Lengyelország befejezik a folyamatot, amelynek révén hivatalosan csatlakoznak a washingtoni szerződéshez. Csupán néhány nappal később, március 16-án abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy a három legfrissebb szövetséges miniszterelnökét fogadhatom a NATO brüsszeli központjában" - áll az üzenetben. Újra Glemp • Varsó (MTI) Józef Glemp bíborost újabb öt évre a lengyel Püspöki Kar Konferenciájának elnökévé választották. A döntést titkos szavazással hozta a lengyel római katolikus egyház vezető testülete. Glemp 1981 óta tölti be a legmagasabb tisztséget Lengyelországban a katolikus egyház élén. „Különleges terület" • Tel-Aviv (MTI) Az EU nevében Németország tel-avivi nagykövete az izraeli vezetés tudomására hozta, hogy az unió tagállamai az ENSZ 1947-ben hozott felosztási terve alapján Jeruzsálem egészét „corpus separatumnak", különleges státusú területnek tekintik. A Háárec című tel-avivi napilap szerint Theodor Wallau nagykövet levelében hangsúlyozta: az EUországok sem a Jeruzsálem keleti felére kiteijesztett izraeli fennhatóságot, sem az egész Jeruzsálemet Izrael fővárosának tekintő izraeli álláspontot nem fogadják el. Poplasen felszólít • Banja Luka (MTI) Nikola Poplasen, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akit a nemzetközi közösség képviselője leváltott tisztségéből, sajtóértekezleten erősítette meg: nem áll szándékában feladni posztját. Felszólította híveit, hogy védjék meg minden eszközzel - ha kell, fegyverrel is - a szerb köztársaságot. Pártpénzek • Róma (MTI) Az olasz pártok a jövőben szavazásra jogosult állampolgáronként 4000 lírát (kb. 520 Ft) kapnak az államkasszából a választási kampány költségeinek megtérítése cínién. A parlament azért kényszerült kidolgozni a pártfinanszírozás új módját, mivel a 4 ezrelékes törvény nem vált be: az adófizetők elenyésző száma ajánlotta fel személyijövedelemadójának 4 ezrelékét a pártoknak. Cseh recesszió • Prága (MTI) Elemzők szerint a cseh ipari termelés vártnál is erősebb januári visszaesése arról árulkodik, hogy a cseh gazdasági recesszió mélyebb a korábbi elemzésekben foglaltaknál, és távolról sincs még vége. A prágai statisztikai hivatal minapi adatai szerint januárban az egy évvel korábbi szintnél 11,3 százalékkal volt alacsonyabb az ipari termelés.