Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-11 / 59. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁRC. 11. SZEGED 5 • A pedagógusok megkönnyebbültek Feszültségkeltö szakvizsga Mivel a pedagógusi szakvizsgára eddig még nem lehetett jelentkezni, a vizsga kötelezöségének eltörlése inkább megelőz­te a feszültségeket a pe­dagógustársadalmon be­lül. A vezető beosztások­hoz a vizsga természete­sen kötelező marad. A közoktatási törvény mó­dosítása után nem lesz kötele­ző a szakvizsga a tanárok szá­mára, illetve a vizsga hiánya miatt egyetlen pedagógust sem bocsátanak el az állásá­ból - derül ki a jogszabály módosításáról szóló tájékoz­tatóból. A szakvizsga kötele­ző jellegének visszavonása azt jelenti, hogy ezentúl peda­gógusokat kétféle munkakör­ben lehet foglalkoztatni: pe­dagógusi vagy szakvizsgázott pedagógusi munkakörben. Utóbbi azok számára előnyös, akik vezető beosztásban, alapműveltségi vagy érettségi vizsgaelnökként, illetve kö­zoktatási szakértőként szeret­nének tevékenykedni, hiszen számukra az 1996-ban életbe lépett előző kormányrendelet nem változott. Eszerint 2002­ig előnyt jelent, 2006-tól pe­dig kötelező ezekben a beosz­tásokban a pedagógusi szak­vizsga. Szegeden a március 16-ára ígért kormányrendelet inkább azokat érinti, akik a jövőben a már emlttett területeken sze­retnének dolgozni, hiszen ed­dig a szakvizsgára nem is le­hetett jelentkezni. Az ok: még nincs közzétéve a vizsga te­matikája, és a vizsgarendszer is kidolgozatlan. A pedagógu­sok mégis megkönnyebbültek, hiszen a vizsga komoly fe­szültségeket okozhatott volna a frissen képzett (és könnyeb­ben szakvizsgázó) fiatal és a tapasztalt idősebb generáció között. Az előző kormányren­delet tíz évet jelölt meg beve­zetési haladékként, és a türel­mi időt az új rendelkezés is át­veszi, annak érdekében, hogy a régóta pályán lévők ne szen­vedjenek hátrányt. A kötelező szakvizsga el­törlésével nem szűnik meg a hétévenkénti pedagógus-to­vábbképzés intézménye, hi­szen ennek nem a szakvizs­gáztatás volt a célja. A peda­gógusok továbbra is hétévente 120 órának megfelelő tovább­képzésre kell jelentkezzenek a minisztérium által jóváhagyott képzési kínálatból. A jogsza­bály jelenleg a szakvizsgával azonos értékű képzésnek te­kinti az iskolamenedzseri vagy közoktatás-vezetői kép­zéseket. A hétévenkénti továbbkép­zések finanszírozásában is ter­veznek egy változást: ezentúl valószínűleg a tanárok részvé­teli díjának teljes összege fe­dezhető lesz a központilag előirányzott alapból, ellentét­ben az eddigi gyakorlattal, amikor húsz százalékot az is­kolai költségvetés vagy a ma­ga tanár kellett fizessen. Panelt József Váltó a Dunán • Munkatársunktól Ma, csütörtökön 18.20­kor ismét jelentkezik a Du­na Televízió gazdasági ma­gazinja, a Váltó. A Magyar Turizmus Rt. a gasztronó­mia és a bor éveként hir­dette meg 1999-et, ezért a Váltó mai adásában ezzel az egésze éven át tartó ren­dezvénysorozattal foglal­kozik. • „Szegedikum" lett a Szegedért Alapítvány Milyen városról álmodik Debreczeni? A véletlennek köszön­hető, hogy a Szegedért Alapítvány holnapi, már­cius 12-i tízéves jubileumi gáláján az a Debreczeni Pál mondja el soros el­nökként az ünnepi beszé­det, akinek a fejéből egy évtizeddel ezelőtt kipat­tant az isteni szikra. Az alapítvány létrehozója in­tézményt teremtett Szege­den. Minden joga megvan arra, hogy a város jövő­jével kapcsolatban elkép­zelései legyenek. A Szegedért Alapítvány születésének hivatalos dátuma 1989. július 4. Az ötletgazdát Debreczeni Pálnak hívják, aki akkor a Domet Ecset- és Sep­rűgyár igazgatójaként - és volt tanácsi osztályvezetőként - a saját ismeretségi körében minden követ megmozgatott egy egészséges lokálpatrióta gondolat „intézményesítésé­ért". Az alapítvány túlélte a rendszerváltást, valamint az összes kormányt és szegedi önkormányzatot. Díjátadó gá­laestje minden évben Szeged legrangosabb eseménye. Deb­reczeni, a soros elnök - aki ál­mában se gondolta volna, hogy ezen az estén ő áll majd ki elsőnek a rivaldafénybe - a pénteki jubileumra még na­gyobb odaadással készül, mint a korábbi években. - A Szegedért Alapítvány már a létrehozásakor sem kí­vánt többet tenni és nyújtani annál, mint díjazni a város ki­válóságait, azokat a tudósokat, művészeket, közéleti embere­ket, akik a legtöbbet teszik Szegedért - foglalja össze a változatlan célokat Debrecze­ni Pál, a Domet Rt. vezérigaz­gatója, a Vilyan Szőlészeti és Borászati Rt. elnöke. - Sikerét annak köszönheti, hogy idő­ben indult és olyan vonzó cé­lokat fogalmazott meg, ame­csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyilas Péterrel oszthatják meg. Újság­író munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fo­gadja hívásaikat a 06-209-432-663-as rádióte­lefon-számon. Elveszett és talált tárgyakat ke­reső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06­80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtó­házban és a hirdetőirodáinkban. Postaséta. Nyugdíjas, Re­tek utcai olvasónk amiatt zsör­tölődött, hogy a fölsővárosi kisposta bezárása óta kilométe­reket kell gyalogolni a legkö­zelebbi postáig. Hívónk hallot­ta, hogy talán a Szilléri sugárú­ti, volt Tabán ABC épületében nyitnak postát, de ennek egyel­őre semmi jele. Hungarosport. Két vérmes sportkedvelő (férfi) hívónk szerint a szegedieket kizárják a magyar sportcsatorna, a Hun­garosport vételi lehetőségéből, pedig (tudomásuk szerint) az adást az ország más részein so­kan nézhetik. - Lakos András, a Szegedi Kábeltelevízió Rt. műszaki igazgató-helyettese el­mondta: amint megkapják a Magyar Kábeltelevlzió-hálóza­tok Szövetsége jóváhagyását, azonnal bekapcsolódnak a Hungarosport sugárzásába; a jogi háttér tisztázásáig azonban nem köthetik meg a szerződést. Maradjon a villamos! Az egyik helyi televízió műsorá­ban a szegedi tömegközleke­désről beszéltek, s szóba került a 4-es villamos vonalának megkurtítása (Taijánból csak a Dugonics térig járna a 4-es). Egy úr szerint nem elsorvaszta­ni, de fejleszteni kellene a vá­ros történetéhez, hagyományai­hoz szorosan hozzátartozó, környezetbarát villamosközle­kedést. Nem szólva arról, hogy Kecskésre és a jégpályára igen sokan utaznak a 4-es villamos­sal. Hidegzuhany. Baktói hölgyolvasónk kénytelen volt kiszállni a zuhany alól, mert annyira gyönge volt a gáz, hogy nem melegítette föl a boj­ler vizét. Egy „maszek gázsze­relő" megerősítette hívónk vé­leményét, amelyet napi tapasz­talataiból szűrt le: jelentősen ingadozik a gáz fűtőértéke. Hulladékudvar. Egy „tápéi kiskertes" szerint igenis épít­hetnének hulladékudvart Tápé­ra - csak ne kiskertek közepé­re. Alkalmasabb hely is adód­na, például a csordalegelőn. K. J. szőregi hívónk örömmel vette az ottani hulladékudvar építésének hírét. „A tiltako­zók nézzék meg a vadlerakó­kat, meg a teleszemetelt er­dőt. Szőreget elönti a sze­mét!" - mondta olvasónk, aki a berzenkedőket arra bíztatja, tiltakozás előtt vegyék szem­ügyre a gyálai és dorozsmai hulladékudvarokat, akkor ta­lán megnyugszanak. Vakítás. Egy úr három közérdekű fölvetést is me­gosztott velünk. 1. Egyre több autós vakttja el a szem­bejövőket erős „ívlámpájá­val". 2. Ne csak a tilosban parkolókat kapják kamera­végre, hanem a falfirkátokat is, és fizettessék meg velük a kárt. 3. A buszok hátsó szél­védőjén csak reklám látható, a járatszám nem. Árvíz. Hölgyhívónk szóvá tette, hogy ár- és belvízsújtot­ta hazánknak nem segít a kül­föld, pedig jól jönne némi nemzetközi támogatás. Széivédő-maszatolók. Horgosi hívónk szerint több mint bosszantó, hogy a kecs­kési vasútátkelő sorompójá­nál álló, külföldi rendszámú kocsik szélvédőit kéretlenül is „lemossák" az ott cirkáló, fürge fiatalemberek. Mire föleszmél az autós, kocsija ablakát már össze is kenték az erőszakos szolgáltatók. ,Miért tűri ezt a rendőrség?" - kérdezi lapunk határon túli olvasója. Debreczeni Pál: „Szeged második Salzburg lehetne." (Fotó: Karnok Csaba) lyekben egymásra talált a gaz­daság, a tudomány és a művé­szet. Az akkori alaptőkét, a 9,2 millió forintot, amit hét cég és a városi tanács dobott össze, 20 millióra növeltük, miközben a tíz év alatt 40 mil­lió forintot osztottunk el a 40 díjra és a mintegy 400 egyéb támogatásra. Ez azt jelenti, hogy ilyen nagyságrendben si­került partnereket szereznünk, magunk mellé állítani a város gazdálkodóit, vállalkozóit, üz­letembereit, magánszemélyeit. • A Szegedért Alapítvány a város egyik intézménye lett. Hogyan nőhet még ennél is nagyobbra? - A tíz év alatt megfigyel­hettük, hogy a kultúra támoga­tására egyre kevesebb pénz jut. Ha a Szegedért Alapítvány mind több embert fertőz meg a szellemiségével és egyre több vállalkozó áldoz a város érté­keire l-l millió forintot, akkor megérhetjük, hogy 100 millió­ból gazdálkodhat. És akkor nem négymilliót, hanem sok­kal többet osztanak szét egy évben a szegedi kultúrának és a szellemi, tudományos műhe­lyeknek. Attól lesz ugyanis egy város város, ha szellemi­sége van, és nem attól, hogy működik a kórháza, közleked­nek benne a villamosok. Sose azt nézzük, mit kapunk, ha­nem hogy mit tudunk nyújtani, mert aki ad, az kap is. • Önnek igen határozott véleménye van a várospo­litikáról, szókimondó, so­sem rejtette véka alá, ha úgy látta, nem a megfelelő irányba kormányozzák a város szekerét. Milyen Szegedről álmodik Deb­reczeni Pál? - Meggyőződésem, hogy Szeged második Salzburg le­hetne. Ami azt jelenti, hogy nem az ipar tartaná el, nem a termelés adna az embereknek megélhetést, hanem a szolgál­tatások, a különböző rangos események, az, hogy Szeged értelmiségi, egyetemi város. Salzburgnak is van ipara, mégsem arról híres. Én nem sajnálnék 100 milliót sem a szabadtéritől, hogy világhírű művészeket szerződtessen, akiknek a kedvéért idejönne az egész ország. Fejleszteném a konferenciaturizmust, a für­dőváros jelleget, a „szegedi­kumokat". Mindehhez persze sok pénzre lenne szükség, de egy 20 milliárdos költségve­tésben nemcsak kellene, lehet­ne is forrásokat találni. A be­ruházó is azt a várost keresi, amelyiknek miliője, atmoszfé­rája van. 9 Buta kérdés, de idekí­vánkozik a végére: szereti Szegedet? - Nagyon. A hibáival együtt szeretem. Március 12-e Szeged árvíz utáni újjászületé­sének napja. Szeged akkor szebb lett, mint valaha. Én ab­ban bízom. Szeged szebb lesz, mint valaha. Fekete Klára • Gregor vezényel, Törőcsik énekel Készül a jubileumi gála A Szegedért Alapít­vány díjkiosztó gálaest­jét március 12-én tart­ják meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Az est rendezőjének, Sándor Jánosnak az irányításával már ta­valy is szereztek öröm­teli meglepetéseket a publikumnak a fellépő művészek - az idén folytatódik a törekvés: megőrizni a gála ün­nepélyességét és ma­gas művészi színvo­nalát, egyszersmind ol­dott hangulatban kö­szönteni a kitüntetett lo­ká I patrióta kat. - Ha emlékszik, tavaly a fellépők szinte mindegyike „mást csinált". Azaz nem­csak abban a műfajban pro­dukált, amelyben elismert művész, hanem valamely más területen is megmutatta tehetségét. Ettől oldottá vált a hangulat, de mert kiváló és sokoldalú művészekről van szó, megőrződött az est méltósága is, legalábbis ezt bizonyította a tetszés ­mondja Sándor János, aki kicsi, ám lelkes stábbal pró­bál a színházban. A fellépő művészek név­sora impozáns, ráadásul lo­kálpatrióta szíveket melen­gető. Az a helyzet ugyanis, hogy a díjkiosztó gálák tör­ténetében eltelt tíz év alatt felnőtt a szegedi művészek új generációja, akik itthon és másutt elismertséget sze­reztek maguknak, s most ugyanazon a színpadon sze­repelnek, ahol a szüleik év­tizedek óta sikert sikerre halmoznak. Szerencsénk lesz ismét Gregor Bernadet­tet látni-hallani; fellép Ki­rály Attila, akiről már tud­ható, hogy a következő évadra ide szerződik és re­mélhetjük, hogy a gála után sok más színházi esten is együtt láthatjuk édesapjával, Király Leventével; a büszke apa és népszerű színművész lesz egyébként a díjátadó jubileumi est házigazdája. Az alkalomra hazajön Lon­donból az ifjú hegedűmű­vész, Várnagy Katalin, aki ösztöndíjasa volt az Alapít­ványnak és a napokban nyerte meg a Royal Aca­demy of Music hallgatói számára kiírt zenei ver­senyt. Szegedi mesterével, az Alapítvány díjával már kitüntetett Szecsődi Ferenc­cel lép fel. „Mást csinál" ismét Gre­gor József, történetesen: ve­zényel; s mást a Szegedi Kortárs Balett, de hogy pontosan mit, azt sem Sán­dor János, sem a most ki­tüntetett Juronics Tamás nem volt hajlandó elárulni. Szeged szülötte, Körmendi János információnk szerint utcanevekkel operál: állító­lag a város 22 utcájában la­kott... A magyar színház­művészet meghatározó egyénisége, Törőcsik Mari együtt lép fel a magyar ope­rajátszás meghatározó egyéniségével, Gregor Jó­zseffel: a Hegedűs a házte­tőn című musicalből éne­kelnek. A szimfonikusokat, a Vaszy és a Canticum Kó­rust Aczél Ervin és Molnár László vezényli - kivéve amikor Gregor -, Dombiné Kemény Erzsébet kíséri zongorán az énekeseket. A Szegedért Alapítvány jubi­leumi évében a soros elnök, Debreczeni Pál jóvoltából még a színházi gála után, a fogadáson is lesz művészeti attrakció... A pénteken este 7 órakor kezdődő gálán az alapítvá­nyi fődíjat, Lapis András szobrászművész alkotását dr. Füzesi Kristóf gyermek­sebész professzor veheti át. Juronics Tamás táncos-ko­reográfus a művészeti díjas, Németh András urológus, nyugalmazott egyetemi ta­nár a tudományos, Csizma­zia György főiskolai docens a társadalmi-állampolgári kuratórium díjazottja. S. E. forrás Reggelente regionális adások • Munkatársunktól A Magyar Televízió regge­li aktuális műsorában március 16-ától mindennap két híradó­val jelentkezik az MTV Sze­gedi Körzeti Stúdiója. A Dél­Alföld legfrissebb hírei, köz­érdekű információk és előze­tes a nap eseményeiből, töb­bek között ezek a témák sze­repelnek a Reggeli Mérleg­ben. A 6.30-kor kezdődő első kiadásban a dél-alföldi napila­pokból is szemléznek. A mű­sor második kiadását pedig 8­kor láthatják a nézők. Foták Antall Józsefről • Munkatársunktól Szegeden március 12-én, pénteken 17 órakor kiállítás nyílik Antall Péter fotóiból a Fekete Házban (Somogyi utca 13.). A fotóművész édesapjá­ról, a rendszerváltás miniszte­relnökéről, Antall Józsefről készített felvételeket láthatják az érdeklődők. A tárlatot dr. Dávid Ibolya igazságügy mi­niszter, az MDF elnöke nyitja meg. A kiállítás szeptember 17-éig tekinthető meg. Utazás '99 kiállítás • Munkatársunktól Március 24-e és 28-a kö­zött Budapesten megrende­zendő Utazás '99 kiállításon Szeged Megyei Jogú Város is részt vesz. Á szegedi szállo­dák, panziók, vendéglátóegy­ségek vezetőinek, illetve a tu­risztikai, kulturális, tudomá­nyos és sportrendezvények szervezőinek lehetősége nyí­lik arra, hogy a vállalkozásuk­ról készített színes szóróanya­gokkal, prospektusokkal meg­jelenjenek a rendezvényen. A szóróanyagokat március 19­éig lehet eljuttatni a követke­ző címre: Szovics Zoltán tu­risztikai referens, 6720 Sze­ged, Széchenyi tér 10. A borí­tékra írják rá: Utazás '99. Ifjú vendéglátósok • Munkatársunktól Szegedi sikert is hozott az évtizedes hagyománnyal ren­delkező országos vendéglátói­pari-szakmunkás verseny. A legjobb ifjú vendéglátósok há­rom napon keresztül vetélked­tek a szegedi Hungária Szálló­ban, hogy a cukrász, felszol­gáló és szakács kategóriák há­rom-három korcsoportjában összemérjék tudásukat. Az el­méleti és gyakorlati föladatok komoly erőpróba elé állították a tanulókat. Bencze Gábor, a Danubius Holtels vezérigazgatója a teg­napi ünnepélyes eredményhir­detésen gratulált a végzett munkához. Ugyanakkor cége felelősségét is hangsúlyozta, amikor kijelentette: a Danubi­us Hotels és a Hungar Hotels egyesítése után létrejött, s rö­vid idő alatt az ország egyik meghatározó szállodacsoport­jává vált vállalat sokat tehet a vendéglátás színvonalának, és így a szakma megbecsülésé­nek helyreállításáért. A vezér­igazgató szerint a verseny szakmai színvonala - amelyen először vehettek részt érettsé­gizett tanulók is - reménykel­tő. A szegedi Hungária Szállo­da színeiben versenyző Petrik Ildikó a harmadéves szaká­csok versenyében diadalmas­kodott, és Bencze Gábortól vehette át jutalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents