Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

Citibank Személyi Kölcsön /300 OOO-töl 3 000 000 Ft-;g terjedő kölcsönösszeg. 1-5 .éves futamidő. / Kezes es fedezet nélkül igényelhető, ingyenes hitelbírálattal. / Gyors, kényelmes ügyintézés vja a Gubánk Hitelvonalát a 06 80 400 000-as ingyenes telefonszámon munkanapokon 7 és 21 óra között, vagy hétvégén 10 és 18 óra között, es telefonos hiteitanacsadóink fogadják hívását. / Már az első telefonhívás alkalmával elvegezzuk az Ön előzetes hitelképességi elemzését, és tájékoztatjuk az elerhetö kolcsonósszegroi. / Személyes hiteltanácsadoja felkeresi Ont az On altai kiválasztott helyszínen (munkahely vagy egyéb helyszín), es seg>t a Citibank Kölcsönkeretem összeállításában. / Hitelbírálat a Citibank Kölcsönkérelem aláírásától számítva átlagosén 2 munkanapon belül ;a Citibank fenntartja magának a jogot, hogy kivételes esetekben a hitelbírálat az atlagosnal hosszabb 'dot vegyen igénybe). •••Alapfeltételek: szeged; lakóhely vagy munkahely, lakóhelyi vezetékes- vagy privát mobiltelefon es legalább 21 éves életkor: minimum jövedelem: egyedülálló személy igénylésé esetén minimum 55 000 Ft havi nettó jövedelem, kétszemélyes igénylés eseten (amely közös háztartásban élo ket szemely <eresetéből adódhat össze. pl. hazastársak. élettársak stb.) minimum 75 000 Ft havi nettó jövedelem Egyéb feltételek: a részletes tájékoztatásért kérjük hívja a Citibank Hitelvonalát. Segítünk megvalósítani álmait http://www.citibank.hu EGY SZÁZALÉK 11 • Szegeden kevésbé kedveltek a halételek A ponttyal nem fürödtek be Értékesítési szövetkezetet kívánunk létrehozni, hogy minél kisebb legyen a hal termelői és fogyasztói ára közötti különbség, ami ma mintegy hetven-nyolcvan százalékos - mondja Sztanó János, a Szegedfish Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, aki mintegy tíz évig állt a jogelőd állami gazdaság élén. Sztanó János a Szegedi Állami Gazdaság ösztöndíjasaként szerzett közgazdász diplomát, ahol a ranglétrát bejárva 1983-ban lett. igazgató. Az óriásfarmhoz tartozott a fehértói halgazdaság, az Ásotthalmi Állami Gazdaság, a kiszombori vetőmagtároló és a Gazdaságkutató Intézet kísérleti tangazdasága. A jogutód Szegedftsh mára csak hal- és tehéntenyésztéssel foglalkozik. - Fájó pont a szőlőültetvényünk felszámolása mondja Sztanó János. - A szovjet export összeomlásával, ahová nagyon sok pusztamérgesi bort el tudtunk adni, nem volt más lehetőségünk. Igaz, az állami gazdaságban mindig az állattenyésztés volt túlsúlyban. A halgazdaság és a tehenészet mellett sertéstelepet is működtettünk. Egy időben ez utóbbi volt a húzóágazat. A takarmányszükségletet azonban képtelenek voltunk biztosítani. • Visszasírja a mintegy ezer főt foglalkoztató óriásgazdaságot? - Sok hátránnyal járt. A volt szegedi járás területén szétszórtan helyezkedtek el üzemeink; állandóan át kellett csoportosítani a gépeket. A hallal azonban soha nem fürödtünk be. Mára a hortobágyiak után az ország második legnagyobb gazdasága vagyunk. • Van-e valamilyen jellegzetessége a fehértói halnak? Sztanó János az ország második legnagyobb halgazdaságát irányítja. (Fotó: Gyenes Kálmán) - 1995-ben lett elismerve a szegedi tükrös ponty, ami zsírszegény, kemény húsú hal. A kitenyésztése nyolctíz éven keresztül tartott: különböző termelékenységű anyákat válogattunk össze, majd mesterséges keltetéssel, lombikban hoztuk létre az állományt. A tükrös ponty jól alkalmazkodik a Fehértó szikes talajához. A halak harminc százaléka olasz, német, francia és belga exportra megy. A dél-alföldi és a szegedi éttermekben is zömmel ebből a fajtából készülnek a halételek. • Milyen halakat tenyésztenek még a gazdaságban? - Amurt, harcsát és fehér busát. Ez utóbbi különösen kedvelt volt a nyolcvanas években, amikor egy szege-, di professzor bizonyította a telítetlen zsírsavnak köszönhető jó étrendi hatását. Akkoriban a Szegedi Konzervgyár különböző mártásokkal kínálta, nagyon jól ízesíthető ugyanis a busa. A kereslet beindult, azután megakadt a lendület. A busa egyébként leginkább a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján vált számunkra különösen jövedelmezővé, amikor Irakba exportáltuk egybefagyasztva, huszonöt kilós kiszerelésben. Az Iránnal vívott háborújuk miatt szorultunk ki a közel-keleti piacról, pedig akkor egy árban volt a busa és a ponty. Mára ez utóbbi halfajta, a kisebb kereslet miatt, kétháromszor olyan drága. • Milyen halat szeret leginkább? - Különösen a pontyot, és az abból készült halászlét, amiből szerintem jó, még jobb és legjobb van. Az egyetem után Dunaföldvárról kerültem Szegedre, és meglepődve tapasztaltam, hogy errefelé kevésbé kedveltek a halételek. Pedig a halgazdaságot a két világháború között az akkori önkormányzat azért alapította, mert egyre kevesebb halat fogtak a Tiszából. Akkoriban még rengeteg feldolgozó- és szárítóüzem működött. A hetvenes, nyolcvanas évekre azután Baja és Mohács is lekörözte a délalföldi központot, nemcsak az egy főre eső, hanem az abszolút halfogyasztást tekintve is. • Hogyan lehetne felfuttatni az érdeklődést? - Tervünk egy értékesítési szövetkezet létrehozása, hogy minél kisebb legyen a termelői és a fogyasztói ár közötti különbség, ami ma mintegy hetven-nyolcvan százalékos. Meggyőződésem, ha kisebb lenne az árrés, több halat ennének az országnak ebben a részében is. Tóth-Szenesi Attila a párás ftajnalokat, amikor alig-alig vannak az utcán, f és valahogy minden olyan Szeretek ilyenkor útnak indulni, és figyelni az 3 jp ébredező várost. ,M ; • í. ' F Szeretek autózni a még csendes IhdkJKdl B forgalomban. És szeretem az autómat. SUZUKI. A mi autónk. • Kurier-kérdés csomag? • Bécs (MTI) A Kurier osztrák bulvárlap közelmúltban megjelent cikke szerint új takarékossági csomagtól tartanak Magyarországon. Nem lesz Chikán-csomag, idézi a lap a magyar gazdasági miniszter kijelentését, aki a - mint a cikkíró megjegyzi - Magyarországon máig vitatott Bokros-csomagra utalt, „amellyel 1995-ben az akkori pénzügyminiszter az állami csődöt hárította el". A Kurier idézi Járai Zsigmond jelenlegi pénzügyminiszter szavait is, aki szerint az egyensúlyt mindenáron fenn kell tartani. A szerző szerint ez a kijelentés spekulációkra ad okot. „Ugyanakkor az 1998-as gazdasági évet húsz év óta a legjobbként ünnepelik, olyanként, amelyben egyértelműen megmutatkoznak a fellendülés jelei" - írta a lap. A cikkíró úgy véli: a zavarba ejtő összevisszaságban vitathatatlan az inflációellenes küzdelem diadala: a drágulási ráta 1999 januárjában tizenkét év óta először csökkent 10 százalék alá. A GDP 5 százalékos tavalyi növekedése is a gazdaság gyógyulását bizonyítja. Ugyanakkor kijózanító, sokszorosan riasztó a deficit növekedése: az állami költségvetésből januárban elfogyott az 1999-es keret 20 százaléka. A fizetési mérleg hiánya 1998-ban az 1997-essel összehasonlítva megduplázódott. A külkereskedelmi deficit egyharmaddal növekedett. „Egy új megterhelésekkel járó csomag szelleme kísért az országban" - teszi hozzá. Ugyanakkor - a szerző szerint - egyelőre fennáll még a magyarok bizalma a középjobb kormány iránt. Lassult a termelés • Budapest (MTI) A januári adatok beleillenek éves előrejelzésünkbe, amely szerint az év egészére 6-8 százalékos ipari termelésbővülést, ezen belül 1015 százalékos exportbővülést prognosztizáltunk mondta a közelmúltban Belyó Pál, a KSH Ecostat igazgatója. Az igazgató szerint a lassuló ipari termelésbővülésre vonatkozó adatok illeszkednek a kormányzati előrejelzésekhez. A mérséklődés fó okának a világpiacok és ezen belül a nyugat-európai piac fékeződő konjunktúráját jelölte meg, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió országai a magyar ipar fő exportpiacai. Hangsúlyozta, hogy az év elején általában is alacsonyabb az ipari teljesítmény, az első félévre júniusig a belföldi értékesítés 3,5 százalékos, az exportbővülés 19 százalékos növekedésére számítanak. Ezt támasztja alá szerinte, hogy az év végén végzett felméréseik szerint a termelő vállalatoknak magas a rendelésállománya. Ennek ellenére az év egészére a lassuló növekedés lesz a jellemző szerinte, s ezen belül a gépiparban a kurrens termékek - mint például a számítástechnikai cikkek és a járművek - gyártása, emelkedő tendenciát mutat majd, miközben a bányászat és az energetika termelése csökkenhet. SZERDA, 1999. MÁRC. 10. • Magyar kérés az EU-tól Egyenlő agrárelbánást 0 Budapest (MTI) Magyarország EU-tagsága elsó napjától ugyanazt az agrárpolitikai elbánást fogja igényelni, amelyben a többi uniós tagállam is részesül - közölte az elmúlt hét végén a mezőgazdasági anyag átvizsgálását végző magyar tárgyalóküldöttség vezetője. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Dow Jones gazdasági hírszolgálatnak adott interjújában kijelentette: Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy tagsága első napjától vállalja a teljes EU-szabályozást. Ez azt jelenti, hogy nem akar átmeneti időszakot teljes jogú uniós tagságának elnyerése után, s ugyanazokat a jogokat kéri, amelyek a többi tagállamot is megilletik mondta az agrártárca tisztviselője. A Dow Jones megjegyzése szerint a magyar álláspont ellentétben áll a brüsszeli EUI bizottság tervével, amely az| zal számol, hogy az újonnan érkezőknek nem teszik teljes egészében hozzáférhetővé az uniós agrártámogatási rendszert. Az új tagok kizárása a jelenlegi EU-beli termelőknek szánt - az intervenciós árszint előirányzott leszállítását kompenzáló - közvetlen támogatások rendszeréből azonban Vajda László szerint csak szélesítené az uniós és a magyar termelőket elválasztó szakadékot, s mesterséges versenyhelyzetbeli különbséget teremtene. „E különbség arra kárhoztatná a magyar termelőket, hogy örök időkre hátrányban maradjanak, s ezt nem tudjuk elfogadni" - fogalmazott a magyar tárgyalóküldöttség vezetője. Ezen támogatások nélkül a magyar termelók hátrányba kerülnének a banki kölcsönigények elbírálásában, s mivel egyébként is alacsonyabbak a jövedelmeik, kevesebbet fordíthatnak gépekre, vetőmagra, növényvédő szerekre és műtrágyára. Az uniós termelők hatékonyabban tudják használni az állati takarmányt is: egy magyar sertéstenyésztő négy kilogrammnyi táp felhasználásával jut egy kilogramm sertéshúshoz, míg EU-beli kollégájának ehhez elegendő három kilogramm takarmány is. A termelők emellett egyharmaddal, esetenként 50 százalékkal magasabb hozamokat érnek el búzából, zöldborsóból és burgonyából is. A magyar kormánytisztviselő szerint Magyarország és az EU legkorábban a júliusban kezdődő finn uniós elnöki időszakban kezdheti meg a tárgyalásokat az agrártámogatásokról. Vajda László szerint Magyarországon 2001-ig létrejönnek az uniós hozzájárulások elosztását és a felhasználás ellenőrzését végző adminisztratív testületek. Állampapír-állomány • Budapest (MTI) A külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány 50 milliárd forinttal nőtt a tavalyi év végi 270 milliárd forintos értékhez képest - közölte nemrégiben Borbély László, az Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános igazgatója. Az ÁKK vezetője hangsúlyozta, hogy az idén kibocsátott állampapfr-állomány egyharmadát vásárolták a külföldiek, hiszen a nettó kibocsátás ez idáig 150 milliárd forint értékű volt. Borbély László szerint a külföldiek értékpapír vásárlásaiban semmilyen egyértelmű változás nem tapasztalható. Sőt, bizalmuk a befektetések tekintetében töretlen hiszen nem figyelhető meg tőkekivonási trend a külföldiek részéről - mondta.