Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06 / 31. szám

SZOMBAT, 1999. FEBR. 6. HELYI TÜKÖR 7 • Az orvosi karok kettős élete Történelemkönyv vagy gyógyszer? Zavart keltett a szegedi felsőoktatási intézményekben az a keddi hír, mely szerint az orvosegyetemek karai összevont egységként csatlakoznának a leendő universitashoz. Dobozy Attila, a SZOTE rektora azonban elmondta: szó sincs az integrációs elvek megváltoztatásáról. Szerdán röppent fel a hír: Pokorni Zoltán oktatási és Gógl Árpád egészségügyi miniszterek, valamint az orvosegyetemek rektorai megállapodtak abban, hogy az orvostudományi egyetemek karai ne külön-külön, hanem összevont centrumként csatlakozhassanak a felsőoktatási integráció során az universitasokhoz. Az indoklásban az egészségügyi tárca kabinetfőnöke arra hivatkozott, hogy a karok összevont egységként való csatlakozása lehetővé tenné az egészségügyi oktatás és az intézmények által nyújtott orvosi ellátás finanszírozásának egységét. Ezt azért látják szükségesnek, mert az orvosegyetemek költségvetése összetett, hiszen működésüket külön forrásokból, nagyrészt az Országos Egészségügyi Pénztár fedezi. Az egészségügyi Minisztérium szerint az államháztartási és a felsőoktatási törvény részben lehetőséget biztosít a centrumok kialakítására, a még hiányzó jogszabályi feltételek pedig megteremthetők. Ez az információ azért okozott némi zavart az ügyben érintett városokban, így Szegeden is, mert a köztudatban mindeddig egy többkarú, egységes Szegedi Egyetem szerepelt. A megállapodásról megkérdeztük Dobozy Attilát, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektorát. • Eltérést jelent-e az eddigi integrációs tervekhez képest a szerdai döntés? - Arról nem tudok nyilatkozni, hogy más egyetemi városokban hogyan képzelték el az orvosi egyetemek és a többi felsőoktatási intézmény összevonását. Azt viszont nyugodtan állíthatom: az orvosi centrum létrehozása teljes mértékben megegyezik a szegedi integrációs tervekkel. A Felsőoktatási Törvény 116. szakasza is azt mondja ki, hogy az egységes egyetemek létrejötte után a betegellátás úgynevezett egészségügyi központokban történik majd, közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyelete alatt. 9 Ez nem mond ellent annak, hogy a Szegedi Egyetem többkarú, egységes intézmény lesz? - Nem. Az orvosegyetemi karok ugyanis kettős minőségben integrálódnak az egységes egyetembe. Karai, mivel oktatási tevékenységet folytatnak, külön-külön az egyetemi tanácshoz és az oktatási miniszter felügyelete alá tartoznak majd. Ugyanakkor, mint betegellátást végző intézmények, egészségügyi centrumot is alkotnak, és ezt a tevékenységüket az egészségügyi miniszter felügyeli. 9 Mit jelent ez a pénzügyekterén? - A SZOTE költségvetésének mindössze 30 százalékát kapja a felsőoktatási tevékenységre, az Oktatási Minisztériumtól. Ez a graduális képzésekre kapott pénz az egységes egyetem kasszájába folyik majd be, és felhasználásáról az egyetemi tanács dönt, ez a testület utalja át a karokhoz. A fennmaradó 70 százalékot egyrészt az OEPtől kapjuk a betegellátásra, másrészt az októbertől az orvosegyetemekhez kerülő szakorvosképzésre, valamint az orvostovábbképzésre az Egészségügyi Minisztériumtól. Ezek a graduális képzéssel össze nem függő összegek az egészségügyi centrumba érkeznek majd, és ott döntünk a felhasználásukról is. 9 A jelenlegi törvények lehetővé teszik ennek az elképzelésnek a megvalósítását? - Az egészségügyi centrumok önálló gazdálkodását az államháztartási törvény teszi lehetővé. Mindössze egyetlen jogszabály-módosításra van szükség: azt a kormányhatározatot kell megváltoztatni, amely a centrumokat a „telephely" kategóriába sorolja. Ehelyett „részjogkörű költségvetési egység" besorolást kell kapniuk. 9 Rektor Úr szerint a most született megállapodás csökkenti vagy növeli az integráció szükségszerű feszültségeit? - Szerintem minden józanul gondolkodó ember belátja, hogy megnyugtatóbb, ha a betegellátás és az oktatás finanszírozása megfelelően elkülönül. A klinikusok szempontjából fontos, hogy a betegellátásra kapott - a többi intézmény költségvetéséhez képest jelentős - összegeket ne vonhassák el más célokra. Ugyanakkor a többi karnak sem lenne jó, ha az egyetemi tanácsban azon kellene vitatkozni, hogy történelemkönyvet vegyünk, vagy gyógyszert. Rácz Béla, a Szegedi Felsőoktatási Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, a szegedi integrációt előkészítők számára nem jelent újdonságot a szerdai megállapodás. Az egészségügyi centrum létrehozása ugyanis nemcsak a Felsőoktatási Törvényben, hanem az itteni tervekben is régóta szerepel. Keczer Gabriella Dobozy Attila: Szá sincs az integrációs tervek megváltoztatásáról. (Fotó: Schmidt Andrea) • Elhalasztották a döntést a volt újszegedi pártházról Megoldás még a fasorban sincs • „Kárpátalja sorsa Magyarországon dől el" Az árvíz nem válogatott A Sajtóház klubjában megtartott találkozóval tegnap megkezdődött az alsóvárosi ferencesek által rendezett kárpátaljai napok eseménysorozata. A sok érdeklődőt vonzó beszélgetésen Zelei Miklós (Délmagyarország) kérdéseire Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, Gulácsi Lajos nyugalmazott református püspök, Bendász Dániel görög katolikus paróchus és Zatykó László alsóvárosi ferences gárdián fejtette ki véleményét az árvíz kapcsán a kárpátaljai magyarok helyzetéről. Milován Sándor értékelésében úgy vélte, a kárpátaljai árvíz az évtizedek óta tartó erdőirtások miatt várható volt, ugyanakkor a legrosszabbkor jött. A tartomány gazdasága mélyponton van, ezt jelzi, hogy a 700 ezres munkaképes lakosból mindössze 100 ezren dolgoznak a termelésben, 200 ezren pedig az adminisztrációban találnak állást. Ukrajna pillanatnyilag egy 50 milliós társadalom teljes csődje, amelynek gazdasága szétesett, jövőjét pedig nem lehet megjósolni. A kárpátaljai 1 millió 300 ezres teljes lakossághoz képest a 400 ezres munkanélküliség igen magas. Milován Sándor kiemelte, hogy a magyarországi segítség kétszeresen is idejében érkezett. Egyfelől a gátak átszakadása után nem sokkal már magyar kenyér érkezett a kárpátaljai falvakba, másfelől pedig a magyar segélyek megmozgatták az amúgy a katasztrófák eltusolására berendezkedett ukrán hatóságokat, és a jelek szerint megkezdődött a tavaszi újjáépítéshez szükséges építőanyagok szállítása. (Építőanyagra és szakemberekre továbbra is szükség van az árvízsújtott falvakban.) A találkozó egyház vendégei megerősítették, hogy a Kárpátaljára érkező segélyek elosztása rendben zajlott, a média által felkapott visszaélések csak híresztelések voltak. Gulácsi Lajos református püspök úgy gondolta: az árvíz annyira rossz életkörülmények között érte az embereket, hogy már szinte kedvező volt. A püspök szerint a kárpátaljai falvak az árvíz nélkül, az áram- és vízszünetek közepette nehezen vészelték volna át a beköszöntő telet. Gulácsi Lajos, aki maga 7 évig volt szovjet munkatáborban, a kárpátaljai református egyház megerősödéséről számolt be, és kiemelte, hogy a katasztrófa tovább erősítette az emberekben a hitet, hogy nincsenek magukra hagyva. Hasonlóan vélekedett a szegedi ferences rendfőnök, Zatykó László is, aki korábban két évig szolgált Huszton: a városka ruszin polgármesterének köszönő leveléből idézve elmondta, az árvíz nem válogatott a nemzetiségek között és megmutatta, hogy a közös sorsban élőknek közösen kell szembenézniük a problémákkal. A jövőt, folytatta a ferences testvér, csak ebből az közös akaratból, és nem politikai jóslatokból lehet kiolvasni. A beszélgetők a kárpátaljai jövővel kapcsolatban úgy vélték: a magyarok számára két segítség ígérkezik. Egyik, Gulácsi Lajos püspök és Bendász Dávid esperes szerint, az egyházak bizakodást és tartást adó jelenléte, amely a legrosszabb gazdasági helyzetben is összetartó erőt jelent, másik pedig, Milován Sándor véleménye szerint az anyaország megerősödése. A határon túli magyarok sorsa Magyarországon dől el - hangsúlyozta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Amennyiben az anyaországban van politikai kitartás, eléri céljait és betölti azt az európai szerepet, amelyre jelenleg készül, akkor ez a gazdasági problémák és a határátkelési zavarok ellenére is döntő lesz a környező magyarság fennmaradásában. Panek Sándor Éva eltánt 9 Szeged (MTI) Szegeden eltűnt egy fiatal nő - közölte pénteken Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A 25 éves Varga Éva még november 6-án távozott lakásáról ismeretlen helyre, s azóta nyomaveszett. A rendőrség a lakosság segítségét kéri felkutatásához. A 175 centiméter magas, barna vállig érő hajú, normál testalkatú nő eltűnéskor drapp alapszínű, barna szarvas- és virágmintás átmeneti félkabátot, farmernadrágot és barna bakancsot viselt. Aki bármilyen információval tudja segíteni a rendőrség munkáját, hívja a 62/ 477-577-es telefonszám 1524-es mellékét, vagy a 107 hívószámot. A Bal fasori egykori pártház négy szintjét a SZOTE Főiskolai Kara lakja. Két, üresen álló emeletét évek óta nem tudják megszerezni. (Fotó: Miskolczi Róbert) A rendszerváltás óta igen hányatott a sorsa a Bal fasori egykori pártépületnek. Lakók és kezelők jöttek-mentek, a jogok is vándoroltak. Állandó a dologban csak az, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara ott szeretné végleg és megfelelő körülmények között elhelyezni a szociálismunkás képzést. A tegnapi közgyűlés előtt úgy tűnt, végre rendeződhet az ingatlan sorsa, és enyhülhet az egyetem krónikus helyhiánya is. De kiderült: a megoldás még a fasorban sincs. Majd tíz éve annak, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara helyet kapott a Bal fasor 39-45 szám alatti épületben. Azóta reménykednek abban, hogy hosszú távra birtokba vehetik a volt pártházat. Ez ugyanis enyhítene az intézmény krónikus helyhiányán. Ám végleges döntés még mindig nem született, annak ellenére, hogy a tegnapi közgyűlési előterjesztésben a használati jog határozatlan időre szóló átadása szerepelt. A városatyák azonban másképp döntöttek... Minden szinten szinte minden Az MSZMP megyei szervezete még a rendszerváltás előtt felajánlotta a SZOTE Főiskolai Karának, hogy a nyolcemeletes pártházban helyet biztosít az újonnan indított, és az egyetemi épületekből helyhiány miatt kiszoruló szociálismunkás képzés számára. A rendszerváltáskor azonban az épület az Állami Vagyonkezelő tulajdonába került, az pedig pályázatot írt ki a ház közcélú hasznosítására. Pályázott a SZOTE, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a városi önkormányzat is. Az ügyben salamoni döntés született: az épület kezelői jogát egyharmad-egyharmad arányban felosztották a pályázók között. Ekkor kötélhúzás kezdődött a nyertesek között, akik azt is tapasztalhatták, hogy közös lónak tényleg túrós a háta. A saját két-két szintjéért mindenki maga felelt ugyan, de a földszintet közösen használták, a - nem éppen hálás - gesztori feladatokat pedig a SZOTE látta el. Később az önkormányzat, mint iskolafenntartó átadta a saját két szintjének kezelői jogát a Csonka János szakközépiskolának, később pedig az Újszegedi Gimnázium költözött ide. Közben a szociális munkás szakon a hallgatói létszám egyre duzzadt, ezért az orvosegyetem felajánlotta a JGYTF-nek: kibővíti a főiskola Teleki Kollégiumát, ha cserébe megkaphatják a Bal fasoron a tanárképző két szintjét is. Ez 1995 nyarán megtörtént. Kis csomag a nagy csomagban A következő évben az újszegedi Gimnázium is kiköltözött az épületből, a SZOTE pedig jelezte az önkormányzat felé, hogy szívesen átvenné az így lakó nélkül maradt szintek kezelői jogát is. A hallgatóknak ugyanis a Bal fasorról külső helyszínekre kellett órákra járniuk, míg ugyanabban az épületben üresen állt két szint. Közben azonban már elkezdődtek az önkormányzat és az Universitas közötti tárgyalások az Öthalmi úti volt szovjet laktanya csereingatlanairól, így a volt pártingatlan kis csomag lett a nagy csomagban. Mindössze abban sikerült megállapodni, hogy a két önkormányzati szintet 1998 májusáig használhatja a SZOTE, a közgyűlés pedig ezután dönt a kezelői jog tartós átadásáról. Az orvosegyetem birtokba is vette, sőt, többszázezer forintért fel is újította az újonnan nyert teriiletet. Mit terem a türelem? A tegnapi közgyűlés elé terjesztett javaslat még azt az elképzelést tartalmazta, hogy a Bal fasori épület első és második emeletének használati jogát határozatlan időre kapja meg a SZOTE. Ám a tulajdonosi bizottság módosító javaslata és a képviselők többségének akarata megváltoztatta ezt a tervet. A tulajdonosi bizottság azt javasolta, hogy az ingyenes használati jogot - kizárólag oktatási célra - csupán ez év végéig engedélyezze a képviselőtestület. A bizottság azzal indokolta a határidő kikötését, hogy ezáltal érdekeltté teszi a SZOTE-t az önkormányzat és az universitas közötti ingatlancsereprogramról folyó tárgyalások eredményes befejezésében. Az ingyenes használat határidejének lejártával az ingatlancsere-megállapodásban rögzítik majd a felek az épület használatának további módját és feltételeit. Ha az egyetem az oktatás zavartalansága érdekében szükségesnek látja javítási vagy átalakítási munkák elvégzését, azt saját költségén elvégezheti, ám a használati jog megszűnése esetén az elvégzett beruházások költségét a tulajdonos nem téríti meg. Vagyis az épület sorsa nem dőlt el véglegesen. És nem oldódott meg a főiskolai hallgatók elhelyezésének gondja sem. Hiszen egy állami intézmény, mely az adófizetők pénzéből gazdálkodik, aligha költhet milliókat egy olyan épületre, amelyből esetleg egy év múlva üres kézzel távoznia kell. Pedig az önkormányzati szintekre ráférne a felújítás. Az egyetemnek pedig azért kellene a hely, mert társadalmi, munkaerőpiaci igény van a képzési rendszer bővítésére, színesítésére. A bökkenő csak az, hogy új oktatási programok támogatására lehet pályázni, infrastruktúrára viszont nem. Azt helyben kellene megoldani. H. Sz.-K. G.