Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-05 / 30. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. FEBR. 5. A harmadik közbeszól n égi igazság, hogy akkor mérgesedik el igazán K. egy vita két fél között, ha egy harmadik közbe­szól. Mert akkor mindkettő még Rangosabban kezdi védeni a maga igazát, a harmadik pedig már hiába próbálja őket csitítani. Körülbelül ez történik most az iraki- török-iráni háromszögben. Kemál Atatürk (korábbi nevén Musztafa Kemál pasa), amikor 1923. október 29-én kikiáltotta a Tö­rök Köztársaságot, melynek ő lett az első elnöke, majdnemhogy rendezett viszonyokat teremtett az or­szágban. Az egykori birodalom határai ugyan össze zsugorodtak, de stabilak voltak. Kivételt képezett a Muszulnak nevezett terület. Erről a territóriumról a nemzetközi szerződések sem nyilatkoztak egyér­telműen. Mert olajban igen gazdag volt... Most is az. A bajt pedig tetézte, hogy azon a területen élt és él ma is a többmilliós kurd nemzet, amelynek nem volt és ma sincs hazája. így azután rendszeresek voltak ezen a területen a zavargások, mégpedig nem csak a kurd-török, ha­nem szomszédos államokban a kurd-iráni és a kurd-iraki viszály kapcsán is. Az egyik legvéresebb háború például iraki területen tört ki még 1961-ben, amikor sok ezer ártatlan ember halt meg, még több volt kénytelen elhagyni otthonát. Most látszólag másról szól a történet: a törökök Irakot figyelmeztetik, mert a szomszédos ország időnként „megszórja" őket rakétákkal, a kurd geril­lákat fékezendő. Irak az amerikai vadászbombázók portyázása miatt tiltakozik, Irán pedig a törököket csendesíti, mondván, hogy legalább az iszlám orszá­gok ne veszekedjenek egymással, jy onyolult háromszög képződött tehát az Anka­LJ ra-Bagdad-Teherán reláción. A gond viszont továbbra is az, hogy a többmilliós kurd népességet móst sem kérdezik meg, hogyan is vélekedik a feje fölött zajló dolgokról. Merthogy voltaképpen nem is a levegőben van a probléma, hanem a talajban. Ott az olaj. i Török-iraki viszony Irán Szaddám pártjára állt? • Ankara, Teherán (MTI) Ismail Cem török kül­ügyminiszter figyel­meztette csütörtökön Irak kormányát, hogy Ankara háborús oknak tekintené, ha déli arab szomszédja rakétatám­adást intézne bármely török terület ellen. Az iraki kormány több­ször is leszögezte az utóbbi hetekben: ellenségének te­kint minden országot, amely lehetővé teszi, hogy amerikai katonai repülőgé­pek indulhassanak terüle­téről Irak elleni bevetések­re. Cem valószínűleg ezek­re a figyelmeztetésekre rea­gált az NTV török magán­televíziónak adott nyilatko­zatában. Az amerikai légi­erő repülőgépei az öböl-há­ború óta rendszeresen fel­használják iraki bevetéseik kiinduló- és fogadó pontja­ként a Törökország déli ré­szén fekvő, amerikai-török közös tulajdonban lévő In­cirlik légitámaszpontot. Az iráni elnök felszólí­totta csütörtökön Ankarát, hogy ne keresse a viszályt Bagdaddal, sőt inkább igyekezzék szót érteni az iraki vezetőkkel. Moham­med Hatami fontosnak ne­vezte az iráni állami televí­ziónak adott nyilatkozatá­ban, hogy az Iszlám Konfe­rencia Szervezetének tagál­lamai megértésre törekedje­nek, mérsékeljék a köztük kialakuló feszültségeket, és teremtsenek szilárd békét maguk között. Törökország és Irak tar­tós békéjéhez elengedhetet­lenül szükséges az Irak északi részén tartózkodó török csapatok kivonása ­fűzte tovább az államfő gondolatait a hivatalos iráni hírügynökség. Az ÍRNA megállapította kommentár­jában: Ankarának tisztelet­ben kellene tartania déli arab szomszédjának területi egységét és szuverenitását. Aszlan Maszhadov csecsen államfő bejelentette: Oroszország föderatív köztársaságában. Csecsenföldön iszlám alkotmányt dolgoznak ki a saría, az egyházi törvények átfogó bevezetésére. A függetlenségért, önálló állami létért küzdő csecsenek az utóbbi években fegyverrel a kezükben hozták a világ és az oroszok tudomására, hogy számolni kell velük. (MTI Telefotó) • Budapesti kettős gyilkosság Hatékony a rendőrség • Bécs (MTI) A kedden egy budapesti presszóban elkövetett kettős gyilkossággal foglalkozik csütörtöki cikkében a Die Presse osztrák konzervatív lap. A cikkíró szerint buda­pesti újságokat olvasva az a benyomás alakul ki, hogy esetleg a Magyarországon tör­vényesen tevékenykedő öt tit­kosszolgálat közül az egyik áll a két nehézsúlyú bűnöző „kivégzése" mögött. Szintén lapbeszámolókra hivatkozva a Die Presse azt íija, hogy állí­tólag a presszóban elkövetett merénylet után három vagy négy titkosszolgálati ember az utcára követte ugyan a gyil­kost, de nem tett semmit an­nak érdekében, hogy letartóz­tassa a fehér kocsival elmene­külő merénylőt. A Die Presse cikke így folytatódik: „Megfigyelők már hosszabb ideje tapasztal­ják, hogy a magyar rendőrség hatékonyan harcol a bandák ellen. Állítólag az utóbbi egy évben az amerikai FBI által kiképzett magyar rendőri erőknek sikerült behatolniuk a szervezett alvilág parancsnoki központjaiba és korlátozniuk a bandák tevékenységét. Ugyanezek a források most elképzelhetőnek tartják, hogy Magyarországon esetleg halá­losztagok kezdték meg titok­ban a harcot a szervezett bűnözés ellen". • Románia: vita a miniszterről Hajdú sem tetszik • Bukarest (MTI) Már a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Kereszténydemokra­ta Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) közti koalíciós kapcsolatokat veszélyezteti az, hogy a PNTCD néhány vezető politikusa rögesz­mésen támadja Hajdú Gá­bor egészségügyi minisz­tert - hangsúlyozta csütör­töki sajtóértekezletén Mar­kó Béla, az RMDSZ elnö­ke. A szövetségi elnök elsősorban Remus Opris, a PNTCD szóvivőjének és az egészségügyi minisztérium parasztpárti államtitkárá­nak támadásait tette szóvá. Remus Opris, aki a kö­zelmúltban lett a PNTCD csúcsvezetőségének tagja, az elmúlt időben sorozato­san követelte Hajdú levál­tását, hozzátéve azt, hogy „szükség esetén pártja ren­delkezik megfelelő szak­emberekkel" az egészség­ügy vezetésére. Markó emlékeztetett ar­ra, hogy már 2 hete meg­egyezett Ion Diaconescu­val, a PNTCD elnökével: a két koalíciós partner sza­kértői tisztázzák majd, hogy milyen esetleges el­lentmondások lehetnek az RMDSZ és a PNTCD kö­zött az egészségügy re­formját illetően. • Brüsszel (MTI) Legkorábban az év végi helsinki európai uniós csúcstalálkozón születhet döntés arról, hogy Szlovákiával meg­kezdik az érdemi csatla­kozási tárgyalásokat ­derült ki azon a találko­zón, amelyet Hans van den Broek, az Európai Bizottság külügyi fe­lelőse folytatott Pavel Hamcik szlovák minisz­terelnök-helyettessel csütörtökön Brüsszelben. Hamcik az elmúlt hóna­pokban Szlovákiában végbe­ment változásokat ismertette Igyekvő szlovákok vendéglátójával. A belpoliti­kai helyzet kapcsán a kor­mányfő-helyettes emlékezte­tett arra, hogy május köze­pén elnökválasztást tartanak az országban, és azzal várha­tóan teljes mértékben helyre­áll a rend. Hamcik átadott egy nyilatkozatot, amelyben a pozsonyi kormányzat is­mertette az EU-csatlakozás­sal kapcsolatos terveit a bi­zottság tavaly év végén nyil­vánosságra hozott - és Szlo­vákiáról kedvező képet festő - országértékelésének fényé­ben. Van den Broek megerősí­tette, hogy március végén megkezdődik az EU és Po­zsony jogszabályainak ösz­szehasonlítása. Az EU-ban még a német soros elnöksé­get lezáró júniusi csúcsérte­kezleten sem várnak újabb határozatot a bővítési folya­mat jövőjével kapcsolatban, az érdemi tárgyalások meg­kezdéséről legkorábban de­cemberben dönthetnek ­mutatott rá a holland politi­kus. Szlovákia - Románia, Bulgária, Lettország és Lit­vánia mellett - jelenleg a kö­zép-európai tagjelöltek azon csoportjába tartozik, amely nem folytat csatlakozási tár­gyalásokat az unióval, csu­pán az EU és a helyi jog­anyag összehasonlítását vég­zi. Van den Broek megerősí­tette, hogy Szlovákia és Ma­gyarország számíthat uniós anyagi segítségre az Eszter­gom és Párkány közötti Má­ria Valéria-híd megépítésére. A pénz a csatlakozás előké­szítésére szolgáló Phare-ke­retből származik majd, és több évre szól, de összege egyelőre nem ismeretes, a szükségletektől és a munká­latok ütemezésétói függ. Társ­kormányfök • Szarajevó (MTI) Újabb két évre ismét Bosznia-Hercegovina Köz­társaság társminiszterel­nökévé választották a mu­zulmán Haris Silajdzsicsot, míg a szerb társminiszterel­nöki posztra Boro Bosics helyett Szvetozar Mihajlo­vics került. A mintegy 3,5 milliós Bosznia-Hercegovi­na parlamentjének döntésé­vel újból csökken a boszni­ai szerb keményvonalasok befolyása, miután a Rado­van Karadzsics volt boszni­ai szerb elnök által alapított Szerb Demokrata Párthoz tartozó Bosics helyett Mi­hajlovics, a Biljana Plav­sics vezette, mérsékeltnek tartott Szerb Népi Szövet­ség jelöltje lesz a társmi­niszterelnök. Közbelépnek? • Bécs (MTI) Hannes Farnleitner oszt­rák gazdasági miniszter fel­szólította az Ausztriában tevékenykedő olajcégeket, hogy középtávon csökkent­sék legalább svájci szintre az üzemanyagárakat. - Kü­lönben életbe lép az ársza­bályozás - fenyegetőzött. Nyilvánosságra hozták a Wifo gazdaságkutató inté­zet felmérését arról, hogy Ausztriában a szuperbenzin literenként 66 groschennel többe kerül, mint Svájcban, pedig ott magasabbak a bé­rek, továbbá öt év átlagá­ban 40-50 százalékkal drá­gább volt az üzemanyag Ausztriában, mint Német­országban. Szerb parlament: döntés a részvételről • Belgrád (MTI) A szerb parlament csü­törtöki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy elfogad­va a meghívást, a szerb tár­gyalóküldöttség részt vesz a Rambouillet-ban február 6-án kezdődő Koszovó-bé­ketárgyalásokon. A kül­döttség összetételét ezután határozzák meg. Nök a laktanyában • Róma (MTI) Az olasz kormány meg kívánja szüntetni a sorkato­nai szolgálatot, és a nők előtt is megnyitja a lakta­nyákat - jelentette be a par­lamentben Carlo Scogna­miglio védelmi miniszter. Közölte, hogy a kabinet várhatóan két héten belül törvényjavaslatot nyújt be erről. Á tervek szerint a sorkatonai kötelezettséget fokozatosan szüntetnék meg, s csak 5-6 év múlva váltaná fel végleg egy, a je­lenleginél kisebb zsoldos­hadsereg a kényszerből an­gyalbőrbe bújt olasz fiata­lokat. • Maszhadov elnök bejelentette Iszlám alkotmány Csecsenföldön 0, AZ E H ETI FŐIS lYEREMÉI MYEK 0 IPURA^ 335 MILLIÓ IF^lHATOS vl 1 20 MILLIÓ v . J JOKER 8 MILLIÓ ORSZÁGSZERTE PÉNZESŐ, TÉVÉSHOW VASÁRNAP 12.05' •KOR AZ MTV1 SZERENCSEPERCEK CÍMŰ MŰSORÁBAN!]

Next

/
Thumbnails
Contents