Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

16 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. FEBR. 3. • Megyei értéktérkép a kamarától Merre megy a gazdaság? A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara átfogó tanulmányt készített a megye gazdaságáról, s bár az anyagot a tavalyi évvel datálták, az mégsem nélkülözi a több éves visszatekintést. A tájékoztat

ó makrofolyamatokat kíván megmutatni, azokat a fö kérdéseket vizsgálva, hogy milyen a megye iparszerkezete, milyen irányú változások szükségesek. A megye gazdasági struktúráját az elmúlt évtizedben lezajlott társadalmi és gazdasági változások átalakították és megviselték ugyan, de nem alakultak ki válságtérségek, a munkanélküliség és a termeléscsökkenés mérsékeltebb volt az országos átlagnál. A privatizációt követő viszonylagos stabilitás jelei 1996-ban mutatkoztak, a beruházások hosszas stagnálás után 1995höz viszonyítva mintegy 45 százalékkal emelkedtek. Kincstár kontra magán A megyében 1990-ben 71 megyei vállalat került az - akkori - Állami Vagyonügynökséghez. A cégek átalakuláskori vagyona több mint 75 milliárd forint volt, jegyzett tőkéje meghaladta a 67'milliárdot. Napjainkra a megye feldolgozóiparában az állami tulajdon aránya nem éri el az 5 százalékot, csakúgy, mint az élelmiszeriparban. A „kincstári" tulajdon a textiliparban a legmagasabb, mintegy 17 százaPrognózis az iparról: a szálak még nem gubancosak. (Fotó: Karnok Csaba) lék, ez abból ered, hogy a privatizáció során a hazai - tőkeszegény - befektetők szereztek tulajdonrészt, ám anyagi erő híján nem törekedhettek a teljes kivásárlásra. A megye energiaszolgáltatóinak magánosítása közismert: politikai döntés után a privatizációs bevétel növelése érdekében gyorsan lezárult. E területen hat áramszolgáltató vállalatban 1995 év végén szereztek többségi tulajdont a francia és német befektetők. Térségünkbén szinte valamennyi közszolgáltató céget francia befektetők privatizáltak, így a jelentős külföldi tőke és az idetartozó cégek monopol helyzete ezt az ágazatot megvédte a gazdasági átalakulás kellemetlen hatásaitól. Mivel a privatizáció önmagában nem oldotta meg a tőkehiányt és a hitelfüggőséget, így azon társaságok magánosítása minősíthető sikeresnek, akik külső tőke bevonásával képesek voltak fejleszteni. Kullogó befektetések Csongrád megye nem dicsekedhet a beruházásokkal. 1992 és 1996 között az összes befektés értéke valamivel több mint 91 milliárd forint volt, ebből közel 40 milliárdot á külföldi érdekeltségű cégek invesztáltak. Az országos területi megoszlás egyébként rendkívül egyenlőtlen, jelenleg a beruházások összegéből 70 százalékkal Eszak-Dunántűl részesedik, megelőzve Budapest és Pest megye 17 százalékát, valamint az öt alföldi megye mindössze, 7 százalékos mutatóit. A beruházásokon belül a külföldi befektetők érdeklődése a dél-alföldi régió iránt igen csekély: a hazánk lakosságának több mint 13 százalékát befogadó térségben az idetelepült külföldi tőke mindössze 4 százaléka az országosnak. A kamara adatai szerint a régión belüli küzdelemből úgy tűnik, BácsKiskun megye kerül ki győztesen, a befektetők elsősorban a földrajzi fekvés és az infrastrukturális ellátottság miatt kedvelik jobban a szomszédainkat. Bár Csongrád megye a külföldi tőkével működő vegyesvállalatok számát tekintve országosan az ötödik, a vállalkozásokra jutó jegyzett tőke alapján a megyék rangsorában az utolsók között kullog. Megalapozott jóslatok Csakúgy mint tavaly, az idén is reálisan várható, hogy a gazdaság húzóágazata a feldolgozóipar, azon belül a a gépipar és a fémfeldolgozóipar lesz. E megállapítás még akkor is előre kívánkozik, ha Csongrád megye iparában ma az élelmiszer és a textilipar meghatározó. A kamara szakemberei szerint nem valószínű, hogy a megye adottságaitól messze lehet rugaszkodni, de tény, hogy egy valóban működő - és nem csak egy elkerített közművesített telket jelentő - ipari parkkal, vagy a makói vállalkozói övezet fejlesztésével jelentős gépipari letelepedést lehetne kiváltani. A fejlődés alapját e területen - a kisvállalkozások számára is - a magas színvonalú mérnöki és kis alapanyag-igényű munkák jelenthetik. Ebből adódóan célszerű volna a humánerőforrás biztosításához a műszaki felsőoktatást kiterjeszteni. Számítani lehet és kell az exportorientált multinacionális vállalatok hazai beszállítóinak növekedésére is. Az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, s szomorú, hogy ezidáig érdemi lépések nem történnek. Talán a jó lobby megfelelő eszközei segíthetnek. O. K. K. Vezet a Matáv • Budapest (MTI) Az oroszországi összeomlás jelentős változásokat hozott a közép- és kelet-európai vállalati rangsorban a Financial Times által csütörtökön közölt, a világ vezető 500 vállalatáról és az egyes térségek cégeiről évente - a piaci tőkeérték alapján - összeállított lista szerint. Az oroszországi fejlemények nyomán a közép- és kelet-európai térségben Magyarország, Csehország, Lengyelország és Horvátország nagy vállalatai az élre ugrottak 1998-ban - állapítja meg a brit üzleti napilap. Míg egy évvel korábban a térség 100 legnagyobb vállalatainak ranglistáját az orosz cégek, elsősorban a kőolajtermelők és forgalmazók vezették, most a MATÁV és cseh társa, az SPT Telecom került az élre 4,57, illetve 2,99 milliárd dollár piaci értékkel. A harmadik helyre a Molt rangsorolták, az OTP Bank a 15., a Richter Gedeon a 28. A 100 legjelentősebb térségbeli cég közé sorolták még a Tiszai Vegyi Kombinátot, a BorsodChemet, az Egist, a Danubius Hotelst, a Pannonpíastot, és a Picket. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 360.02 Ausztrál dollár 138.78 Cseh korona 6.73 Dán korona 33.51 Euró 249.28 Belga frank(100) 617.95 Finn márka 41.93 Francia frank 38.00 Holland forint 113.12 ír font 316.52 Német márka 127.45 Olasz líra( 1000) 128.74 Osztrák schilling 18.12 Portugál escudo!100) 124.34 Spanyol peseta(100) 149.82 Japán yen(100) 189.57 Kanadai dollár 144.70 Lengyel zloty 58.91 Norvég korona 29.16 Svájci frank 155.15 Svéd korona 28.04 Szlovák korona 5.82 USA dollár 218.90 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR Raiffeisen bankfiókok: Ajka • Békéscsaba • Budapest • Debrecen • Dunaújváros • Eger • Esztergom • Érd • Fertőd • Győr • Kaposvár • Kecskemét • Keszthely • Komárom • Miskolc • Nyíregyháza • Pápa • Pécs • Sopron • Szeged • Szekszárd • Székesfehérvár • Szolnok • Szombathely • Tatabánya • Tiszaújváros • Zalaegerszeg