Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27 / 49. szám

SZOMBAT, 1999. FEBR. 27. HELYI TÜKÖR 9 Az Alföldi Bútorbolt Szeged. Vasas Szent Péter u. 10. ajánlata: - növekvő választék, csökkenő árak - OTP-ügyintézés - egyhetes elkészítés - árengedmények - használtbútor-beszámítás. Használtbútor-kereskedés Szeged, Pulz u. 16. sz. Tel.: 62-426-991 • A sándorfalvi Molnárék hüségesküje Hatvan éve együtt Sándorfalván ma ün­nepli házasságkötésé­nek hatvanadik évfor­dulóját Molnár Antal és felesége, Eta néni. A korukat meghazudtoló­an fiatalos, jó kedélyű házaspárral élmény volt felidézni a hat évti­zed fontosabb történé­seit. Eta nénit hatvan eszten­dővel ezelőtt - a boldogító igen kimondása után - a Sándorfalva közelében lé­vő tanyára, szülei házába vitte haza Tóni bácsi. Ak­kor még az időjárás is „örült" a fiatalok boldogsá­gának, hiszen olyan meleg volt - mesélte Eta néni -, hogy a falubeli gyerekek mezítláb szaladva kisérték őket a templomig. A szép kezdetet a hétköznapok szürkesége sem tudta meg­törni. Igaz, voltak nehéz napjaik, de együtt, nagy­nagy türelemmel, túljutot­tak a bajokon. Molnár bá­csi vad- és halőrként dol­gozott, mint mondta, ma­gas kora ellenére, biztosan ezért nem betegeskedik so­kat. Felesége a ház körül ellátta a jószágokat, illetve a kertben dolgozgatott. Amikor pedig megszületett a három gyermekük, akkor többnyire azok nevelése is rá várt. Munkaszeretetük máig megmaradt, hiszen a ház körüli kertben mindent megtermelnek maguknak. Tóni bácsi egyedül ássa fel a kertet. Sőt, mint mondta - főorvosi engedéllyel ­naponta egy-két pohár saját termésű bort is megihat. Öreg napjaikat természete­sen bearanyozza a hét uno­ka és a nyolc dédunoka. Eta néni boldogan újságol­ta azt is, hogy hamarosan további két picivel gyara­podik a család. A ma dél­után négy órakor a polgár­mesteri hivatalban kezdődő ünnepségen nem csak a család apraja-nagyja, de a kedves rokonok, szomszé­dok is részt vesznek. Az új­bóli házasságkötési cere­mónia után pedig fiai még meg is akarják tánoltatni az „újasszonyt" - mondta be­fejezésül Eta néni. N. R. J. A Dugonics alapítványt támogatták • Munkatársunktól A Dugonicsért az Oktatá­sért Alapítvány február 12-én bált rendezett a Tisza Szálló­ban. Az alapítvány szeretne köszönetet mondani a támo­gatóknak: Demus Csillának, Feketéné Radnai Editnek, Gazsó Zsoltnak, a Gulyás csárdának, Jákob Gábornak, a MÁV Informatikai Kft.­nek, az M-COPY Másolás­technikai Kft.-nek, Pappné Czékus Irénnek, Plugor Ma­gor-nek, a Pont-Aven Képga­lériának, Siha Józsefnek, a Solár Fitness Stúdiónak, a Sport ABC-nek, Szabóné Tö­rök Ibolyának, a Szegedi Nemzeti Színháznak, a Szol­vent Depó Kft.-nek, a Tápéi Háziipari Szövetkezetnek, a Tipp-Topp Marketnek és a Z. Nagy cukrászdának. • Szegeden a vidék egyetlen hajléktalanlapja „A nyakkendösök elhajtanak bennünket,, Szerkesztők a flaszteren (balról jobbra): Varga János, Hup Zoltán, Kulcsár Péter, Ébert József. (Fotó: Nagy László) Február elején került az utcára Magyarország má­sodik, a vidék első hajlék­talanok által írt, sokszo­rosított és terjesztett lapja, a Hajlék-talán?!. A kéthe­tenként jelentkező újság készítői bíznak abban, hogy az emberek gondol­kodásmódja megváltoz­tatható. Az utcán minden­kit megszólítanak és rövi­den elmagyarázzák a iap filozófiáját. („Senki sem született haj­léktalannak, csak azzá vált. A hajléktalan is ember, őt is Anya szülte. Helye van ezen a földön tartózkodni" - a zá­rójeles idézetek a Hajlék-ta­lán?! első két számából va­lók.) A Hajlék-talán?! szerkesztői között Ébert Józsefnek vitatha­tatlan tekintélye van. Saját be­vallása szerint ő Magyarország legrégebbi hajléktalanja. Egy Kádár-kori vörös zászlós, fel­vonulásos, Önök kértékes má­jus elsején kellett elhagynia la­kását egy bírósági határozat alapján. 1975-ben történt. Ébert a lakást nagymamájától örökölte, ahol feleségével és gyermekeivel élt. A családi élete tönkrement. A bíróság a lakást a feleségének ítélte. („Gyengévé válsz, s veszte­sek közé sodor az élet, már kezdheted előre ásni a síro­dat.") - így lettem csöves, mert abban az időben még nem volt ismert a hajléktalan szó - ltja önéletrajzában, melyet folyta­tásokban közöl a Hajlék-ta­lán?!. Állapot és remény. Ezt igyekszik kifejezni a kétheten­te megjelenő lap címe. Re­mény? - Belátjuk, nincs sok esély helyzetünk megváltoztatására - mondja Hup Zoltán szer­kesztő. - Lapunk egyfajta tár­sadalomkritika. Munkát nem kapunk, mert nincs bejelentett lakcímünk. Sokan alkoholis­ták közülünk. Meg lehet őket is érteni. („Gondolt már Ön arra, hogy ezért mennyit kell gyalo­golni?!") Magyarország második lapja, melyet hajléktalanok írnak, fénymásolás útján sok­szorosítanak és terjesztenek, február elején indult. A példa a budapesti Fedél Nélkül volt. Aluljárókban árulják, az utóbbi időben egyre keve­sebb hívet szerezve a hajlék­talanok ügyének. A terjesz­tők köre ellenőrizhetetlen, gyakran részegek, a lapot sokszor nem szívesen adják oda a vevőknek: „Tudod, mennyibe került nekem a fénymásolás?" - kérdezik. Szegeden szeretnék mindezt elkerülni. A terjesztőknek, akik egyben a lap készítői, fényképes kitűzőjük van. - Akinek nincs lepecsételt igazolványa, az nem hozzánk tartozik - állítja Varga Já­nos, a lap grafikusa. Kétszer vált el, két házat hagyott hát­ra. - Most itt vagyok - mond­ja. Mindegy, hogy mennyi az ő felelőssége. Az életnek van egy szintje, amikor nem lehet hibázni. („Én már csak vegetálok. Jövedelmem szinte semmi, a nyugdíjra sem számíthatok, mert mikor még tudtam dol­gozni kihasználták a helyze­temet és bejelentés nélkül, fe­ketén dolgoztattak.") A szegedi lap készítői hisznek abban, hogy az em­berek gondolkodásmódja megváltoztatható. Az utcán mindenkit megszólítanak, és röviden elmagyarázzák az új­ság filozófiáját. - A nyakkendős úriembe­rek azok, akik elhajtanak bennünket mint a magzatvi­zet - mondja Ébert József. A legtöbben ötven-száz forintot adtak egy példányért; volt aki csak hármat, volt, aki ötszá­zat. Négy nap alatt több mint hatszáz példány fogyott el. („Amit itt leírunk, akár versben, akár cikkben belül­ről fakad, mert átéljük. Ben­ne vagyunk, senkinek sem kí­vánjuk. ") Az újság főszerkesztője, koordinátora Kulcsár Péter szociális munkás. - A bevételt visszaforgat­juk - mondja. - Támogatóul meg szeretnénk nyerni egy fénymásoló szalont, netán nyomdát. Akkor majd a hiva­talos bejegyzésre is sor kerül­het. Csütörtökön került utcára a Hajlék-talán?! második száma. Tóth-Szenesi Attila A hosszú házasság titka: a szeretet és a türelem, vallja Molnár Antal bácsi és felesége. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Rendhagyó diplomaosztó a SZÉF-en Francia logisztika Szegeden Diplomaosztó ünnep­ség volt tegnap a Szege­di Élelmiszeripari Főisko­lán. Azok a hallgatók kapták meg oklevelü­ket, akik a metzi főisko­lával közösen szervezett francia logisztikai mene­dzserképzésen vettek részt. A kurzus sikere nyomán a francia és a szegedi főiskolák továb­bi két oktatási program elindítását tervezik. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola hét éve dolgozik együtt a metzi ESIDEC főis­kolai csoport gazdasági főis­kolájával. Együttműködésük fontos állomása volt a közös logisztikai menedzserképzés elindítása egy évvel ezelőtt. A Franciaországban akkredi­tált oklevelet nyújtó, egyé­ves posztgraduális kurzuson országos beiskolázással 22 hallgató - termelő és szol­gáltató cégek dolgozói - vett részt és kapott tegnap diplo­mát. Közülük többen folytat­ják még egy évig tanulmá­nyaikat és SZÉF-en, hogy magyar másoddiplomát is szerezzenek. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Jean Thierry, a metzi főiskola igazgatója arról beszélt, hogy Szegeden, ahol jó né­hány francia tulajdonban le­vő vállalat működik, igen szerencsés a francia-magyar együttműködés az oktatás te­rén. A metziek tudják, mit kell oktatniuk ahhoz, hogy a francia tulajdonos elégedett legyen a dolgozókkal, a ma­gyarok viszont ismerik a ha­zai viszonyokat. Szabó Gá­bor főigazgató elmondta, a SZÉF olyan vállalkozó főis­kola, amely tudást importál, hogy azután továbbadja azt. - Á SZÉF akkreditált állami intézmény, ahol a humáne­rőforrás színvonalát az álla­mi minőségellenőrzés bizto­sítja. Ez garantálja, hogy diplomáink nem színes papí­rok, hanem valódi tudást igazoló oklevelek - mondta. Tekintettel arra, hogy a most lezáruló képzés iránt igen nagy volt az érdeklődés és a hallgatók elégedettek az eredménnyel, a két főiskola további közös kurzusok indí­tását határozta el. Várhatóan májusban kezdődik a Dégáz­zal való együttműködésben a szolgáltatási menedzsment oktatás, szeptemberben pe­dig a Tisza Volán Rt.-vei, egy Siemens-leányvállalattal és egy német üzleti főiskolá­val társulva a közlekedési logisztikai posztgraduális képzés. Jean Thierry felajánlotta főiskolája tudását, tapaszta­latát és segítségét ahhoz, hogy Szeged mielőbb meg­valósíthassa elképzelését: lo­gisztikai központtá fejlőd­jön. - Ez ugyanis elképzel­hetetlen a logisztika magas színvonalú oktatása nélkül ­mondta. Szabó Gábor ehhez hozzátette: a JATE megfele­lő tanszékeivel együttmű­ködve kialakítható az ehhez szükséges területfejlesztési és logisztikai tudományos, oktatási háttér. K. G. SZEMELY- ES TEHER­GUMIABRONCSOK, VALAMINT KÖNNYŰFÉM KERÉKTÁRCSÁK SZÉLES VÁLASZTÉKA KEDVEZŐ ÁRAKON! JAVÍTÁS, SZERELÉS, CENTRÍROZÁS, KOMPUTERES FUTÓMŰDIA GNOSZTIKA ! Ufók a káposztaföldön Reneszánszát éli ha­zánkban a természet­gyógyászat. Egyre töb­ben ismerik fel az alter­natív gyógyászat jelen­tőségét s a benne rejlő lehetőségeket. A Negye­dik Dimenzió időről idő­re megismerteti a néző­ket olyan szegedi termé­szetgyógyá szókkal, akik - az orvosokkal szorosan együttműköd­ve - segítik a betegeket a gyógyulásban. Ez alkalommal egy olyan orvos-természetgyógyász házaspár mutatkozik be a műsorban, akik az ősi termé­szetes gyógymódok mellett évek óta sikeresen alkalmaz­zák a reflexológiát, bioener­getikát és a manuálterápiát is. Az elmúlt évek során több ízben bukkantak ufóle­szállások nyomaira Szeged környékét. Különösen a ba­lástyai tanyavilág látszik ki­tüntetett területnek, ahol még az átlagnál is nagyobb számban tűnnek fel idegen járművek. Az eseteknek vagy van szemtanújuk, vagy nincs. Akinek azonban egy­szer megadatik egy ilyen lát­vány, esetleg még egy köz­vetlen találkozás részesévé is válik - nos, az aligha fele­di ezeket az emlékeket míg él. J. Antal és családja el­mondhatja magáról: nem­csak hogy találkoztak, de kétoldalú kommunikációt is folytattak az idegenekkel. A gazdálkodó határozottan ál­lítja: őt a titokzatos látoga­tók nem bántották, ellenke­zőleg, erőnléte azóta jobb, krónikus betegségeiből szin­te tökéletesen kigyógyult. Ezt némileg cáfolni látszik az az immár mintegy két éve meglevő furcsa bőrbetegség, melyet az orvosok eddig egyetlen csoportba sem tud­tak „beilleszteni". Teljes részletességében megismer­kedhetnek a történettel a va­sárnap este 20 órai kezdettel jelentkező Negyedik Dimen­zió magazinban. Fekete Annamária

Next

/
Thumbnails
Contents