Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

• SZERDA, 1999. FEBR. 3. HAZAI TÜKÖR 9 / Mérce £

gy héten át gyászolt az ország. A deutschlandsbergi tragédia fiatal áldozatai, sérültjei és azok hozzátartozói iránt érzett részvétét nyilvánította ki a kis haza. Mint annyiszor, a nagy katasztrófák, az egész országot megrázó sorstragédiák idején, most is, kegyelettel, méltóságteljes átéléssel adózott az ifjú áldozatok emléke előtt. A tömegtájékoztatás „iparosai" most is tették a dolgukat, időnként talán túl hevesen, a napjainkban divatos „én legyek az első!" jelszó vezényelte nagy lendülettel, de egészében véve korrektül tájékoztatták az olvasót, a nézőt, a hallgatót erről a szomorú eseményről. Ami azonban az elmúlt hét folyamán megdöbbentett, majd felháborított, az az egyik kereskedelmi tévéadó exkluzív interjúja volt azzal a popsztárral, aki halálos balesetet idézett elő. Milliós auditórium előtt könnyed csevegés formájában mondhatta el a fiatalember, hogy „valószínűleg ötvenesnél többel vezetett", azután levelet „irt az áldozat családjának, de nem adta fel", meg „alig 45 centiméterrel lépte át a saját sávját". A beszélgetés alatt a megbánás szikrányi jelét sem tanúsító popénekesre a sztárriporter sem kérdezett rá, hogy: Van-e lelkiismeret-furdalása? Inkább megköszönte, hogy eljött és kezet rázott vele. L

ehet, hogy nálunk - a nézettség érdekében - mindent megtehetünk. A mércét is mi határozhatjuk meg. Lehet. Az is biztos, hogy amíg valakit a bíróság jogerős ítélete nem marasztal el, addig rá az ártatlanság vélelme érvényes. De az idézett esetben már tisztázott, hogy az énekes legalább 90 kilométeres sebességgel haladt - lakott területen -, áttért a szemközti sávba, ütközött egy rendőrkocsival, és az abban ülő egyik utas, egy 25 éves rendőr, meghalt. Talán ez is lehet(ne) mérce egy műsor összeállításánál. Akkor is, ha a balesetet előidéző autó volánja mögött neves ember ül(t). Vagy csak én látom így? Kisimr* Ferenc Konfliktus és együttműködés • Budapest (MTI) Együttműködési szerződést írt alá a fővárosban az Állami Számvevőszék, az Államigazgatási Főiskola (ÁF), a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE). A megállapodás alapján a négy intézmény szakemberei a kutatás, illetve az oktatás területén egyaránt együttműködnek. Az aláírást követő kerekasztal-beszélgetésen Mészáros Tamás, a BKE rektorhelyettese elmondta: az Oktatási Minisztérium tervei szerint a BKE-t az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint az Államigazgatási Főiskolával integrálnák. Ezen intézményeket eltérő támogatási rendszer és pénzügyi helyzet jellemzi. Ezért rövid időn belül szabályozni kellene jövőbeni egységes pénzügyi működésüket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tisztázatlan pénzelosztás konfliktushelyzeteket és jogi vitákat eredményezhet. Mészáros Tamás hozzátette: az oktatási tárca eddig arra sem adott világos választ, hogy mi lesz a sorsa az intézmények saját bevételeinek. v>\ GXKtöft . 7W Szeged, Csongrádi sgt. Tel.: 62-493-367. E HETI EHETŐ DISZNÓSÁGAINK Sertéstarja 628 Ft helyett 549 Ft Sertésoldalas 456 Ft helyett 381 Ft Sertéscomb 638 Ft helyett 559 Ft RENDELEST FELVESZÜNK: Bőrös félsertésre 355 Ft Formázott sonkára 449 Ft Formázott lapockára 399 Ft A HUNGARIABAN, FEBRUÁR 13-ÁN, 19 ÓRÁTÓL: ÜAJ DJ! Csapolt HB sör Asztalfoglalás: 424-248. 'Ck Ci ÜÁi Huszár utca-Rigó utca sarkán négy kocsi beállására alkalmas, fűtött garázs bérelhető, kocsimosási lehetőséggel. Érd.: tel.: 62-421-996, fax: 62-421-377, munkaidőben. • Szakmai vita a szegedi minőségbiztosításról Önállóság vagy ellenőrzés? Dr. Farkas Katalin: „A tanár pedagógiai kultúrája ezután is nélkülözhetetlen lesz." (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi közoktatásban hamarosan szakmai vita kezdődik az újonnan kialakítandó minőségbiztosítási rendszer helyi szempontjairól. A vitaindítóul szolgáló anyagot dr. Farkas Katalin, a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Kht. igazgatója által vezetett munkacsoport készítette. Az intézmény egy saját fejlesztésű pedagógiai információs rendszerre kívánja alapozni a helyi minőségbiztosítási rendszert. 0 A kormány által tervezett közoktatási minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban az iskolákban legalább akkora a bizonytalanság, mint az önkormányzatokban. Szeretném, ha ez a beszélgetés a minőségbiztosítás legfontosabb gondolatairól szólna: először is, miként használják az oktatásban? '- Az Európai Unió a vállalati szféra számára bizonyos minőségügyi szabványokat fogadott el és kimunkált egy átfogó minőségösztönző politikát. Ennek nyomán a nemzetközi szabvártyügyi szervezet, az ISO olyan szabványcsaládot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy Európa-szerte garantálja a rendszerek szabályozottságát, függetlenül attól, hogy termékelőállítási, szolgáltatási vagy oktatási folyamatról van-e szó. Miután a vállalatok gyakorlatában ez bevált, elindult egy folyamat, amely ezt a szabványosítást valamilyen módon adaptálni próbálta az iskola világában is. Magyarországon ez az átvétel egyfelől az európai minőségösztönző politika, másfelől az Egyesült Államokban elterjedt Totál Quality Management (TQM) szemlélete miatt terjedt el. Ez utóbbi irányzat azt hirdeti, hogy a minőségbiztosításnak teljes körűségre kell törekednie, vagyis arra, hogy a rendszer minden résztvevője igényes munkát végezzen. Eme előzmények után fogalmazódott meg a magyar kormányprogramban, hogy egy négyszintű minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni. Az azonban jelenleg még szakmai viták témája, hogy ma Magyarországon és az oktatás területén mit értsünk minőségbiztosítás alatt. Ez az értelmezési folyamat újonnan indult meg, s így az iskolákban még érthetően nagy a bizonytalanság a fogalom körül. 0 Emlegetik, hogy a kormány'számára a minőségbiztosítás eszköz lesz az ellenőrzésre. Ön szerint mennyiben hasonlíthat a minőségbiztosítás a tanfelügyeleti rendszerhez? - Ez a feltevés abból a tényből indul ki, hogy a tankerületek megszűnésével egy ideje hiányoznak a külső minőségi garanciák az oktatási rendszerben. Be kell tehát építeni őket, de logikájuk nem lehet azonos a tanfelügyeletével. Már csak azért sem, mert a tanfelügyelő azt ellenőrizte, hogy tartja-e magát a tanár a központilag előírt, kötelező tantervhez. Ugyanezt a nemzeti alaptantervvel nem lehetne megtenni, hiszen az iskolák e kerettanterven belül maguk alakítják ki helyi tanterveiket. A kormányprogram készítői a minőségbiztosítás címén egy más logikájú minőségi garanciát képzeltek el bevezetni: ennek alapja a tantervi szabályozás helyett egy kimeneti szabályozás lenne, amely azt vizsgálja meg, hogy a gyerek az egyes oktatási szakaszok végén mit tud. • Az önök által kidolgozott munkaanyag alapján nemsokára Szegeden is elindul az a szakmai megbeszélés, ami helyi szinten alakítja ki a minőségbiztosítás iskolai és területi rendszerét. - A munkaanyag lényege, hogy egy közoktatási információs rendszerre épüló minőségbiztosítást szeretnénk kidolgozni. Olyan garanciavállalásról van szó, amely sok adatra épülhet mind az iskolák, mind az önkormányzat számára. E minőségbiztosítás az intézményekben kiterjed majd a gyermekek tanulására, a tanári munkára, az ellátottságra, az intézményszervezésre, a tantestület működésére és az iskolai kommunikációra, egyszóval minden fontosabb területre, amely minősíthet egy intézményt. Ehhez a most induló szakmai megbeszélések véglegesítik a szempontokat, vagyis együtt fogalmazzuk majd meg, hogy mit is jelent a minőség fogalma a szegedi oktatásban. 0 Mi lesz ebből kötelező a pedagógusok számára? - A minőségbiztosítás elemei a tanári munkára és az intézmény irányításának munkájára is vonatkoznak majd. Én azonban azt az elvet vallom, hogy a pedagógiai programok kapcsán minden intézménynek van már saját minőségpolitikája és ennek megvalósítási módját ott helyben kell eldönteni. Semmi értelme nem lenne a dolognak, ha a pedagógusok nem tudnának azonosulni vele. Mindig is így volt az iskolákban: bármilyen külső szabályozást próbáltak is elfogadtatni az iskolákkal, csakis a tanár saját pedagógiai kultúrája és személyisége határozta meg az oktatás minőségét. 0 A „minőségbiztosító" tehát nem fog megjelenni az órán, mint a tanfelügyelő tette? - Legfeljebb akkor, ha a minőségpolitika megvalósításához az irányításért felelős intézményvezető vagy az iskolákért felelős önkormányzat úgy ítéli meg, hogy az ő elképzeléseihez szükség van egy ellenőrzésre, amely számára a tisztánlátást biztosítja. Ez azonban nem egy önmagáért való ellenőrzés, nem egy „fülöncsípés", hanem olyan eljárás, amellyel fel lehet mérni, hogy a kitűzött célok megvalósításában hol tart az iskola? 0 Más szavakkal, a minőségbiztosítás alkalmas lehet arra, hogy valamilyen cél érdekében át lehessen világítani az iskolákat? - Az átvilágítás kifejezés az utóbbi években sajnos pejoratív értelmű lett. Pedig egy intézmény fejlődési lehetőségeit csak akkor lehet jól megtervezni, ha tisztában vagyunk a valós helyzettel. Minden minőségügyi szabvány bevezetése helyzetértékeléssel kezdődik. Más dolog persze, ha az átvilágítást egy egészen más jellegű döntéshez használják eszközül. Ehhez azonban a minőségbiztosításnak nincs köze. A fenntartónak elemi érdeke, hogy tudja, mi van az intézményeiben, hiszen a feltételeket neki kell garantálnia. A minőségbiztosítás éppen arra jó, hogy az „átvilágítás" valóban értelmes legyen és tartalomal töltődjék meg. Panek Sándor Csalódott cseh csempész • Munkatársunktól Az elmúlt héten a Vámés Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának munkatársai 63 szabálysértést derítettek fel, összesen 40,9 millió forint értékben. Békéscsabai rendörök illegális pénzváltás közben értek tetten egy magyar férfit, akinél 150 ezer forintot és 9,5 millió lejt találtak. A férfi ellen deviza-szabálysértési ügyben folyik az eljárás. Egy szegedi bt. beltagját pedig adócsalás miatt vonták kérdőre a vámosok. Az elkövető a tavalyi bevallásában úgy jegyzett elő 11 millió forintos adólevonást, hogy azt hitelt érdemlően számlákkal nem tudta igazolni. A battonyai fináncok egy cseh autótolvajt csíptek nyakon. A Csehországban körözött és számos európai biztosítótársaság által is kerestetett férfi egy lopott Skoda Octaviával akart kilépni az országból. Az elmúlt héten az alábbiak kerültek még vámraktárba: 490 karton cigaretta, 211 liter benzin, 113 liter tiszta szesz, 211 pár papucs, 140 pár zokni, 63 liter égetett szesz, 49 karton rágógumi és 80 liter bor. Vasutastelepülések és a MÁV • Munkatársunktól A MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága és a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) Regionális Fóruma tegnap délben tartotta első közös tanácskozását. A megbeszélés napirendjén a MÁV igazgatóság és a VTSZ együttműködésének összehangolása és az ehhez kapcsolódó regionális feladatok meghatározása szerepelt. A VTSZ 1994-ben alakult - mondta Szabó Gyula, a MÁV Rt. területi igazgatója. A szegedi igazgatóság területéről két település, a Békés megyei Vésztő és Mezőhegyes is a 14 alapító tag között volt. Országos szinten 93 tagja van a szövetségnek, ebből 26 település a szegedi igazgatóság területén található. A VTSZ tavaly év végi gyűlésén Kaszai János vésztői polgármestert országos elnökké, Kassai Béla mezőhegyesi polgármestert pedig a regionális fórum vezetőjévé választották. A decemberi közgyűlésen úgy döntöttek a résztvevők, hogy átalakítják a szövetséget - tudtuk meg Kaszai János elnöktől. A változtatásra azért volt szükség, mert egyre több tagja lett a VTSZnek. így a MÁV Rt. hat igazgatósági területén létre jöttek a regionális szervezetek. A tegnapi első szegedi fórumon ismertették a jelenlévőkkel a szervezeti és a működési szabályokat, valamint az önkormányzatokat foglalkoztató MÁV-kérdések is felvetődtek. KACAGJON* abenzin 463-031 arakon