Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-26 / 48. szám

PÉNTEK, 1999. FEBR. 26. SZEGED 5 • Etika az iskalákban Nemcsak móresre tanítanak • Egyetemi fesztivál Színdarabok - franciául Máté-Tóth András szegedi teológus tanár is tagja az etikai oktatás bevezetésével foglalkozó bizottságnak. (Fotó: Karnok Csaba) A JATE-klubban teg­nap megkezdődött az első Szegedi Frankofón Egyetemista Színházi Fesztivál. A találkozón pénteken és szombaton magyar, román és francia csoportok lép­nek fel. Hat csoport részvételé­vel francia nyelvű egyetemi színházi fesztivál kezdődött tegnap a JATE-klubban. A fesztiválon, amelyet a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Francia Tanszékének hallgatói és franciaországi lektorai rendeztek meg, az előadásokon kívül két szín­játszó műhelyben szakem­berek irányításával foglal­koznak a francia színpadi játékkal. Az esemény megszerve­zése rangot ad a város fran­kofón kulturális életének, hiszen Mátészalka és Pécs után, ahol az általános isko­lások, illetve a középisko­lások számára rendeznek évente francia nyelvű szín­házi fesztivált, Szeged ezentúl a magyar és külföl­di egyetemi csoportokat fo­gadja majd. a hogy ország­ban francia nagykövetség, az Alliance FranAaise sze­gedi fesztiválnak maga ne­mében elsőként rendezik meg az országban. Az esemény megnyitó­ján tegnap dr. Ványai Éva alpolgármester, Yasmine Daas, a francia nagykövet­ség kulturális osztályának attaséja, dr. Németh Jenő a szegedi Alliance FranAaise elnöke, valamint dr. Penke Olga, a József Attila Tudo­mányegyetem Francia Tan­székének vezetője köszön­tötte a fesztivál diákközön­ségét. A kultúráért felelős sze­gedi alpolgármester támo­gatásáról biztosította a kez­deményezést összekapcsoló erőnek nevezte azt, hogy egy más nemzet, más nyelvű, más gesztusokkal ható színházát magyar hall­gatók játsszák. Az Alliance FranAaise elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia színpadi játék ha­gyományai eltérnek a sha­kes-peare-i mintára épülő magyartól. A JATE francia tanszékének két tanára, dr. Penke Olga és dr. Németh Jenő reményüket fejezték ki, hogy a fesztivállal ismét feléled az a francia nyelvű színjátszó hagyomány, amely évtizedekkel ezelőtt jellemezte a tanszéket. A találkozón pénteken és szombaton 13, 15 és 17 órakor kezdődik előadás. A fesztivált a francia nagykö­vetség mellett szegedi fran­cia érdekeltségű, valamint a francia kultúra iránt ér­deklődő cégek támogatták, köztük a Délmagyarország is. S. P. S. Szakértői bizottság ült össze az Oktatási Mi­nisztérium felkérésére, hogy megvizsgálja az erkölcsi oktatás iskolai bevezetését. A bizottság tagjai egyetértenek ab­ban, hogy az erkölcstan nem szabad, hogy kire­kesszen egyetlen etikai felfogást sem. A testü­letbe meghívták Máté­Tóth András szegedi te­ológus tanárt is. Máté-Tóth András, a Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola docense, a József Attila Tudományegyetemen működő vallástudományi kutatócsoport vezetője is tagja annak a bizottságnak, amelyet Pokorni Zoltán ok­tatási miniszter az iskolai er­kölcsi oktatás bevezetésére hozott létre. A bizottság fel­adata, hogy az általános és középiskolák számára kidol­gozza a tervezett etikaokta­tás tartalmát, módszertanát, valamint javaslatokat tegyen a tárgy tanári képzésére és továbbképzésére. Pokorni Zoltán a bizottság alakuló ülésén elmondta, hogy a tes­tület által kidolgozott anya­gokat már a nemzeti alap­tanterv márciusban bekövet­kező átalakításánál figye­lembe fogják venni. A bi­zottságnak ehhez azt is fel kell mérnie, hogy a nemzeti alaptantervben lévő művelt­ségi területek milyen etikai elemeket tartalmaznak, és mi az, ami hiányzik. Máté­Tóth András szerint az etika előreláthatólag nem önálló műveltségi területként jele­nik meg az alaptantervben, hanem olyan ismeret- és kö­vetelményrendszerként, amely a legtöbb tárgyba be­építhető. Mivel az alaptan­terv igyekszik tehermentesí­teni a túlságosan nagy szá­mú kötelező óra alól a diá­kokat, így egyelőre a mi­nisztériumi programnak sem az a célja, hogy etikaórát alakítson ki. A bizottság szegedi tagja úgy látja, a pe­• Munkatársunktól A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyílt meg az a kiállítás, amit a 33 éve működő Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola hallgatóinak alkotásaiból rendeztek „Téli tárlat" címmel. A ki­dagógusoknak segítséget és bátorítást kell kapniuk, hogy az erkölcsi nevelést erőtelje­sebben és több területre ki­terjedően alkalmazzák a sa­ját pedagógiai profiljukban. A bizottság pénteki má­sodik ülésén az etikaoktatás ismeretköreit és tudásterüle­teit határozza meg. Az eddi­gi vélemények közös pontja, hogy az etika kérdései vé­gigkísérik a gyermek szemé­lyiségfejlődését, így olyan programok kidolgozása vol­na a legkedvezőbb, amelyek tanórákon, közös foglalko­zásokon, osztályfőnöki órá­kon, tanulmányi kirándulá­sokon alkalmazhatók. Ezek­nek a gyermekek aktuális életkori problémavilágához kell illeszkedniük. „Minden tanár - fejtette ki Máté-Tóth András - elkötelezett az iránt, hogy a rábízott gyere­kek erkölcsi érzéke, világ­szemlélete kialakuljon. Ugyanakkor a tanári erköl­csi felfogások között is nagy különbségek vannak. Ezért az erkölcstant csak széles határokat szabva szabad meghatározni, hogy beleil­leszkedjék a különböző hatá­sok által egyre vegyülő kö­zép-kelet-európai kulturális közegbe, és senki erkölcsi meggyőződését, világszem­léletét vagy nevelői elkötele­zettségét ne korlátozza. A bi­zottság tagjai egyetértenek abban, hogy nem kívánatos a szembeállítás a vallási és a világi etika között, annál is inkább, mert a kettő ha­gyományai kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanakkor az erkölcsi oktatás nem akar a felekezeti hitoktatás konku­renciája lenni." A teológus tanár szerint az etikai nevelés nemcsak „móresre tanítás" lesz, ha­nem az erkölcsi mérlegelés ismereti feltételeit is meg kell adnia. Ha a gyerek er­kölcsi dilemmába kerül, le­gyen tudása arról, hogy a hasonló helyzetekben mi­lyen gondolatok merültek fel az emberekben. A mi­nisztérium elképzelése, hogy a tanárok segítségére gazdag tartalmú ajánlást ad­nak majd ki, amely iroda­lomlistát is tartalmaz az el­érhető etikai programokról. Máté-Tóth András úgy gon­dolja, a meglévő humán tan­könyvekhez is lehetne il­leszteni egy etikai kí­sérőanyagot, amely a gyere­kek életkorának megfelelő segédeszközökkel segítheti a tanár munkáját. A bizottság munkája az erkölcsi neveléssel foglalko­zó tanárok képzését és to­vábbképzését is érinti. E te­rületen a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola és a Sze­gedi Hittudományi Főiskola közösen dolgozik egy olyan felsőoktatási szak tervén, amely a tanártovábbképzé­seken túlmenően erkölcspe­dagógiai képzést is ad majd. Panek Sándor tel Szeged Rt. díja), Málik Béla (Kiskunfélegyháza, Délmagyarország Rt. díja) és Szabó Péter (Hód­mezővásárhely, dr. Ágos­ton Dénes USA-ban élő kutatóorvos dija). A kiállí­tás március 3-áig tekint­hető meg. Jelenet a Vas megyei Sitke színkörének előadásából. (Fotó: Nagy László) Téli tárlat Vásárhelyen állítás hagyományt követ, hiszen már 15 éve láthatja évről-évre a közönség. Áz idei tárlat kitüntetettjei meghívott hallgatói lesz­nek az augusztusi kurzus­nak, így részvételük költ­ségeit a szponzorok fede­zik. A díjazottak: Czakó Gergely (Kistelek, Mol Rt. Szeged díja), Czirok Fe­renc (Budapest, Royal Ho­Harcosok A váltás hivatalos időpontja március elseje, azaz hétfő. Egy színházi vezérkar cseréje valójában nem köthető egyet­len naphoz, annál sokkal hosszabb folyamat, hiszen megelőzi a pályáztatási proce­dúra, sőt, előtte a szörnyűsé­ges találgatások, mi lesz, ki lesz, kivel ki jön, kinek ki a támogatója és a többi. A szín­házi embereket mindig megvi­seli a váltás, a pszichés meg­terhelés elsősorban egziszten­ciális félelmek következmé­nye, hiszen ki tudná jobban náluk, hogy az új főnökök a legritkább esetben szeretnek a régi emberekkel dolgozni... A kinevezés dátuma körül lebo­nyolódik az átadás-átvétel, hol szinlelt-barátságosan és konszolidáltan, hol meg in­kább utálkozva. Azután jön­nek az egyéb személycserék, kisebb vagy nagyobb mérték­ben, de tutira minden szinten. Az új sztnidirektor, Korog­nai Károly bizonyára barátsá­gosan tárgyal a régivel, dr. Nikolényi Istvánnal, mert rá van szorulva az információk­ra, végtére eddig semmi köze nem volt a szegedi színház­hoz. Ráadásul a szóbeszéd szerint a szabadtéri szakmai tanácsadójaként továbbra is alkalmazza Nikolényit, közös érdekük tehát a beszélő vi­szony. Nem ez a helyzet a volt művészeti vezető-főrendező­vel, Szikora Jánossal, akinek ugyan - a nyilatkozatai sze­rint - nem Korognaival van baja, hanem a pályázat-elbí­rálók egynémelyikével, legin­kább pedig azzal, hogy ma­radt volna még Szegeden, de nem hagyták. Mondjuk meg, az ő személye, neve, szakmai tekintélye elég vonzó volt a máit pályázatkor. Mi történt három év alatt, hogy néme­lyik városatya (-anya) szemé­ben mostanra olyan lett, mint ördögnek a tömjénfüst? Nos, ezt egyszerűen nem lehet tud­ni. Bár szakmai szempontok szerint Szikora szegedi műkö­dése ellentmondásosnak mondható, nemigen találkoz­tam még olyan önkormányza­ti képviselővel, aki képes len­ne kizárólag szakmai szem­pontok alapján megítélni egy művészt. (Bocsánatot kérek az esetleg mégis létező kivéte­lektől!) Az egyszerűsítésekre kétségtelenül hajlamos kívül­állók szemében megint az a helyzet, mint mindig, hogy a politikusok politikai szempon­tok alapján döntenek. Most arról volt szó Szegeden, hogy kormánypárti berkekben Ko­rognait akarták, az ellenzék pedig jóban van az apósával... Tényszerűen annyit lehet tud­ni, hogy sem a befolyásos ro­konságról, sem a Fidesz-kö­zeliségről nem hajlandó meg­nyilatkozni az új direktor, olyannyira, hogy a Népsza­badság-inteijúját le is tiltotta, amiből szimplán arra lehet következtetni, hogy nincs még jó PR-tanácsadója. A szó­beszéd persze elül idővel, ilyen a természete és mind­annyian várakozásteljesen nézhetünk az új éra elé, amely ezúttal öt éves lesz, nem három. jKjemcsak az illendőség, iy hanem a józan ész kí­vánja a színházJbajárók vára­kozásteljes attitűdjét és azt is, hogy mivel a jövőbe nem lá­tunk, néhány szót mondjunk a közeli múltról. Nikolényi sok éves szabadtéri igazgatói gyakorlat után és a fenntartó önkormányzat sok éves győzködése után végre meg­valósíthatta az általa kitalált intendatúrát. Pontosabban kitalálhatta és megcsinálhat­ta a színház és a szabadtéri szervezeti összevonásából kö­vetkező rengeteg és igen ma­cerás dolgot, ám mielőtt bejá­ratódhatott volna az új struk­túra és megmutatkozhatott volna az anyagi mellett a művészeti haszna - Nikolé­nyi, agyő. Igaz, miközben a fóntiekre koncentrált, Sziko­ra mindjárt nyitányként ren­geteg pénzt elköltött az ő „lát­ványszínházára", mely elő­adásokat kétségtelen öröm­mel fogadta a külsejében pompázatos színház színpadi szegénységét sokáig kény­szerűen viselő publikum. A szemet gyönyörködtető díszle­tekben és jelmezekben gazdag előadások valódi művészeti értéke azonban nem állt arányban a költségekkel, s előfordult, hogy a szegénye­sebb kivitelű, de az alkotói gondolkodás eredetiségét megcsillantó és a formailag is merészebb, a figyelmet vonzóbb előadásokat a ren­dezőtársak - Telihay Péter és Zsótér Sándor - produkálták. Az operatagozat vezetője, Pál Tamás időben érzékelte a művészeti vezető - mondjuk így - korláttalan művészi ön­megvalósításának operára káros hatásait, ám tehetetlen­nek bizonyult Szikorával szemben, aki PR-esekre sem szorul (bár többen is dolgoz­tak neki), mert maga is ma­gas színvonalon képes aktuá­lis kapcsolatai és arculata formázására. M égis: az elmúlt három évben igenis volt né­hány jó színvonalú, érdekes prózai előadás (éppúgy mint az előző érában), pár nézhető és néhány - blöff. Voltak ki­váló operaprodukciók, de nem elég. Tartotta elismert színvonalát a balett. Normá­lis ember, aki ismeri egy ek­kora intézmény nehézségeit, nemigen kívánhat ennél töb­bet. Csakhogy a vezetők, há­rom évvel ezelőtt, miközben lesajnálták az előzményeket, áttörést ígértek minden fron­ton. Ami nem jött be. Az új igazgató most megint (ebbéli magatartása tekintetében nem ő az első, és nem is ő lesz utolsó) tarthatatlannak minősítette a helyzetet és át­törést ígért. Holott alighanem megelégednénk pár jó és né­hány nézhető prózai, opera­és balettelőadással. Az áttörés legyen a frontharcosok dol­ga. Sulyok Erzsébet K^ymm Pólay-találkozó • Munkatársunktói Támogatók és támogatot­tak találkozóját tartották teg­nap a JATE jogi karán. A Pólay Elemér Alapítványt 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy lehetőséget te­remtsenek a szegedi jogi ok­tatás támogatására, az elmé­let és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítésére. A tá­mogatók ösztöndíjakat bizto­sítanak pályakezdő jogászok­nak, szakfordításokat finan­szíroznak, támogatják a kuta­tási programokban vagy kon­ferenciákon résztvevőket, és különböző pályadíjakat ala­pítanak. Emellett támogatják tudományos kiadványok megjelentetését, könyvek, folyóiratok, oktatási eszkö­zök beszerzését. E támogatá­sok célja annak elősegítése is, hogy a jogi oktatás rendel­kezésére álló tudományos is­meretanyag és információs bázis, szakirodalom a gya­korló szakemberek számára hozzáférhető legyen. A Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara tegnap találkozón kö­szöntötte az adományozókat. A baráti összejövetel célja az volt, hogy támogatók és tá­mogatottak személyesen is találkozzanak, értékeljék az eddigi együttműködést, meg­beszéljék a támogatás jövő­beni lehetőségeit. Méhészek farsangja • Munkatársunktól A megyei Méhész Egye­sület és a méhészklubok far­sangi bált rendeznek 27-én, szombaton 18 órai kezdet­tel. A vacsorával egybekö­tött mulatságnak a Tarján bisztró ad helyet. Érdek­lődni az alábbi telefonszá­mokon lehet: 468-016, 426­063, 222-298, 341-233, va­lamint 06-30-9837-856. Piarista összejövetel • Munkatársunktól A Piarista Diákszövet­ség szegedi tagozata nyil­vános összejövetelt tart március elsején a bábszín­házban. A 17 órakor kez­dődő rendezvényen video­vetítést tartanak „Görgey a hadvezér 1948/49-ben" címmel. Joe Murányi Szegeden • Munkatársunktól A decemberi Budapesten nagy sikert aratott koncert után február 27-én 19 órától újra Szegeden lép fel a ne­ves jazz-klarinét zenész, Joe Murányi, aki hajdan Louis Armstrong oldalán muzsi­kált. Az amerikai muzsikus farsangi koncertje a Blues­kert étteremben lesz, a Storyville Jazz Band kísére­tével, a koncert végén pedig a Jam Session vendégzené­szei játszanak. Véghelyi az Albumban • Munkatársunktól Ma este 22 órakor a Glo­be-TV Album című portré­sorozatának vendége Vág­helyi Gábor operaénekes lesz, aki 25 évvel ezelőtt szerződött a Szegedi Nem­zeti Színházhoz. A műsor szerkesztő-riportere Pacsika Emília. A beszélgetést szer­dán 22 órakor megismétli a Globe-TV.

Next

/
Thumbnails
Contents