Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-26 / 48. szám

PÉNTEK, 1999. FEBR. 26. BELFÖLD 3 Tüzrakó • Jászdózsa (MTI) Tüzet rakott tanyájuk szo­bájában kedden kora délután a 48 éves T. János jászdó­zsai lakos azzal a szándék­kal, hogy öngyilkos lesz, ám meggondolta magát. Kime­nekült az épületből, 71 éves édesanyja azonban a házban rekedt és életét vesztette a tűzben. A meggondolatlan öngyilkosjelöltet a rendőrség őrizetbe vette. Belvíz Békésben • Békéscsaba (MTI) Békés megye mind a tlz belvízvédelmi szakaszán ké­szültséget rendeltek el. A több mint 48 ezer hektárt bo­rító belvíz eltávolításáért 42 állandó és néhány ideiglenes telepítésű szivattyútelep éj­jel-nappali üzemeltetésével vették fel a küzdelmet. A szivattyúk csak a szerdai na­pon mintegy 7 millió köb­méter vizet emeltek át a be­fogadókba. A legkritikusabb helyzet Dobozon, Unyán, Kondoroson, Dévaványán, Békéscsabán, Kétegyházán és Gyulán alakult ki. Távérzékelök • Mátészalka (MTI) Csaknem másfél milliárd forintos beruházás indul ha­marosan a mátészalkai Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft.­nél. A cég NATO-kompati­bilis optikai eszközökkel, egyebek között távérzékelők­kel lép piacra. Arra törek­szik, hogy a kelet-európai or­szágok fegyveres erőinek be­szállítója is legyen. A Zeiss ugyanis a NATO-tagorszá­gok számára egyrészt a ha­tárvédelemben nélkülözhe­tetlen - minden időjárás és fényviszony mellett használ­ható - optikai eszközöket, valamint korszerű harci esz­közök célzóberendezéseit fejleszti és gyártja. Gyökérieres tisztítás • Kacorlak (MTI) „Hatékony, olcsó és kör­nyezetkímélő." Ezeket az előnyöket igazolta a zalai Kacorlakon létrehozott ter­mészetes, úgynevezett gyö­kérteres szennyvíztisztító. A gravitációs gyűjtőcsatornák előbb egy szabályozó „ka­nállal" ellátott földalatti be­ton előülepítőhöz futnak be, onnan szivárgásgátló bélés­sel ellátott, náddal sűrűn te­leültetett földkazettákba irá­nyítják a szennyvizet. A ná­das dús gyökérzete megköti és baktériumaival lebontja a szennyezőanyagok zömét. Ezután kavicsrétegen szivá­rogtatják át, majd előbb egy keringető árokba, azután pe­dig kisméretű tározóba, on­nan pedig a közeli patakba jut a megtisztított szennyvíz. A muflonok és a hótakaró • Salgótarján (MTI) Nehezen viselik a bőséges havazással járó kemény telet a Nógrád megye erdeiben élő muflonok. A magas hó­takarónak éppen a legszebb kosok esnek áldozatul. A nógrádi erdőkben tanyázó 4­500 muflon közül nagy való­színűség szerint már eddig 20-30 kos elpusztult. A fel­fázást ugyanis az erre rop­pant érzékeny állatok ritkán élik túl. • A miniszter az integráció mellett Növekednek a vidék esélyei Pokorni Zoltán: Az intézményi lobbyérdekek miatt nó a hallgatók létszáma. (Fotó: Karnok Csaba) Az integrált felsőokta­tási intézmények kiala­kítása azért is fontos, hogy a vidéki egyete­mek fel tudják venni a verseny a jelenleg túlsú­lyos fővárosiakkal - ér­velt az integráció mellett Pokorni Zoltán oktatási miniszter tegnap dél­után a Szegedi Akadé­miai Bizottság (SZAB) székházában. A felsőoktatási integráció céljairól, előnyeiről és a fel­merült problémákról beszélt egyetemi és főiskolai ta­nárok előtt Pokorni Zoltán oktatási miniszter tegnap délután a SZAB székházá­ban. A politikus szerint az egységesítést - egyebek mellett - az intézményháló­zat szövevényessége is indo­kolttá teszi, hiszen ma Ma­gyarországon mintegy két­száz különböző helyen fo­lyik felsőfokú oktatás. A vi­déki egyetemi központok ki­alakítása melletti érvként említette Pokorni Zoltán, hogy miután a képzési kapa­citás ötven százaléka a fővá­rosban koncentrálódik, a vi­déki intézmények csak ak­kor indulhatnak eséllyel a budapestiekkel való versen­gésben, ha egységet alkot­nak. A felsőoktatás utóbbi tíz évben bekövetkezett válto­zásai között a miniszter első helyen a hallgatói létszám megnövekedését említette. Pokorni Zoltán azonban nincs meggyőződve arról, hogy a diákok száma ott nö­vekedett, ahol szükséges volt. - Attól tartok, hogy még mindig inkább az intéz­ményi lobbyérdekek hatá­rozzák meg, hol, milyen mértékű hallgató létszámnö­velésre van szükség, mint a munkaerőpiaci felmérések ­fejezte ki aggodalmát az ok­tatási tárca vezetője. Másik jelentős változás, hogy meg­szűntek a szakegyetemek, így például a hagyományos értelemben vett agrárképzés is kibővítette kínálatát. Ezért nem tartja megalapozottnak azt a követelést, hogy az ag­ráregyetemek a földművelé­sügyi és vidékfejlesztési mi­nisztérium irányítása alá ke­rüljenek. A múlt heti kor­mányülésen kialakult vita nyomán az oktatási tárca in­tegrációs tervét több ponton módosították. Az intézmé­nyi egységesülés ötvenöt egyetemet és főiskolát érin­tett, ezek közül csak öt-hat esetében ütközött komoly ellenállásba a minisztérium eredeti elképzelése. H. Sz. • Munkatársunktól Tavaly 1145 tűzesethez riasztották a megyei tű­zoltókat, illetve 369 alka­lommal kértek műszaki mentést tőlük - tudtuk meg a tegnapi sajtótájé­koztatón dr. Szöllösi Sán­dor ezredestől, megyei tű­zoltóparancsnoktól. A legtöbbet Szegeden sziré­náztak a piros kocsik, 908 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A megyeszékhe­lyet a városok közül Hódme­zővásárhely követte 278 riasz­tással, míg legkevesebb dolguk a csongrádi lánglovagoknak akadt. Tavalyi tüzoltómérleg Szinte pontosan ugyanannyi tüzet kellett eloltani tavaly, mint 1997-ben, míg a műszaki mentések száma igencsak megemelkedett. Igen jelentős szerepet vállaltak a megyei tű­zoltók belvízvédelemben is. Riasztásuk során többségében lakóházakból kellett kiszi­vattyúzniuk a vizet. Jelenleg is igen sok dolguk akad a belvíz­zel, ezen a héten csütörtök dé­lig például 260 esetben vonul­tak ki, hogy megküzdjenek a szobákat, kerteket elárasztó vízzel. Éles helyzetben csak úgy tudnak a tűzoltók megfelelően és hatékonyan segíteni a rászo­rulókon, ha sokat gyakorolnak. Ebben tavaly nem volt hiány. A Csongrád megyei tűzoltók az előírtnál jóval több gyakor­laton vesznek részt, s ez meg is látszik a felkészültségükön. Tavaly például több helyen is kipróbálhatták, vajon mire ké­pesek valódi katasztrófáknál. Megfékezték a hatalmas tüzet az algyői kísérleti telepen, Ül­lésen égő olajkutat oltottak el, de gyakorlatoztak a szegedi Csillag tetején, a csongrádi bú­torgyárban és a hódmezővásár­helyi malomban is. A tegnapi megbeszélésen az 1998-as munka értékelése után a megyei tűzoltóság vezetői meghatározták az idei év fel­adatait is. Ezek közül legfonto­sabb az algyői kiképző bázis munkafeltételeinek javítása, il­letve egy műszaki mentőbázis kialakítása. Az pedig csak a közeljövőben derül majd ki, hogy ez a mentőbázis hol lesz: Algyőn vagy Kiskunfélegyhá­zán? A NATO a legolcsóbb védelem Biztonságunk garanciá­ját, de új távlatok nyitá­nyát is jelenti, hogy ha­zánk 1999. március 12-tól a NATO teljes jogú tagja. E történelmi jelentőségű lé­pésről, a taggá válás me­netrendjéről, az euroatlan­ti integráció alátámasztott­ságáról, de a fel-felbukka­nó kérdőjelekről is beszélt Iklódy Gábor, a Külügymi­nisztérium NATO és NYEU főosztályának vezetője tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Központjában. E konzultációt az euroatlanti integrációról az Európai Újság­bók Szövetségének Magyar ta­gozata, az MTA Szegedi Terü­leti Bizottságának Filozófia- és Történelemtudományi Szakbi­zottsága, valamint a JATE Eu­rópa Tanulmányok Központja szervezte. Az euroatlanti integrációnk 1995-ben az OECD-tagsággal vette kezdetét. Az ország sorsát meghatározza a NATO-hoz va­ló csatlakozásunk. De azt is mondhatnánk, nem volt más al­ternatívánk, hiszen a kérdés úgy vetődött föl: vagy a perifé­riára sodródunk vagy NATO­tagok leszünk. A NATO-integ­rációt illetően sosem látott egyetértés tapasztalható: a poli­tikai elit egyöntetűen támogatja a lépést, amit megerősített a népszavazáson megjelentek 85 százalékának igenje. Ám a csatlakozás nem azonos a szer­vezeti integrációval, hiszen ezentúl még szorosabban tarto­zunk az országoknak egy olyan közösségéhez, mellyel azonos értékeket vallunk. Tehát most nem a hadsereg, hanem az or­szág integrálódik - hangsú­lyozta Iklódy Gábor. Ahhoz a NATO-hoz, mely egyre inkább a konfliktus megelőzés és a válságkezelés szervezete. Biztonságpolitikai szakem­berek és civilek egyaránt állít­ják: a Magyarország védelmé­nek leghatékonyabb és legol­csóbb módja a NATO-taggá válás. De azt is, hogy a NA­TO-n keresztül vezet az út az Európai Unióhoz. Az előnyök között az sem elhanyagolandó, hogy e lépés az 1990-ben kez­dődött haderőreform folyama­tának katalizátora. A tagfölvétellel nem ér vé­get, éppen ellenkezőleg, elkez­dődik az integráció. S hogy mennyire leszünk sikeresek, az attól is függ, milyen hamar le­szünk képesek eddigi mentali­tásunkat megváltoztatni, példá­ul kommunikálni idegen nyel­ven, mások fejével gondolkod­ni, vállalásainkat teljesíteni, de közben érdekeinket is érvénye­síteni, jelen lenni a döntések előkészítésében, meghozatalá­ban és végrehajtásában. A ma­gyar hadsereg struktúrájának meg kell felelni a NATO-énak, ahol például a tiszthelyettesek szerepe és felelőssége nagy. Kicsiny hazánk, a magyar szakemberek olyan tudással és regionális tapasztalattal ren­delkeznek például a délszláv térségről, mellyel hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a NATO és a nemzetközi közösség ne csak kövesse a balkáni eseménye­ket, hanem kovásza legyen a térség demokratizálódásának is. Többek között ez is indokol­ta, hogy a NATO déli parancs­nokságához tartozunk. A NATO bővítésében érdekeltek vagyunk - jelentette ki a külügyminisz­tériumi főosztályvezető -, hi­szen az új tagoknak is eleget kell tenniük három alapvető kritériumnak: a konszolidált demokrácia, a piacgazdaság és a jószomszédi viszony meglé­tét kell igazolniuk, majd azt, hogy az adott ország belépése javítja a közös biztonságpoliti­kát. A NATO-bővítés folyamat - minden szempontból. jegyzet Elmaradt ütközet r arafás Imre lemondásával az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöki tisztségéből végül csendben zárult le egy olyan ügy, amely kiélezet­tebb politikai környezetben sok és ártalmas huza­vona okozója lett volna. Egészen bizonyos, hogy a pénzügyi kormányzat nem mondta volna ki az utol­só szót azzal, hogy egyszerűen lemondásra szólítot­ta fel Tarafás Imrét, aki ugyancsak nem véletlenül változtatott korábbi harcias nyilatkozatain. Emlé­kezhetünk, a felügyelet vezetője volt az a szakem­ber, aki - az előző kormány pénzügyminiszterével egyetemben - csendre és békességre intette a Pos­tabank-pánik ideje alatt a pénzüket menteni akaró kisbefektetőket, mondván, hogy kétség sem férhet a Postabank jó gazdálkodásához, egyúttal megnyug­tatva mindenkit, hogy a bank körül minden rend­ben van. Hogy mennyire volt rendben, azt félig­meddig már tudjuk, a felügyelet élén mégis úgy lát­szott okosabbnak, hogy csendben váltsanak vezetőt. Ezt Surányi György MNB-elnöknek kell a legjob­ban tudnia, amikor őt annak idején elmozdították a bankelnöki tisztségből, a média által korbácsolt in­dulatok a tengerentúlig jutottak, s komoly amerikai lapokban kezdtek ellenzéki politikusok magyaror­szági pénzügyi zűrzavarról cikkezni. Mindez sem akkor, sem most nem tett jót a stabilitásra nagyon érzékeny pénz- és tőkepiacnak, így sikerült politikai úriemberi gesztusokkal elintézni a megint hullámo­kat verni készülő ügyet. Tkjem kétséges ugyanis, hogy Tarafás Imrének 1V lett volna alkalmi védelmezője a bal oldalon, ha politikai kenyértörésre kerül a sor. Ezúttal azonban a felügyelet vezetője megtakarította az el­lenzéki pártok oldalas fizetett hirdetéseit és a bé­kesség, valamint az átszervezés elhagyása érdeké­ben kompromisszum köttetett. Kompromisszum két olyan fél között, akik annyira elveszítették egymás bizalmát, hogy amúgy sem tudtak volna tovább együtt dolgozni. -ban február 27-én és 28-ánf 10-16 óráig. Cím: Szeged. Rókusi krt. 42-64. Tel.: 62-560-900 • Váltott lóerőkön Másodszor is megszökött • Budaörs (MTI) Továbbra is keresik a rendőrök azt a rabot, aki kedden a Budaörsi Városi Bíróságról szökött meg, aho­vá kihallgatásra kísérték egy budapesti börtönből. Mint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­referense elmondta: Jankó Béla 29 éves elítélt erősza­kos bűncselekmény miatt tölti börtönbüntetését. A bí­róságon egy óvatlan pillanat­ban félrelökte a fegyőrt, ki­rohant az épületből, ahol már várta az EYN-157 for­galmi rendszámú Mitsubishi Galant személyautó. A gép­kocsit minden bizonnyal egy cinkosa vezette. Az autó el­hajtott, a rab a kocsiban megszabadult bilincseitől és társától egy lőfegyvert is ka­pott. Később a rendőrök a biatorbágyi Katalin-hegyen megtalálták a Mitsubishit. A nyomozás eredménye szerint Jankó onnan fehér színű Fiat Pandával menekült tovább, s jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Korábban ha­sonló módszerrel egyszer már megszökött a börtönből, ám akkor hamarosan elkap­ták. A nyomravezetőnek a bu­daörsi rendőrkapitányság ve­zetője 50 ezer forintot aján­lott fel.

Next

/
Thumbnails
Contents