Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

SZERDA, 1999. FEBR. 3. BELFÖLD 3 • Parancsnoki „végszó // Határaink biztonságosak (?) Nováky Balázs altábornagy: „Eurokompatibilis" állományra van szükségünk... (Fotó: Schmidt Andrea) m jegyzet Fiatalítás A z elmúlt évfolyamán többször is jártam a mene k üllek számára kijelölt hazai befogadó táborokban és közös­ségi szállásokon. Merthogy a kettő nem ugyanaz. Az előb­biben a menekültek saját maguk jelentkeznek, az utóbbiba pedig viszik őket. Tudniillik ők határsértők. A zöldhatá­ron, továbbá vízum- és útlevél-hamisítás, valamilyen jár­műben való rejtőzködés stb. révén próbálják átlépni az or­szághatárt. Kérdésemre, hogy miként kerültek ide, a leg­többen azt felelték: embercsempészek segítették őket a zöldhatáron át... Elfogták őket a határőrizeti szervek, vagy az ország bel­sejében a rendőrség, de hasonló módon menekülő társaik tovább jutottak. Őket valószínűleg az osztrák, esetleg a né­met rendőrség állította meg. Az ígéret földjének kapujából kellett vissza fordulniuk. Ez pedig költséges játék, még a nálunknál gazdagabb országok számára is. Nem véletle­nül teszik hát szóvá a nyugatiak, hogy a keleti határok vé­delmét meg kell erősíteni. Ez magyarul annyit jelent, hogy - az új európai átrendezkedés folytán - mi vagyunk a ke­leti végvárakon, figyeljünk hát oda egy kicsit jobban. A biztatást nem sajnálják tőlünk, a segítséggel sem sietnek nagyon, így azután eléggé magunkra maradunk ebben a szélmalomharcban, amelyet előbb a boszniai kataklizma, most pedig a koszovói gerillaháború következményeként elindult menekültáradattal vívunk. (S akkor még itt van­nak az afrikai és az ázsiai gazdasági migráció nálunk le­csapódó következményei: az ezerszám érkező, s bennünket tranzitországnak kihasználó szerencsétlenek.) A Z elmúlt hetekben néhány látványos ,fogásról" tájé­koztattak bennünket a hírügynökségek. Szinte kizá­rólag koszovói albán határsértők voltak. Lehet, hogy az új rádiólokációs mobil járművekkel már a zöldhatáron meg­állíthattuk volna őket és nem is léptek volna magyar föld­re. Lehet. Ilyen masináink azonban még nincsenek. Vi­szont vannak változások a határőrizetnél. A belügyminisz­ter például a fiatalítás jogán nyugdíjba küldte a határőr­ség országos parancsnokát. Ettől azonban még jönnek a menekültek. MIN téglák, cserepek MODUL BAU Áremelés elöH 1998-as árakén! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022. Szeged, Dorozsmai úf 5. Tel.: 466-092. • A Postabank és Varga Mihály Az állam nem terhelhető... Csángó bál • Budapest (MTI) Negyedik alkalommal ren­dezi meg a moldvai csángó magyarok kultúrájának bemu­tatására zenés-táncos rendez­vényét a Pro Minoritate Ala­pítvány szombaton Budapes­ten, a Petőfi Csarnokban. A rendezvény fővédnöki tisztét Orbán Viktor miniszterelnök vállalta el. Az idei műsorban visszatérő vendégekként lép­nek pódiumra a bogdánfalvi, a klézsei, valamint a pusztinai csángó zenészek és táncosok. Először mutatkozik be Nádas­falu hagyományőrző csoport­ja. Az érdeklődőket szórakoz­tatja a Honvéd Táncszínház, a Zurgó, a Mokányos, a Tatros, valamint Dresch Mihály Együttese is. Kék szám - gáz­fogyasztóknak • Pécs (MTI) A hazai szolgáltatók közül elsőként a Dél-dunántúli Gáz­szolgáltató Rt. (DDGÁZ) ve­zetett be úgynevezett kék szá­mot a gázórák állásának beje­lentésére. A 06-40-22-00-22­es új kék szám az ország bár­mely részéből helyi távbeszé­lési díjért tárcsázható. A 227 ezer dél-dunántúli gázfo­gyasztó ezentúl telefonon is közölheti a gázmérő által mu­tatott értéket akkor is, ha a le­olvasó nem talált otthon sen­kit. Ebben az esetben üzenetet hagynak a háziaknak, kérve, hogy a megadott kék számon közöljék a gázóra állását. Óvodabővítés • Bocskaikert (MTI) A helyi önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Terület­fejlesztési Tanács közös beru­házásával két új foglalkoztató­teremmel bővült a debreceni, bocskaikerti óvoda. A megyei területfejlesztési tanács csak­nem 13 millió forinttal járult hozzá a 17 millió forintos be­ruházási költséghez. A bocs­kaikerti óvodába eddig mint­egy 80 gyermek járt zsúfolt körülmények között. Hétfőtől a meglévő két csoporton kívül egy harmadikat indítottak, szeptembertől kezdve pedig negyediket is indítanak. Tinódira emlékeztek • Sárvár (MTI) Tinódi Lantos Sebestyén halálának 443. évfordulója al­kalmából reneszánsz zenei es­tet rendeztek Sárváron. Tinódi ebben a Vas megyei városban élte utolsó éveit. A róla elne­vezett gimnázium tanulói és a helyi önkormányzat tagjai több mint harminc éves ha­gyomány szerint megkoszo­rúzták a költő szobrát. A Ná­dasdy vár dísztermében rene­szánsz fafúvós zeneművekből adtak koncertet. Vádolják Nádayt • Gyár (MTI) A Győri Katonai Ügyész­ség vádat emelt Náday Gyula, a Dunántúli Kiképzőközpont volt parancsnoka ellen. Az iratokat már továbbította is a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsához. Lapinformációk szerint Náday alezredest, akit január köze­pén váltottak le posztjáról, hűtlen kezeléssel, elöljárói ha­talommal való visszaéléssel és intézkedés elmulasztásának vétségével vádolják. Az elmúlt évben 7,6 millió utas útlevelét és 2,1 millió jármú okmányait ellenőrizték a határörök, ki- és beléptetéskor. Az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva a Kis­kunhalasi Határőr Igaz­gatóság körülbelül 180 kilométeres határszaka­szán, amelyhez a Csong­rád megyei átkelőhelyek tartoznak, a személyfor­galom csaknem 17,5, a járműforgalom 27 száza­lékkal csökkent. Nováky Balázs altábornagy, a ha­tárőrség országos pa­rancsnoka a határforga­lomról, a menekültekről, a határörségnek az EU­csatlakozást megelőző te­endőiről nyilatkozott la­punknak. - Ismeretes, hogy Jugo­szláviában érvényben maradt a kilépési illeték fizetése min­den jugoszláv állampolgár számára, ezért csökkent a be­utazók száma a szomszédos országból - mondja Nováky altábornagy. - Ennek ellenére ők jelentek meg a határainkon a legnagyobb számban, az utasforgalomban csaknem 58 százalék volt a jugoszláv. • Sok volt a jogsértő cse­lekmény a határon... - Valóban, ha csak azt az adatot vesszük figyelembe, hogy tavaly 3200 személyt irányítottak vissza erről a ha­társzakaszról, mert hamis út­levéllel, vízummal, lejárt úti­okmánnyal akartak beutazni hazánkba, már ez figyelmet érdemlő statisztika. Ehhez ter­mészetesen hozzá tartozik a lopott gépkocsik ügye, a kábí­tószer-csempészet, s a legna­gyobb tétel ebben a tarto­mányban: a menekültek prob­lémája. • Az országunkhoz igen közel eső krízisgóc, Koszo­vó, miatt növekedett a me­nekültek száma? - Az utóbbi időben - igen. Mi erre gyorsan reagálunk és a határőrséget felkészítjük a várható eseményekre. Egyéb­ként ez nem csak a koszovói helyzettel van így, hanem pél­dául Afganisztánnal, Sri Lan­• Munkatársunktól Tegnap este díszbemutató keretében vetítették le a sze­gedi Belvárosi moziban Tímár Péter 6.3, avagy játszd újra, Tutti című új magyar filmvíg­játékát. Az eseményre váro­kával, vagy az afrikai háborús tűzfészkekkel ís. Mindig tud­juk, hogy mikor várható na­gyobb menekült áradat. • A külföldiek többsége azonban csak „tranzitút­nak" használja Magyaror­szágot... - Ma már kiismerhető, hogy két vonalon közlekednek a menekültek. Az egyik északra tart, Balassagyarmat, tehát Szlovákia felé, míg a másik Ausztria déli határsza­kaszát, vagy Szlovéniát céloz­za meg. Ami közös a két út­ban: mindkettőn keresztül Nyugatra szeretnének jutni. • Mennyibe kerül a me­nekültek problémájának kezelése? - Egyre többe. Ha csak azt említem, hogy hazánkban mindössze egyetlen albán tol­mács van, akit ide-oda kell szállítani, tiszteletdíját fizetni, már az is érzékelteti a problé­mát. De a kitoloncolás költsé­gei - tavaly 588 határsértő menekültet toloncoltunk ki az országból -, az étkeztetés, az orvosi ellátás, a szállás és egyéb járulékos költségek is sunkba érkeztek a produkció alkotói és szereplői, akiket a filmvetítés előtt Petróczy Sán­dor, a Szegedi Mozgókép Kft. ügyvezető igazgatója köszön­tött a Royal Hotelben. Pet­róczy rövid bevezetője után a magasra rúgnak. Meg kell je­gyeznem, hogy a befogadó kapacitásunk a közösségi szál­lásokon már nem szavatolja az úgynevezett „normális" el­helyezést. Tudniillik 500 sze­mélynek tudunk minden köve­telménynek megfelelő elhe­lyezést biztosítani, ezzel szemben jelenleg 1420 sze­mély tartózkodik ezeken a szállásokon. Egyébiránt 1997­ben 100 millió forintot költöt­tünk a menekültekre, tavaly pedig már 300-at. Ez minden­nél érzékletesebben mutatja, hogy mekkora problémával kell megküzdenünk. • Az EU-csatlakozás szempontjából sem mellé­kes, hogy milyen „állapot­ban" van a határőrség. Milyen fejlesztési elképze­léseik vannak? - Elképzeléseink vannak, csak a pénzünk kevés. Példa­ként mondom, hogy olyan rá­diólokációs berendezéseket kell beszereznünk, amelyek a határsértők elfogását, a kábl­tószercsempészek leleplezését segíti. Egy ilyen jármű 60 millióba kerül... Persze, ezen meghívott vendégek - Tímár Péter filmrendező, Szepesi György sportriporter, Pruck­ner Pál, a Budapest Film mar­keting igazgatója, valamint Eperjes Károly és Szalay Kriszta színművészek - a saj­klvül még rengeteg másra is szükségünk lenne. Az állo­mány szakmai felkészítése, a nyelvismeret fejlesztése, a számítógépes rendszer tökéle­tesítése is aktuális feladat. • Az anyagi gondok ellen­ére sikerül felkészülniük az európai integrációs csatlakozásra? - Meggyőződésem, hogy igen. Tavaly létrejött az az alapstruktúra, amelyre már nem építkezni kell, hanem fi­nomítani, és a helyzethez iga­zítani. Ez már, mondhatni, kompatibilis az uniós felada­tokhoz képest. De kell még ember és technika. A mostani nemzetközi és hazai kormány­zati hozzájárulással azonban, a csatlakozásig tartó intenzív felkészüléssel, garantálni tud­juk az unió külső határainak megfelelő biztonságát. K. F. Nováky Balázs altábornagy utolsó munkanapján nyilatko­zott lapunknak. A belügymi­niszter rendeletével február 1­jén nyugdíjba vonult, ám utódját még nem jelölték ki. tó munkatársainak adtak hosszabb-rövidebb interjút, amely után részt vettek a 6:3 díszbemutatóján. Tímár Péter új filmjét február 11-étől játsszák majd a Belvárosi mo­ziban. • Budapest (MTI) A Pénzügyminisztérium véleménye szerint megalapo­zatlan az az igény, hogy az ál­lamot terhelje a Postabank kisbefektetőinek kárpótlása ­jelentette ki Varga Mihály, a pénzügyi tárca politikai állam­titkára keddi budapesti sajtó­tájékoztatóján. Az államtitkár a hétfőn Princz Gábor exbankelnök és ismeretlen tettesek ellen tett rendőrségi feljelentéssel kap­csolatban adott tájékoztatást. Elmondta: merész kijelen­tés lenne, hogy a PM korábbi vezetését felelősség terhelné a pénzintézet veszteségei miatt. Véletlennek nevezte, hogy a Pelikán-ügy és a Postabankkal kapcsolatos rendőrségi felje­lentés időben egybeesett. Var­ga Mihály hangsúlyozta: a törvény kötelezi a Pénzügymi­• Budapest (MTI) A kölni egyetem díszdok­torává avatják február 6-án, szombaton Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét. A hírt Sólyom László is megerősítette. Elmondta, hogy a nyári szemesztertől kezdődően egy esztendőn át tanít majd a kölni egyetemen nisztériumot arra, hogy saját hatáskörében feljelentést te­gyen. - A Pénzügyminisztérium a saját munkarendje alapján haladt a feljelentéssel kapcso­latban és hétfőn jutott el oda, hogy elküldje a dokumentu­mokat a rendőrségre - közölte az államtitkár. Hozzátette: a feljelentést Járai Zsigmond pénzügyminiszter írta alá. Az államtitkár elmondta: nem zárja ki, hogy több intéz­mény is feljelentést tesz a Postabank ügyében, így pél­dául az ÁPV Rt. és a Posta­bank jelenlegi vezetése. Ha­marosan lezárul az Állami Számvevőszék vizsgálata is. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda szintén vizsgálja a pénz­intézet ügyét, ez kiterjed arra, hogy terheli-e felelősség a bankfelügyeletet. összehasonlító alkotmányjo­got. Sólyom László a díszdok­tori címet magas tudomá­nyos kitüntetésként értékeli, amelyet szerinte az alkot­mánybíráskodás területén az elmúlt időszakban kifejtett elméleti és gyakorlati mun­kássága miatt kap a kölni egyetemtől. • Szegedi díszbemutató 6:3, avagy játszd újra, Tutti A film alkotói és szereplői: Eperjes Károly, Szalay Kriszta, Szepesi György, Tímár Péter és Pruckner Pál. (Fotó: Miskolczi Róbert) Sólyom László díszdoktor lesz

Next

/
Thumbnails
Contents