Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

KEDD, 1999. FEBR. 23. HIRDETÉS 3 1 röviden Nem épül torony • Gyöngyös (MTI) A gyöngyösi önkormányzat nem járul hozzá, hogy egy 40 méter magas acélszerkezeti! bázisállomást építsen a Westel Távközlési Rt. Mátraházán. A jogszabályok szerint 30 méter­nél magasabb építmények megvalósításához minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes önkor­mányzattól. A gyöngyösi kép­viselőtestület az üggyel kap­csolatban úgy vélekedett: meg kell vizsgálni annak a le­hetőségét, hogy az átjátszóál­lomás technikai eszközei elhe­lyezhetőek-e azon a hírközlési állomáson, amelyet a tervezett torony közelében a Matáv Rt. üzemeltet. Félúton Húz • Szödliget (MTI) Egy társadalmat az is jelle­mez, miként gondozza az ele­setteket - hangoztatta Harrach Péter szociális és családügyi miniszter hétfőn Sződligeten, egy szociális otthon átadásán. Hozzátette: az eurokonform modell szerint minden gondo­zottat személyre szólóan kell kezelni. A Szódligeten felava­tott úgynevezett Félúton Ház a gyengén értelmi fogyatékosok önálló életvitelre való felké­szítését segíti, mégpedig az európai követelményeknek megfelelő, differenciált gon­dozási módszerrel. Összedőlt húz • Izsók (MTI) A tetemes mennyiségű hó súlya alatt Izsákon összedőlt a Zrínyi utca 24. szám alatti pa­rasztház; a helyszínre érkező szabadszállási és kiskőrösi tűzoltóknak sikerült az épület­ben tartózkodó két idős asszonyt kimenekíteniük. A tűzoltók az ablakok kibontásá­val nyitottak utat a meg­roggyant ház lakóinak. A két idős hölgy elszállásolásáról a helyi polgármester intézkedett. Hidrokultúrús üvegház t Szigetvár (MTI) Megduplázta szigetvári hid­rokultúrás üvegházi ter­melőkapacitását a Szeszico Kft., amely a baranyai város­ban és Szegeden a termálvíz energiáját hasznosítja pri­mőrkertészeteiben. A 130 mil­lió forintos beruházással létre­hozott új, egyhektáros üveg­házban a legkorszerűbb, talaj nélküli, hidrokultúrás növény­termesztést alkalmazzák. A hő-, fény- és páraviszonyokat a növény ideális gyarapodásá­nak megfelelő módon szabá­lyozó, automatizált technoló­giával elsőként paradicsomot nevelnek. Bővül az erdei vasút • Csömödér (MTI) Nyolc kilométerrel bővül az ország legnagyobb erdei vasúthálózata, a 105 kilométer összhosszúságú dél-zalai kis­vasút. A Lenti és Csömödér között ősszel elkészült töltésen tavasz elején megkezdik a talpfák és a keskeny nyomtávú sínpárok lefektetését. A beruházás eredménye­ként egybefüggő, 38 kilométe­res kirándulóvonal alakul ki Lenti város gyógyfürdője és Kistolmács végállomás kem­pinggel ellátott szabadidőtava között. Zala egyik legszebb, természeti és turisztikai neve­zetességekben bővelkedő vi­dékén halad a vonal. • Deutsch Tamás Bartha Lászlóval tárgyalt Szeged a régié sportközpontja Dr. Bartha László (jobbról) polgármester a városháza folyosóján köszöntötte dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztert. (Fotó: Miskolczi Róbert) Január elsejei hivatal­ba lépése óta elóször járt Szegeden dr. De­utsch Tamás, a kormány ifjúsági és sportminiszte­re. Dr. Bartha László pol­gármesterrel folytatott megbeszélésén szóba kerültek az országos sportkoncepcióhoz iga­zodó városi elképzelé­sek, a megyeszékhely sportrégiós szerepe és a Maty-éri Gróf Széchenyi István evezős és kajak­kenu-pálya jövöje. A vé­lemények egyeztetése után közös tájékoztatót tartottak a sajtó munka­társainak. Dr. Deutsch Tamás először Szeged sportértéke­iről szólt, hangsúlyozva azt, hogy a városnak az oktatás­ban és a kultúrában betöltött délvidéki szerepével eddig nem párosult a sport régiós vezető szerepe. - Szeged ezen a téren méltatlanul háttérbe szorult - hangsúlyozta a miniszter. Majd így folytatta: - A pol­gármester úr olyan fejleszté­si koncepciókról beszélt, amelyek meggyőztek arról, hogy Szeged régiós szerepe hamarosan még erősebben érvényre jut a sportban is. A Maty-éri pályával kap­csolatban Deutsch Tamás azt hangsúlyozta, hogy Szeged egy minden igényt kielégítő kajak-kenu világbajnokság­nak nem csupán a verseny helyét, hanem mellé az itteni emberekre jellemző hangu­latát is adta. - Ha csak ezt veszem fi­gyelembe máris azt kell, hogy mondjam a Maty-ér olyan fejlődésnek indult, amelyet nem szabad megál­lítani - folytatta a magyar sport első számú irányítója. - Tetszik Szeged erre a te­rületre készült elképzelése is: ha sikerül elérni azt, hogy a városé legyen az evezőspá­lya, akkor a saját anyagi ere­jének mozgósításával és az üzleti szféra bevonásával nemzeti sportcentrum jöhet létre. A sportminiszter bejelen­tette, hogy hárompontos megállapodást kötött a pol­gármesterrel: 1. A Népstadion és Intéz­ményei birtokában lévő Maty-éri tulajdonrészt in­gyen átadják Szegednek; 2. A minisztérium kifizeti a negyven millióra becsült műszaki berendezéseket, s azokat átadja a városnak, amelyek nélkül nem lehet színvonalas versenyt lebo­nyolítani. 3. Ösztönzi a kajak-kenu szövetséget arra, állapodjon meg Szegeddel, hogy milyen feltételekkel hajlandó meg­válni a területen - a célto­ronytól a gátőrházig - lévő építményektől. - Ebből is kiderül, hogy nem sokáig vesztegettük az időt, a Maty-ér helyzetét pil­lanatok alatt kétharmad rész­ben sikerült megoldanunk. Ha a szövetséggel is egyez­ségre jutunk, akkor Szeged nem csupán a szűkebb pát­ria, hanem a délvidék, sőt az egyetemes magyar sport vi­zes centruma lehet - mondta mintegy zárszóként a sport­miniszter. Lapunk kérdésére - a Maty-ér a jövőben elveszíti a kiemelt sporttámogatási státuszát? - a következő vá­laszolt adta Deutsch Tamás. - A rendszerváltás után papíron már nem voltak köz­pontilag kiemelt sportcentru­mok. Az tény, hogy a vb mi­att a Maty-ér is megkülön­böztetett támogatásban ré­szesült. Ez az állapot termé­szetesen nem tartható fenn, de Szeged és a minisztérium között kialakuló egészséges együttműködés nem zátja ki azt, hogy ne legyenek közös fejlesztéseink. Végül azt kérdeztük a mi­nisztertől: Milyen következ­ményei lehetnek annak, hogy Kovács Attila felfüg­gesztett MLSZ-vezető most sem ment be a lezárt szobá­jába? - Az, hogy fontos doku­mentumokhoz nem juthat hozzá Berzi Sándor főtitkár és csapata. Az általam meg­bízott felügyelőbiztos egyébként Kovács Attilát már február ötödike óta kéri a zavartalan ügymenetet biz­tosító akták átadására. Ezek hiányában ugyanis nem in­dulhat be a tavaszi labdarú­gó idény sem. Nagyon bí­zom abban, hogy hamarosan sikerül pontot tenni Kovács Attila „monotragédiájára". Süli József Gyorsult a népességfogyás • Budapest (MTI) A statisztikai adatok sze­rint az elmúlt tizennyolc év­ben soha nem csökkent olyan ütemben a lakosság lé­lekszáma, mint 1998-ban ­derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből. Az év során 97 ezer 500 gyermek született, 141 ezren haltak meg, a halálozások száma 43 ezer 500-zal halad­ta meg az élveszületésekét. Az ország népességének lé­lekszáma 1998. végén 10 millió 92 ezer fő volt. Ezer lakosra 9,6 élveszü­letés és 13,9 halálozás jutott. A csecsemőhalandóság 9,7 ezrelék volt, az egy évvel korábbinál 0,2 ezrelékkel alacsonyabb. A természetes fogyás 4,3 ezrelékre emelke­dett. Az egy évvel korábbihoz képest a születések száma 2850-nel, a házasságkötése­ké 1400-zal csökkent, a halá­lozások száma viszont 1600­zal növekedett. - A születé­sek alacsony száma egész Európára jellemző, míg a magas halálozási arány csak az átmenteti gazdaságú or­szágokban figyelhető meg ­írja a KSH jelentésében. Esett a BUX • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX 5674,36 ponton fejezte be hétfőn a kereskedést, ami 261,36 ponttal, azaz 4,4 százalékkal alacsonyabb pénteki záróértékénél. A részvényárak folyamatos esése jellemezte a tőzsdena­pot. Nagybani piaci úrak Dorozsmúrál (Február 22.) Alma 65-100 Ft/kg Banán 158 Ft/kg Burgonya 55-57 Ft/kg Citrom 165 Ft/kg Csiperkegomba 200-260 Ft/kg Fokhagyma 200 Ft/kg Gyökér 50-60 Ft/kg Jégcsapretek 100-140 Ft/kg Karalábé 60-70 Ft/db Káposzta 27-30 Ft/kg Kelkáposzta 60-70Ft/kg Kiwi 155 Ft/kg Kígyóuborka 400 Ft/kg Lencse 160 Ft/kg Mandarin 275 Ft/kg Narancs 130 Ft/kg Paprika 30-60 Ft/db Sárgarépa 36-40 Ft/kg Szárazbab 200-350 Ft/kg Vöröshagyma 45 Ft/kg Zeller 20-50 Ft/db • Regionális stúdiók Műhelyek az eurorégiókban # Budapest (MTI) Fontos a regionális tévéstú­diók helyzetének mielőbb ren­dezése, ugyanis a híreknek az egész országban és az egész országról kell szólniuk úgy, hogy a történelmi helyzetből adódóan a sugárzás akár az országhatárokon túlra is eljut­hasson - mondta Balogh László MDF-es országgyűlési képviselő hétfőn a Parlament­ben tartott sajtótájékoztatón. A közszolgálati regionális televíziók jelene és jövője címmel rendezett beszélgeté­sen részt vettek: Feledy Péter, az MTV Rt. alelnöke; Belé­nessy Csaba, az MTV Rt. Re­gionális Kisebbségi és Hatá­ron Túli Műsorok Főszer­kesztőségének vezetője, vala­mint a körzeti stúdiók főszer­kesztői. A közszolgálati televízió­zás helyzete megerősödhet, ha a regionális stúdiók helyzetét rendezzük például úgy, hogy önálló frekvenciákat biztosí­tunk a már most is működő műhelyeknek - mondta Ba­logh László. jegyzet Gyermek és áldás F ogy a magyar. Már jó ideje fógy, de most vészesen jelez­nek a demográfiai mutatók: valami nagyon nincs rend­ben egy olyan országban, ahol asszonyok tömegei nem vál­lalják a szülést. A nyelv szerint ugyanis nem nyűg, hanem áldás a gyermek. Persze nem felhőtlen áldás, hanem fe­lelősség is. S itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra. Legalább azt elmondhatjuk magunkról, van bennünk fe­lelősségérzés, amikor utódaink születéséről döntünk. Nem hiszem, hogy ennyien nem szeretnék a gyermekzsi­vajt odahaza, sokkal inkább arról van szó: racionálisan, felnőtt fejjel végiggondolva sokan úgy döntenek, nem képe­sek vállalni egyetlen gyermeket sem. Ma a munkaképes korú hazai lakosság közel felének nem jut munkahely. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküli­ek tábora, ami csak jéghegy csúcsa közelíti a félmilliót, s te­gyük hozzá, szinte az egész nemzet létbizonytalanságban él. Akinek ma van állása, annak lehet, hogy holnap már nem lesz Márpedig két gyermeknek a munkanélküli segély édes­kevés. Ráadásul, legtöbbször két fizetés sem elegendő a gyermekneveléshez Amikor utódot vállal valaki, azonnal kiszolgáltatottá vá­lik - nálunk legalábbis. A jövő, a javuló gazdasági mutatók mellett is, bizonytalan. Egyik oldalról azt halljuk, javul a gazdaság, a másik oldalon a tőzsde azonnal reagál, ha elsza­badulni látszik a költségvetési hiány. Márpedig ma a jöve­delmeknek több mint harmada különféle szociális juttatá­sokból kerül a családi kasszákba. Nem véletlen, hogy az uniós országok legnagyobb gondja ma is a munkahelyteremtés. A stabil, kiszámítható jövede­lemre lehet csak gyermekeket vállalni. A gyermekgondozási segély édeskevés a családalapításhoz. Miközben az állam azon dolgozik, hogy az idén visszahozzák a régi szabályo­zást, a gyermekgondozási díjat, a valóságban egészen más­ról szól a történet: egy kiszámíthatóbb és biztosabb jövőről M ondják, háborúban is születtek gyerekek, a leg­rosszabb körülmények között is cseperedtek aprósá­gok. Csak hogy a huszonegyedik század küszöbén ez már nem így működik. Az egységes Európában csak az egészsé­gesen nevelt, lelkileg nem sérült, jól képzett fiatalok fognak tudni beilleszkedni. A létbizonytalanság pedig sérült embereket nevel. A hazai korfa öregedésének megállításához először az országot, a gazdaságot kellene valóban rendbe tenni: kiszámíthatóvá és működőképessé alakítani, hogy a gyermek valóban áldás le­gyen. OlA >/9> • A kísérleti fizikusok a NATO-pályázat társnyertesei Nagyon „rendes" lézer Társult pályázóként nyertek támogatást a NA­TO Tudomány a békéért programjában a JATE kí­sérleti fizikusai. A projekt magyarországi koordiná­tora a budapesti Szilárd­testfizikai és Optikai Ku­tatóintézet, a speciális gázlézerek kifejlesztésé­hez kapott támogatásból viszont egyenlően, 20-20 millió forinttal részesül­nek a fővárosiak és a szegediek. Húszmillió forintot nyert a NATO „Tudomány a békéért" program keretében a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke. A budapesti Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézettel „tár­sulva", több ország kutatóin­tézetének közreműködésével részt vesznek egy olyan pro­jektben, melynek célja speciá­lis gázlézerek kifejlesztése. Mint Szatmári Sándor tan­székvezető elmondta, ennek keretében a JATE kísérleti fi­zikusai eddigi tudományos munkájuk alapján és hagyo­mányaikhoz híven excimer lé­zerek, a budapesti kutatók pe­dig folytonos üzemű gázléze­rek kifejlesztésén dolgoznak majd. - A kutatás tárgyát ké­pező gázlézerek előnye, hogy az ultraibolya spektrum tarto­mányban működnek, így az általuk kibocsátott elektro­mágneses hullám térben, időben és spektrálisan is elvi­leg rendezettebb lehet, mint a többi lézer esetében. Vagyis a lézer energiáját pontosan oda és úgy koncentrálhatjuk, aho­va és ahogyan kell. Ennek az alapkutatás szempontjából is igen nagy a jelentősége, de még nagyobb az alkalmazások terén. Hiszen a lézereket ma már igen sok területen hasz­nálják, például anyag- és felü­let-megmunkálásra, a mikro­elektronikától a sebészetig. Gondolom, nem szorul ma­gyarázatra, hogy ilyen esetek­ben mennyire fontos a pontos­ság, a rendezettség. Ennek a fizika által megszabott elvi határát annál nehezebb elérni, minél rövidebb a hullámhossz - mondja Szatmári professzor. A NATO-támogatást a fi­zikusok arra kapták, hogy egyrészt lézereiknél eléljék a lehető legnagyobb spektrális rendezettséget, másrészt, hogy a kutatások eredménye a gya­korlatban is hasznosítható le­gyen. A szóban forgó projekt esetében az eredmények mik­roelektronikai felhasználása jelenti az iparral való kapcso­latot: a kifejlesztendő gázléze­reket litográfiái eljárásokban alkalmazzák majd. A „Nagy nyalábtisztaságú UV lézerek fejlesztése mikroelektronikai célokra" című programban a szegedi és budapesti kutató­csoporton kívül bolgár, len­gyel, holland, belga, német és francia kutatóintézetek is részt vesznek. A 80 millió forintos támogatásból a magyar tudó­sok 20-20 millió forintot kap­nak. Kecxer Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents