Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

HÉTFŐ, 1999. FEBR. 22. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az elmúlt héten Újszászi Ilonával oszthatták meg. Ezen a héten Kéri Barnabás ügyeletes munkatársunk, aki hétköznap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó ol­vasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06­80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetó'irodáinkban. Parkoló. Büntetnek, de parkolóhelyet nem tudnak fölajánlani a közterület-fel­ügyelők az új klinika körül, például a Jankovics utcában - panaszolta K. I. Lámpa. A Vaskapu ut­cában elromlott a közvilágí­tás. Ezt már öt napja, több­ször is jelezték a Démász Rt. ügyeletén, de se szerelő, se világosság - mérgelődött Szécsi Istvánné (416-545). Szemét. Az ország egyik legtisztább városának Sze­gedet tartotta T. M. (327­532) - öt évvel ezelőtt, mi­kor letelepedett Tisza-parti városunkban. Mára azon­ban szemétdombbá vált Szeged - kesereg olvasónk. Nem győzünk takarítani! Nem kap elég pénzt az ön­kormányzattól a Környzet­gazdálkodási Kht., ezért a legnagyobb erőfeszítés mel­lett is csak ennyire futja ­hallottuk Varga Lászlótól, aki arra hívja föl a városla­kók figyelmét, hogy a pol­gárok is jobban ügyelhetné­nek a tisztaságra. A szemét­szállító társaság rosszul szá­mol - állítja az Agyagos ut­ca 10. közös képviselője: a rendelet szerint az ottani 30 lakásban élőknek 3300 liter szemét elszállításának díját kell kifizetniük, holott a házhoz tartozó két konténer összesen 2200 literes, azaz valójában csak ennyi hulla­dékot visznek el tőlük a ku­kás autók! Gáz. Fekete áremelésnek nevezte a gázfogyasztás díj­számításának módját Baka­csi János. Olvasónk úgy vé­li, ha a Dégáz Rt. nem ké­pes a helyszínemen el­lenőrizni a földgáz fűtőérté­két, akkor igazságtalan, hogy találomra megemeli az óra mutatta köbméter mennyiséget. Ez nem szol­gáltatás, hanem játék a szá­mokkal! Sőt: törvényellenes - toldotta meg az előző vé­leményt Király József, aki szerint a nyomáskorrekciós tényezőről számot kell ad­nia a szolgáltatónak. Óriási a fölháborodás, de a Fo­gyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség hallgat, ül a ba­bérjain - dohogtak mind­ketten. A fűtőérték és a nyomás mérésének mód­szerét és körülményeit feb­ruár 26-án sajtótájékoztató keretében mutatják be a fo­gyasztók képviselőinek ­tudtuk meg Szabó Lászlótól a Dégáz Rt. területi igazga­tójától. PANNON GSM »»*»» Az éivua l Nyártól szigorítják az iskolai hirdetéseket? Reklámnyulak a folyosókon Kakuklctojás-e a Moszkvai körút? Az 1879. évi nagy ár­víz, a Víz utáni utcanév­rendezéskor, 1880 nya­rán az új nagykörút egy­egy szeletét azoknak az országoknak a fővárosá­ról nevezték el, amelyek jelentós anyagi segítség­gel járultak hozzá Sze­ged újjáépítéséhez: Bécs, Berlin, London, Párizs, Brüsszel, Róma. A második világháború vé­gén Berlin a szovjet frazeológia szerint „a fasiszta fenevad bar­langja" volt. A Szegedi Nem­zeti Bizottság 1945. június 2-án sok más utcanév megváltozatá­sával egyidejűleg a Berlini kö­rutat Moszkvai körútnak ne­vezte el. Amikor azután Berlin a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosa lett, az illetékes elv­társak úgy vélték, rehabilitálni­uk kell. Arra gondolni sem mertek, hogy Moszkvától visszavegyék a nevet, és visszaadják Berlinnek: ez el­képzelhetetlen szovjetellenes­ségnek minősült volna. Valaki - kecske-káposzta alapon - ki­találta a felemás megoldást: a Párizsi kőrútból szeltek le egy darabkát (a Csongrádi sugárút és a Szűcs utca közötti részét), és s 1972. december l-jén ezt nevezték el ismét Berlinről. Ez­zel jól összekutyulták a nagy­körút hagyományos névrend­szerét. A rendszerváltozás után többször, többhelyt fölvetődött, hogy az utcanévhez méltatlanul jutott Moszkvát meg kellene fosztani ettől. Kérdés: jogosan­e? A Szeged újjáépítését támo­gató országok a következő sor­rendben adakoztak: 1. Ausztria (551 595 forint), 2. Németország (395 941 fo­rint), 3. Franciaország (283 182 forint), 4. Anglia (143 686 fo­rint), 5. Amerikai Egyesült Ál­lamok (63 524 forint), 6. Olaszország (51 763 forint), 7. Belgium (47 139 forint), 8. Svájc (40 974 forint), 9. Romá­nia (34 834 forint), 10. Orosz­ország (34 456 forint), 11. Hol­landia (32 213 forint), 12. Tö­rökország (19 644 forint), 13. Egyiptom (15 473 forint). Az ezután következők már tízezer alatt, a 22. sz. Kuba ép­pen ezret, a továbbiak már ezer alatti összegeket, a 32. helyen levő Japán mindössze 225 fo­rintot küldött. De hát Japán messze volt­Ma már nem tudjuk megál­lapítani, vajon miért maradt ki a sorrendben 5. helyen álló USA fővárosa. (Talán tartottak Wa-shington nevének nehéz írásától.). S mint látható, a nagy Oroszország csaknem annyit adott, mint az akkor még kicsi Románia, és kevéssel többet, mint a ma is kicsiny Hollandia. Ámde ha Oroszország adott is segélyt, a Moszkvai körút bi­zony mégis kakukktojás a nagykörútnak az akkori főváro­sok nevéből alkotott utcanév­rendszerében: elnevezése törté­netietlen, hiszen 1879-ben Oroszország fővárosa Szentpé­tervár volt! Sajnos, ezen már nem lehet, nem szabad változtatni, mert még jobban összekuszálnánk az utcanévanyagot. Várhatóan a nyár ele­jén kerül a parlament elé az a törvénytervezet, amely szigorítani kívánja az iskolai reklámozást. Egy, a hirdetések tanin­tézményekbe történd ki­helyezésével foglalkozó cég vezetője szerint gon­dot okozhat, hogy eddig az így befolyt összeg egy részéből támogatták a társadalmi célú propa­gandát. Két, megkérde­zett iskolaigazgató úgy véli: a költségvetésükből a reklámokból származó havi néhány ezer forintos bevétel hiányzik majd. Az Oktatási Minisztérium a reklámtörvény módosítását tervezi. A társadalmi célú rek­lámokat továbbra sem korlá­toznák. Ide sorolhatóak az egészséges életmódra nevelő hirdetések mellett a kábítószer vagy a dohányzás elleni kiad­ványok. Kitiltanák az iskolák­ból a fogyasztásra serkentő reklámokat, amelyekről eddig az iskolaigazgatók dönthettek. A tanintézmények vezetői a várhatóan a nyáron a parla­ment elé kerülő tervezet sze­rint a magánoktatás és a kul­turális üzletág hirdetéseinek engedélyezéséről dönthetnek. - A társadalmi célú hirde­téseket a fogyasztási cikkek, így csokoládék, játékok, vagy szórakoztatóelektronikai ter­mékek reklámjaiból befolyó pénzből fedeztük - mondja Molnár Tibor, a Pro Mix Mé­dia ügyvezető igazgatója, a Média a Jövőért Alapítvány kuratóriumának az elnöke, aki csak a szabályozás szükséges­ségével ért egyet. - Az iskolai reklám etikailag mindig ké­nyes területnek számított, Reklám a Körösyben. Mi számít egészségesnek? (Fotó: Schmidt Andrea) előfordult például, hogy az egyik csokoládégyár nyuszijai szaladgáltak az iskolák folyo­sóin - állítja az ügyvezető igazgató. A Pro Mix Média több száz iskolával áll kapcsolat­ban, köztük a szegedi, Kodály Téri Általános Iskolával is. Pleskó Andrásné, az intéz­mény igazgatónője elmondta, hogy a reklámok kihelyezésé­ért a szeptembertől novembe­rig tartó időszakra négyezer forint plusz áfát kaptak a bu­dapesti székhelyű cégtől. ­Az iskolának minden pénz jól jön - mondja a pedagógus, aki nem ért egyet azzal sem, hogy pusztán tiltással meg le­het győzni a gyerekeket a ci­garetta vagy a kábítószer ká­ros hatásairól; úgy véli: az egészséges termékek fogyasz­tására ösztönző hirdetések érik el inkább céljukat. - Ha a tervezet életbe lép, ki dönti el, mi számit egészsé­gesnek? - teszi fel a kérdést Molnár Tibor. - A Cerbona szelet egészséges, a Tibi csoki nem? Ráadásul az iskolai bü­fékben továbbra is kint lesz­nek azok a -termékek, amik­nek a reklámozását meg kí­vánják tiltani. A Kőrösy József Közgaz­dasági Szakközépiskola speci­ális helyzetben van, hiszen a kikerülő diákok egy része a reklámszakmában kíván elhe­lyezkedni. Kiricsi Imréné igaz­gatónő elmondta, hogy gazda­sági társaságok ritkán reklá­moznak, inkább programok­hoz, például sítúrához nyújta­nak támogatást, cserébe a bu­szon helyeznek el hirdetést. - Az iskolában látható rek­lámokban nagy a káosz ­mondja az igazgatónő. Gyak­ran nem tudják nyomon kö­vetni, hogy az adott cég mennyi ideig hagyja kint hir­detését és befolyik-e a kialku­dott összeg, többnyire havi ezer forint, az iskola számlá­jára. Kiricsi Imréné a tervezett módosításról elmondta, hogy azt túl drasztikusnak tartja: egy iskolának minden fillérre szüksége van, a diákokra pe­dig az iskola falain kívül jóval erőteljesebben zúdítják a rek­lámokat. Töth-Szenesi Attila i Európai normák az orvosi szakképzésben Nem maradnak állás nélkül Az orvostanhallgatók­nak nem kell félniük at­tól, hogy nincs elegendő álláshely számukra - cá­folja az erről szóló hí­reszteléseket dr. Bodosi Mihály, a SZOTE Általá­nos Orvostudományi Ka­rának dékánhelyettese. Elhelyezkedési gondok tehát nem merülnek fel az új egészségügyi szak­és továbbképzési rend­szer szeptemberi beveze­tése közben. Egyéb prob­lémák azonban adódhat­nak, amelyeket további jogszabályokkal kell ki­küszöbölni. Az év elején lépett hatály­ba az egészségügyi felsőfokú szakképzésről és továbbkép­zésről szóló miniszteri rende­let. Ezt még számos jogsza­bály követi, amelyek a szep­tembertől bevezetendő új or­vosi szak- és továbbképzési rendszer működését határoz­zák meg. A szisztéma igazo­dik az európai uniós normák­hoz, vagyis az állami szak­vizsgával záruló képesítést az unió országaiban is elfogad­ják. A szakképzésért ezentúl az orvostudományi egyete­mek felelősek, ami azonban nem jelenti azt, hogy a friss diplomásoknak az egyetemen kell megszerezniük a szakké­pesítést. Erre számos intéz­ményben, oktató kórházban, klinikán nyílik lehetőség, ha az ottani körülmények meg­felelőek. Az új rendszerben a diplomásnak nem kell állást Fiatal orvosok a szemklinikán. Milyenek a kilátásaik? (Fotó: Gyenes Kálmán) megpályáznia, hanem köz­ponti gyakornoki - más né­ven rezidensi - státuszban kerül, és különböző intézmé­nyekben végezheti azt a gya­korlati programot, amelyet az egyetem ír elő számára. A szakképzés első két évében az oktatás költségét az egész­ségügyi minisztérium állja. A szakképzőnek a harmadik évtől azonban már állást kell találnia. - Alaptalanok a hallgatók félelmei, hogy nincs ele­gendő álláshely számukra ­cáfolja az erről szóló híresz­teléseket dr. Bodosi Mihály, a SZOTE Általános Orvostu­dományi Karának dékánhe­lyettese. Éppen most mérik fel a régió kórházaiban talál­ható üres álláshelyek számát. Eddig az intézmények vala­mivel több mint fele jelzett vissza, amelyekben összesen 202 betöltetlen munkahely található. — Ha évente mint­egy százhúsz végzős orvos­tanhallgatóval számolok a SZOTE-n, akkor egy vég­zősre két álláshely is jut ­mondja Bodosi Mihály. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden diplomás lesz gyakorló orvos. Elhelyezkedési gondok ­úgy látszik - nem lesznek. Felmerülhetnek azonban egyéb problémák az új szak­és továbbképzési rendszer bevezetése közben. Bodosi Mihály szerint elsősorban munkajogi gondok adódhat­nak. Előfordulhat például, hogy a szakképző állást kap egy intézményben, az egye­tem irányítja a szakképzési programját, onnan kapja a fi­zetését, és egy harmadik he­lyen kell elvégeznie a gya­korlatot. Ki viseli ebben az esetben a fegyelmi felelőssé­get, ki tekinthető a munkálta­tójának? - veti fel a további jogszabályokban megvála­szolandó kérdéseket a pro­fesszor. A szakképzési rend­szer szeptemberi bevezetését bonyolítják olyan hallgatói igények, amelyek a Bodosi Mihály szerint abból fakad­nak, hogy a diákok sem az eddigi, sem az új szisztémát nem ismerik. A diákok kéré­sére a miniszter belegyezett abba, hogy idén ősszel átme­netileg ne felvételi vizsgával, hanem álláspályázattal lép­hessenek be az új szakképzé­si rendbe. Bodosi Mihály szerint ez azt jelenti, hogy hallgatók nem feltétlenül tel­jesítményük alapján jutnak be a rendszerbe, és így éppen a diákok által eddig kifogá­solt szubjektív megítélés, il­letve az összeköttetések ré­vén történő álláshoz jutás esélye nő meg. Bodosi Mi­hály azok közé tartozik, akik sürgetik az egészségügyi szakképzés új rendszerének bevezetését. - Minél később vezetjük be, annál több olyan szakorvost képezünk, akinek nem lesz európai jogosítvá­nya - indokolja türelmetlen­ségét a dékánhelyettes. Úgy véli, a most ellenkezők sértve érzik magukat majd akkor, amikor az utánuk jövő kollé­gák már külföldön is automa­tikusan használhatják diplo­májukat, míg őket különbö­zeti vizsgákra utasítják. Hegadús Szabolcs Szombaton: sajtóbál • Munkatársunktól Az idén második alka­lommal rendezi meg a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) a sze­gedi sajtóbált, melyet többek között a Délmagyarország Kft. is támogat. A rendez­vény február 27-én, szomba­ton este hét órakor kezdődik a Forrás Hotelben. A bál védnökei dr. Frank József, a Csongrád Megyei Köz­gyűlés elnöke, dr. Bartha László szegedi polgármester és Wisinger István, a MU­OSZ elnöke. A vacsora után a Flamenco Tánciskola nyi­tótáncának tapsolhatnak a vendégek, majd Lui és az Zenith együttes szórakoztat­ja a közönséget. A rendezvé­nyen egy úgynevezett fotós­how-val is kedveskednek a látogatóknak. Aki igényli, azt egy régi stílusú, barnított fotón, korhű jelmezekbe öl­töztetve megörökítik. A be­lépő árában szinte minden bennfoglaltatik, így a vacso­ra, az italfogyasztás és a fo­tózás is. A jegyeket az ér­deklődők a Quaestor Rt. (Szeged, Deák Ferenc utca 34.) irodájában vásárolhatják meg. Márciusi üdülések • Munkatársunktól A Hunguest Travel helyi irodájának kínálatában igen sok olyan belföldi utazási le­hetőséget találunk, amely a szerényebb jövedelműek számára is megfizethető. Ilyen például a nemzeti ün­nepünkhöz kapcsolódó hár­mas munkaszüneti napi üdü­lés március 12-15-e között. Mátraházán félpanzióval, összkomfortos kétágyas szo­bákban, vagy Balatonszépla­kon egy uszodával ellátott, medicina-és sportcentrumos hotelben lehet eltölteni az időt, az árak pedig igen ked­vezőek. Ha pedig a szülők, nagyszülők gyermekeket visznek magukkal, az ő térí­tésük még mérsékeltebb. Az említett és egyéb pihenések­re a Hunguest Travel szege­di irodájában (Oroszlán u. 3. tel.: 422-979) kaphatók beu­talók. Szimfonikus koncert • Munkatársunktól Ma 19.30-kor a Szegedi Nemzeti Színházban a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar ad koncertet a Vaszy-bérlet­sorozatban. A műsoron Schubert Befejezetlen szim­fóniája, Mozart D-dúr he­gedűversenye és Saint-Saens III. (c-moll) szimfóniája sze­repel. A hangverseny szólis­tája: Fátyol Rudolf, vezé­nyel: Weninger Richárd. Gitárest a Bartókban • Munkatársunktól Dévényi Ádám, Vas Zol­tán és Bocskai István lép fel február 22-én 19 órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. Az akusztikus gitárest címe: „Átvitt étterembe". CSONGRÁD MEGYE KÖZSÉGEIBEN LAKÓ HIRDETŐINK KEDVEZMÉNNYEL ADHATJÁK FEL KERETES HIRDETÉSÜKET!

Next

/
Thumbnails
Contents