Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 1999. FEBR. 20. SZEGED 5 • Gyulay püspök a „Kapca" átadásáról Nem rendházat akarnak Az elmúlt héten közöl­tünk riportot az alsóvárosi Vasutas Művelődési Ház tu­lajdonosváltásának körül­ményeiről. Az intézményből a MAV „kitolatott", vissza­adta azt az egyháznak. Több visszajelzés is érkezett szerkesztőségünkhöz. Gyu­lay Endre, szeged-csanádi megyés püspök levelet írt, amelyben kifejtette a témá­val kapcsolatos vélemé­nyét. Ennek apropóján ke­restük fel át. - Az olvasók, ha nem látják a gyökereket, akkor nem tudhat­ják helyesen elhelyezni a történ­teket - mondta Gyulay Endre. ­Öt év állt a MÁV Rt. rendelke­zésére, hogy gondoskodjon az átadás utáni időszakban az együtteseiről, alkalmazottairól. Öt év alatt 20 millió forintot ka­pott a szegedi igazgatóság kárta­lanítás címén. Tehát nem úgy történt, mint az államosításkor, hogy adják ide a kulcsot, Isten velük! Pontosan meg volt hatá­rozva az átadás időpontja is. A ferencesek visszakérték az intéz­ményt, a ferencesek visszakap­ták azt, amit 1952-ben elvettek tőlük. • A szerkesztőséghez írt le­velében hangulatkeltőnek minősítette az általam írt cikket, mivel az érintette a visszaadott egyházi iskolák, művelődési intézmények fenntartási nehézségeit Mi­ért? - Az ingatlanok visszakérése a katolikus egyházon belül hoz­zám tartozik, végig részt vettem a tárgyalásokon. Persze, nem kell engem megkérdezni, csak • utána kell járni a dolgoknak. Csak állami iskola létezett ak­kor, amikor a törvény végrehaj­tása megkezdődött. Világos volt, hogy az jár az egyházi is­koláknak is, mint az államiak­nak. Amikor az újabb törvény már csak normatív támogatást biztosított, akkor kétoldalú szerződésben rögzítettük, hogy a kormány biztosltja a kiegészítő támogatást. A Horn-kormány ezt felrúgta, a különbözetnek csupán a tizedét kaptuk meg, így valóban nehéz volt létezniük az egyházi intézményeknek. Ám Tágra nyitott kapuk Zatykó László, az alsó­városi ferencesek ház­főnöke kifejtette, hogy nem a „birtokbavétel örö­me, a gyarapodás gyö­nyöre" miatt kérték visz­sza a művelődési házat, hanem azért, mert nem hagyhatták figyelmen kí­vül az alsóvárosi hívő emberek sürgetését, akik mint közösségi otthonuk­ra tekintettek az egykor elvett kultúrházra. Az Al­sóvárosi Római Katolikus Egyházközség házigazda­ként tágra akaija tárni az intézmény kapuját. Szán­dékuk szerint a ház irá­nyítását civil, hozzáértő vezetők kezébe akarják adni úgy, hogy a Kapca ne mindenki kapcája le­gyen, hanem a kulturált elmélyülésre, igényes ki­kapcsolódásra vágyók otthona. ez alapján nem lehet meg­kérdőjelezni létjogosultságukat. G Arról tud-e, hogy az alsóvá­rosi művelődési házat miből fogják működtetni? - Se a fenntartásához, se a programok meghatározásához ne­kem nincs közöm - válaszolta a püspök - A ferencesek és az egy­házközség tagjai többször jöttek hozzám és megokolták, miért ké­rik vissza az intézményt. Olyan szellemű dolgok kaptak teret ab­ban a művelődési házban, ame­lyek a ferences szellemhez nem méltók 9 Mik voltak ezek? - Olyan színházi és egyéb előadások, amelyeknek nem volt ott helyük. Ezek helyett olyan ren­dezvényekre, olyan eskölcsű dara­bokra van szükség, amelyek az egyház dolgában fontosak. A fe­rencesek nem rendházat akarnak, hanem művelődési házat Gondo­lom, a fenntartáshoz mind az ál­lam, mind a város egy kicsi résszel hozzájárul majd Meg persze meg­termeli az intézmény is a maga be­vételét a termek bébe adásával. V. Fekete • Nabucco szerepében: Réti Attila „Az éneklés olyan, mint a sport" A Nabucco pénteki premierjén Réti Attila mutatkozott be a cím­szerepben. A fiatal bari­tonista - három kislány büszke édesapja -, az elmúlt években sorra énekelte az operairoda­lom legszebb főszerepeit a Szegedi Nemzeti Szín­házban. Különösen a hangfajához, habitusá­hoz legjobban illő hösbariton szerepkör­ben aratott nagy sikere­ket. • Nabucco a legtöbb hősbariton nagy szere­pálma... - Úgy érzem, a legjobb­kor jött, hiszen Don Giovan­ni és Scarpia után elég érett­nek érzem magam erre a fel­adatra. A Nabucco azért is rendkívül izgalmas kihívás, mert Donizettihez és Bellim­hez képest Verdi megnövelte a bariton szerepek hangterje­delmét, ugyanakkor drámai hangvételt követelt hozzá­juk. Ez pedig erőteljes fe­szültséget hoz létre, amit megfelelő drámai tartalom­mal és biztos magasságokkal kell megteremtenünk. Verdi csodálatos szerepekkel aján­dékozta meg a baritonistá­kat. Az emberi lélek jó is­merője volt, szinte mind­egyik főhőse valami miatt különlegesen érdekes egyé­niség. • Pályakezdése idején édesapja, Réti Csaba volt a mestere, aki évtizedekig a szegedi operatársulat énekese volt. Ma is ad az 6 véleményére? - Igen, a mai napig rend­szeresen bejár a próbáimra. Régebben hangról hangra, mondatról mondatra együtt dolgoztuk ki a szerepeimet. Két éve már egyedül készü­lök fel, ő csak a színpadi próbáimon hallgat meg, és csak utána beszéljük meg a problémákat. A hibáimat ott­honi gyakorlással javítom, majd a következő próbán kontrollálja, hogy sikerült-e megcsinálnom, amit java­solt. Nagyon hallgatok rá, mert szakmai szempontból Réti Attila: Szeretném, ha énekes-színésznek tartanának, ezért mindig nagyon érdekel a megformált hősök belső élete is. (Fotó: Schmidt Andrea) roppant szigorú és objektív. Az éneklésben nincs nála barátság vagy rokonság, hi­deg fejjel mutat rá a problé­mákra. A kontroll minden énekes számára nagyon fon­tos, hiszen nem tudjuk ma­gunkat egy kívülálló fülével meghallgatni. Korábban Sin­kó tanár úrtól, egy Bécsben élő román basszistától és Bende Zsolttól is sokat ta­nultam, de akitől igazán megtanultam énekelni, az az édesapám. • Szikora János Nabuc­co-rendezése merészen mai; hogy érzi magát benne? - Olyan énekes vagyok, aki nemcsak zenei, hanem lelki értelemben is mindig megpróbál a szerepek mé­lyére ásni. Szeretném, ha­énekes-színésznek tartaná­nak, ezért mindig nagyon ér­dekel a megformált hősök belső élete is. Minden rende­zésben megpróbálom meg­keresni azokat a pontokat, amelyekből kiindulva min­dezt a legjobban meg tudom mutatni. Szikora János ren­A másik szereposztás • Munkatársunktól A Szikora János rendezésében pénteken bemutatott Verdi-opera, a Nabucco vasárnap esti előadásán debü­tál a másik szereposztás a Szegedi Nemzeti Színház­ban. A címszerepet Németh József énekli. A jeles bari­tonista már pályája kezdetén alakította Babilónia kirá­lyát, s azóta több mint százszor énekelte a szerepet. Nemcsak Szegeden és az Operaházban, hanem többek között Augsburgban, Brémában, Grazban és Prágában is. Abigél szerepében Sáfár Mónika mutatkozik be, Iz­máéit Timothy Bentch, Zakariás főpapot Altorjay Ta­más, Fenenát ismét Szonda Éva, Baál főpapját Kele­men Zoltán, Abdallót Kovács H. István, Ánnát Készei Borbála alakítja. A közreműködő Szegedi Szimfoni­kus Zenekart és a Szegedi Nemzeti Színház kórusát Gyüdi Sándor dirigálja. dezése szokatlan ugyan, de nem vagyok ellene. Igaz, mellette sem teljesen, hiszen néhány dologgal nem értek egyet. Nagyon fontos fordu­lata a darabnak, amikor Na­bucco gőgösségében, ke­vélységében istennek kiáltja ki magát. Ezt egyetlen földi halandó sem teheti meg bün­tetlenül, Nabuccóra is ezért sújt le a villám. Azt hiszem, érdemes lett volna megtarta­ni az előadásban az isteni igazságszolgáltatás megnyil­vánulását, hogy a végén sú­lya legyen Nabucco bocsá­natkérésének a zsidók iste­nétől. • Mi lehet az oka annak, hogy a rendezők gyakran nem bíznak az opera­szerzők által meghatáro­zott tér és idő erejében? - Sok rendező, aki tehet­séget érez magában, szeretne eredeti lenni, s úgy gondolja, snassz hagyományos módon színpadra állítani egy operát. Az eredetiséget sokszor úgy próbálják létrehozni, hogy egészen más közegbe helye­zik a darabot. Azt hiszik, egy rendező akkor zseniális, ha mindenáron valami újat hoz az operaszínpadon. Pe­dig ha megfigyeljük Jean­Pierre Ponnelle vagy Zeffi­relli produkcióit, láthatjuk, hogy a hagyományos rende­zéseikben is olyan fantaszti­kus körny.ezétrajzot, jelle­mábrázolást képesek adni, ami ma is igazi színházi él­ményt jelent. Ha a Mona Li­sát anélkül is tudjuk értékelni, hogy bajuszt festenénk rá ­miként Marcel Duchamp tet­te, aki egy WC-csészét állított ki az egyik tárlatán -, akkor az operákat sem feltétlenül szükséges átértelmezni. • Szegeden már eddig is sok lehetőséget kapott; elégedett azzal, amit ez a színház nyújtani tud? - Öt év alatt tizennyolc főszerepet énekelhettem el Szegeden, tehát nincs okom panaszra. Pál Tamás zene­igazgató úr mindig nagyon bízott bennem, folyamatosan ellátott munkával, és mindig bizonyítanom kellett, hogy képes vagyok megfelelni az egyre magasabb mércének. Mára a színház vezető éne­kesei közé kerültem, amivel persze nem lehetek elége­dett. Az operaéneklés olyan, mint a sport. Akkor érdemes komolyan csinálni, ha a vi­lágbajnoki vagy az olimpiai bajnoki cím megszerzését tűzzük ki célul. Ahhoz, hogy valaki világbajnok legyen, évekig komolyan kell edze­ni, és sok kisebb versenyt meg kell nyerni. Szeretnék én is kitekinteni a nagyvilág­ba, és megmérettetni ott is. Ennek most jött el az ideje, most tartok olyan felkészült­ségi szinten, most van mö­göttem olyan repertoár, hogy eséllyel mutatkozhassam be a nemzetközi operaszínpa­dokon. Hallási Zsolt Bár a szülök többször is kifejtették: a Guten­berg utcából semmikép­pen sem viszik gyerme­keiket a Kodály térre, az oktatási bizottság legújabb javaslata alap­ján a gyerekekkel együtt a patinás név is költözne. A Kodály igaz­gatónője szerint - aki nehezményezi a kény­szer-keresztelöt - ha a névvel együtt csak né­hány gyermek jön, egyetlen gutenberges tanárt sem tudnak majd alkalmazni. A Móricz és a Csongor téri iskolák megszüntetése mellett a tavalyi év vége óta húzódó Gutenberg-ügyben is új határozati javaslatot fo­galmazott meg kedden az oktatási bizottság. Mint az emlékezetes, az önkormány­zat először egyszerűen meg­szüntette volna a belvárosi iskolát, hogy ily módon csi­náljon helyet az épületéből rövid időn belül kiköltözni kényszerülő Kossuth szak­középiskolának. Akkor Har­gittai Rita, még a szociális bizottság elnökeként kérte a pedagógusokat és a szülőket, hogy teljes osztályokat vi­gyenek át a kijelölt iskolák­• Csak a név költözik? Gutenberg a Kodály tárén ba, mert így menthetik meg a legtöbb tanár állását. A he­ves tiltakozások nyomán az önkormányzat új alternatívát kínált: költözzön az egész is­kola a Kodály Téri Általános Iskola épületébe. A Guten­berg így is megszűnne, ám szellemisége, pedagógiai programja fönnmaradhatna. A pedagógusok, és az isko­lában tanuló szerb nemzeti­ségű gyermekek érdekeinek csorbulását féltő szerb ki­sebbségi önkormányzat ezt a javaslatot is elutasította. Sokan a Gutenberg meg­meneküléséről kezdtek be­szélni, amikor az oktatási bi­zottság keddi ülésén határo­zati javaslatként fogadták el az új tervezetet: költözzön a Gutenberg a Kodály térre. Ám a Gutenberget nem in­tegrálnák a Kodályba, ha­nem összevonnák a két in­tézményt, s a jogutód a bel­városi iskola. Füredi Ildikó, a Guten­berg János Általános Iskola jelenlegi igazgatója kérdé­sünkre elmondta, maga is csak a döntés előtt néhány Újabb frontok nyílnak az önkormányzat és az iskolák között. (Németh György karikatúrája) nappal értesült a tervezetről, ám az összevonás részletei előtte sem ismertek. Hargittai Rita, az oktatási bizottság elnöke elárulta, még maguk sem tudják, mi­lyen formában működik majd együtt a két, összeolva­dó iskola, az azonban biztos, hogy az összevonás törvényi szabályozásának megfe­lelően új igazgatói pályáza­tot írnak ki. Az elnök szerint egyébként a költözések - t.i. a Kossuth a Gutenbergbe, a Gutenberg a Kodály térre való áttelepítése - mintegy 15 millió forintba kerül majd, ám ebben az összeg­ben már benne foglaltatnak a Gutenberg épületének a Kossuth szakközép vezetése által szükségesnek tartott átalakítási munkálatai is. So­kan az egykori Londoni kö­rúti gyermekotthon üres épü­letében látták a Gutenberg megmenekülésének le­hetőségét, ám Hargittai Rita szerint az épület a városi át­meneti gyermekelhelyezés célját szolgálja a későbbiek­ben, és adottságai, valamint a hozzá kapcsolódó távlati hasznosítási tervek miatt az Eötvös Csongrádi sugárúti épülete sem fogadhatja a Kossuthot, vagy a Gutenber­get. Dr. Pleskó Andrásné, a Kodály Téri Általános Iskola igazgatónője eddig hallga­tott, ám most, hogy iskolája tizenhét éve, a Kodály évfor­duló óta viselt neve került veszélybe elmondta: a közel­jövőben fórumot hív össze az alkalmazotti tanács, az is­kolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat rész­vételével. Amennyiben egy­séges, a névváltoztatást el­utasító álláspont születik, úgy természetesen élnek vé­leménynyilvánítási jogukkal. Az igazgatónő - akinek még két éve lenne hátra második direktori ciklusából - ugyan­akkor hangsúlyozta, minden gutenberges gyermeket vár­nak, ám tart attól, hogy csak elszórtan, évfolyamonként néhány gyermek iratkozik a „Kodály téri épületbe", és így nem összevonásról, pusztán létszámfeltöltésről lehet beszélni annak elle­nére, hogy mind a 13 guten­berges osztályt képesek len­nének fogadni. Arról azon­ban, hogy hány pedagógust tudnának átvenni, a pontos adatok ismerete nélkül, a tantárgyfelosztás elkészítése előtt nem tudott nyilatkozni. Az azonban biztos, hogy az összes gutenberges tanárnak a legjobb esetben sem tudná­nak munkát adni. Pleskó Andrásné leszö­gezte, nem az összevonás és az új, igazgatói pályázat ki­írása aggasztja, azt azonban nehezményezi, hogy a Gu­tenberg nevét kell fölvennie a Kodály téri iskolának ak­kor, amikor a gutenberges szülők többször is kijelentet­ték: nem íratják a gyerekei­ket az általuk „paneliskolá­nak" titulált intézménybe. Ezt alátámasztja, hogy eddig is csekély számban keresték intézményüket a gutenber­ges szülők. Szerinte tehát csak a név költözik, a diákok Kéri Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents