Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-18 / 41. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 18. Musica Incognita • Munkatársunktól Ma 19.30-kor a Szegedi Zenekonzervatórium nagy­termében a Nemzeti Filhar­mónia rendezésében koncer­tet ad a Musica Parlante. A kamarazenekar műsorán G. Ph. Telemann: „Vízizene", D-dúr concerto 3 trombitára, üstdobra és 2 oboára, Luigi Boccerini: d-moll szimfónia („Az ördög háza") című da­rabja szerepel. Közreműkö­dik: Boldoczki Gábor, Boros József és Tóth László (trom­bita), Bicskey Gábor, Gilin­ger Piroska (oboa), Somor­jay Péter (timpani), Hlubina Nóra, Csernátony Ágnes (blockflöte) valamint Knáb Mihály és Szabó László (kürt). A műsort vezeti és vezényel: Meszlényi László. Zákányszék költségvetése • Munkatársunktól Ma, csütörtökön délután négy órától képviselő-testü­leti ülést tartanak Zákányszé­ken. Az ülés legfontosabb napirendi pontja az 1999. évi költségvetés megbeszélése. Az idén mintegy húszmillió forintos mínusszal „gazdál­kodhatnak" a zákányszékiek. A pénzhiány oka, hogy jóval kevesebb helyi adó folyt be a település kasszájába. A leg­nagyobb érvágást az jelentet­te, hogy a Mol Rt. országos szinten megváltoztatta a te­lephelyei között az iparűzési adó elosztását. Emiatt Zá­kányszék közel 13 millió fo­rinttól esik el ebben az év­ben, így többek között elma­rad a művelődési ház felújí­tása, az iskolai technikai be­rendezéseinek korszerűsítése és a csatomázás. Virradéra • Munkatárunktól A Duna Televízió Virra­dóra című műsorának csütör­töki adásában többek között szó lesz a fólia alatti zöld­ségtermesztésről, a közúti fuvarozók és a fináncok el­lentétéről, az újhartyáni csir­kefarmról. A pénteki Virra­dóra tartalmából: a Phare program új hírei, Varga Mik­lós új lemeze, „Bátorság az etikához" konferencia. A bibliai gyermekrajzverseny kapcsán az adás vendége az izraeli kultúrattasé és Janko­vics Marcell lesz. • Két darab a márciusi premierre Szürrealista est Koreográfusok egymás közt: Juronics Tamás és Joseph Tmim. (Fotó: Nagy László) A legszemélyesebb műfajnak tartja a táncot Joseph Tmim, a világ­szerte elismert koreog­ráfus, aki vendégként készít darabot a Szegedi Kortárs Balett számára. A március 11 -i bemuta­tóra - amely 14-én az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóelőadása is lesz - a másik koreog­ráfia Juronics Tamás al­kotói műhelyében szüle­tik, a két részes új tánc­mű „szürrealista vizuális költemény", sok humor­ral. Kicsi a világ, mondja Jo­seph Tmim, teljes joggal. Az Izraelben született, a Batshe­va Táncegyüttes szólistája­ként és koreográfusaként is­mertté vált művész 1985-től játja európai sikerútját. Fő­leg német táncszínházaknál működött, vezette a Dance Berlin társulatát, 1993-ban pedig saját együttest hívott életre. A modern tánc pro­fesszoraként művészeti főis­kolákon tanít és a világ szá­mos országában tart mester­kurzusokat. Szegeden járt kollégái közül jól ismeri It­zik Galilit és Roberto Gal­vant is, tőlük hallott Juronics munkájáról, majd videofel­vételeket szerzett a szegedi előadásokról. Ismeri Panja Fladerert, aki tagja volt a Kortárs Balettnek. További magyarországi kötődése is van: nagyon tetszik neki a Muzsikás Együttes és Márta István zenéje. Juronics már 1996-ban szerette volna meghívni, de nem tudtak időpontot egyeztetni. Most Egy síró ember meséi cím­mel komponál 40 perces művet Szegeden. Alkotói módszeréről a következőket mondta: - Mivel a tánc egyáltalán nem absztrakt, hanem a leg­személyesebb műfaj, az az ambícióm, hogy a táncosok személyiségét megismeijem. A testnyelv önmagában is árulkodó, de gyakran arra is megkérem őket, hogy be­széljenek. Alapvetően arra vagyok kíváncsi, mi történik az emberrel az élet különbö­ző szituációiban, hogyan változik az egyénisége. Ko­reográfiáimban igen kemény fizikai megpróbáltatások elé állítódnak a táncosok és erős érzelmi reakcióikat is igyek­szem előhívni. A világszínpadokon jára­tos művészt a kortárs tánc­művészet európai helyzeté­ről és közönségfogadtatásá­ról is kérdeztem. - Isadora Duncan óta tel­jesen világos, hogy a színpa­di táncművészet célja: minél többet és minél személye­sebbet elmondani - magunk­ról. Zárójelben mondom: az önmagáért való szépség és esztétikum műfaja a klasszi­kus balett; nincs benne sem­mi személyes, számomra ezért nem különösebben ér­dekes. A modern tánc más­fajta közönséget is kíván. A nézők semmit sem kapnak készen, erre a célra ott van­nak a szappanoperák és a Music Tévé. A modern tánc aktív, a szó eredeti értelmé­ben befogadó típusú nézők­nek szól, akik asszociációkra képesek, az agyukat mozgat­ni nem restek. Az a tapaszta­latom, hogy a ma koreográ­fusa akkor képes igazán visszhangos produkciókra, ha először nagyon aktívan „megtanulja" önmagát, aztán - időt nem sajnálva - az al­kotótársait, a táncosokat. Nem véletlen, hogy a legne­vesebb együttesek mind­mind egy meghatározó sze­mélyiség körül jönnek lét­re... Juronics Tamás A tojásel­mélet címmel két részes da­rabot komponál, amelynek alcíme: Szürrealista történe­tek férfiakról és nőkről. Gyanítható, hogy a tojásel­mélet nem egy új, egységes és zárt filozófiai rendszer, mégis megkérdeztem: miben áll? - Nem szeretnék ideoló­giagyárosként föltűnni, de tény, hogy a tojás szimboli­kája igen gazdag, azaz tág lehetőségeket rejt. Mindjárt itt a klasszikus kérdés: a tyúk volt előbb, avagy a to­jás? Számomra: a művész vagy műve? Mi alkotunk va­lóban vagy minket alkotnak? Az én koreográfiáimban pél­dául mindig ugyanarról van szó. Nevezetesen: az örök viszonyról, a szerelemről, amely nem más, mint az örökös keresés. Az életről, amely nem más, mint az ál­landó keresés, az úton levés. Bevallom, A tojáselmélet készítésekor azt is szem előtt tartom, hogy az utóbbi el­vontabb estünk után most közönségközpontúbb, ismét humorosabb, vidámabb, kel­lemesebb estet kell produ­kálnunk. Végtére nem egy­szerűen koreográfus vagyok, hanem együttesvezető is, s ezzel bizonyos felelősség jár. Bár az új darab képei ki­fejezetten szürreális víziók, a részleteik hiperrealisták és - remélem - humorosak. Sulyok Erzsébet A Fodor József Közép­iskolában idén szeptem­berben felsőfokú élelmi­szeripari szakképesítést nyújtó kétéves - úgyne­vezett posztszekunder ­képzés indul. A lehető­ségről Deák Attila, a Fo­dor József Gimnázium, Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmun­kásképző Intézet igazga­tója, valamint Dombóvá­ri Tamás igazgatóhelyet­tes tájékoztatta lapun­kat. A kétéves felsőfokú szak­képzés előzményeivel kap­csolatban a középiskola ve­zetői elmondták: a JATE Élelmiszeripari Főiskolai Ka­ra egy Phare-pályázat kerete­in belül 1996-ban konzorciu­mot szervezett a feltételek ki­alakítására, amelyben részt vettek élelmiszeripari szak­középiskolák, munkaügyi központok, cégek, valamint természetesen a főiskola. Ké­téves munkával dolgozták ki • Közösen az élelmiszeripari főiskolával Felsőfokon is képez a Fodor a feltételeket és jutottak el 1998-ban az akkreditációig, vagyis addig, hogy a főiskola engedélyt kaphatott a szak elindítására. A Fodor József Középiskolát pedig - ahol az oktatás nappali tagozaton, ál­lamilag finanszírozott képzés keretein belül zajlik majd 1999 szeptemberétől - a tár­gyi és a személyi feltételek alapján a képzésre alkalmas­nak nyilvánították. Az együttműködési meg­állapodásban a főiskola azt is vállalta, hogy szakmai szem­pontok alapján felügyeli az okítást, tanárai segítik a mun­kát, s részt vesz a képzés mi­nőségbiztosítási rendszeré­nek működtetésében. A fel­sőfokú szakképzésben a Vas­vári Pál Közgazdasági Szak­középiskola gárdája is részt vállal. Akik két év múlva végez­nek, háromféle oklevelet kaphatnak: élelmiszeripari technológus-, élelmiszeripari gépész- és a vállalkozómene­dzserit. Ezek birtokában a le­endő szakemberek élelmisze­ripari cégeknél középvezetői posztokon helyezkedhetnek el, vagy hozzáfognak saját egyéni vállalkozásuk elindí­tásához. Aki tovább akar lép­ni, az beiratkozhat az élelmi­szeripari főiskolára, de a fel­vételit valószínűleg nem ússza meg. Ő a kezdőkkel szemben olyan előnyökkel rendelkezik, hogy a főiskolán megszerezhető kreditpontok 30 százalékát már a Fodorból magával viheti. Jelenleg csak egy dolog hiányzik a képzés elindításá­hoz: az önkormányzat hozzá­járulása. Mivel ebben az ügy­ben előreláthatóan március­ban dönt a közgyűlés, most még nem kell felvételi jelent­kezési lapot beadniuk az ér­deklődőknek. A Fodor a nyár folyamán hirdetésben teszi közzé a jelentkezések határ­idejét. Mint arról már hírt ad­tunk, a Fodorban nem szűnik meg a szakközépiskola, sőt: a NAT elveinek megfelelően hatéves képzési terv szerint okítják majd a jelentkezőket. A választható osztályok a hús- és baromfiipari techni­kusi (a tanulók a nyers­anyagtól a végtermékig kö­vethetik egy produktum út­ját), valamint a gépésztech­nikusi (a gépek üzemel­tetése, karbantartása a tan­anyag). Az eddigi osztályok tantervei az ötéves képzés­hez igazodtak, a negyedik év végén érettségi bizonyít­ványt kaptak a fiatalok, majd még egy év tanulással tech­nikusi oklevelet szerezhet­tek. A jövőben két év alap­képzés, két év érettségire va­ló felkészítés után további két esztendeig csak a szak­mai tárgyakat tanítják a Fo­dorban. A jelenlegi elsősök már ebben a szisztémában ta­nulnak. Megváltozott a szakmun­kásképzés is: míg a ,/égiek" három évig tanulták az elmé­letet és a gyakorlatot vegye­sen, most a négy esztendő alatt két év elméleti alapozás, majd újabb két év szakmai okításban lesz részük a jövő húsipari, sütőipari, tejtermék­gyártó, molnár, konzervgyár­tó és pék-cukrász szakmun­kásainak. A gyakorlati isme­retekre a Fodor saját tanmű­helyeiben és az iskolával szerződött cégeknél tehetnek szert a diákok. A Fodor érettségizettek számára megint indít egyéves élelmiszeripari laboráns osz­tályt, amelynek a tanrendje heti 30 órából áll. Fekete Klára • Ma, az Impalában Véletlen Balett • Tudósítónktól Új kárpátaljai irodalmi és kulturális folyóirat je­lent meg néhány héttel ezelőtt a fenti címen. A szerkesztőség Bátyúban van, az Ungvár-Bereg­szász közötti út mellett. Szerkesztői fiatal embe­rek: Bagu László, Cséka György, Lengyel Tamás és Pócs István. Közülük ketten ma Szegedre jön­nek, ugyanis este hétkor a Véletlen Balett az Impa­la Házban mutatkozik be. Lengyel Tamást kérdeztük meg az indulás, a lapcsi­nálás körülményeiről, és céljaikról. - A szovjet vasáradat levo­nulása után iszap és roncstö­meg maradt Kárpátalján is; le­csupált szellemi élet, eléggé gyatra irodalom. Az önök leg­ifjabb nemzedéke hogyan, mi­kor kezdte? - Hat évvel ezelőtt jelen meg Ungváron egy fiatal szer­zőket bemutató antológia, Razzia címen. Tizennégyen voltunk e kötetben, mára négyre apadt a létszám. Ennyien maradtunk, s úgy gondoltuk, nem baj, ha keve­sen vagyunk, de legalább le­gyünk jók, legyünk kitartóak, így némi pénzgyűjtés, rohan­gászás, kéziratszerzés után elindítottuk a Véletlen Balet­tet. Nekünk négyünknek már megjelent az első könyvünk is, s egyaránt jelen vagyunk a kárpátaljai meg a magyaror­szági irodalmi lapokban. - Mindkettő hazai pálya. Ezzel azt is akartam mondani, hogy kárpátaljai viszonylat­ban is kialakult egy inspiráló kétlakiság. Akik nem települ­nek át, azok is otthon vannak a magyarországi szellemi élet­ben. - A Véletlen Balett sokfelé készül. Szerkesztjük Bátyú­ban, Ungváron, Budapest és Csap között a vonaton. A helyhez és röghöz kötöttség oldásának következtében a szerkesztők célja nem a hősies kisebbségi szerepvállalásban fogalmazható meg. Színvona­las irodalmi lapot szeretnénk csinálni, mutatós kivitelben. És arról ábrándozunk, hogy ennek a lapnak, illetve a ma­gyar irodalmi alkotásoknak, szülessenek bár Pozsonyban vagy Marosvásárhelyt, Szege­den vagy Budapesten - min­dig lesznek olvasói, pártolói. • A középiskolások és az integráció Vetélkedő az EU-rél Ki nyer ma? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Az Európa 2000 a De­mokráciáért Alapítvány rendezésében nagyszabá­sú európai integrációs ve­télkedőnek adott otthont tegnap a Szegedi Gábor Dénes Gimnázium. A me­gye szinte valamennyi kö­zépiskolájából 47 csapat versenyzett a díjakért. Az Európa 2000 a Demok­ráciáért Alapítvány tavaly szervezett először országos vetélkedő-sorozatot az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás jegyében középiskolások szá­mára. Céljuk az volt, hogy já­tékos, szellemes formában ez­zel a korosztállyal is jobban megismertessék az EU alap­pilléreit, intézményrendszerét, az integrációs tárgyalások fo­lyamatát. A vetélkedő idén is folytatódik, a Csongrád me­gyei fordulónak otthont adó Gábor Dénes Gimnázium ebédlőjében tegnap öt fős csa­patokban 235 középiskolás diák törte a fejét az EU-s kérdéseken. A versenyzőket Echardt Jádtke, az Európai Unió bizottsága magyarorszá­gi delegációjának helyettes ve­zetője köszöntötte, aki kijelen­tette: jól haladnak a Magyaror­szág csatlakozásáról Brüsszel­ben folyó tárgyalások, s ha minden a tervek szerint alakul, hazánk 2002 január elsején az európai szervezet teljes jogú tagjává válhat. A diplomata arra bíztatta a fiatalokat, hasz­nálják majd ki a csatlakozás­ban rejlő lehetőségeket. A vetélkedőben sokféle fel­adat előfordult, volt EU-s to­tó, keresztrejtvény, plakátot kellett tervezni az EU-s csat­lakozáshoz illetve az euró népszerűsítéséhez; A kérdések az európai kultúrtörténethez éppúgy kapcsolódtak, mint az uniós politika mindennapjai­hoz. A viadal győztese végül a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium csapata lett, amelynek minden tagja egy­egy 3000 forintot tartalmazó OTP Junior-kártyát kapott. Másodikként végzett a Kő­rössy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközép­iskola, harmadikként pedig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázi­um csapata. Mindannyian uni­ós könyveket, pólókat, kitűző­ket kaptak jutalmul. Tánc Zsombón • Munkatársunktól Ma, csütörtökön délután öt órakor tartják a zsombói művelődési házban a gyer­mekek táncoktatásának meg­beszélését. Az ötödikestől egészen a középiskolás korosztályig várják azokat a gyerekeket és szüleiket erre az összejö­vetelre, akiket érdekel az an­gol és bécsi keringő, a slow­fox, a rumba, a cha-cha-cha, illetve a jive.

Next

/
Thumbnails
Contents