Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

SZERDA, 1999. FEBR. 17. BELFÖLD 3 Az a bűvös K+F Területfejlesztési hatású beruházások és támogatások Holnap megyei közgyűlés • Munkatársunktól Csongrád Megye Közgyűlése csütörtökön tartja soron következő ülését Szegeden, a Rákóczi téri székházban. A testület a személyi kérdések megtárgyalását, illetve a rendelet módosításokat követően jelentést hallgat meg a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Frank József, a közgyűlés elnöke tájékoztatja a résztvevőket a két ülés között történt legfontosabb eseményekről is, majd Botka László alelnök a nemzetközi kapcsolatok alakulását ismerteti. A képviselők várhatóan jóváhagyják az 1999. évi külügyi tervet is. Ezt követően Ott József alelnök ad tájékoztatást a megyei levéltár és a múzeumok raktározási gondjairól. Az ülés további részében szó lesz még a megyei levéltár és a múzeumok igazgatóságának munkatervéről, valamint a közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatok ellátásáról . Tikverözés • Moha (MTI) „Hu-hu" kiáltásoktól volt hangos kedden a Fejér megyei Moha község, ahol a hagyományos húshagyó keddi tikverőzéssel búcsúztatták a farsangot, űzték a telet a falu fiataljai. A török idők óta csaknem minden esztendőben megrendezett, alakoskodó népszokás az évszázados hagyományok szerint, ezúttal is a tikverőzők felvonulásával kezdődött. A menet élén, a majd mázsányi szalmával kitömött ruhában, ökörszarv tülökkel és kukoricaszárból font ostorral felszerelkezett szalmatörök haladt. A kapitányok jogai • Szekszárd (MTI) Jogilag megalapozatlan a Független Rendőrszakszervezet fenyegetése - jelentette ki Orbán Péter vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány Szekszárdon azzal kapcsolatban, hogy az érdekvédelmi szervezet bejelentette: büntetőjogi feljelentéssel él a parancsnokok ellen a ki nem fizetett túlóradíjak miatt. A főkapitány a szolgálati törvényre hivatkozva leszögezte, a megyei főkapitányoknak 250 óráig szabadidővel kell megváltani a rendőrök túlmunkáját. Joguk van ez alatt is túlóradíjat fizetni, amennyiben a pénzügyi kereteik megengedik, de joguk van tartalékolni is. Nyitott pincék • Eger (MTI) A bor és a gasztronómia éve alkalmából színes, a borászathoz, szőlészethez kapcsolódó kulturális programmal várja az érdeklődőket az idén az Egri Hegyközség. Május 22. és 24. közötti időszakra szervezik meg a Nyílott pincék című rendezvénysorozatot. Ennek keretében nyitja meg kapuit az Egri Borok Háza, amelyben bormúzeum és a borászat egri történetét bemutató kiállítás mellett vendéglő is működik majd. Az utóbbiban a látogatók megkóstolhatják az egri borokat. (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció) 1992-95 évek átlaga • l997-99. évek átlaga (milliárd forint) Több pénz jut a kutatásokra • Budapest (MTI) A kormány 2002-re a GDP 0,7 százalékáról másfél százalékra, mintegy 230 milliárd forintra kívánja növelni a kutatás és a fejlesztés támogatását -jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a kormány a tudománypolitika kialakítására és támogatására létrehozta a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot, valamint a Tudományos Tanácsadó Testületet. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a fejlődésben és a fejlesztésben mind a 22 ezer magyar kutatónak aktívan részt kell vennie. Ipar és export • Budapest (MTI) Az ipari bruttó termelés decemberben 10,6 százalékkal emelkedett 1997 decemberéhez képest, de 1,1 százalékkal csökkent az elmúlt év novemberéhez viszonyítva - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorstájékoztatójából. Ennek megfelelően az ipari termelés volumene 1998-ban 12,6 százalékkal haladta meg az 1997. évi teljesítményt. Az exportértékesítés decemberben 26,6 százalékkal, a belföldi eladások volumene 4,4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év utolsó hónapjában. Nőnek a reálkeresetek • Budapest (MTI) A reálkeresetek 3,6 százalékkal emelkedtek 1998-ban közölte a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában kedden. A KSH tájékoztatása szerint 1998-ban átlagosan 2,52 milbóan álltak alkalmazásban, ami 1997-hez képest 0,4 százalékos létszámnövekedést jelent. A bruttó átlagkeresetek tavaly 18,3 százalékkal, a nettó keresetek 18,4 százalékkal nőttek, s a fogyasztói árindex ugyanezen időszak alatti 14,3 százalékos növekedése alapján számítja a KSH a 3,6 százalékos reálkereset-növekedést. Az átlagon belül a szellemi foglalkozásúaknál 4,8 a fizikaiaknál 2,5 százalékos volt a reálkeresetek emelkedése. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a költségvetési intézményeknél 18, a versenyszférában 18,5 százalékkal lett több. A bruttó átlagkereset tavaly 67 ezer 760 forint, a nettó 45 ezer 160 forint volt. A nettó kereseteken belül a szellemi foglalkoztatottaknál az átlag 58 ezer 540, a fizikaiaknál 35 ezer 330 forintot tett ki. A legtöbbet továbbra is a pénzügyi szférában keresik (85 ezer 50 forint), a legkevesebbet pedig a textiliparban (31 ezer 250 forint) és a szociális ellátás területén (31 ezer 470). Xmfa JAMINA ^ufMMH DAM téglők, cserepek MODUL BAU Áremelés előtt 1998-as éraken! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022. Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092. Drága fejlesztések elcsé e Új mikroszkópok a szemklinikán Operációk - nagyüzemben Ultrahangos mikroszkóp a szemklinikán. Az egyetlen az országban. (Fotó: Karnok Csaba) Két új műszerrel is gazdagodott az utóbbi időben a szegedi szemklinika. Az új operálómikroszkóp munkába állításával már három műtétet végezhetnek egyszerre, az ultrahangos mikroszkóppal pedig élőben lehet vizsgálni a szem élettani funkcióit. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája valóságos operáló nagyüzem. Évente több mint háromezer műtétet végeznek itt, vagyis áz év minden napjára nyolc-kilenc operáció jut. E beavatkozások közül 2500-at csak mikroszkóp segítségével hajthatnak végre. Ezért jelent nagy segítséget a klinikának az új operálómikroszkóp, amelyet nemrég kaptak ajándékba a német szövetségi minisztériumtól. A 70 ezer márka, vagyis majd' 9 millió forint értékű műszer a magyarországi németek önkormányzatának közvetítésével került Szegedre. Kolozsvári Lajos, a klinika igazgatója elmondta: az új mikroszkóp jelentősége számunkra elsősorban nem abban van, hogy többet tud a két régebbinél. Inkább abban, hogy így egyszerre három műtétet végezhetnek a szemsebészek. Erre pedig igen nagy szükség van, hiszen a leggyakoribb, operációt igénylő szembetegségekkel, a szürke- és zöldhályoggal az egész Dél-Alföld hozzájuk fordul. De mindennaposak a szaruhártya-átültetések és az üvegtesti műtétek is. - A kiváló mikroszkópok, a miniatürizálódó műszerek, a hajszálnál vékonyabb nylon varratok segítségével a szemműtétek ma már igen nagy biztonsággal végezhetők. A parányi hegen át történő hályogeltávolítás például hetekkel rövidíti meg a gyógyulási időt. Nem elsősorban gyógyászati, inkább tudományos és oktatási jelentőséggel bír az az ultrahang-mikroszkóp, amely néhány hónappal ezelőtt került a SZOTE szemklinikájára. Ebből a különleges felbontást lehetővé tevő műszerből a szegedi az egyetlen az országban. Mint Kolozsvári professzor elmondta, az ultrahang mikroszkóp segítségével a szem rendkívül finom részleteit lehet elkülöníteni, és élőben beavatkozás nélkül lehet tanulmányozni a szem élettani funkcióit. Az intézmény igazgatója a műszerpark bővítése, a gyógyító- és tudományos munka eredményessége mellett fontosnak tartja, hogy a betegek érezzék, amit a klinikán kapnak: szolgáltatás. Technikai fejlesztések - telefonhálózat, szoftver - segítségével megteremtették annak lehetőségét, hogy a telefonon előre bejelentkező betegeket időre tudják majd fogadni. Már tavasszal indul az új rendszer, amely jelentősen csökkentheti a szemklinikán a várakozási időt. K. G. területen • Munkatársunktól A parlament tavaly elfogadta a területfejlesztési koncepció kormányzati megvalósításához elkészített ajánlást. A dokumentum megmutatja, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gyorsan fejlődő nyugat-dunántúli területek és a keleti országrész között. Az anyag egyebek között a regionális fejlődés irányait is számba veszi, egészen a finanszírozásig. Az ábrán jól látható, hogy a leginkább támogatott terület Közép-Magyarország amelyre egyébként érdemes volt költeni -, a térség a közeljövőben is számíthat a központi segítségre. A befektetett pénz és a fejlődés közötti arányszám sokkal kisebb a keleti országrészben, ahol a Szabolcsi és Nógrád megyei területek a legelmaradottabbak, saját megyénk, illetve régiónk pedig keleten első ugyan, ám országos tekintetben mégsem lehetünk büszkék. jfutatóink és tudósaink évről évre részben reményteli MA. várakozással, részben némi kételkedéssel fogadják azokat a január-februári bejelentéseket, melyek arra vonatkoznak, mennyit kíván költeni az éppen hatalmon levő kormányzat a kutatásfejlesztésre. Azt ugyanis egyetlen rendszerváltás utáni kormány sem vitatta még, hogy a bűvös K+F stratégiai kérdés, mely hosszútávon meghatározza az ország jövőjét. Ugyanakkor a szükségletek és ígéretek, valamint az utóbb elfogadott költségvetés között mindezidáig jelentős eltérés volt - az igények rovására. A rendszerváltás óta a kutatásfejlesztésre fordított érték az 1990-es évek elején volt a legmagasabb: a GDP, vagyis a nemzeti össztermék 1,2 százaléka. Azóta a K+F ráfordítás évről évre csökkent, tavaly 0,7 százalék körül mozgott. Annak ellenére, hogy a kutatók és a tudománypolitika meghatározó személyiségei évek óta hangoztatják: a kutatásra fordított ilyen szerény hányad nem jelentheti szilárd bázisát egy, az Európai Unióba törekvő országnak. Az EU-val való összevetés e tekintetben nemcsak érzelmi kérdés. Az Unió szakemberei számos fórumon kifejtették, hogy a csatlakozni kívánó országoknak belépésükkor GDP-jük legalább 1,5 százalékát kell K+F beruházásokra fordítaniuk ahhoz, hogy részesüljenek a további fejlődést elősegítő támogatásokból. Nem véletlen, hogy a közösség egy viszonylag új tagja, Ausztria esetében három évvel ezelőtt már a GDP 1,6 százaléka jutott közvetlenül erre a területre, míg 1970ben ez az arány még csak 0,6 százalék volt. A kutatásfejlesztésre fordított összeg nyugati szomszédunknál 1985 óta folyamatosan emelkedett, vélhetően éppen az integrációs előkészületek és a csatlakozás eredményeként. Ausztria példáját hallván könnyen adódhat az ellenérv: a volt szocialista országok jóval nehezebb gazdasági örökséggel és körülmények között aligha tudnának hasonló mértékű K+F emelkedést biztosítani. Igen ám, de az egykori keleti tömbben is vannak olyan országok, ahol a kutatásfejlesztési ráfordítás csökkenése jóval kisebb mértékű. 1997-ben, amikor a K+F részesedése Magyarországon a szégyenteljes 0,5 százalék közelében volt, • Csehországban ez a mutató 1,15, Lengyelországban pedig 1 százalék. Az arányszámok felsorolásakor ráadásul nem beszélünk a nemzeti össztermék egyébként is alacsony voltáról. Mindezekért természetesen hiba lenne kizárólag az államot hibáztatni. De azt tudomásul kell venni, hogy az alapkutatás finanszírozása mindenütt a világon elsődlegesen állami feladat. Es a kormányzat dolga az is, hogy megfelelő adórendszert kialakítva arra ösztönözze az iparvállalatokat, hogy a kutatásba, innovációba fektessék pénzük egy részét. A hazai adórendszer ezzel szemben szinte minden tekintetben nyugati, kivéve a K+F-re vonatkozó kedvezőbb közterheket. r

egnapi sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán kijelentette: a kormány 2002-re a jelenlegi 0,7-ről másfél százalékra kívánja növelni a kutatásfejlesztés támogatását. Nos, ha ígéretüket betartják, a magyar tudomány állapota bizonyosan nem lesz akadálya az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak. i(jLCXh* fyiXrriiMj^