Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

ÉLETTÉR 9 • Erőszak a nők és a gyermekek ellen Csendes fojtogatás KEDD, 1999. FEBR. 16. • Késnek az új diákigazolványok? íratta lan szabályok Mindennapos agresszió: „csak ne a gyerek előtt!" (Fotó: Miskolczi Róbert) A családon belüli erő­szak csökkentése és meg­előzése érdekében alakult 1988-ban a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület. A non-profit szervezet alap­elve szerint mindenkinek joga van a félelem nélküli élethez. Azzal a gondolat­tal kívánnak szembeszáll­ni, hogy az erőszak elke­rülhetetlen, de legalábbis elfogadható társadalmi NANE jelenség. A NANE célja tananyag kidolgozása és különböző törvénymódo­sítások kezdeményezése. Az erőszak áldozatainak helyzetét súlyosbítja, hogy a nyilvánosság, be­leértve a hivatalos szerve­ket is, nem tanúsít kellő együttérzést, megértést az ilyen ügyekben. Segélyvo­nalukat (amely minden­nap 18-22 óráig hívható: 06/1/267-49-00), melyen önkéntes segítők adnak tanácsot, 1994-ben, a család évében indították be. A hozzájuk fordulókat segítik problémáik reális megítélésében, igény sze­rint lelki, jogi és orvosi tanácsokkal látják el őket, illetve továbbirá­nyítják képzett szakembe­rekhez Február végéig érvé­nyesek a régi diákiga­zolványok, ezt követően a különböző kedvezmé­nyek kizárólag az új ok­mányokkal vehetők igénybe. A szegedi fel­sőoktatási intézmények­be azonban még nem érkeztek meg az új di­ákigazolványok, ezért egyesek attól tartanak, hogy március elején a hallgatók igazolvány ­és ennélfogva kedvez­mény nélkül lesznek kénytelenek utazni. Az új diákigazolványok­hoz szükséges kérőlapot a felsőoktatásban résztvevő hallgatók többsége már ta­valy tavasszal leadta, de akadnak olyanok is, akik még most sem nyújtották be az igénylőlapot. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Hallgatói Önkormányzatá­nak irodavezetője, Nagy Fe­renc szerint főleg azok nem adták le az igénylőlapokat időben, akik évet halaszta­nak, kérvényre várnak, vagy nem tették le az összes vizs­gájukat. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvostu­dományi Kara Dékáni Hiva­talának vezetője, Lednitzky András lapunk kérdésére el­mondta, hogy a SZOTE va­lamennyi hallgatója időben leadta az igénylőlapot, és abban az esetben, ha az ok­mányok megérkeznek az egyetemre, a hallgatók hu­szonnégy órán belül meg­kapják a diákigazolványo­kat. A hivatalvezető szerint más intézmények apparátu­sainak is sokkal komolyab­ban kellett volna venniük, amit megígértek a hallga­tóiknak. A József Attila Tudo­mányegyetem HÖK Iroda vezetője, Tóth Gábor szerint teljesen ésszerűtlen, hogy az általános és középiskolások már jóval korábban megkap­ták az új igazolványokat, pe­dig számukra kevésbé fon­tos ez az okmány, hiszen korántsem kapcsolódik hoz­zá annyi kedvezmény, mint • Budapest (MTI) Huszonhat, többségében német fiatalt utasítottak ki hétfőn az országból, akik szombaton este randalíroz­tak és rendőrökre támadtak a főváros XIII. kerületében ­tájékoztatta az MTI-t Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. Szombaton este a BRFK ellenőrzést tartott a Viking Klub nevű szórakozóhelyen, ahol az összegyűlt fiatalok közül néhányan sörösüve­a főiskolások és egyetemis­ták esetében. A felsőoktatás­ban tanulók ugyanis kedvez­ményesen utazhatnak a di­ákigazolványok segítségé­vel, emellett a főiskola, vagy egyetem által biztosí­tott ingyenes, összvonalas szegedi bérlet is kizárólag a diákigazolvánnyal együtt ér­vényes. Nagy Ferenc szerint mindenki számára meg­nyugtató lenne, ha a jelenle­gi és az új igazolvány a tan­év végéig együtt lenne érvé­nyes, hiszen rengeteg admi­nisztrációs munkát meg le­hetne spórolni, az évközi változtatások amúgy is csak a diákok bosszantására szol­gálnak. Az Állami Nyomdához mostanáig mintegy két­százezer igénylőlap érkezett meg - tájékoztatott a nyom­da vezérigazgatóhelyettese, Vajda György, aki hozzátet­te, hogy az okmányokat va­lószínűleg február 23. és 25. között juttatják el a felsőok­tatási intézményekbe. Azok a hallgatók, akik eddig nem adták le az igénylőlapokat, már egészen biztosan nem kapják meg február végén az új okmányt, viszont azt követően négy-hat héten be­lül kézhez kapják az irato­kat. Azok számára, akik önhi­bájukon kívül nem kapnak február végéig új diákiga­zolványt, korlátozott szám­ban ideiglenes okmányok készülnek. Ezekből az intéz­mények az állandó igazolvá­nyok öt százalékának meg­felelő mennyiséget, de leg­alább tíz darabot kapnak ­tájékoztatott az oktatási tár­ca miniszteri biztosa, Racs­kó Péter. Az ideiglenes ok­mány két részből áll. A ren­des igazolványhoz hasonló plasztiklap kizárólag az in­tézmény adatait tartalmazza. Az önálló személyi kártyán a tanuló kézírással kitöltött adatai találhatók. Az ideig­lenes okmányt kizárólag a különleges helyzetek megol­dására hozták létre azért, hogy a diákok ne maradja­nak kedvezmény nélkül. Békefi Anett gekkel megdobálták a rend­őröket. Az összecsapásban három rendőr megsérült. Nyolc fiatal ellen hivata­los személy elleni erőszak miatt gyorsított bírósági eljá­rás indult. A bőrfejű fiatalok szom­baton délután a Budai Vár­ban, a II. világháború ideje alatt elesett német és magyar katonák emlékművénél tar­tottak megemlékezést. Egy neves feminista szerint ma a magyar családban olyan a felál­lás, hogy a férjnek joga van azt csinálni a felesé­gével, amit akar, mintha személyes tulajdona vol­na. Altalánosságban el­mondható, hogy a ma­gyar nők gyakran kerül­nek kiszolgáltatott hely­zetbe. A családi botrá­nyok Szegeden is min­dennaposak, amelyek során az erőszak főként a gyengébbek és védte­lenebbek, tehát a nők és gyermekek ellen irá­nyul. Alább egy ilyen történetet mesélünk el. Tessék figyelni az embe­rekre. Csak az a fontos mit, miért és hogyan cselekszenek. Ágnes közel húsz éve él a férje mellett. A válófélben lévő asszony számára kibír­hatatlan, hogy a férfi nap mint nap trágár, sőt obszcén módon pocskondiázza laká­sukban, becsmérli - akár a gyermekek előtt is. A férj azt gondolja, ezt büntetlenül teheti, s bárhol és bármikor letagadhatja, hogy lelkileg terrorizálja a családját. Bár Ágnes már beadta a váló­pert, a félje nem jár el a tár­gyalásokra, mi több, azzal fenyegetőzik, hogy ha a nő bármilyen hivatalos szervnél eljár vele szemben, akkor el­teteti láb alól az embereivel. A nő nem tudja, miből él a férje. Pénzt már hosszú hó­napok óta nem ad a családjá­nak: a rezsibe nem száll be, élelmiszert nem vásárol, a gyermekek ellátásában nem vesz részt, csak kínozza, gyötri az asszonyt és élősködik a család nyakán. A férfi sok embernek ­közös ismerőseiknek is ­tartozik nagyobb összeggel, akik mind Ágnesen kérik számon a kölcsönbe adott pénzt, mert a férfit nem ta­lálják, vagy talán félnek is tőle. A közös barátok éppen azért, mert tartanak a férfi­től, nem mertek tanúságot vállalni az asszony oldalán a válóperben. Ágnes sokáig nem mert a férjének ellent­mondani, de az utóbbi idő­ben már ki meri nyilvánítani a véleményét, s ez láthatólag sérti a férfi önérzetét. A fér­jet az is bosszantja, hogy a nő kezdeményezte a válást, mert szerinte ebben a férfi­nak kell döntenie. Valószí­nűleg emiatt indított bosszú­hadjáratot ellene. A gyerme­keket már az is félelemmel tölti, ha az apjuk otthon tar­tózkodik. A rettegés, lelki sérülés fokát jelzi, hogy Ág­nes már hónapok óta jár kis­korú gyermekeivel a pszi­chológushoz. Az asszony menekülne ebből a helyzetből, mert ér­zi, még néhány hónap és összeroppan az elviselhetet­len pszichikai terror alatt ­tönkremegy, megsemmisül. De akkor mi lesz a gyerme­kekkel? Elköltözne egy má­sik városba is, de nincs ele­gendő pénze. Ha a saját tu­lajdonú lakását el tudná ad­ni, akkor talán új életet kezdhetne. De a férjét nem tudja kitenni a lakásból, míg végérvényesen el nem vál­nak. Márpedig úgy senki sem vásárolja meg az ottho­nát, amíg a férfi benne lakik. Mit tehet Ágnes? Tűrje tovább a megaláztatást, vagy mindent hátrahagyva mene­küljön? Szőke Péter városi rend­őrkapitány nem ajánlja a sa­ját tulajdonú lakásból való kiköltözést. Azért nem, mert mire végrehajtják a bírói végzést, mire kilakoltatják a rosszalkodó házastársat, az legalább másfél év. Ered­ményes végrehajtás után persze más a helyzet, akkor már vannak szankciók (ma­gánlaksértés stb.), s lehet él­ni a büntetőjog eszközével. A kapitány előtt egyébként nem ismeretlenek az Ágnes asszonyéhoz hasonló problé­mák. Á családi botrányok Szegeden is mindennaposak. A kapitány tapasztalata sze­rint a házastársak sokszor idéznek elő olyan dolgot, hogy az egyik szó szerint el­üldözi a másikat. Ám, ha eb­ben a cselekedetben nincs olyan, ami bűncselekménybe ütközik, akkor a rendőrség­nek nincs joga beleavatkozni a családok életébe. Ám ha bejelentést kapnak, a pa­nasztörvény értelmében in­tézkedniük kell. S be is avat­koznak, mondja Szőke Péter, mert nem igaz az, hogy a rendőrség csak akkor intéz­kedik, amikor már vér fo­lyik. A bejelentés után a rendőrök figyelmeztetik a rosszalkodó házastársat az életforma-váltásra. A kapi­tány tapasztalata szerint a fi­gyelmeztetés után le szokták magukat állítani az emberek. Főleg az parancsol megálljt magának, aki a bűn és bűn­telenség mezsgyéjén egyen­súlyozik, mert rájön, hogy ennek nyoma lesz, amely felhasználható vele szemben a válóperes bírósági tárgya­láson. Szőke Péter úgy véli: visszatartó erővel bír az, ha a rendőrség tud valakinek a dolgairól. Ha például azzal fenyegetőzik, hogy felbérel valakit, hogy ezt vagy azt csinálja a házastárssal, a fi­gyelmeztetés után, ahol a rendőrök közlik vele, mind­ezt tudják, nyilván elgon­dolkozik. Azon például, hogy előre megfontolt szán­dékkal emberölésre való fel­bujtásért több évi börtönbün­tetést is kaphat. Ha a házas­társ nem fogadja meg az in­telmeket és nem változtat a magatartásán, akkor - ha kiskorúak élnek a családban, s a pszichológus szakvéle­ménye szerint a gyermekek a házastárs viselkedése miatt sérültek vagy sérülhetnek ­a férjjel vagy feleséggel szemben kiskorúak vesz­élyeztetése címén eljárást le­het indítani. A dolog azon­ban kétélű fegyver, mert azt is eljárás alá von­hatják, akinek nincs problé­ma a magatartásával. A rendőrkapitány meglá­tása szerint Ágnes asszony esete a csendes fojtogatás klasszikus példája. Féije az óvatos duhaj kategóriájába tartozik, aki úgy lavírozik a jog és jogtalanság mezsgyé­jén, hogy még nem esik bele szabálysértésbe, bűncselek­ménybe. Szőke Péter úgy tudja, hogy az angol nők 40 száza­léka retteg a férjétől, az an­gol férfiak 20 százaléka pe­dig a feleségétől. A kapitány szerint Magyarországon nincs ekkora arány. S ha már a szigetország­ban járunk, Antónia Bur­rows a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület (Lásd keretes írá­sunkat!) alapító tagja el­mondta, hogy Angliában sem kevesebb az erőszak, ám az ottani nőmozgalom nyomására sikerült néhány olyan jogi intézkedést beve­zetni, ami lényegesen segít a bántalmazott nők gyakran kiszolgáltatott helyzetén. Angliában feljelentés után például a bántalmazót ki le­het tiltani a házból a tárgy­alásig, tehát kevesebb az esélye, hogy megfenyegesse a nőt, hogy letöri a derekát, ha nem vonja vissza a felje­lentést. Magyarországon sokszor egyetlen vagyon a lakás, és néha eszméletlen ádáz harc folyik érte. Azt Szőke Pétertől tudjuk, hogy a rendszerváltás előtt a ve­szélyes fenyegetőket, a csa­ládi életet feldúló embereket Magyarországon is harminc­napos elzárással lehetett súj­tani. A deregulációs törvény azonban mindezt megszün­tette, s ma már a rendőrség­nek nincs jogköre az elzárás­hoz. Az angol származású, tíz éve hazánkban élő Burrows szerint Ágnes esete minden­napi. A NANE segélyvona­lán számtalan hívó számol be hasonlókról. A nő nem mer elválni, mert a férj ve­réssel, gyilkossággal, gyer­mekrablással fenyegetőzik. Mindezt hajlamosak elhinni a megfélemlített feleségek. A folytonos megaláztatások során elveszítik önbecsülésüket, nem hisznek képességeikben és úgy gondolják, egyedül nem érnek semmit. Burrows, aki tíz év alatt tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet és sokan Bo­ros Antóniaként ismerik, úgy véli, mindez nem ma­gyar jelenség. A világon mindenhol jobban becsülik a férfiakat; magasabb a fizeté­sük, a nők gyakran az ala­csony keresetek miatt nem tudnak elválni az őket terror­ban tartó férjtől, a fiúgyer­mekeket pedig- sok helyen büszkének nevelik a nemük­re. Azok a gyermekek, akik nem szenvedtek el erősza­kot, de látták azt a család­ban, maguk is elkövetőkké vagy elszenvedőkké válnak. A fiúgyermek megtanulja, hogy férfi dolog erőszakot elkövetni, meg azt, hogy ha­tékony eszköz, a lányok pe­dig azt látják, hogy egy nő­nek nem segít, ha ellenáll, kénytelen elviselni. Ezeknek a tanulságoknak következ­ményei vannak. Amerikában az erőszakos bűncselekmény miatt börtönben ülők kilenc­ven százaléka erőszakos csa­ládban nőtt fel. Kígyós Éva pszichológus szerint, mint oly sok eset­ben, ez is egy játszma férfi és nő között. A nőknek tud­niuk kell, hogy míg a férfiak teljesítmény-, addig a nők kapcsolat-orientáltak. Ez ge­netikailag kódolt. Az ismert pszichológus úgy véli: a nők, ha felmerül egy problé­ma, általában puhán és lá­gyan szeretnék azt megbe­szélni, megoldani, ezzel is őrizni és védeni akarják a kapcsolatot. Ha azonban durvulni kezd a viszony, s a nő nem lép időben, mert nem vette észre, hogy dön­téshelyzetbe került, s nem mondta korábban, hogy „na, ezt már nem!", akkor megvárja a végső pil­lanatot, a tarthatatlan végki­fejletet, ami már szociális probléma. Kígyós Éva sze­rint a nőknek meg kell tanul­niuk, hogy mikor kell nemet mondaniuk. A férfi teljesít­mény-orientáltságáról szólva elmondta: ha azt elveszíti a férfi, akkor lelki zavar kelet­kezhet, ami miatt más síkon éli ki agresszivitását és ural­kodásvágyát. Ez a más sík általában a saját háza tája. Kígyós Éva nem tudott konkrét tanácsot adni Ágnes asszony ügyében, de mint mondta, nem is lehet. Ugyan kell és lehet segíteni Ágnes­nek, dönteni azonban csak ő dönthet, mert ez egy belső elhatározás. Jól gondolja meg: a négy fal soha nem je­lent akkora lehetőséget az életre, mintha belül rendben mennének a dolgok. Jelen írás szerzői benéz­tek tehát a zárt ajtók mögé. S bár minden tiszteletük a szakembereké, nem hiszik, nem tudják elhinni, hogy a huszadik század végén Ág­nes asszony és kiskorú gyer­mekei előtt csak két megol­dási lehetőség állna: a meg­aláztatások tovább tűrése vagy a mindent hátrahagyó menekülés a semmibe. Szabó C. Szilárd­Töth-Szenesi Attila Testületi ülés Ásottba lmon • Munkatársunktól Tegnap tartotta soron kö­vetkező ülését Ásotthalom képviselő-testülete. A polgár­Jüesteri hivatal tanácstermé­én összegyűlt képviselők el­őször Petró Ferenc polgár­mester tájékoztatóját hallgat­meg az előző ülés óta tőr­etekről, majd a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtá­sáról hangzott el jelentés. Nagy János jegyző az önkor­mányzat munkáját érintő jog­szabályokról adott tájékozta­tást. A testület a továbbiak­ban a község gazdasági és munkaprogramjáról tárgyalt, illetve megalkotta az 1999. évi költségvetési rendeletet. Kiutasított garázdák

Next

/
Thumbnails
Contents