Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13 / 37. szám

SZOMBAT, 1999. FEBR. 13. SZEGED 5 • Kongassuk-e a városházi vészharangot? A pénz az úr Nagy vita, kicsi eredmény. így jellemezhető röviden a tegnapi rendkívüli közgyűlés. A szegedi önkormányzati képviselők pénteki munkanapján a pénzügyek uralták a terepet. A városatyák nyílt ülésükön két kérdésről, az idei költségvetés rendelettervezetéről, s az ennek elfogadásáig érvényes átmeneti időszak megszorító intézkedésiről vitáztak, de határozatot nem hoztak. E közgyűlésen sem jelent meg a polgármester. Az egész év legfontosabb döntését, a költségvetési rendelet megalkotását előkészítő vitanapon azért nem vett részt dr. Bartha László polgármester, mert tárgyalt - a francia vlzügyes cég, a CGE vezetőivel. A közgyűlés meg dr. Tímár László gazdasági alpolgármester irányításával vitatkozott. Majd zárt ajtók mögött - többek között arról döntöttek a képviselők, hogy a Vektor Rt. kontra önkormányzat pert, melyben a város több mint 191 millió forintot követel, lehetőleg úgy zárja le az önkormányzat képviselője, dr. Farkas László ügyvéd, hogy kezdeményezzen peren kívüli egyezséget. Rossz, s egyre romlik Szeged pénzügyi helyzete. Ezért aktivizáltak a képviselők 400 millió forint működési hitelkeretet az egy héttel ezelőtti ülésükön. Ezért tartja szükségesnek az önkormányzat könyvvizsgáló cége is, hogy felfüggesszenek minden elodázható kifizetést (melynek törvényes módjáról kanyargós vita, illetve a jegyző és a jogi bizottság elnökének pengeváltása után egyeztek meg a képviselők). Ezért hangsúlyozta tegnap a gazdasági alpolgármester, hogy a racionalizálást határozottan meg kell kezdeni. Megkezdődött az oktatási, nevelési intézmények, azaz az óvodák és az általános iskolák átvilágítása. A következő lépés: a kulturális, a szociális és a sportintézmények racionalizálása, de nagyító alá teszik az önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodását, a polgármesteri hivatal működését is. A befektetői ajánlatok felülvizsgálatával, az eladható ingatlanok értékesítésével növelhetők a bevételek. Igaz, ez a vagyon felélését jelenti, de az alpolgármester szerint - így 2000-re az önkormányzat pénzügyi stabilitása elérhető. A '99-es pénzügyi nehézségek oka nemcsak a '96-tól elmaradt intézkedéssor és a '98as jelentős hitelfölvétel, hanem az is, hogy Szeged számára kedvezőtlenül változott az állami támogatások rendszere, hogy '96-os 6 és a '98as 9,5 százalékos növekedéssel szemben idén csak 2,9 százalékkal nőtt a normatív állami támogatásból és a személyi jövedelemadó átengedett részéből a város bevétele. Ez a korábbi gazdasági alpolgármester, Básthy Gábor képviselő véleménye, aki túlzónak találta a helyi iparűzési adóra, illetve az eddig eladhatatlan ingatlanok értékesítésére apelláló felhalmozási bevétel terveket. Miközben a város fizetésképtelen, a költségvetés kiadási oldalán túlzó tételek szerepelnek. Példaként Básthy képviselő a programkoordinálásra, a szakértői munkára és a pályázatok készítésére elkülönített 5-5-5 millió, továbbá a városmarketingre félretett 6,5 millió forintot említette. Közben viszont például a Tiszatájtól, az Aba-Novák freskó felújításától, s más kulturális értékektől az önkormányzat megvonja a támogatást - kifogásolta dr. Berekné dr. Petri Ildikó. Értelmetlennek, luxusnak, nonszensznek nevezték és többen kifogásolták - például Básthy Gábor, Gila Ferenc, Nagy Sándor, dr. Tóth László képviselő -, hogy a város vezetése közpénzből 10 millió forintot szán egy tönkrement hirdetési újság „közéleti hetilapként" való föltámasztására. Miközben az önkormányzat cégei a szinte kötelező jelleggel ott megjelentetendő hirdetéseikkel egyébként is támogatják ezt az ingyen osztogatott, de megkérdőjelezhető hatékonyságú kiadványt. Hatalmas zsák, több mint 148 millió forint lett a polgármesteri alap, ahonnan ellenőrizetlenül folyhat el a pénz. Ezt nehezményezték a vitában fölszólaló szocialista és SZDSZ-es képviselők, javasolták ezen összeg céltartalékba helyezését, illetve hogy fölhasználásáról a szakbizottságok döntsenek. A város vezetése a közgyűlés ellenőrzése alól vonja ki annak az összegnek a fölhasználását is, amelyet közalapítványi formába visz - vélekedett Básthy képviselő. A személycsere, a hivatali informatika, a sport, a belvárosi rehabilitáció kedvezményezett, míg az oktatásügy, a lakókörzetek állapota, a tömegközlekedés alulpreferált tevékenység. Ezt olvasta ki az idei költségvetési terv adataiból Kozma József. Nem kell a vészharangot kongatni - vetette közbe Beck Zoltán, aki állította: ez a költségvetés is „alultervezett". A „csatolt települések" képviselői - például Tóth József és Thurzó Ferenc, dr. Tímárné Horváth Magdolna - kevesellték az ottani intézményeknek, a csatornák tisztítására és az útépítésre jutó pénzt. Ez még nem a város új vezetésének költségvetése mondta Szöllősi Béla, az intézményi struktúra átalakításának hatását a 2001-es költségvetés tükrözi. Az átalakítás következményeit, az elbocsátások nagyságrendjét érzékelteti, hogy idén a költségvetésben 88 millió forintot különítenek el végkielégítésre. (A költségvetési rendelet tervezetéről a képviselők február 26-i ülésükön szavaznak.) Újszászi Ilona PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Központi költségvetési szerv pályázatot hirdet számviteliosztály-vezetö munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: közgazdaság-tudományi egyetem vagy számviteli főiskolai végzettség, legalább 5 év vagy egyéb felsőfokú szakirányú képesítés és legalább 10 év, költségvetésben eltöltött számviteli gyakorlat. A pályázat beadási határideje: 1999. február 19. A pályázathoz kérjük mellékelni: szakmai önéletrajzot és a végzettséget igazoló okiratok fénymásolatát. A pályázatokat,Költségvetés" jeligére a Kígyó u. 3. sz. alatt kérjük leadni. * • Áramszünet esetén: aggregátor Az orvosegyetem fényei A műtőben nem lehet áramszünet. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az áramszünet az otthonokban is sok kellemetlenséget. okoz, hátha még olyan helyen történik, ahol a fénynek, az adott pillanatban életbevágóan fontos szerepe van. Márpedig a műtökben, az operációk közben elszálló áram beláthatatlan következményekkel járhat. Az egyik legnagyobb szegedi áramfogyasztó, az orvosegyetem fényei mögé néztünk be, a föenergetikus segítségével. Az egészségügyi intézményekben a főszereplők az orvosok és a nővérek, ám csakúgy mint a színházban, a háttérben láthatatlanul tevékenykedők nélkül a produkció - jelen esetben a gyógyítás - nem jöhetne létre. S a közel 4000 emberrel működő szegedi orvosegyetemen a többség a „színfalak" mögött teszi a dolgát. A többiek között a folyamatos ügyeletet tartó, hatfős „energiacsapat", amelynek vezetője Matuszka Kálmán, a SZOTE főenergetikusa. Ő az, aki az orvos• Február 27-én: Sajtóból • Munkatársunktól Az idén második alkalommal rendezi meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚÖSZ) a szegedi sajtóbált. A rendezvény február 27-én, szombaton este hét órakor kezdődik a Forrás Hotelben. A bál védnökei dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Bartha László szegedi polgármester és Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. A vacsora után a Flamenco Tánciskola nyitótáncának tapsolhatnak a vendégek, majd Lui és az Alpha Band együttes szórakoztatja a közönséget. A rendezvényen egy úgynevezett fotóshow-val is kedveskednek a látogatóknak. Aki igényli, azt egy régi stílusú, barnított fotón, korhű jelmezekbe öltöztetve megörökítik. A belépő árában szinte minden bennfoglal tátik, így a vacsora, az italfogyasztás és a fotózás is. A jegyeket az érdeklődők a Quastor Rt. (Szeged, Deák Ferenc utca 34.) irodájában vásárolhatják meg. egyetem fényeiért, zavartalan energiaellátásért felelős. Az adatok, amiket beszélgetésünk elején felsorol, vélhetően nemcsak a kívülállók, hanem az orvosegyetem dolgozói körében sem ismertek, mi több, valószínűleg meglepőek. - A SZOTE-nak összesen 91 különálló épülete van, hasznos alapterülete 146 ezer 420 négyzetméter. Az 1997ben kifizetett villanyszámla végösszege 152 millió 473 ezer forint, ami 12 ezer 174 megawatt ára - röpteti a számokat Matuszka Kálmán. • Melyik intézet fogyasztja a legtöbb áramot, s mikor van csúcsra járatva az egyetemi villanyóra? - Az új klinika „nyeli" a legtöbb kilowattot, a második nagyfogyasztó a mosodai trafó, amelynek körzetében van a hulladékégető. A csúcsfogyasztás reggel 7 és 10 óra között mérhető, ekkor indul be és zajlik az energiaigényes műszeres vizsgálatok jelentős része. Délután 2 óra körül kezd visszaesni az áramfogyasztás, és 16-17 órára éri el az átlagos szintet. • Az áramkimaradás az otthonokban is mumus, hiszen „elszállhat" a számítógépes program, elállítódnak a tv-csatornák, leolvad a hűtő. Ezek mind apróságok ahhoz a hátborzongató esethez képest, ha operáció közben megy el a világítás. - A műtőkben háromszoros biztosítással dolgozunk. Ha az egyik trafó meghibásodik, az áramszolgáltatás átáll egy másik, tartalék trafóra. Ha ezzel is gond van, akkor bekapcsol az aggregátor. Az áramszolgáltatás folyamatosságával sem a műtőkben, sem az ezekhez csatlakozó kiszolgáló helyiségekben elvileg nem lehet probléma. Mondom, elvileg. Nagyon ritkán a gyakorlat erre rácáfol, mint ahogyan a közelmúltban is történt, amikor az aggregátor nem úgy indult, ahogyan kellett volna. Az ügyeletes szakemberek azonban elhárították a hibát, s nem volt bonyodalom. • A mai világban mindenütt törekszenek az en ergiatakarékosságra, egy ekkora intézményben van lehetőség erre? - Elengedhetetlen ugyan a takarékossághoz, hogy mindenki leoltsa maga után a villanyt, de az áramot a műszerek „eszik". Ezek használatát kell úgy korlátozni, hogy ne menjen a gyógyító munka, a betegek rovására, s valóban indokolt esetben vegyék igénybe a műszereket. Az energiaköltségeket jelenleg központi keretből fizetjük. A tényleges energiatakarékosság akkor érhető el, ha az orvosegyetem különböző intézményeire terheljük áramköltségeiket. Ha saját költségvetésükbe kell beilleszteniük a rájuk eső áramdíjat, akkor ez mindenképpen a megfontolt, s nem pazarló fogyasztásra sarkallja őket. Ebben az esetben minden segítséget megadunk az intézeteknek, klinikáknak a takarékos üzemeléshez, amire szükség van, mert az áremelés látszik a számláinkon. 1997 egész éves áramdíja kevesebb volt, mint a '98-as esztendő első tíz hónapjáé. Kalocsai Katalin csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Katkó Krisztinával oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon hivható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Szolgáltatók. A 311720-as telefonszám tulajdonosa arra kíváncsi, hogy a számlázásnál, a leolvasásnál miért nem fognak össze a szegedi szolgáltatók, illetve hogy miért nem szereznek tapasztalatokat más nagyvárosbeli, hasonló profilú cégektől. Olvasónk felvetette azt is, hogy lehetne-e olyan ingyenesen hívható telefonvonalat létesíteni, amire minden fogyasztó a kódjával, nevével együtt bemondaná az óraállásokat, s így elég volna, ha a leolvasó - mondjuk három havonta - az összes szolgáltató megbízásából ellenőrizné, hogy stimmelnek-e az adatok. Bot. Balogh Imrét nemrégiben kellemetlen helyzetbe hozták a szegedi Aradi vértanúk terén lévő OTP fiókban. Olvasónk mozgássérült, így a bot nagy segítségére van, amikor kimozdul otthonról. Ügyének intézése közben ügy vélte, hogy a segítő eszköz csak útban van, neki is, az embereknek is, úgyhogy a botot letámasztotta a fal mellé. Mire visszaért, a bot nem volt a helyén, ugyanis az egyik banki alkalmazott férfi parádézott vele a kolléganői előtt. Balogh úr megalázó helyzetben érezte magát, amikor saját botját vissza kellett kérnie. Senkinek nem akar kellemetlenséget okozni, ám nem is szeretne legközelebb ilyen helyzetbe kerülni. Büntetés II. Csütörtöki számunkban egyik olvasónk azt nehezményezte, hogy kapott egy parkolási büntetőcédulát olyan időpontról, mikor a gépkocsi még nem is az ő tulajdonában volt. Szerkesztőségünkhöz az SZKT-illetékes a következőket továbbította ez ügyben: a közönségkapcsolatok irodájában személyesen és telefonon (487-421) is igyekeznek megoldani az ilyen problémákat. laattajteéi Ai élv»MÍ. •>••0" Búcsú Kútay Endrétől Elment egy kitűnő színész, egy nagy komédiás. Február 2-án 73 éves korában elhunyt Kátay Endre színművész. Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte 1949-ben, a szegedi közönség 1970-ig gyönyörködhetett művészetében. Színes, sugárzó egyénisége minden szerepben betöltötte a színpadot: volt bonviván, buffo, drámai hős, intrikus. A régi szinházbajárók közül ki ne emlékezne olyan kitűnő előadásokban nyújtott remek alakításaira, mint az Optimista tragédia Matróza, az Éjjeli menedékhely KJescs figurája, a Volpone, a Vízkereszt Malvoliója, a Koldusopera Tigris Brown-ja vagy a My Fair Lady Doolittie-ja. 1970ben elszerződött Kaposvárra, majd a pesti Katona József Színház, végül a szolnoki Szigligeti Színház nagyon megbecsült és sokat foglalkoztatott művésze volt. Pihenni azonban mindig hazajött Szegedre. Üj bemutatója előtt két héttel itthon aludt el örökre. Mindannyian, akik szeretettel emlékezünk erős egyéniségére, ragyogó alakításaira, mély fájdalommal gyászoljuk. Temetése február 15-éu délelőtt 10 órakor lesz a fogadalmi templom altemplomában. Horkits Erzsébet forrás Sikeres székfoglaló • Munkatársunktól Kristó Gyula akadémikus, a JATE Középkori Magyar Történeti Tanszékének professzora február 11 -én a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta meg székfoglaló előadását „Előd. A magyar őstörténet és krónikakutatás egy fejezete." címmel. A nagy sikerű előadás teljes szövegét a közeljövőben az Akadémiai Székfoglalók sorozatban teljes teijedelmében közlik. Népzenei délután • Munkatársunktól Népzenei délutánt rendez február 14-én 16 órától a Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar a Szegedi Helyőrségi Klub színháztermében (Victor Hugó u. 6.). A műsorban meghívott vendégként fellép a Kisteleki Népdalkör és a Sándorfalvi Citerazenekar, műsorvezető: Monoki Lajos. Szóbeszédben! hiperés minimarketek • Munkatársunktól Vasárnap esti kilenc órakor ismét jelentkezik a Szóbeszéd című közéleti háttérmagazin a Globe Televízióban. A Délmagyarországgal közös produkció témája ezúttal az óriási bevásárlóközpontok és a kisebb áruházat, garázsboltok egymás melletti működése, az ezzel kapcsolatos problémák, konfliktusok. Az élő adás vendége dr. Jancsó János, a szegedi Tesco Áruház igazgatója és Martonosi István, a Kisosz megyei elnöke. A műsorvezető Arató László, a Délmagyarország újságírója, az adás alatt hívható telefonszámok: 495-555 és 495-666.