Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

• 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 11. TÍPUS ÁKCIÓS ÁR (nettó) AKCIÓS ÁR (bruttó) KEZDÓRESZLET (nettó) Nokia 540 7 900 Ft Nokia 550 19 900 Ft Bsneton Titán 32 900 Ft 9 875 Ft 24 875 Ft 41 125 Ft 7 900 Ft 7 900 Ft 7 900 Ft Nagy nap ez a mai! Végre vásároltam egy 0660-as telefont, mert most rendkívül kedI vező az ára: már nettó 7 900 forinttól megvehető! Sőt, a 0660 Otthon beszélgetésidíj-kedvezmény révén mostantól 20%-kal kedvezőbb tarifával hívhatom az általam megadott vezetékes körzetszámot. Mi több, ezt az új - egyébként havi díjért igénybe vehető - szolgáltatást három hónapig ingyen kapom! Ráadásul új mobiltelefonommal 1999ben is a legkedvezőbb percdíjakkal beszélhetek. Csak azt az egyet sajnálom, hogy nem az Interneten rendeltem meg, mert akkor még 10%-kal olcsóbb lett volna... Most Ön is nagyot szakíthat, de siessen, mert a készletek végesek! További információért hívja a 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu WESTEL IRODA: SZEGED, 6720 FEKETESAS ÚT 26.. TEL.: (06 62| 421-575. RÁDIÓTELEFON: (06 601 327+00 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VÁRHELYI BERNADETT RÁDIÓTELEFON: 106 601 482-086 WESTEL FORGALMAZÓK: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, EC0PH0NE RT. 6800 SZÁNTÓ K. J. U. 20.. TEL.: (06 621248-398, RÁDIÓTELEFON: (06 601 485-785 • SZENTES. ELEKTROHL KFT. 6600 JÓZSEF A. U. 6/B.. TEL.: (06 631 311-730. RÁDIÓTELEFON: (06 60)337-092 - MAKÓ. PUSZTA HÍRADÁSTECHNIKAI BOLT ÉS SZERVIZ, 6900 SZEGEDI ÚT 2.. TEL: (06 621213-055, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-918 • ELEKTROHL KFT. 6640 FŐ U. 62, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 470-470 • SZEGED. KIRU-FON KFT. 6722 JÓSIKA U. 1, TEL.: (06 621 423-223, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 303-030: WESTCOM GSM KFT. 6720 SOMOGYI E 21, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 614-400: WESTCOM GSM KFT, 6720 R00SEWELT TÉR 5, RÁDIÓTELEFON: (06 301903-3856: SÁRI-PHONE 8T. SZEGED NAGYÁRUHÁZ. RÁDIÓTELEFON: 106 601 327-621 • KISTELEK. BBK HUNDÁRY KET, 6760 KOSSUTH ü. 30, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 450-750 (iimmiini mstel lfil#| Atomtemető A

z egész világ a tanúja lehetett - igaz, némi késéssel -, amikor az orosz katonai atomipar egyik fellegvára valóban a felhők fölé költözött. Csernobil négyes blokkja akkor, '85-ben magával vitt néhány tízezer embert, és csak idő, meg pénz(hiány) kérdése, hogy lesz-e folytatás. A Szovjetunió viszonylag könnyedén szabadult meg a sugárzó atomerőmű jelentette tehertől, hiszen a birodalom szétszakadása után ma már az ukránok gondja, hogyan, s legfőképpen miből működtetik tovább, vagy zárják be az atomkorszak kétségkívül dicsőséges történelmén csúnya foltot hagyó létesítményt. Mellesleg a fehéringes politikai zsarolás fogalmát is kimeríti, ahogyan Kucsma elnök már hosszú idő óta próbál pénzt szerezni a láthatatlan halált kordában tartó szarkofág felújítására. Csernobilban ma már nem folynak katonai kísérletek, a szakemberek pedig örülnek, ha a megmaradt három blokk egy ideig még termel némi energiát is Kijev számára, viszonzásképpen a bosszúságokért, amelyek a politikától távol, köznapi nyelven emberi életeket jelentenek. A közelmúltban meghibásodott török atomerőműben - állítólag - nem folytak titkos katonai kísérletek, az oszmán birodalom mégis késlekedett a szerencsétlenség bejelentésével. Úgy látszik, egy atombaleset manapság is rossz ómen, jobb róla nem tudomást venni. Remek, szinte a kísérleti atomrobbantások leállításának népszerűségével kecsegtető fogás viszont az orosz kormány azonnal nagydobra vert bejelentése, amely szerint a katonai atomipar tizenhét egységéből kettőt még az idén bezárnak. A miértre egyelőre nincs válasz, mint ahogy arra sem, vajon egyszerűen csak sorsukra hagyják az erőműveket, akárcsak az Északi-tengeri fantomkikötők hullámsírjaiba merített nyugdíjas, de még ma is aktívan sugárzó atom-tengeralattjárókat, vagy rubelhegyekből felépitik a külvilágot óvó ólomköntöst. Atomerőművet építeni nagy és látványos vállalkozás, mi több, még hasznos is. Ám a leállítás költségei gyakran nem szerepelnek a nyilvánosságra hozott gazdaságossági számítások között. S

ha az orosz büdzsé nem képes finanszírozni a nukleáris erőművek biztonságos bezárását, úgy aligha szabadulunk meg a potenciális veszélyforrásoktól. ICU: /TSCKP"^^5Együtt a balkáni békéért Pharefelügyelök • Francia-német csúcstalálkozó Oroszország mérsékli nukleáris kapacitását • Moszkva (MTI) Oroszország csökkenteni fogja katonai célú nukleáris iparát és fejleszteni szándékozik a polgári célú nukleáris programokat - jelentette be keddi sajtóértekezletén Jevgenyij Adamov orosz atomenergia-ügyi miniszter. A katonai atomipar jelenlegi 17 üzeméből kettőt még az idén leállítanak — mondotta a miniszter. Ugyancsak 1999-ben aláírják Oroszország és egy amerikai vállalat között egy szerződés 500 tonna katonai célokra előállított (szétszerelt nukleáris robbanófejekből kivont) dúsított uránium polgári célokra használható anyaggá alakításáról. Oroszország az amerikai tiltakozás ellenére folytatja együttműködését Iránnal, és nem szakítja meg az Iránban megkezdett nukleáris erőmű építésének munkálatait. Oroszország emellett részt vesz Bulgária, Kuba, Kazahsztán és Ukrajna polgári célú nukleáris programjaiban. Kurd gyűlés Baszkföldön? • Madrid (MTI) A baszk parlamentben többségben lévő nacionalista pártok képviselői úgy döntöttek, hogy a száműzetésben működő kurd parlament rendelkezésére bocsátják a testület Victoria városában található épületét. A tervek szerint a kurd parlament júliusban ülne össze Victoriában - jelentette a szerdai spanyol sajtó. Egyes sajtóvélemények szerint a baszk nacionalisták így is ki szeretnék fejezni a központi kormánytól való függetlenségüket. Bülent Ecevit förök miniszterelnök Ankarában nyilatkozatot adott ki, tiltakozva a döntés ellen, amely „szárnyakat adhat a kurd terroristáknak". A madridi külügyminisztérium szóvivője a maga részéről sajnálkozását hangoztatta a döntéssel kapcsolatban, mivel az negatív befolyással lehet a spanyol-török kapcsolatokra. A baszk nacionalisták döntése ellen a baszkföldi üzletemberek érdekszövetsége is tiltakozott: rámutatott, hogy az „súlyos károkat" okozhat a Törökországgal kereskedő, illetve ott befektető üzletembereknek. • Radenci (MTI) Magyarország és Szlovénia határ menti régióinak képviselői a szlovéniai Radenciben létrehozták a Phare CBC regionális fejlesztési stratégia 12 tagú felügyelő tanácsát. Első elnökéül Feri Horvát szlovén parlamenti képviselőt választották. A tanács által jóváhagyott négy munkabizottság május elejéig egy, még az idei évtől induló stratégiai fejlesztési programot dolgoz ki, a már meglévő országprogramokra alapozva, beleértve Ausztriát. Légitámadások • Tampa (MTI) Amerikai harci gépek támadást intéztek az iraki légvédelmi rendszer ellen az ország déli részén fekvő repüléstilalmi övezetben, majd sértetlenül visszatértek térségbeli légibázisukra - jelentették védelmi minisztériumi források. Moe LaMarca őrnagy, az amerikai központi parancsnokság szóvivője a floridai Tampában, a parancsnokság székhelyén elmondta: az amerikai harci gépek egy föld-levegő rakétákat tároló kilövőhelyet támadtak Talil városa, és egy légvédelmi radarálloT másra nyitottak tüzet an-Najaf közelében. A célpont: Tajvan • London (MTI) Kína megnövelte a Tajvanra irányított, kis hatótávolságú ballisztikus rakétái számát írta, titkos amerikai katonai értesülésekre hivatkozva, a Financial Times brit napilap. Kína eddig 150-200 M-9 és M-l 1 típusú rakétát állított hadrendbe, s szándékában áll, hogy e fegyverek számát a következő évek során 650-re emelje. A Financial Times emlékeztetett, hogy Kína 1996-ban még csak 30-50 rakétát állomásoztatott a térségben. Fenyegetőznek • Ankara (MTI) Törökország megtorlással fenyegette meg a szomszédos Görögországot, ha Athén Kréta szigetére telepíti a Ciprus által 1997-ben megrendelt Sz300-as orosz föld-levegő rakétákat. „Törökország semmilyen ellene irányuló fenyegetést nem hagy válasz nélkül. Athén a ciprusi görögökkel arra törekszik, hogy növelje a feszültséget a térségben. Orosz rakéták Krétára való telepítése egybevág ezzel a szándékkal" - jelentette ki Sermet Atacanli, az ankarai külügyminisztérium szóvivője. Azeri kilépő • Baku (MTI) Azerbajdzsán a jövőben nem kíván aktív szerepet játszani a FÁK biztonsági szervezetében jelentette be az azeri elnök egyik tanácsadója. Gejdar Alijev államfő külpolitikai tanács-adója Bakuban újságírók előtt azt mondta: lehetséges, hogy országa hivatalosan a biztonsági paktumban marad, de aktív részvétele a szervezet munkájában kizárt. Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy Azerbajdzsán teljesen kilép a biztonsági szervezetből. Indoklásként azt közölte, hogy a FÁK kollektív biztonsági intézkedései ellentétesek az azeri érdekekkel. Haszan hűségesküt tett • Ammán (MTI) Hűségesküt tett 11. Abdalláh királynak Haszan ibn Talal jordániai herceg, aki két és fél héttel ezelőtt még maga volt a trón várományosa. A most 51 éves Haszan herceg 1965-től egészen a közelmúltig trónörökös volt, míg a halálos beteg Husszein király meg nem változtatta szándékát, és úgy nem döntött, hogy inkább legidősebb fia, Abdalláh kövesse a trónon. E hűségeskü még Husszein király halálának napján, február hetedikén történt, de csak most került nyilvánosságra. Szövegét szerdán ismertette a jordániai Petra hírügynökség. Az elzászi Marleinheimben találkozott Jacques Chirac francia elnök (felvételünk bal oldalán) és Gerhard Schröder német kancellár. A Strasbourgtól 20 kilométerre levő városka Cerf nevű híres éttermébe megérkezve, mindketten a Koszovóval kapcsolatos álláspontok azonosságáról beszéltek. A nézetazonosság a német kancellár szerint megkönnyíti, hogy fenntartsák a nyomást a szemben álló felekre és ezzel megállapodásra szorítsák őket. (MTI Telefotó) • Bulgária-Macedónia Lezárták a nyelvi vitát • Szófia (MTI) A kétoldalú kapcsolatokat beárnyékoló, évek óta húzódó nyelvi vitára tesz pontot Bulgária és Macedónia. Szófiában Ivan Kosztov bolgár kormányfő közölte, hogy a két kormány olyan közös nyilatkozat aláírásában állapodott meg, amely gyakorlatilag - bár burkolt formában - a bolgártól független, önálló nyelvként ismeri el a macedónok által beszélt nyelvet. A közös nyilatkozatot február 22-én a macedón kormányfő szófiai látogatása alkalmával írják alá, méghozzá a bejelentés szerint „a két ország hivatalos nyelvein". A macedón igen hasonló a bolgárhoz - a két nép még a szerbeknél és horvátoknál is jobban érti egymást -, ezért a bolgárok csupán saját nyelvük egyik változatának tekintik. A macedónok azonban élesen tiltakoznak, s éppen ez a vita akadályozta 1992 óta amikor Bulgária elsőként ismerte el önálló államként Macedóniát - mintegy húsz kétoldalú egyezmény aláírását. A bolgár politikusok azóta folyamatosan ismételgették, hogy a macedón állam elismerése nem jelenti az önálló macedón nyelv és nemzet elismerését. Az aláírások „hivatalos nyelveken" történő említése már régóta Szófia vesszőparipája, mert ezzel elkerülhető a macedón nyelv kifejezett említése, s ezzel - mint indokolták - a történelmi-kulturális jellegű vita nem akadályozná tovább a politikai-gazdasági kapcsolatok fejlődését.