Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

Országgyűlés; igen q NATO-csatlakozásra (3, oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAG SZERDA, 1999. FEBR. 10., 89/34. ARA: 42 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) • Sztrájkforgatókönyv az egészségügyben Emeléssel együtt is kevés Dzsentri casino i Miért fizet Szeged városa 7 millió forintot? (4. oldal) Évról évre visszatér az egészségügyiek bérkövetelése, szakszervezetük sztrájkfenyegetése, ami a méltatlanul alacsony fizetések emelését próbálja kikényszeríteni. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 16 százalékot akar, a tárgyalások folynak, készül a sztrájkforgatókönyv. Az évente vissza-visszatérő béremelési követelések az egészségügyben indokoltak, hiszen a KSH adatai szerint az egészségügyiek igencsak lent foglalnak helyet a magyar bérlistán. Mtg a vegyiparban dolgozók bruttó havi bére 137 ezer forint, a pénzügyi területen tevékenykedőké havonta 136 ezer, addig az egészségügyiek átlag havi bruttó 61 ezer, a szociális ellátásban dolgozók átlag 45 ezer bruttóért dolgoznak. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete holnap, csütörtökön tart vezetőségi ülést, ahol és amikor megvitatják az országos összesítések eredményét. A szakszervezet elnöke, Gulyás Judit tegnap lapunk kérdésére telefonon elmondta, hogy az ország egészségügyi intézményeiben végzett felmérés szerint átlagosan 4,7 százalékos helyi intézményi szintű - béremelés történt, a januárra beígért 10 százalék helyett. Az elmaradás oka, hogy az intézményekben nincs meg a fedezete a 10 százalékos emelésnek. Az EDDSZ ez évi követelése összesen 16 százalék mondta Gulyás Judit, majd hozzátette, úgy tudja, a szakel - Nappal A&RÁDIÍSB A Pick tervez A kézilabdásolt ma a „Tromost" szeretnék áramtalanitani. (7. oldal) Az egészségügyiek bérét alapjaiban nem „rengeti meg" a mostani, igen szerény béremelés. (Fotó: Schmidt Andrea) tárca tárgyal az egészségbiztosítóval, a 16 százalék fedezetének eljuttatásáról valamennyi intézményhez. A holnapi szakszervezeti vezetőségi ülésen egyébként elkészítik a sztrájkforgatókönyvet, ami a követelések nem teljesülése esetén lép(ne) életbe. Egyelőre azonban tovább folynak a tárgyalások a szakszervezet és szaktárca között - nyilatkozta lapunknak Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke, aki elmondta azt is, Csongrád megye kórházaiban viszonylag jó a helyzet, ami az emelés százalékát illeti. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem infomációnk szerint a legjobban áll - a béremelések tekintetében - az ország többi orvosegyeteméhez képest, hiszen 14 százalékos alapbéremelést hajtottak végre, s februárban már a magasabb összeget kapták meg az orvosegyetemiek - tájékoztatott dr. Thurzó László professzor, a SZOTE szakszervezetének elnöke. Kérdésünkre a szegedi kórház gazdasági igazgatója, dr. Baráth Lajos elmondta, hogy februárban - január elsejéig visszamenőleg - 11 százalékos béremelést tudtak adni a dolgozóknak. A szentesi kórház igazgatója, dr. Kovács Ágnes arról informált, hogy februárra és márciusra 10 százalékot fizettek bérpótlékként. Márciusban, amikorra már talán tisztán látják az anyagi kondíciókat, térnek vissza a további béremelésre. A hódmezővásárhelyi kórházban, dr. Ördögh Béla igazgató információja szerint 10 százalékot fordíthattak alapbéremelésre, s közel 2 százalékot a munkahelyi pótlékok rendezésére. Az igazgató konkrétumokkal is szolgált. Náluk egy kezdő, három éve dolgozó orvos bruttója, havi 39 ezer 500 forint volt, az emelés után 43 ezer 500 lett, egy, a kórházban 16 éve dolgozó nővér havi bruttó bére 33 ezerről 36 ezer 500-ra „ugrott" a mostani emelés következtében, míg egy 34 éves (!) munkaviszonnyal rendelkező egészségügyi szakdolgozó a béremelés után, bruttó 41 ezer helyett 45 ezer forintot láthat a fizetési számláján. A konkrét számokból kitűnik, az egészségügyiek bérviszonyait alapvetően nem javítja a mostani bérrendezés, ami csakúgy, mint minden esztendőben, az idén sem megy bonyodalmak és akadályok nélkül. K. K. Hatrongyosi kutyamarás • Munkatársunktól A Makóhoz közeli Hatrongyoson, az egyik tanyában tegnap egy idős férfit életveszélyesen megsebesített egy házőrző. A tanyát két megkötött német juhászkutya őrizte; a tulajdonos délelőtt vette észre, hogy az egyik jószág valahogyan elszabadult. Amikor megkötötte a kutyát, észrevette, hogy véres a szája; rövid keresés után a gazda rábukkant a közelben a hetvenhat éves C. I.-re, aki a szomszéd tanyában él, és akivel jó barátságban vannak. A bácsi eszméletlenül feküdt; ekkor már életveszélyes állapotban, a kutya ugyanis, amikor megtámadta, mindkét kézfejét leszakította, és a fején is megharapta, súlyos koponyasérülést okozva. G I.-t a szegedi klinikára szállították, ahol késő délután meg is műtötték. Azt egyelőre nem tudni, hogy a baleset mikor történt, és az is érthetetlen, hogyan szabadult el a láncról a házőrző, és miért támadott meg egy ismerős embert. Az ügyet államigazgatási eljárás keretében vizsgálják. Orbán és Horn • Budapest (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök négyszemközti találkozóra hívta Horn Gyula volt kormányfőt, a szocialista párt egykori elnökét tudta meg az MTI kedden Kovács Lászlótól, az MSZP első emberétől. Borókai Gábor kormányszóvivő megerősítette a hírügynökség értesülését és elmondta, hogy a csütörtök délutáni megbeszélés fő témája az európai integráció lesz. A szóvivő elmondása szerint a kormányfő azért kezdeményezett megbeszélést elődjével, mert értesült arról, hogy Horn Gyula szívesen segítené a kabinetet az EU-csatlakozás ügyében. 1 J Nincs járvány i • DM-információ Nincs influenzajárvány Csongrád megyében, csak szórványos megbetegedéseket észlelnek - közölte lapunkkal dr. Király Klára, a megyei ANTSZ járványügyi osztályának vezetője. Az influenzafjgyelőszolgálat adatai szerint 4 megbetegedések száma ezen á héten csökkent az elmúlt hetihez képest. Szegeden 84, Makón 270 beteg jelentkezett háziorvosánál influenzagyanús tünetekkel. Makón az elmúlt héten még 370 beteget jelentettek az orvosok. A megyei tisztiorvosi szolgálathoz beküldött vérminták közül mindössze 5 esetben találtak influenza B-vírust. A páciensek 9 és 17 év közöttiek, zsombói, bordányi, csongrádi lakosok. A megye egyetlen településéről sem jeleztek szövődményt. A perek tapasztalatai • Budapest (MTI) Az adóperek száma a húszszorosára, a perérték pedig néhány tízezer forintról milliárdos nagyságrendűre emelkedett 1990 óta - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A főtitkár tájékoztatása szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a polgárok, illetve a gazdasági társaságok között lezajlott perek csaknem 40 százalékában a hivatal veszített. Lomnici Zoltán elmondta: az egyesület múlt heti elnökségi ülésén egységes joggyakorlat kialakítását szorgalmazták a társadalombiztosítási perekben eljáró bíróságok hatáskörét illetően. Kifejtette: az ítélőtáblák felállításának elhalasztásáról szóló törvény rendelkezései szerint a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata a városi bíróságok feladata, ugyanakkor az ország több részében - tekintettel az adózás rendjének módosítására - a megyei bíróságok foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Ez utóbbi törvénymódosítás szerint ugyanis a járulékok befizetésénél is az adókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, az adóperek pedig ez évtől a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ha utóbb kiderül, hogy valamelyik városi vagy megyei bíróság hatáskör nélkül járt el, akkor új eljárást kell indítani. Lomnici Zoltán szólt arról is, hogy a jogalkotó átmeneti rendelkezés nélkül helyezte át január 1-jei hatállyal a közigazgatási pereket a megyei bíróságokra. Ennek következményeként mintegy 14-15 ezer - adott esetben éppen ítélet előtt álló - ügyben új eljárást kell indítani, és ez akár fél- vagy egyéves késedelmet jelenthet a jogkereső közönség számára. Kinevezték a föadórendört Csongrád megye főadórendőre, Tóth Molnár István január 29-én foglalhatta el hivatalát az APEH szegedi, Bocskai utcai toronyházában. A nyomozóhivatalnak azonban ez még nem a végleges helye - derül ki abból az interjúból, amelyet az Egy százalék készített a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályának volt vezetőjével. A megvesztegethetetlen rendőr hírében álló Tóth Molnár arról is beszél, kinek lehet - és kinek nem lehet - félnivalója az APEH Bűnügyi Igazgatósága új nyomozóhivatalától. Az adórendőrség felállításával országszerte meggyengülnek a kapitányságok gazdaságvédelmi osztályai, előreláthatóan a Csongrád megyeit leszámítva valamennyi rövid időn belül meg is szűnik. (A további részletek lapunk Egy százalék című gazdasági mellékletében olvashatók.) Tóth Molnár István, a megyei APEH-nyomozóhivatal vezetője. (Fotó: Karnok Csaba) 9