Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-11 / 8. szám

HÉTFŐ, 1999. JAN. 11. BELFÖLD 3 adomány • Mátészalka (MTI) Százezer márkát adomá­nyozott a mátészalkai kór­háznak Maria Lauterbach, leánykori nevén Torgyán Mária, német állampolgár. Nagyházi Árpád, a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei gyógyintézet főigazgatója elmondta: Maria Lauterbach Torgyán József, földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter testvére, s több év­tizede él Németországban. Az adományozó orvosi mű­szervásárlásra adta a 100 ezer márkát, amelynek érté­ke átváltva több mint 13 mil­lió forint. Boros Imrét választották • Budapest (MTI) A hét végétől Boros Imre, a Phare pénzeket elosztó tár­canélküli miniszter a Ma­gyar Lótenyésztő és Lovass­port Szövetség új elnöke. Boros Imre elmondta: azért vállalta el a felajánlott társa­dalmi tisztséget, mert szeret­ne tevékenyen hozzájárulni a magyar lótenyésztés hírne­vének öregbítéséhez. Né­meth Csaba, a szövetség al­elnöke úgy véli, a tisztújító közgyűlésen azért szavazták meg Boros Imre minisztert, mert reményeik szerint vál­lalni tudja a több mint 3000 gazdasági vállalkozót és an­nak tagszervezeteit, akik ér­dekeltek a magyar lóte­nyésztés jövőjében. M3: ideiglenes díjszedő • Budapest (MTI) Kifogástalanul üzemel az ideiglenes díjszedő rendszer az M3-as autópályán, ame­lyet vasárnap hajnali négy órakor helyeztek üzembe ­közölte Hargitai József, az M3-as autópálya üzemelteté­si és fenntartási igazgatója. Elmondta: az első órákban csekély volt a forgalom, amely azonban reggelre megnövekedett. A gödöllői, úgynevezett nyíltvonali el­lenőrző pontnál kora délelőtt óránként 300 gépjármű ha­ladt keresztül. Az átmeneti rendszer - amely szintén gé­pi úton adja a nyugtát - nem növelte meg a várakozási időt, torlódásra egyik kapu­nál sem kell számítani. Robbantás Budapesten • Budapest (MTI) Budapesten a XVIII. ke­rületi Zilah utcában vasár­napra virradó éjjel ismeret­len tettesek Molotov-koktélt dobtak az egyik ház előtt parkoló VW Golf gépkocsi­ra. A tulajdonosnak sikerült poroltóval hatástalanítani a gyújtó készítményt. Szemé­lyi sérülés nem történt, az anyagi kár meghaladja a százezer forintot. A kábítószer áldozata • Budapest (MTI) Halott férfit találtak szombaton este Budapesten, a népligeti aluljáró nyilvános illemhelyén. A 26 éves férfi az első szakértői vélemé­nyek szerint minden bi­zonnyal heroin-túladagolás miatt vesztette életét. Holmi­jai között is erre utaló eszkö­zöket - egyebek között más­fél tucatnyi injekciós tűt ­találtak. • MA V-helyzetkép - sztrájk után Februárban: megemelt fizetés Az ötnapos vasutassztrájk befejezése után a MAV rt. vezetői tartottak tájékoztatót. A képen: Kukely Márton, a MAV Rt. megbízott vezérigazgatója (balról) és Takácsy Gyula, az rt. igazgatósáságának elnöke. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Februárban a MÁV Rt. összes dolgozója a meg­emelt fizetést veheti kéz­hez, annak ellenére, hogy a Vasúti Dolgozók Független Szakszerveze­tének (VDSZSZ) vezetői nem írták alá a másik két reprezentatív érdek­képviselettel kötött meg­állapodást - tartalmazza Kukely Márton megbí­zott vezérigazgatónak a munkabeszüntetésről szóló értékelése. „Annak érdekében azon­ban, hogy az év végén kifi­zethető legyen a MÁV Rt. teljesítményének, hatékony­ságának növeléséhez kötött, az évi kereset 1,5 százalékát jelentő teljesítmény-prémi­um, most még jobban össze kell fognunk. Vissza kell szereznünk az elveszített fu­varokat, be kell hoznunk a menetdíjak kieséséből eredő lemaradásunkat. Ezért min­dent el kell követnünk, hogy utasaink, fuvaroztatóink tu­domására hozzuk: elnézést kérünk tőlük az elmúlt na­pokban okozott kellemetlen­ségekért, nehézségekért, sőt veszteségekért" - hangsú­lyozza egyebek mellett Ku­kely-Márton. A MÁV vezetőinek érté­kelése szerint alkalmazottai­nak 8,3 százaléka vett részt a sztrájkban. A 108 órás mun­kabeszüntetés alatt a menet­rendben szereplő 12 ezer 731 személyszállító vonat több mint háromnegyede indult el, „menetrendszerűségük" csaknem 90 százalékos volt. Ugyanezen idő alatt 721 tehervonat közlekedett. Az 5100 kocsiba a dolgozók 257 ezer tonna árut raktak be, és 327 ezer tonnát elszállítot­tak. Az utolsó két és fél nap­ban a teljesítmények napi 15 ezer tonnával nőttek. Kukely Márton a doku­mentumban kiemelte: kizá­rólag a VDSZSZ szűk veze­tőségét terheli a felelősség a több napos, hiábavaló vasúti sztrájk hátrányos következ­ményeiért, a MÁV Rt.-t és a másokat ért károkért. Hangsúlyozta azt is: „sen­ki sem fizettethet kártérítést egyénekkel csupán azért, mert valaki részt vett a sztrájkban. Ilyet csak azok terjeszthetnek, akik önös cél­jaik szolgálatába akarják állí­tani az emberek tájékozatlan­ságát." A megbízott vezérigazga­tó végül köszönetét fejezte ki a sztrájk alatt is helytállók­nak, illetve az egész vasutas­ságnak azért, hogy a január 8-án befejezett sztrájkot kö­vető fél napon belül mind a személyszállításban, mind az áruszállításban helyreállt a szokásos rend szerinti közle­kedés. A vasútügy előrelen­dítéséhez, a tervezett átfogó vasútreform végrehajtásához pedig támogatásukat kérte. • ,,Emberi életekkel való kufárkodás" A nyékládházi forgalmista tragédiája • Nyékládháza (MTI) Öngyilkos lett a nyék­ládházi vasútállomás a héten sztrájkoló forgalmi szolgálattevője, mert nem bírta elviselni a fő­nöke által a munkabe­szültetés miatt öt ért vá­dakat. A tragédiáról Ko­vács Ferenc, a VDSZSZ Miskolci Területi Szerve­zetének vezető ügyvivője adott tájékoztatást szom­baton délután. Kercsmarik Katalin, a va­sútállomás naplózó szolgá­lattevője pénteken este állt munkába, azt követően, hogy a VDSZSZ pénteken délben felfüggesztette a sztrájkot. A vele egy szolgálatban lévő állomásfőnök-helyettes fel­vázolta számára azokat retor­ziókat, amelyeket sztrájkolá­sa miatt, VDSZSZ-tagként a jövőben el kell majd visel­nie. Kilátásba helyezte munka­helyéről való elbocsátását, valamint azt is, hogy a sztrájk miatti károkat vele is megfizettetik majd, mivel két szolgálata alatt ő is hozzájá­rult a Miskolc-Budapest kö­zötti vasúti forgalom megbé­nításához. A 36 éves asszony a reg­geli szolgálatváltást követően hazament, majd szíven szúrta magát. Azonnal meghalt. A Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete Kercs­marik Katalint saját halottjá­nak tekinti, temetéséről ké­sőbb intézkednek. • - Megdöbbentő, hogy a bíróság által első fokon jog­talannak minősített sztrájkot szervező szakszervezet bizo­nyítékok nélkül összefüggés­be hozza egy vasutas halálát a munkabeszüntetéssel - kö­zölte szombaton Domokos Lajos, a MÁV kommunikáci­ós és sajtóiroda vezetője. Megrendítőnek nevezte a helyzetet, amelyben vélemé­nye szerint úgy tűnik, hogy szervezetek emberek halálát állítják saját törekvéseik szolgálatába. Mint fogalma­zott: ízléstelen és felháborító az emberi életekkel való ku­fárkodás. A sajtóiroda-vezető a MÁV Rt. nevében kifejezte részvétét a nyékládházi szol­gálattevő halálával kapcsolat­ban. Megállapítja ugyanak­kor, hogy az esetről csak ak­kor lehet felelősen nyilatkoz­ni, ha a részleteket ismerik, ezért a MÁV felveszi a kap­csolatot az illetékes hatósá­gokkal. Domokos Lajos a MÁV Rt. vezetőinek nevében kije­lentette, hogy a megtévesztett emberekkel egyénenként sen­ki nem fizettethet kártérítést, csak azért mert részt vett a sztrájkban. • Budapest (MTI) A Magyar Posta «Rt. a következő négy évben fo­lyó áron 45 milliárd forint fejlesztést tervez, amihez 32,9 milliárd forint saját forrással rendelkezik, a többit hitelfelvételből az Európai Uniótól, illetve a költségvetésből kívánja fe­dezni majd - nyilatkozta Máté Mária, a társaság gaz­dasági vezérigazgató-he­lyettese. A központi büdzsé a Ma­gyar Posta Rt. beruházásai­hoz 2002-ig évente válto­zatlan áron l-l milliárd fo­rinttal járul hozzá. Ebből az Korszerűsít a posta idén 420 milliót épületre­konstrukcióra fordíthatnak. A postai épülethálózat re­konstrukciójára azért van szükség, hogy a Magyar Pos­ta Rt. az Európai Unió által elvárt minőségben tudja tel­jesíteni a kézbesítési, levél­és csomagfelvételi, díjazás­beli, valamint nemzetközi utalványszolgálati feladato­kat a csatlakozás idejére. A központi költségvetés további 500 millió forintot biztosít a Posta szállítóesz­köz-parkjának. feldolgozó kapacitásának és kézbesítő rendszerének fejlesztésére. Ebből valósítják meg a teljes körű házhoz kézbesítést, ami a jelenlegi 32 feldolgozó központon kívül további 60­80 kézbesítési centrum ki­építését jelenti. Az EU-köve­telményeknek megfelelő mi­nőség biztosításának kulcsa a nemzetközi küldeményki­cserélő szolgálat, amelyhez az informatikai feltételeket a Ferihegy 2-es repülőtér terü­letén f(?gják kialakítani. A teljes körű házhoz kézbesítés a jelenlegi 129 településről 2800-ra fog kiterjedni. Eh­hez szükséges 500 új gépko­csi beállítása, és a teljes szállítási rendszer átfogó re­konstrukciója. Az újonnan megalakítandó 60-80 új kéz­besítési körzet ugyanis átla­gosan 5-6 csomagkézbesítő járat indítását igényli. Máté Mária elmondta: a Posta 1998-at várhatóan 72,6 milliárd forint árbevétel mel­lett, 4,1 milliárd forint üzleti eredménnyel zárja, míg az idei üzleti terv 84,3 milliárd forint árbevételt és 5,8 milli­árd forint nyereséget irányoz elő. múlt IHMÜIÜ A vasút ellen nem lehet? T~i gy álom az, amit most bevezetőül írok. Alom, hiszen He közeledik a kétezredik év, a második magyar millen­nium, az államalapítás ezredik évfordulója. Miért ne ál­modozhatnék egy kicsit? Ha végignézünk a Kárpát-medencén, felmérhetjük, hogy a múlt század végén, a millennium idején mennyi gyönyörű épületet emeltünk, pontosabban: emeltek ele­ink. Színházakat, múzeumokat, iskolákat. Még ma is azokban lakunk mi is, még az utódállamok intézményei is. Fogalmazhatnék úgy, hogy még most is azokon az épületeken veszekszünk - a kárpótlás során - az egész országban, amelyeket akkor hoztak tető alá. Azokat vet­ték el az egyháztól kommunistapártháznak, ateista isko­lának, szeretetlen otthonnak... Az álom pedig, hogy végre valami szép következzen: egy nagy-nagy ház épül, sőt hamarosan kész: a 2000. év tavaszán fogják átadni a nagyközönségnek, a gyerekek­nek. A legkülönfélébb műhelyek lesznek benne, amelyek­ben az iskolások megismerkedhetnek a hagyományos né­pi mesterségekkel. Kosárfonást, hálókötést, nemezkészí­tést, korongozást tanulhatnak, az elkészített edényt ki­égethetik, megismerkedhetnek a fafaragás, a pásztorsíp készítésének és megszólaltatásának titkaival. A többi te­remben pedig megnézhetik, miképp csinálták ezt valaha a mesterek a Felföldön, Erdélyben, a nagy magyar Al­föld tájain, Somogyban, Vasban... Az álmomban látott épület ugyanis nem más, mint az új Néprajzi Múzeum, amelyet az államalapítás millenniumának tiszteletére emelt a nemzet, hogy a volt Curia Múzeumnak alkalmat­lan épületéből végre olyan helyre költözhessen nemzeti kulturális örökségünknek ez az alapintézménye, amely megfelel a huszonegyedik század múzeumi követelmé­nyeinek, a lehetőségeivel pedig él. Az álomból, persze, gyorsan fölriadtam... A volt Curia épületébe, a Budapest, Kossuth tér 12-be visszaköltözik a politika, vagyis belehurcolkodik a Mi­niszterelnöki Hivatal, és a Néprajzi Múzeum újabb alkal­matlan épületbe megy. Elkezdhetnénk csipkelődni azon, hogy a Nemzeti Múzeumba pedig beköltözhetne a parla­menti büfé konyhája, de ennél sokkal többről van szó. Hogy miről, arra még visszatérünk. M ost egy kicsit foglalkozzunk a sztrájkkal! A vasút jól szervezett munkahely. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a Kádár-korszak bukása után ott viszonylag gyorsan sikerült újjáformálni azt a szakszervezeti moz­galmat, amely a Horthy-korszakban még jól működött, és országszerte a munkásosztály uralkodása idején döglött be. Akik huszonöt évvel ezelőtt is hozzájutottak a hírek­hez, emlékezhetnek, hogy az első nagy áremelések után Csepelen a melósok egy órára fölültek a munkapadra, és egyből kiszállt a rendőrség - civilben, persze... Ma ez nem így működik. A szakszervezeti mozgalmat a törvény, vagyis bíróság ítélet fenyegeti, korlátozza és zi­lálja: a Rákosi-Kádár-korszak kiváló talajművelés volt ehhez, amikor is a sztrájkoló, pufajkások verte lengyel Szolidaritás mozgalomról itthon sikerült belesulykolni a köztudatba, hogy „a lengyelek nem akarnak dolgozni". A közvélemény egy része ugyanis így viszonyult a mos­tani sztrájkhoz: „a vasutasok nem akarnak dolgozni". Azt kevesen kérdezték, miért is akarjon egy családos, fel­nőtt nő és férfi havi ötven-hatvanezer bruttóért dolgozni? A nők ráadásul egyenlő munkájukért a vasútnál is egyenlőtlen bért kapnak. Tragikusak az adatok arra nézvést, mennyien élnek a létminimum alatt, meg fölötte ugyan, de aggasztóan a közelében. Annyira közel a létminimum fölső vonalához, hogy egy-egy líjabb áremelés ezreket, tízezreket taszíthat lejjebb, a kritikus vonal alá. És akkor következhet az egészségügyi dolgozók sztrájkja, a tanársztrájk. Munka­beszüntetés a szegénység ellen. Év elején, amikor a hivatal küldözni kezdi az adóbe­vallási egységcsomagokat, mindig kiderül, mennyire sze­gények vagyunk. Az adók nagyok, mégis viszonylag kevés pénz fut be az államkasszába. Kerekített számmal, olyan két és fél millió egységcsomagot küld ki az APEH. Ennyi adófizető van. Az ország lakossága meg, szintén kerekít­ve, tízmillió. A különbség: a gyerekek, a munkaképtele­nek, valamint a nyugdíjasok, akiktől a szocializmus - az MSZP jogelődjének uralkodása idején - ellopta a befize­téseiket, így ők nem összegyűlt tőkéjük kamataiból, ha­nem a jelenleg dolgozók mai befizetéseiből kapják nyug­díjukat. Ezzel körülbelül előttünk is a saját farkába harapó magyar kígyó, amely még a felvett hitelek kamattörleszté­se miatt is mardoshatja önmagát. r jj javak viszont alig teremtődnek. Ezért álom csupán U az új Néprajzi Múzeum, és ezért valóság, hogy a nemzeti kormány hivatala kitúrja helyéről nemzeti örök­ségünket. Ezeknek a kitúrásoknak a jegyében telt a magyar hu­szadik század. Kun Béláék a gazdagoktól vették el a va­gyonukat, Horthyék a zsidókat fosztották ki, a Ráko­si-Kádár-rezsim zsidót, keresztényt és ateistát egyaránt kirabolt. Mi már csak önmagunkat lophatjuk meg. Meg is tesszük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents