Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 6. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1999. JAN. 8. Agrárturizmus • Munkatársunktól A tavaly alapított Napra­forgó Falusi Vendéglátók Al­só-Tisza-vidéki Egyesülete ma, pénteken tartja az első közgyűlését. A vezetők dél­után fél ötre várnak minden érdeklődőt és csatlakozni szándékozót a szegedi iroda­házukban (Kálvária sugárút 14.). Az egyesület célja, hogy a Csongrád megyében dolgo­zó turisztikai szakembereket, vállalkozókat - főleg az ag­rárturizmus területén műkö­dőket - segítse. A közgyűlé­sen többek között ismertetik az egyesület főbb céljait, megbeszélik az idei progra­mot, beszámolnak az eddigi munkájukról, és az ülés végén lehetőség nyílik az új tagok felvételére is. Tiszasziget • Munkatársunktól Január 13-án, szerdán ülé­sezik a tiszaszigeti település­fejlesztési bizottság. A pol­gármesteri hivatalban délután négy órakor kezdődő megbe­szélésen kiderül, hogy elké­szül-e a település rendezési terve, amely Tiszasziget hosszú távú fejlesztését szabá­lyozná. A tervben övezetek kialakítása szerepelnek, így például idegenforgalmi, kis parcellás lakó, nagy parcellás, úgynevezett állattartási és ipa­ri vállalkozók részére. Az or­szág legmélyebb pontja Ti­szaszigeten található, amit tu­risztikai szempontból ki lehet­ne aknázni. Közeledik 2000, ezért a millenniumi ünnepség­re szeretnék a mélypont adta lehetőségekkel felhívni az utazók figyelmét Tiszasziget­re. A szerdai megbeszélés tár­gya még a fentieken kívül a település életében igen fontos szerepet játszó határátkelő jövője is. Üllés • Munkatársunktól Január 11-én, hétfőn dél­után öt órakor beszélgetésre várják az üllésieket a mű­velődési házban. Az est témá­ja: Mit jelenthet a gazdálko­dóknak az EU-csatlakozás? A beszélgetést dr. Nyári Károly jogtanácsos vezeti, aki Európa számos országában szerzett tapasztalatait osztja meg az érdeklődőkkel. A kezdemé­nyezés célja, hogy felmétjék, vajon érdekli-e az üllésieket egy-egy ilyen esti közös be­szélgetés, s ha igen, akkor a későbbiekben akár hagyo­mánnyá is válhat. A hétfői összejövetelen a résztvevő gazdák felmérhetik, mennyit tudnak az Európai Unióról és mit várnak a csatlakozástól. Ezenkívül tájékozódhatnak a jövőbeli uniós lehetősége­ikről, valamint megtudhatják milyen elvárásokat támaszt az EU a Magyarországról szár­mazó terményekkel szemben. Zsombó • Munkatársunktól Belenyúlni az agyba, ott ügyködni a gerinccsatorna idegkötegei körül úgy, hogy a beteg meggyógyul - az ideg­sebészet ma is rejtélyes ága a sebészi gyógyításnak. Dr. Bo­dosi Mihály agysebész lesz is­mételten vendége a zsombói Wesselényi népfőiskolának hétfőn este, és többek között a PET-ről, a pozitronemissziós tomográf adta lehetőségekről beszél. • Számítógépek a mezőgazdaságban Ez a MÜSZI nem az a MÜSZI Muszka Dániel a számítógép-matuzsálemek között. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egyetemista voltam még, amikor elöször ta­lálkoztunk. Dr. Muszka Dániel a kibernetikai ésszel megáldott Kalmár László mellett sürgö­lődött az egy köbméte­res logikai gép bemuta­tásánál, én a nyelvészeti szeminárium hallgatója­ként ámuldoztam a Nyí­ri Antal és más nyelvé­szeti segéderők társas­ágában, a gépi fordítás­ról szóló párbeszéd hal­latán. A logikai gépet és a rövid idő alatt is matu­zsálemi korúvá lett későbbi számitógép ma­radványait a majdani múzeum (?) gyűjtemé­nyében láttam most vi­szont. Azért kértem a ta­lálkozót, mert a Spekt­rum műsorában láttam egy autót, amelynek az „anyósülésén" kicsike ketyere szolgáltatta a vezetői leleményt. Ilye­nen ők is dolgoztak már. 9 Emlékszel Ruszka Dá­nielre? - Tóth Béla adta rám ezt a nevet az Atya, fiú, szentlélek című könyvében, 1962-ben. A regény szerint a traktor ülése alá szerkesztettem va­lamit, és nem kellett a zöty­kölődő körmösön gyomor­bajig rázatnia magát a trak­torosnak. 9 Világra szóló talál­mány, a mezőgazdaság megmentője! Megvan még? - Kapaszkodj meg: az a szerkezet soha nem készült el. Jött a nagy Szovjetunió, egy másik ötlettel. Loginov „találta föl" a még világra­szólóbb szántóautomatát. Amikor még az volt a nagy álom, hogy reggeltől estig mehet egy barázdában a traktor, az ő ötlete nagyob­bat szólt. • Láttad is? - Elmentem hozzá, ked­vesen fogadott. • Láttad?.' - Filmen csak. Azt hi­szem, igazándiból más se látta. A nagy álom-találmá­nyok sorába való, mint a lé­pegető exkavátor, vagy az ágasbúza. 9 A logikai gép is maga volt csoda, a katicaboga­ratok is, a nyelvészek fi­gyelmét is fölkeltő fordí­tógép lehetősége is, és a traktorvezérlő szerkezet is az lehetett volna. Úgy tudom, az első automata villanyrendőrhöz is volt közöd. - Szegeden az Anna-kút­nál állt egy rendőrvitrin, ab­ban nyomogatta a rendőr a lámpaváltó gombokat. Csi­náltunk egy automatát. Az­tán csináltunk egy másikat, amelyik hídon szolgált a vá­rakozó autók száma szerint a váltakozó forgalom szabá­lyozására. Megcsináltuk a Szegedi Szabadtéri Játékok hangkésleltető berendezését. Az úttörőháznak gépembert is szerkesztettünk, és a tex­tilművek fonónőjének célra futó széket. 9 Kalmár László biciklin járt, de a fejében az autó­zás kibernetikai lehetősé­gei is forogtak. - Mai ésszel már végtele­nül egyszerűnek tűnik az egész. Megy az autó, az utá­na jövőnek muszáj betarta­nia a biztonságos követési távolságot. Ha túl közel megy hozzá, és észleli, hogy amaz megnyomta a féket, a reakcióidőtől függ, mikor tudja megnyomni ő is. Le­het, hogy közben beleszalad. Mi azt próbálgattuk, hogy az első kocsiban a fék megnyo­mását rádióhullám közvetít­se az utána haladóéba, és ugyanakkor, ugyanakkora erővel fékeződjön az is. A Nemzetközi Vásáron 1961­ben kapott először az akadé­mia kutató intézete önálló pavilont. A mienk volt talán a legnagyobb. Mindent be­mutattunk, amit addig csi­náltunk. Kádárék kíséreté­ben Marosán jött oda egy­szer, eltelve csodálkozással, és megkérdezte, miben le­hetnének segítségünkre. A mesebeli három kívánság ju­tott eszembe. Kellene egy autó, hogy járni tudjunk, tá­mogatás is kellene a közle­kedésbiztonsági kutatások folytatásához, és egy kísérle­ti autó is jó lenne. Másnap rémülten figyelmeztetnek: keresnek a rendőrök! Uram isten, mit vétettem? Megkér­dezték, milyen színű legyen az autó. Hálából összeállítot­tunk nekik egy forgólámpát, amely azóta minden rendór­autónak rendes tartozéka, és forgalomszámlálót is. Hogy visszatérjünk az eredeti kér­déshez, a gépkocsivezető automatából azért nem lett semmi, mert több zsákra va­ló alkatrész kellett volna hozzá. És nem volt alkat­rész. 9 Egyszer Szentmihály­teleken találkoztunk. Nem traktort kerestél - Hosszú előtörténete van ennek is. A lényeg az, hogy Szatymazon volt egy fólia­házunk, amelybe mindent beleépítettem, ami tőlem tel­lett. Palántáért mentem a té­esz üvegházába, ott találkoz­tam dr. Borthaiser Antallal. Hamar egymás markába csaptunk, beszegődtem hoz­zájuk. Holland számítógépet építettünk be az új telepbe. Olyan volt, mint a hangver­senyzongora. El lehet rajta pötyögtetni a Boci-boci tar­kát is, de eljátszható Csaj­kovszkij is. 9 Aztán jött a MÜSZI. A képernyőn naponta lát­hattuk a csettintő embert kobakkalapban. - Most már Dél-MÜSZI­nek hívnak bennünket, de ez a MÜSZI már nem az a MÜ­SZI. Dél-alföldi Mezőgazda­sági Üzemszervezési, Szá­mítástechnikai és Informati­kai Kft. A posztgraduális képzés a föladatunk. 9 A számítógép? - Ami itt van az irodánk­ban, csak annyi. Nekünk is meg kell élnünk. Látod, te is a Spektrumból nézed már a sofőrautomatát... Közben Szatymazon is, Zsombón is számítógép ve­zérli az almatárolók hűtését. Az már örök magyar átok, hogy a nagy konstruktőrök egykori vezető egyénisége parkolópályára kényszerült. Horváth Dezső F ogadkozásokból az új esztendő indultával soha sincs hiány. Mivé is lenne a mi világunk, ha még a fogad­kozásokkal is csínján kéne bánnunk. Ha még ígérni se tudnánk. És, legfőképp ma­gunknak nem! Ezért jómagam egyből a közepébe vágok, s ígérek Önöknek fűt-fát, ha megfogadják, hogy ha törik, ha szakad: ezután is elolvas­sák az újságot! Ugyanis, ez is hosszan érlelődött tapaszta­lat, akármennyire is finnyás­kodunk a nyomtatott betűk halmazától, az olvasás, benne az újságé is, nélkülözhetetlen a magára valamit is adó em­bernek. Most nem akarok kér­kedni, hála istennek megtehet­tem, a hosszú téli napokon jó­magam is elég sokat olvas­tam. (Kíváncsiságból bele-be­Fogadkozások lepillantottam a tavalyi Kite­kintő oldalak írásaiba is... de aki jártas valamelyest is az irodalomban, tudja, hogy Bo­humil Hrabal cseh íróval öröm tölteni az órákat. Vagy éppen Sánta Ferenccel, Gal­góczi Erzsébettel, Móricz Zsigmonddal, Mikszáth Kál­mánnal, Esterházy Péterrel, mi több még, Darvasi László­val, aki Szív Ernőként még kolléga és focistatárs is). Most, hogy nagy sokára teljes terjedelmében elolvas­tam a klasszikus „tót atyafi" Szent Péter esernyője regé­nyét - ami annak idején köte­lező olvasmány volt az iskolá­ban és naná, hogy akkor el­summantottam - mondhatom: csodálatos élmény volt. Lehet, hogy a kor'teszi, lehet, hogy a mindennapos csinnbumm kö­röttünk, de fölüdülés volt, él­vezettel, ahogy mondani szo­kás: faltam az oldalakat. Mik­száth kiválóan lát, érthetően fogalmaz és szinte elébünk rajzolja a figurákat. Még azt is rájuk foghatjuk: olyan mai­ak. Nem magyar, de emberi jellemeket rajzol Díszgyász című kötetében a pár eszten­deje galambetetés közben az ötödik emeletről kizuhanó cseh író, Bohumil Hrabal. A világirodalom egyik kiemel­kedő alakja. Számos remeke mellett (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Házimurik, Vita Nu­ova, Foghíjak, tükrök árulá­sa) ő írta a „Sörgyári capric­cio"-t, „Őfelsége pincére vol­tam"-ot, a „Harlekim mil­lió"-t, a Levelek Aprilkának­ot. Az általam olvasott köny­vében a Jiri Menzel filmjéből is jól ismert sörgyáriak (Ma­risa, Francin, Pepin bácsi) mutatódnak be, a gyermek Hrabal szemszögéből, de felnőttként megírva. Csodála­tos élmény volt. Hogy miért-e kitárulkozás Önök előtt, ép­pen az új esztendő kezdetének idején, gondolom: kitalálták. TTa nem is ígérik meg ma­JT1 guknak a Kedves Kör­nyékbéliek, hogy azonnal ro­hannak a könyvtárba, boltba, vagy az ismerőshöz olvasni­valóért, de ha találkozunk, tudják: én már ezeket elolvas­tam. És nem is szégyellem. M. T. Az Isten hidege O da van a virágos - tél! Köddé vált, ami az is volt. Nem terül már téli pompájában a jégcirkalmas határ. A Hófehér Meseország. Hetekig volt olyan, mintha bohó télszobrász formálná azt szebbnél szebb gyöngyüvegekbe. Mezei Óperenciát varázsolva a ta­nyák köré, megdíszítve még a hószórta tájat. A zúzma­rás mozdulatlanságukból föltisztult olajfabokrok, mint torzonborz fehér pulik ültek az utak pandaján. Távo­labb a jégpáncélos füzek - akár a posztoló komondo­rok - csápos ágaikkal, szinte ezer körömmel, hóvattá­val fedve, támaszkodtak a semlyék kristályszőnyegére. Neszre várva strázsálták Jégországot. Laposok, göd­rök, csatornák nádjai; sásainak, kákáinak csillámlása is millió káprázat volt e fodros földi hópaplanon. Fa­gyos ragyogásában a gémeskút, a kiserdő, a villanyok oszlopsora feje fölött görgette a Napot, az el-elhalvá­nyuló tűzgömböt, s ejtette azt a tanyasor mögé, akár a játéktermi flipperező a pötyögő játékgolyót. Mindazért, hogy a Hold képében ismételt játéka in­dulhasson a tél flipperes látványának. Még igazán el se nyelte a bíborlila köd a tűzvörös Napot, mikor már a másik oldalon besompolygott vigyori Hold, invitálva millió csillagát a tisztuló égboltra. Égtájnak rudalt a Göncölszekér, komótosan ballagott a Fiastyúk, a Há­rom Kaszás meg a Vízhordó lány, a Sánta Kata s csa­pódott hozzájuk a Mir, és apró égi szentjánosbogár­ként a többi űrállomás. S hogy teljes legyen a tél éji panorámája, olykor-olykor közéjük hasították fehér égi barázdáikat a csíkhúzó repülők. A fölénk ereszkedő, nesztelen harang valósággal megzengette talpunk alatt a hókristályokat. Csilingel­tek, pedig nem suhantunk, mint az angyalok birodal­mában szokás, hanem keményen tapostuk a havat a hajnali hazamenettel. Mondta is a végeláthatatlan csendes éjre a puszta önkéntes vándora: Uram, talán csak nem az örök hó­mezőt engeded láttatni? És épp az új év hajnalán? Az éjjel elvarázsolt kékes fénye már az Örök Hó mezők Birodalmát sejtetné?! Ahol másként bong a horizont hangja, s a kutyák vonítása - ha „alulról, ha felülről is hallatszik is a nesz" - örökké körbe jár? Ahol már a sövények torzonborza, a telefontorony pirosa se állja útját a végtelennek? Ahová mindnyájan egyedül érke­zünk? A faggyal körberagyogott éjben fölgyorsulva csusszan a gondolat a sikamlós örökkévalóságig. Oda, ahol a tél hímzette mezei varrottas végleg ránk borul. A mikor a reggeli Nap aranyló korongja belegurult a Holdvilágos Éjbe, s heve meglegyintette a meg­dermedt Jégországot, a téli fák szép lassan elkezdték visszafelé virágozni virágukat. Kedélyesen hullatták hószirmaika^. Előbb ágaik bogairól, majd kicsit ma­guktól is megborzadva, fejükről rázták s lettek pár órára olyanok, mint tavaszon, mikor az élet jelét viszik tovább, egy-egy gyönyörűséges menyasszonycsokor képében. Elkönyveltetve mindnyájunkkal, hogy a jég­befagyott világ nem igazán a miénk. Jó is, hogy csu­pán pár napig tarthatott, mert a ha tél ilyetén hosszú virágzása miatt elmaradj! jószág etetése, kihűl az ott­hon melege, előbb vagy utóbb biztos megvesz bennün­ket az Isten hidege... i x-iertntc&err A „hóvirágos" körtefa már csak emlék. (Fotó: Gyenes Kálmán) NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, M út 88. Tel.: 62/269-397. Balástya, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztoszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer. Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, 0| u. 1. Tel.: 62/287-156. Őttömös, Rúzsai u. t. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhin u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körűt 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504.

Next

/
Thumbnails
Contents