Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-30 / 25. szám

» SZOMBAT, 1999. JAN. 30. RIPORT 7 • „Ez az áldozatfüst ez a vad parázs..." Kává - cigaretta nélkül? Törvényre várva. Befellegzik a munkahelyi dohányzásnak? (Fotó: Miskolczi Róbert) Egy időben sikk volt dohányozni. A jampecek szájából lógott a cigaretta, így stírölték a csajokat a siker reményében, ami sokszor nem is maradt el. Magyarország parlamentje várhatóan márciusban fogadja el a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. A célok szépek: korlátozni kívánják a dohányzást az iskolákban, a munkahelyeken, az egészségügyben, a közlekedésben, valamint a dohánytermékek értékesítését és fogyasztását. Igaz, a tervezet hiányossága, hogy a legtöbb esetben külön jogszabály hatáskörébe utalja a törvény betartását. „Mi is lennél már nélküle, ma embere? Kell ez a bűvös dohányrúd, ez az áldozatfüst, szájadba ez a vad parázs" - írta Kosztolányi Dezső 1928-ban, amiben egyáltalán nem mutatott rá a dohányzás ártalmaira, nem is volt divat ez akkoriban. A második világháború idején készült Casablanca című filmben sem tiltakoztak lelkes antinikotinista aktivisták Humphrey Bogart produkciója ellen, aki végtelen szomorúságot árasztó szemeivel és kezében állandóan égő cigarettájával ma is élő mítoszt teremtett magának. Az elmúlt tíz-tizenöt évben készült amerikai filmeken már csak az antihős szájából lóg a cigaretta, a többiek passzív dohányzásra vannak ítélve. Mindez odáig fajult, hogy a kilencvenes évek elején a Casablanca felújított, „színesített" változatában, Humphrey Bogart kezéből és szájából - ahol csak lehetett kiretusálták a cigarettát. Közismert, hogy az USA több államában bírság jár azért, ha valaki az utcán fújja a füstöt, míg Kaliforniában a bárokban, éttermekben, kávézókban tilos dohányozni. Igaz, a legfényesebbnek tartott amerikai tartományban mindössze a lakosság 18 százaléka dohányzik. Mégis, az ottani sajtóban ilyen vélemények láttak napvilágot: a törvény „polgári jogokat sért", sőt mindez „egészségügyi nácik" műve. A kilencvenes évek közepén az USA egyre több szövetségi államában születtek olyan ítéletek, amelyek szerint a dohánygyárak kötelesek megtéríteni a dohányzás okozta egészségkárosodás orvosi költségeit. Ezért a dohányipar és az amerikai törvényhozás között 1997-ben megállapodás született: a cigarettagyártók vállalták, hogy 368,5 milliárd dollárt fizetnek az egészségügynek, cserébe az állam garantálta, hogy egészségkárosodás címén több pert nem indítanak ellenük. Sőt, a dohányipar vállalta, hogy dohányzásellenes kampányokat finanszíroz, csökkenti a marketing kiadásait és elfogadja a kormányzat nagyobb ellenőrzését. A hazai dohányipari lobby még túl erős ahhoz, hogy ne lehessen Magyarországon - csak megközelítőleg - hasonlóan szigorú törvényt alkotni. A parlament várhatóan márciusban fogadja el a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, amely jóval puhább mint a, korábbi Kökény-féle tervezet. Pedig a mai célok is szépek: korlátozni kívánják a dohányzást az iskolákban, a munkahelyeken, az egészségügyben, a közlekedésben, valamint a dohánytermékek értékesítését és fogyasztását. A tervezet hiányossága, hogy a legtöbb esetben külön jogszabály hatáskörébe utalja a törvény betartását. Vonatkozik ez a munkahelyi dohányzásra éppúgy mint a 14. életévüket betöltő, az iskolában cigarettázó tanulók fegyelmi eljárására vagy az egészségvédelmi bírság kiszabásának technikájára. Ez utóbbi esetben harmincezertől százezer forintig terjedhet a bírság, de annak mértéke „indokolt esetben" korlátlanul enyhíthető, akár el is törölhető. Az iskolákban jelenleg is törvény tiltja a dohányzást. „Nemcsak az intézmény területén, hanem annak közvetlen közelében sem engedjük meg tanulóinknak a cigarettázást" - mondja dr. Szabó Ervinné, a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanárok a Kálvária téren is rászólhatnak arra, aki rágyújt, bár a pedagógusok szerint csak kevesen szegik meg a tilalmat. Ha mégis, akkor tanárt látva eldobják a cigarettát. Az intézmény falain belül súlyosabb következményekkel jár a dohányzás: akit a WC-ben tetten érnek, „osztályfőnöki fegyelmi büntetéssel" számolhat. A Dériben nem gondolkoznak azon a módszeren, amit a miskolci Debreceni Márton Gimnáziumban vezettek be: a mellékhelyiségben bagózó bűnösnek alternatívát kínálnak: dönthet a fegyelmi büntetés és ötszáz forint befizetése között. A pénzből a mosdókagylók és piszoárok dugulás-elhárításának költségeit fedezi az iskola vezetése. A Déri Miksa szakközépiskolában inkább a megelőzésre, mint a büntetésre • Munkatársunktól Legtöbben megszokásból gyújtanak rá - derül ki a Procensus Piac- és Közvéleménykutató Intézet felméréséből, amely egy ötszáz fős minta véleményét tükrözi településtípus, nem, életkor valamint iskolai végzettség szerint - és egyre többen térnek át a könnyebb fajtájú cigarettákra. Talán megfordítanak nagyobb hangsúlyt. Az osztályfőnöki órákon védőnők és orvosegyetemisták tartanak felvilágosítást a dohányzás ártalmairól. Az igazgatóhelyettes szerint a rendszeresen „füstölgő" kollégák sem toleránsabbak a dohányzókkal szemben, mint a kocabagósok vagy az absztinensek: ha kell, ők csípik nyakon a titokban'cigizőket. A tanáriban egyébként már évek óta lepő, de a dohányosok többsége támogatja a nemdohányzók törvényi védelmét. Grafikonjainkból kiderül, hogy a legtöbben két- és négyezer forint között költenek cigarettára, ami átlagos, kétszáz forintos árral számolva tíz-húsz doboz cigarettát jelent egy hónapban. Csak a kávé miatt viszonylag kevesen gyújtanak rá, tilos a dohányzás, egy elkülönített rész áll a nikotinisták rendelkezésére, ahol „borzasztó a füstszag". Az OTP Bank Rt.-nél minden fiókban más a gyakorlat. Szegeden kijelölt helyiségben hódolhatnak szenvedélyüknek a pénzintézet alkalmazottai. A szobákban minden megállapodás kérdése, általában a többség dönt, míg az ügyféltéren - a többi bank gyakorfeszültség-levezetésre viszont annál többen használják: a dohányosok egyharmada nem gyújtana rá, ha boldog lenne és kiegyensúlyozott. Igaz, gyakran a pénz hiánya miatt keletkezik a feszültség. Ha viszont rászokik valaki, egyre kevesebb marad neki a bankjegyekből, ami további feszültségekhez vezethet. latához hasonlóan - már évek óta tilos a dohányzás. Felmérések szerint a dohányosok kilencven százaléka elfogadja, hogy közintézményekben és más, nagy ügyfélforgalmú helyeken nem lehet cigaretta után nyúlni - legyen a sor bármilyen hosszú. Egyébként az 1994. január l-jétől hatályos Munkavédelmi törvény kimondja, hogy a nemdohányzó dolgozóknak füstmentes munkahelyet kell biztosítani. A szankcionáló végrehajtási utasítás azonban azóta sem jelent meg, így a dohányzó munkahelyi vezetők sok esetben nem tartják be a törvényt. Egyes számítások szerint a nemdohányzók egyötöde kénytelen olyan helyiségben dolgozni, ahol mások cigarettáznak. Magyarországon még mindig milliárdos nagyságrendben költenek reklámra a dohánygyárak és ezt a Góglféle törvénytervezet sem csökkenti majd jelentősen. Az Európai Unióban ugyanakkor fokozatosan szorítják vissza a dohányreklámot. 2001. július l-jétől a tagállamok területén bármilyen módon tilos hirdetni a cigarettát, míg 2002. július 30áig a márkanevekre és a dohánytermékekre utaló emblémák írott sajtóban történő megjelenésének is befellegzik. 2003. július 30-ától a dohányipar semmit sem szponzorálhat az uniós országokban, így az akkorra talán EU-tagállammá váló Magyarországon sem. Ez azt jelenti, hogy a dohánygyárak szponzorációs bevételeiből is élő Forma l-es nagycirkusz kivonul Európából. Magyarországon öt dohánygyár működik. A multinacionális cégek keze a keleti piacokon még kevésbé van megkötve. Nettó árbevételük évről évre növekszik, 1997-ben például 7,8 százalékkal, így összesen 40,5 milliárd forintot zsebeltek be. Az Egri Dohánygyár Kft. áll az első helyen, amely a Svájcban bejegyzett FTR Holding S. A. száz százalékos tulajdonában van, ez viszont a Philip Morrisé. Egerben gyártják többek között a Marlborót, az L&M-et és a Multifiltert. Az adózott eredmény alapján második helyen álló BAT Pécsi Dohánygyár Kft. külkapcsolatokat tartó igazgatója, Rácz Gábor, egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy a hazai dohányipart jelenleg tizenhárom adóféleség sújtja. A forgalom minden száz forintjából 61-62 forint a költségvetésé, míg az Egyesült Államokban ugyanez az arány 31 százalék. A nyugati dohánytőke Kelet felé vonul. A volt Szovjetunió területe jelenti a nagy bizniszt, ahol nem kell tartani az Európai Unióhoz igazodó szabályozás bevezetésétől. Igaz, a nemdohányzók védelméről szóló törvénytervezetből ítélve úgy tűnik, itt, Magyarországon is szívhatunk még egy darabig. Tóth-Szenesi Attila Jó hírek... ... ha abbahagyod a dohányzást 20 perccel a cigarettázás abbahagyása után a vérnyomásod és a pulzusszámod a normál szintre esik vissza, és a testhőmérsékleted normál szintre emelkedik. 8 órával a cigarettázás abbahagyása után a véred szénmonoxidszintje lecsökken, oxigénszintje pedig emelkedik. 24 órával a cigarettázás abbahagyása után lecsökken az esélyed a szívinfarktusra. 48 órával a cigarettázás abbahagyása után az idegvégződéseid regenerálódnak és újra fogod érezni az ízeket és a szagokat. 72 órával a cigarettázás abbahagyása után a tüdő légutaid újra kitágulnak, könnyebb lesz a légvétel, és a tüdőkapacitásod megnő. 2 héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérkeringésed helyreáll, kapacitása húsz százalékkal növekszik, és könnyebb lesz a mozgás. 1-9 hónappal a cigarettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmelléküreg krónikus gyulladása, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a légutak csillószőrei újra megnőnek, képesek lesznek kitisztítani a tüdőt és csökkentik a fertőzések esélyét. 1 év elteltével a dohányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye a felére csökken. 5-10 év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjére, akik soha nem dohányoztak. 10 év alatt a rákmegelőző állapotban levó tüdősejtek kicserélődnek, esélyed a tüdőrák kialakulására csak fele annyi, mint egy dohányosnak és ez a kockázat is napról napra csökken. Támogatják a törvényt Néhány adat a dohányzásról, 1998. november Aki dohányzik, havonta átlag mennyit költ erre? Elsősorban miért gyújtanak rá a jelenlegi dohányosok? 2M% Legfeljebb 2 ezer Megszokásból m i Legfeljebb 2 ezer Megszokásból 1 46,2% KM 29,5% Kellemes időtöltés JM 3,9% mm | jffiii i 2-4 ezer Kellemes időtöltés JM 3,9% 19,1% A társasági JM 3,9% m \ 4-5 ezer élet velejárója J 7/2% élet velejárója J 7/2% 16,9% A kávézáshoz tartozik DWHK4% MNK 1 3 5-7 ezer A kávézáshoz tartozik DWHK4% 12% m i 7 ezernél több Levezeti a feszültséget Egyéb 1 MM 32,2% i I I I I I Nem tudja Levezeti a feszültséget Egyéb W- , . , 30 25 20 15 10 5 0 0 10 20 30 40 50 A grafikonok egy 500 fős minta véleményét tükrözi, amely településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentálja a 18 évesnél idősebb magyar lakosság összetételét. (Forrás: Procensus)