Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-30 / 25. szám

14 SZOLGÁLTATÁS SZOMBAT, 1999. JAN. 18. kommentár Globalizáció A világgazdasági fórum majd harmincéves történe­tében még sohasem volt ilyen hatalmas hó és szűnni nem akaró hóesés Davosban, mint a megnyitó idején. A hűvös-havas fogadtatás ellenére forró lesz az idei vezető téma a svájci városkában, hiszen a glo­balizáció hatásait elemzi majd a fórum közel kétezer résztvevője. És persze az euró első hónapját, hiszen a közös valuta bevezetése sokak szerint az évszázad gaz­daságtörténeti eseménye, még akkor is, ha éppen hogy csak belefért a XX. századba. A világgazdaság változatlanul törékeny, az orosz pénzügyi összeomlást követő ázsiai válság után mos­tanában éppen Brazíliára vetik vigyázó szemeiket a közgazdászok és a brókerek, miközben a politikusokat Jelcin egészségi állapota foglalkoztatja. A brazil ese­mények például ismételten bebizonyították, hogy a vi­lág valamelyik - nem is feltétlenül legmeghatározóbb - pontján kialakult nehézségek milyen hihetetlen se­bességgel terjednek tovább, s gyűrűznek át a világ­gazdaság egészére. Elég csak az eseményeket hagyo­mányosan túlreagáló Budapesti Értéktőzsdére gon­dolni, amely egyetlen kereskedési napon belül képes volt tíz százalékos indexcsökkenést, vagy éppen növe­kedést produkálni. Mindeközben a világgazdaság globalizációja za­vartalanul folytatódik, már eddig is hatalmas olajcé­gek, biztosítótársaságok, bankok vásárolták meg egy­mást, illetve a konkurenciát. Az autóipari egyesülés pálmáját tavaly a Daimler-Chrysler házasság jelen­tette, az idén pedig a Ford közölte, hogy megvásárolja a Volvo személygépkocsi-gyártó „részlegét". Jelszó a versenyképesség, a nagy sorozat, a gazdaságosság, a szakértők szerint tíz-tizenöt év múlva két kezünkön meg lehet majd számolni a világ autógyártóit. V álságok jönnek, válságok mennek, a gazdasági élet főszereplői azonban nem feltétlenül borúlá­tók. Érdekes, nyolcszáz vállalatvezető véleményén alapuló felmérést ismerhetett meg a világgazdasági fórum közönsége, s eszerint a megkérdezettek nyolc­van százaléka úgy látja, hogy az általa vezetett társas­ág teljesítménye növekedni fog az elkövetkezendő há­rom évben. Pánikra tehát semmi ok, a főnökök töret­lenül optimisták. • Orbán Viktor Horvátországban Szabadkereskedelem, új kikötö ••• Hárompólusú pénzvilág • Davos (MTI) Willem Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke szerint ne­héz megjósolni, hogy milyen fontos nemzet­közi szerepet játszik majd a közös európai pénz, az euró, de jósla­ta szerint tartalékvaluta szerepe is igen jelentős lehet a jövőben. Erről Duisenberg pénteken a davosi Világgazdasági Fórumon beszélt az euró jövőjéről szóló kerek­asztal-beszélgetésen. Az ECB-elnök szerint hárompólusú pénzvilág kia­lakulására lehet számítani, ha Európa és az Amerikai Egyesült Államok mellé Ja­pán ismét fel tud zárkózni. Az ECB-elnök felszólította a tengerentúli országokat, hogy ne manipulálják az ár­folyamokat, és tegyenek meg mindent az árfolyam megjósolható stabilitásának érdekében. Egy másik kérdésre vála­szolva Duisenberg úgy vél­te, hogy van értelme az eu­rót bevezető országok által korábban képzett tartalékok megtartásának. Mint mond­ta: a tartalék arra való, hogy biztosítsa a valuta erőssé­gét, és nem arra, hogy el­költsék. Dominique Strauss-Kahn francia gazdasági, pénzügy­és ipari miniszter szerint még évekig eltarthat, amed­dig az euró általános tarta­lékvaluta szerepet játszik. Az utóbbi 18 hónap világ­méretű gazdasági és pénz­ügyi nehézségeinek tanulsá­gaként nagyobb átláthatósá­got, a Hetek szorosabb együttműködését és az eu­ro/dollár árfolyam folyama­tos figyelését javasolta. A világgazdasági problémák idején pedig a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szerepének megnövelését ajánlja. A davosi fórum 1800 részvevője jövő kedd estig kisebb és nagyobb csopor­tokban tovább latolgatja a világgazdasági kilátásokat. Magyarországgal pénteken egy zárt körű ebéd kereté­ben foglalkoznak. Chikán Attila gazdasági miniszter és Surányi György jegybankelnök tájé­koztatják a meghívottakat a magyar gazdaság helyzeté­ről, Magyarország európai uniós csatlakozási törekvé­seiről, az orosz pénzügyi válság hatásairól, a gazda­sági növekedés kilátásairól. Orbán Viktor magyar és Zlatko Matesa horvát kormányfő a zágrábi Szent Márk téren, a volt Báni Palota előtt. (MTI Telefotó) • Zágráb (MTI) Sikeresnek minősítette Zlatko Matesa és Orbán Viktor pénteken a Zág­rábban tartott horvát­magyar miniszterelnöki tárgyalásokat, amelye­ken megállapodás szüle­tett arról, hogy a két or­szág szabadkereskedel­mi egyezményt köt egy­mással. A két kormányfő azután állt a sajtó képviselői elé a kormányfői hivatalnak helyt adó egykori zágrábi Báni Pa­lotában, hogy négyszemközt és küldöttségek élén is meg­tárgyalta a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. - A tárgyalásokat összes­ségében sikeresnek minősí­tem -jelentette ki Orbán Vik­tor. Kiemelte: a magyar kor­mány küldöttsége azzal a cél­lal érkezett Zágrábba, hogy új minőséget adjon a horvát-ma­gyar kapcsolatoknak. - Ha úgy tetszik, a cél az, hogy stratégiai horvát-ma­gyar együttműködést épít­sünk ki. Ez a cél természetes, hiszen a két ország azonos értékrendet követ, és külpoli­tikai törekvéseik is egybees­nek a legfontosabb pontok­ban. A minőségi változást az eredményezheti majd a két ország együttműködésében, ha a gazdasági együttműkö­dést a ma ismertnél nagyság­rendekkel magasabb szintre tudjuk emelni. Ennek érdeké­ben megállapodtunk Zlatko Matesa miniszterelnökkel, hogy Horvátország és Ma­gyarország szabadkereske­delmi megállapodást köt egy­mással, valamint arról, hogy kiemelt partnerként tekint egymásra a két ország a gaz­dasági lehetőségek szem­pontjából. Magyarország tá­mogatja Horvátországot ab­ban, hogy minél hamarabb tagja legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek, és támo­gatja a horvát európai integ­rációs törekvéseket - mondta Orbán Viktor. - Úgy látom, hogy új táv­latokat nyitottunk a miniszte­rek, valamint a gazdasági élet szereplőinek együttműködése előtt - összegezte tárgyalása­inak eredményeit a miniszter­elnök. Zlatko Matesa horvát kor­mányfő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a baráti Magyarország stabilizáló té­nyező a térségben, főleg a NATO-val és az EU-val ki­alakított kapcsolatainak kö­szönhetően. Elmondta, hogy tájékoztatást adott Horvátor­szág külpolitikájáról, egye­bek között Bosznia-Hercego­vinával kapcsolatban. Egye­tértettek abban, hogy a két országnak a gazdasági együttműködés fokozására, gazdasági integrációra, a be­ruházások ösztönzésére kell törekednie. A szabadkereske­delmi megállapodás az ilyen együttműködés egyik szilárd alapköve lesz. A horvát kor­mány teljes mértékben támo­gatja, hogy magyar vállalatok részt vegyenek a fiumei (Ri­jeka) kikötő felújításában, a horvát fél érdekelt a magyar beruházásokban az infrast­ruktúra és az energetika terü­letén, az iparban és az ide­genforgalomban - jelentet­te ki. A zsilipkamra szivárgásai Binder visszavonult • Pozsony (MTI) Július Binder, „a bösi erőmű atyja" a teljes visszavonulást fontol­gatja. Pozsonyban csü­törtökön derült ki, hogy Binder közös megál­lapodással távozik a bösi erőművet és Du­nacsúnynál megépült C-variánst kivitelező Vízgazdálkodási Beru­házó Vállalat éléről. Binder távozása vélhető­en azzal is összefügg, hogy a bősi erőmű hajóátemelő zsilipkamrájában két éve je­lentkező, ám máig elhallga­tott szivárgást észlelnek. A szivárgás mértékéről és veszélyéről nincs informá­ció, de mint a szerdai szlo­vák kormányülésről csütör­tökön kiadott kommüniké­ból tudni lehet, a belügymi­niszter és a főügyész már kezdeményezte a két éve el­hanyagolt szivárgás okai­nak feltárását, illetve a fele­lősség megállapítását. Bin­der távozásának további oka, hogy az erőműben megtermelt áramot forgal­mazó Szlovák Elektromos Művek (SE) eddig egyetlen fillért sem fizetett a bősi elektromos energiáért. Binderék az SE tartozása miatt nem tudják törleszteni a Meciar-kormány állami garanciái mellett felvett hi­teleiket. A Dzurinda-kor­mányra hagyott garancia­teherből az új kormány né­hány hete 400 millió dollá­ros hitelgaranciát kénysze­rült magára vállalni. A zsilipkamra szivárgá­sáról a jelek szerint még egy ideig aligha derülnek ki részletek. A kormány tagjai nem nyilatkoznak. Feltéte­lezhető, hogy a szivárgással kapcsolatos adatokat - nem tudni, melyik kormány alatt - titkosították. Július Binder csütörtök esti nyilatkozataiban jelez­te, hogy most már semmi­képp sem kíván indulni a májusban esedékes közvet­len államfőválasztáson, és valószínű, hogy a Vladimír Meciár vezette Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) parlamenti frakció­jából is kilép, talán végleg visszavonul. Pavel Koncos, a mezőgazdasági tárca ve­zetője csütörtökön este kö­zölte: Július Bindert nem hívta vissza, a beruházási igazgató közös megállapo­dással távozik az általa évek óta vezetett beruházási vállalat Július Binder csütörtök esti nyilatkozataiban utalt rá, hogy a kialakult helyze­tért a felelősség a korábbi kormányt terheli. Hozzátet­te: a vállalat három éve hi­telekre hagyatkozik. A zsilipkamra szivárgá­sával kapcsolatos probléma mértékét nem részletezte, de elárulta, hogy a szivár­gás megszüntetésére készült műszaki terv kivitelezését több vállalat elvégezné, de egyik sem ingyen. Szakmai körökből úgy tudni, hogy a munka 130 millió korona azonnali beruházást igé­nyel. Megfigyelők szerint ami a problémából csü­törtökön felszínre került, az csupán a jéghegy csúcsa le­het. Ha a szükséges javítá­sokat nem végzik el, bármi­kor előfordulhat, hogy a ha­józást egyik pillanatról a másikra le kell állítani. Újra kétnyelvű bizonyítványok • Pozsony (MTI) Szlovákia nemzetiségi is­koláiban ismét kétnyelvű bi­zonyítványokat vehettek át a diákok. A Meciar-kormány két évvel ezelőtt felszámolta a kétnyelvű bizonyítványok közel nyolc évtizeden át fennálló szokásrendjét. A 350 szlovákiai magyar alap­iskolában és a félszáz közép­iskolában mintegy ötvenezer diák vett át kétnyelvű (szlo­vák-magyar) bizonyítványt. Az országban élő ukránok és ruszinok többsége szlovák iskolákban tanul. Félszáz nemzetiségi iskolájukban a diákok szlovák-ukrán nyel­vű bizonyítványt kaptak. Gazdablokád • Varsó (MTI) Folytatódik a lengyel gazdák blokádja, mivel Ja­cek Janiszewski mezőgaz­dasági miniszter tárgyalási ajánlata nem nyerte el a til­takozó érdekképviseletek tetszését. A megmozdulást szervező Samoobrona (Ön­védelem) szakszervezet az akció kiszélesítésével fe­nyegette meg a kormányt. Szerintük a kormány nem teljesítette követeléseiket, a nyakukon maradt árufélék közül csupán a sertéshús felvásárlására kaptak aján­latot, azt is túl alacsony áron. Elnöki kormányzás • Luanda (MTI) Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök bejelentette, hogy az UNITA lázadóival vívott polgárháború befeje­zéséig közvetlen ellenőrzése alá vonta a kormányzatot és a hadsereget. Az elnök kö­zölte, hogy a következő na­pokban új miniszteri kineve­zéseket fog bejelenteni. Dos Santos elnök döntése azt je­lenti, hogy Franca van Du­nem kormányfőt, akit a kor­mányzó (MPLA) párt kong­resszusán kiszavaztak a párt központi bizottságából, vala­mint Pedro Sebastiano vé­delmi minisztert félreállítot­ták. Kártérítési követelés? • Prága (MTI) A cseh ipari és kereske­delmi minisztérium szerint Prágának kártérítést kellene követelnie az Egyesült Álla­moktól azért, hogy a Szabad Európa Rádió iraki és iráni műsorai prágai sugárzásai­nak beindítása miatt Irak gyakorlatilag megszakította üzleti kapcsolatait Csehor­szággal, míg Irán rendkívüli módon korlátozta. Miroslav Grégr ipari miniszter a tárca ezen álláspontját várhatóan már a jövő héten a kormány elé terjeszti jóváhagyás vé­gett. Tájékoztatjuk Tisztelt Vásárlóinkat, hogy a PICK Korzó Márkaáruház hétvégi nyitvatartási rendje 1999. ffelbmáir 1-től megváltozik: • szombaton nyitva 7-14 óráig, • vasárnap zárva. iím Szeged— hogy a PICK Korzó Márkaáruház hétvégi nyitvatartási rendje 1999. ffelbmáir 1-től megváltozik: • szombaton nyitva 7-14 óráig, • vasárnap zárva. Sgeged

Next

/
Thumbnails
Contents