Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-29 / 24. szám

PÉNTEK, 1999. JAN. 29. HANGSÚLY 7 • Gyulay Endre püspök az adóforintok felhasználásáról Az önmegismertetés távlata Az 1 százalék tükrében Az alábbi táblázat az 1997-es évi személyi jövedelemadóból az egyházaknak juttatható 1 százalékokat összesíti. Mint ismeretes, a tavalyi bevallásnál lehetett először külön rendelkezni arról, hogy az adózó kívánja-e adója egy százalékát valamely egyház támogatására fordítani Magyarországon mintegy 4,5 millió polgár rendelkezhetett adója egy százalékáról és közülük 10,2 százalék döntött valamely egyház támogatása mellett. A felajánlások mintegy kéthatmadát a római katolikus egyház kapta, de a református, illetve az evangélikus egyházzal együtt e három történelmi egyház a rendelkezők több mint 90 százalékát adja ki. Az alábbi táblázatban a Magyarországon bejegyzett első negyven egyház szerepel. Adományozók és adományok SorRendelkező Rendelkezett szám Név nyilatkozatok összeg (Ft) száma (1%) 1. Magyar Katolikus Egyház 307 932 653 422 414 2. Magyarországi. Református Egyház 90 502 200 704 039 3. Magyarországi Evangélikus Egyház 26 460 65 078 356 4. Hit Gyülekezete 12 307 20 288 237 5. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szöv. 2 602 12 767 957 6. Magyarországi Baptista Egyház 2 801 6 237 362 7. Magyarországi Jehova Tanúi 4 221 5 253 690 8. Magyarországi Unitárius Egyház 1046 3 911 789 9. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 1121 3 292 917 10. Karma Decsen Őzei Ling tibeti Buddhista Közösség 1003 2 746 091 11. Keresztény Advent Közösség 1021 2 227 835 12. Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség 533 2197 626 13. H. N. Adventista Egyház 1090 1844 030 14. Magyarországi Szcientológiai Egyház 783 1 775 245 15. Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1081 1635 907 16. Buddhista Misszió, a Magyarországi Arya malterya Mandala Egyházközösség 443 1 465 870 17. Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége 486 1 424 472 18. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 401 1 202 993 19. Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség Mahanaim Gyülekezet 465 997 959 20. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 311 970 634 21. Magyar Ortodox Egyház 246 882 295 22. Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház 40 830 949 23. OM Vishwa Guru Deep Hindu Mandir 332 826 135 24. Magyarországi Metodista Egyház 319 771209 25. Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország 345 691 721 26. Magyarországi Román Ortodox Egyház Püspöksége 249 681 902 27. Egyetemes Szeretet Egyháza 247 629 134 28. A Magyarországi Biblia Szól Egyház 190 606 510 29. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 205 580 697 30. Agapé Gyülekezet 270 568 699 31. Magyarországi Szabadkeresztény Gyülekezet 285 558 713 32. Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség 230 547 236 33. Őskeresztén Apostoli Egyház 335 532 167 34. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 84 378 027 35. Csend Hangja Egyház 162 371 121 36. Keresztény Testvéri Közösség 153 323 325 37. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 112 321 002 38. Nyújtsd ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 149 249 521 39. Magyarországi Orthodox Exarchatus 89 233 887 40. Golgota Keresztény Gyülekezet 51 175 320 Milyen tehetősek a hívek? Az egyház javára rendelkezők átlagos juttatása Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Unitárius Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Református Egyház Magyar Katolikus Egyház Hit Gyülekezete 2171 Ft/fő 4906 Ft/fő 3739 Ft/fő 2459 Ft/fő 2217 Ft/fő 2121 Ftffő 1648 Ft/fő A nem egyház javára felajánlók 2527 Ft/fő Gyulay Endre megyés püspök: „A régi kommunikációs rendszert megszüntették, új pedig még nem alakult ki." (Fotó: Gyenes Kálmán) A személyi jövedelemadó egyházi 1 %-ának teljes összegének 67 százalékát a katolikus egyház kapta meg. Ez a szám csak viszonylag kedvező, hiszen az adózóknak csak mintegy 10 százaléka élt az egyházak támogatásának lehetőségével. A számok ismeretében Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök nyilatkozott lapunknak. • Püspök úr, a számok azt mutatják, hogy a katolikus egyháznak csak az adózók templomba járó 10 százalékát sikerült rávenni aZ egyházaknak fenntartott 1% felajánlására. Ön szerint miért nem szélesebb a felajánlók köre? - Tavaly télen meglehetősen rövid idő maradt a felkészülésre. Addig ugyanis nem lehetett elkezdeni a meggyőzést, amíg az adózáshoz szükséges technikai számot nem ismertük. Mire ez ismertté vált, addigra a vállalkozók már elküldték adóbevallásukat, s így ebből az egyház nem részesülhetett. Feltevésem szerint azért hiányoznak e körből a katolikus egyház rokonszenvezői, mert ők egyelőre csak a nagy ünnepeken jönnek el a templomba, s így ott sem karácsonykor, sem újévkor nem tudtuk ezt a kört megszólítani. Ezért elsősorban azokkal, és rokonaikkal sikerült a kapcsolatot felvenni, akik rendszeresen járnak a szentmisére. Ezen kívül úgy tapasztalom, az emberek még nem látják e támogatás Technikai számok A szegedi egyházaknak a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásához szükséges technikai száma: Adventista Egyház: 0248 Baptista Egyház: 0286 Evangélikus Egyház: 0035 Görög Katolikus Egyház: 0011 Hit Gyülekezete: 0279 Magyar Katolikus Egyház: 0011 Magyar Ortodox Egyház: 0365 Metodista Egyház: 0073 Magyarországi Református Egyház: 0066 Magyarországi Unitárius Egyház: 0200 lényegét, azt, hogy itt nem áldozatvállalásról van szó. Az egyházaknak járó 1% beikszelésekor ezt a pénzt nem maguktól vagy valamilyen alapítványi céltól vonják el. C Mire költi az egyház az így megszerzett összeget? - Az egyháznak két alapvető tevékenysége a hitéleti, illetve az oktatási vagy szociális jellegű, közszolgálatként is felfogható munka. Az 1%ból befolyó pénz ezek biztosítására szükséges, még akkor is, ha az állam egyiket-másikat támogatja. Tavaly például a hitoktatók díját az egyháznak magának kellett állnia, az egyházi iskolák fenntartását pedig az államtól és az önkormányzattól kapott támogatás csak kétharmad részben fedezte, a többit pótolni kellett. Példaként: az egyik iskolánál szinte minden hónapban közel egymillió forintot kellett ráfizetnie az egyházmegyének, a szegedi Szent Imre Kollégium esetében pedig a Magyar Bálint-féle minisztérium által kidolgozott törvény azt eredményezte, hogy a fűtési szezonban havonta 950 ezer forintunkba került a száz fiatal elhelyezése. Mindezek közszolgálati feladatok, amelyeket az egyház vállalt és szüksége van az emberek támogatására ahhoz, hogy teljesíteni is tudja. A másik tevékenységi körbe tartoznak a hitélet költségei, a templomok renoválása, az elhanyagoltabb plébániák rendbetétele és a papi kiszállásokhoz szükséges autók üzemeltetése is, amelyekre szükség van, hogy a plébánosok négy-öt községet tudjanak ellátni. Abból a minimális perselypénzből vagy egyházi adóból, amit befizetnek lehetetlen ezek ellátása. Sokkal nagyobb anyagi bázisra volna szükség ahhoz, hogy az egyház zavartalanul elláthassa a hívek szolgálatát. Ráadásul a vásárlásra költött pénznek áfakötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a támogatás negyedresze visszafolyik az allamhoz. 9 A számok alapján a katolikus egyház adózói az egyházaknak adózók átlagát képviselik. Mit gondol, a tehetősebb réteg miért nem rendelkezett a katolikus egyház javára? - Az egyház kezdettől fogva a legelesettebbek intézménye volt. Akik pedig a pénz világában forognak sajnos gyakran érzéketlenné válnak a lelki dolgok iránt, mert sem a szentírás olvasására, sem a templomra nincs idejük. A szenvedő és szegény embernek azonban mindig kell valami kapaszkodó, hogy tudják: Isten velük van. Akármilyen adakozás vagy gyűjtés van, a szegények biztosabb bázist jelentenek, mint azok, akik úgy érzik, hogy minden fillérre szükségük lesz, hogy gazdagokká váljanak. 9 Mit tart elképzelhetőnek annak érdekében, hogy az egyház megismertesse magát és céljait? - A Magyar Katolikus Egyház templomokban, iskolákban helyezett el plakátokat, és nagy példányszámú szórócédulákon hirdeti, hogy segítséget vár. A háború előtt a templomon kívüli kommunikációnak is kiépített rendszere volt. Minden körzetnek volt egy utcafelelős, aki hittanos összeírás idején végigszaladt az utcán vagy nyilvántartotta, ha beteg volt valahol, és értesítette a plébánost. E rendszer megszervezése az egyházzal való kapcsolattartás szempontjából ma is sokat jelentene. Sajnos a hálózat a háború után megszűnt, hiszen büntetendő cselekedet volt a plébániákra járni. Az emberekkel való kapcsolattartás mai eszköze pedig, a média, az egyház számára nem mindig elérhető. A lapok nem mindent hajlandók leközölni, s nincs is olyan élő kapcsolatuk az egyházzal, mint akár egy párttal, amelynek minden rezdülésére megnyilvánul a sajtó. A legnagyobb baj itt is az, hogy kevés a pénzünk; szükség volna egy egyházmegyei lapra, amely aktualitásokkal éri el a híveket, s a püspöki kar szeretne egy katolikus rádiót is indítani, ehhez viszont hol frekvencia nincs, hogy képzett munkatársak, hol az ország teljes beterítése nem lehetséges. Kommunikációs vonalon messze vagyunk még attól, ami nyugaton már rég megszokott. S. P. S. A pénz üdvös kényszere Az Egyházfórum című lapban Farkas Beáta, a József Attila Tudományegyetem Közgazdasági Tanszékcsoportjának vezetője egyházhoz közel álló katolikus értelmiségiként elemzi a személyi jövedelemadó egyházaknak falajánlható 1 százalékának sorsát és az egyes egyházaknak utalt összegeket. A szerző a számok tükrében olyan következtetésekre jut, amelyek a katolikus egyház számára kommunikációs, önmegismertetési kérdéseket is felvetnek. Az Egyházfórum című katolikus lap nemrégen tanulmányt közölt Farkas Beáta szegedi jogász-közgazdász tollából, amelyben a szerző katolikus értelmiségiként az egyházaknak utalható 1 százalékos adórész tavalyi számait elemzi. Farkas Beáta az egyházaknak az 1 százalékos megoldással szembeni korábbi aggodalmai közül abból indul ki, amely szerint a liberális politika ezúton kívánta demonstrálni, hogy egy-egy egyház kevés támogatottságot élvez hívei körében. Ez a megmérettetés a történelmi egyházak számára hátrányos, hiszen a kisegyházakkal ellentétben ezek hívei között sok az idős, szegény és eltartott ember. Az egyházak e vita eredményeként végül azt a megoldást fogadták el, amelyet tavaly alkalmaztak először, mely szerint a jövedelemadó befizetésekor az adófizetők külön az egyházak javára rendelkezhessenek egy második 1 százalékról is. Az eredmény: míg mintegy 4,5 millió adófizető rendelkezhetett körülbelül 4,8 milliárd forintról, az egyházak javára csak 10,2 százalékuk, 529 ezer fő élt a lehetőséggel. Közöttük a három legnagyobb történelmi keresztény egyház jelentős többséget képvisel: a rendelkezők közül 66,7 százalék római katolikus, a 19,5 százalék református, 5,7 százalék evangélikus. Ehhez hasonló eloszlást mutat az átutalt összegek aránya is. Az átlagos egy főre jutó rendelkezett összegek tekintetében, vagyis a tekintetben, hogy melyik egyházat milyen tehetős hívek támogatnak, a katolikus egyház szinte az egyházak javára felajánlók átlagát képviseli fejenként 2121 forintos felajánlással. E szempontból a kisegyházak körében nem ritka a 3000 forintos átlag fölötti összeg (lásd: az egyházak közötti eloszlásról szóló táblázat), de első helyen a zsidó hitközségek, illetve az unitárius egyház áll átlagosan 4906, illetve 3739 forinttal. Ugyanakkor az egyházakat támogatók 1 százalékos adója mintegy kétszerese a társadalmi átlagot jelentő fejenkénti 1060 forintos összegnek. Farkas Beáta a számokból, elsősorban a katolikus egyházat tekintve rámutat, hogy az egyház javára rendelkezők 10,2 százalékos aránya sokatmondóan megegyezik azzal a mintegy 10 százalékos aránnyal, amit a szociológiai vizsgálatok a rendszeresen templomba járók kategóriájában kimutattak. Ugyanakkor az a jelentős társadalmi réteg, amelyet e vizsgálatok a vallással rokonszenvezőként jelölnek meg, akkor sem utaltak át az egyházaknak 1 százalékot jövedelmükből, ha ez mindössze néhány sor kitöltésébe került volna az adóbevallásukban. A tanulmány szerzője ennek kapcsán úgy véli, a katolikus egyháznak nem arra kell törekednie, hogy az állam a felajánlott összegeket az adózó jövedelmétől függetlenül létszámarányosan újra elossza, hiszen ezzel 653 milliós bevételét csak 15 millióval növelné, abból is több mint 11 millió forintot a reformátusoktól és az evangélikusoktól vonnának el, hanem arra, hogy a katolikusoknak keresztelteket rábírja az egyházi jelzőszám beírásának egyszerű műveletére. Ezzel ugyanis például az elmúlt évben 3 milliárd forinthoz juthatott volna az egyház. Ez azt is jelenti, hogy az egyháznak a továbbiakban célszerűbb a stratégiáját nem a kisegyházakkal szembeni védekezésre, hanem a rokonszenvezői köréhez való közelítésre irányítania. „Nagy tévedés lenne ezt a helyzetet úgy felfogni - írja a szegedi jogásznő -, mint valami méltatlan kényszert, ahol az egyház önmaga „eladására" szorul rá. Ez sokkal inkább tekinthető egy üdvös kényszernek, amely segíthet a társadalommal folytatott kommunikáció javításában, átfogóbb pasztorációs stratégia kidolgozásában." Farkas Beáta szerint egy olyan társadalomban, ahol az emberek túlnyomó többségének elemi információi sincsenek az egyházról, valahogyan el kell juttatni ezeket az ismereteket, hogy egyáltalán döntőképesek legyenek például az 1 százalék odaítélésében. Ehhez pedig a templomokon kívül is meg kell szólítani az embereket, s nem csak az adóbevallás időszakában, hanem egész évben információkat kell adni az egyház tevékenységéről, elsősorban azokról, amelyek az emberek egyéni problémáival vannak kapcsolatban. A szerző személyes megkeresésemkor hozzátette, két nyugati segélyforrást is ismer, amelyek finanszíroznák egy olyan reformkoncepció kidolgozását, amelynek célja az egyház gazdálkodásának modernizálása, hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. Panelt Sándor