Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

KEDD, 1999. JAN. 26. UNIVERSITAS 9 A kormány tudománypolitikája Sauvageot magyar „missziója" Madácsy Piroska, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének vezetője. (Fotó: Schmidt Andrea) Összehasonlító szellemrajz Madácsy Piroska „Francia szellem a Nyugat körül" című könyve hátlapján Aurélien Sauvageot és Kosztolányi Dezső fényképe jelzi, hogy a szerző számára e két ember az első világháború utáni magyar-francia szellemi kapcsolatok szimbolikus párosa. Kosztolányi, aki a fagyos politikai hangulat ellenére a korabeli francia kultúrával újrakezdett dialógus fontosságát ismerte fel és Sauvageot, aki szinte ismeretlenül érkezett Magyarországra, s a magyar nyelvet és kultúrát elölről kezdve a legkevésbé kedvező történelmi légkörben is vallotta, hogy a magyar hang nem hiányozhat „a nemzetek kórusából". Madácsy Piroska minderről újat tud mondani. A Sauvageot-hagyaték feldolgozása révén egymáshoz szinte egy regény fejezeteiként illeszkedő tanulmányokban tárja fel a nyelvész egyre mélyülő viszonyát a magyarság eszméjéhez. Az eredmény egyike azokrutk az olvasmányos, ám adatokban gazdag tanulmányköteteknek, amelyek céljukat szinte észrevétlen érik el, mert közben, élénk képet festve a kor irodalmi eseményeiről és fordulatairól, másegyébbel nyűgözik le az olvasót. A kötet jó példája az összehasonlító irodalomtörténeti műveknek: francia, illetve magyar vétetésű szálai mindegyre összefutnak, nincs olyan téma az egyik oldalon, amelyre ne felelne a másik. • Budapest (MTI) A tudományos kutatásokra, az innovációra fordított közpénzek és egyéb források a jövőben csak úgy növelhetöek, ha a kormány és a tudósok között egyfajta párbeszéd, együttgondolkodás, együttműködés alakul ki jelentette ki az oktatási miniszter a kormányzat tudománypolitikai elképzeléseiről a Magyar Tudományos Akadémián hétfőn tartott előadásában Budapesten. Pokorni Zoltán elmondta: az Oktatási Minisztérium készíti elő a tudományos technológiapolitikai kollégium és a tudományos előkészítő bizottság felállításának tervét. A kollégiumot a miniszterelnök vezeti majd, tagjai az oktatási és a gazdasági miniszter mellett a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kollégium munkájában a miniszterelnök felkérése alapján várhatóan részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) elnöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsának elnöke, továbbá az Oktatási Minisztérium részéről Kroó Norbert államtitkár. A tudományos előkészítő bizottság tlz tagját a tárca tervei szerint a Miniszterelnöki Földtudományos Műszaki Fejlesztési Tagozat szakemberei és a • Budapest (MTI) A felsőoktatásban leginkább érintett szakszervezetek alapvetően egyetértenek a végrehajtandó intézményi integráció elveivel mondta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetével és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségével tartott közös sajtótájékoztatón. Kis Papp László ugyanakkor hangsúlyozta: az említett folyamatnak „eszközként" kell megjelennie a hallgatók minőségi képzésének javításában a szakválasztás során, illetve az intézményeken belüli átjárhatóság biztosításakor. Fontosnak tartotta, hogy az intézmények anyagi és szellemi erőforrásainak koncentrálódása révén a jövőben nagyobb lehetőség nyílik a megnövekvő oktatási és kutatási feladatok ellátására. Az összevonások során azonban figyelembe kell venni a felsőoktatásban dolgozók, a hallgatók és az inA többség • Budapest (MTI) A felsőoktatási intézmények mintegy kilencven százaléka véleményezte a tárca integrációs terveit, és juttatta vissza állásfoglalását a minisztériumhoz - közölte Kiss Ádám, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára. A véleményezés, amelynek határideje január 15-e volt, nem volt kötelező jellegű az intézmégazdasági élet jelentős szereplői alkotják majd. E grémium feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a kormány tudománypolitikai irányelveire, az azokat megalapozó ágazati stratégiákra és az európai uniós kutatási-fejlesztési programokban való magyar részvétel feltételeire vonatkozóan. Utóbbival kapcsolatban Pokomi Zoltán közölte: kezdeményezni fogja, hogy az Európai Uniótól tudományos célokra elnyert, ám eddig fel nem használt pályázati összegek folyósítását ütemezzék át és 2-3 évvel hosszabbítsák meg. A bizottságtól javaslatot várnak a nemzeti tudományos-információs hálózat fejlesztésének koordinálására, a különböző tárcáknál a pályázati rendszerek összehangolására, illetve arra, hogy hogyan lehetne minél több nem költségvetési forrást a kutatás és az innováció területére áramoltatni. A tárca vezetője az 1999. évi költségvetés tudományos célokra fordított tételeiről szólva kiemelte: a felsőoktatásban a kutatás finanszírozására a normatív támogatási rendszerben 2,4 milliárd forintot különített el a kormány, ami 50 százalékkal több a tavalyi összegnél. A kutatásfejlesztési ráfordítások a múlt évhez képest 27 százalékkal, összesen 106 milliárd forintra nőnek, ami megközelíti a GDP 1 százalékát. Idén a Magyar Tudományos Akadémia teljes támogatása 15 milliárd forintról 17,5 milliárd forintra emelkedik, ami 16,8 százalékos növekedést jelent. tézmények munkatársainak érdekvédelmi szempontjait és jogbiztonságát is - szögezte le az elnök. Kis Papp László közölte: az érintett szakszervezetek a leghatározottabban tiltakoznak a kormány felsőoktatási dolgozókat érintő 3 százalékos létszámleépltési terve ellen. Az 1999. évi költségvetési törvény megvalósításakor mintegy ezer, az oktatást közvetlenül segítő közalkalmazottat és részfoglalkozású oktatót bocsátanának el. Ennek hatása felérne egy második Bokros-csomaggal és alapvetően veszélyeztetné az intézményekben az oktatókutató, illetve a gyógyító feladatok ellátását - tájékoztatott az elnök. Az elmúlt években háromszorosára növekedett hallgatói létszám mellett az intézmények ilyen mértékű létszámcsökkentést már nem lennének képesek elviselni. - Amennyiben a pénzügyi kormányzat nem áll el ettől a szándékától, és a január végéig zajló tárgyalásokon nem sikerül megegyezésre jutni, az érintett érdekképviseleti szervezetek sztrájkkészültséget jelentenek be mondta Kis Papp László. támogatja nyek számára. A tapasztalatokról szólva a helyettes államtitkár leszögezte: a válaszadó intézmények többsége elfogadta a minisztérium integrációs javaslatait, mintegy 1015 százaléknak kifogásai voltak. Utóbbiak közül Kiss Ádám a budapesti és győri tanítóképzőt, illetve a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet emelte ki. • Francia „Francia szellem a Nyugat körül" címmel adta ki a magyar-francia irodalmi komparatisztika területén írt új tanulmányait Madácsy Piroska irdalomtörténész. A kötet jelentős részt szentel Aurélien Sauvageot (1897-1988), francia nyelvész, stiliszta és műfordító magyarországi kapcsolatainak. A könyvvel kapcsolatos kutatásairól a szerzővel készült interjú. 9 Hogyan került Sauvageot fiatal nyelvészként Magyarországra? - Ezt különös módon annak a nyelvészprofesszornak, Antoine Meillet-nek köszönhette, akinek nem volt túlságosan hízelgő véleménye a magyar nyelvről. Meillet a finnugor nyelvterület felfedezése végett küldte őt Budapestre. Sauvageot akkor még egyetlen szót sem tudott magyarul, de feltett szándéka volt, hogy megtanulja ezt a nyelvet is. Mivel önmagával szemben különösen igényes, tisztában van azzal, hogy egy nép kultúráját anyanyelvének elsajátítása nélkül nem tudja megérteni. Mindez a 20-as évek elején történt, amikor a magyar-francia politikai viszonyok hidegek voltak. Ő azonban mindig felülemelkedett a politikán, inkább tanult és kutatott. Elhatározta, hogy elveti az előítéleteket, és csakis a saját tapasztalataira támaszkodik. Sauvageot baloldali gonodolkodású volt, ugyanakkor mindenféle politikai kényszerrel szemben lázadó jakobinusnak érezte magát. Magyarországon azzal az értelmiségi réteggel került kapcsolatba, akik az 1923-tól 1931-ig tartó időszakban, míg ő az Eötvös Kollégiumban tanított, az erősödő nacionalizmus ellenében maguk is a baloldalhoz közelítettek. így került a Nyugat környezetébe, ahol szinte minden jelentős trót személyesen megismert. Egyik „beavatója" Zolnai Béla nyelvész és irodalomtörténész, aki akkoriban a szegedi egyetem tanára volt. Zolnai rendszeresen felkereste Sauvageot-t, és tanácsokat adott neki, hogy kiket érdemes olvasnia a magyar irodalomból, és kikkel érdemes megismerkednie. Ugyanezt tette másik irányttója, Gyergyai Albert irodalomtörténész és műfordító is. a 9 Kosztolányi Dezső egy vitairatban keményen megbírálta Antoine Meillet-t, Sauvageot mesterét, a magyar nyelvről alkotott véleménye miatt. Mi volt Sauvageot reakciója erre a vitára? - Kosztolányi vitairatát a Nyugatban való megjelenése után, Gara László fordításában franciául is kiadták, ám Meillet nem válaszolt neki. A vitairat, mint tudjuk, rendkívül szenvedélyes hangú volt, amely, miután a franciák elsősorban racionalisták, s azután érzelmi lények, meglepte Sauvageot-t. Amíg nem ismerte fel, hogy mit jelent számunkra az „erős várunk a nyelv", addig meg sem értette ezt a hirtelen jajkiáltást Európába. Ő természetesen nem tartotta gyökértelennek a magyar kultúrát, mint Meillet, és a magyar nyelvet is magas szintre helyezte. 9 Az Ön kutatásai hogyan irányultak a magyar és francia kultúra kölcsönhatásainak területére? - 1976 óta foglalkozom e területtel. Egyik ihletőm édesapám, Madácsy László, a szegedi egyetem francia tanszékének vezető professzora volt, aki a szegedi magyar irodalom kutatása mellett a magyar-francia irodalmi kapcsolatok iránt érdeklődött. Tanácsaiban mindig azt hangsúlyozta, ha olyasmit szeretnék kutatni, ami elkerülte mások figyelmét, akkor ne csak a magyar irodalommal, vagy ne csak a franciával foglalkozzam, hanem a kettővel együtt. Ez nehéz dolog, mert a kettő kölcsönhatását és találkozási pontjait csak sok munkával lehet feltárni. Megfogadtam útmutatását, és ennek eredménye a „Francia szellem a reformkorban" című 1986-ban befejezett, majd 1992-ben megjelent könyvem lett. Az 1830 és 1848 közötti időszak különleges a magyar-francia irodalmi kapcsolatok történetében, amikor a magyar szellemi élet a német hatásoktól igyekezett szabadulni, s ezek ellensúlyozása céljából fordult a francia felé. Nos, amikor Illés Endre elolvasta a francia irodalom reformkori recepciójáról írt könyvemet, javasolta, hogy ugyanezt a munkát végezzem el a Nyugat időszakához kapcsolódóan. Elkészülő könyvemet a Szépirodalmi Kiadó megjelentemé. Sajnos ő időközben elhunyt. Az ötletet azonban nagyon jónak tartottam. Kiss Ferenc, aki egy időben tanszékvezetőm volt, és egyik legnagyobb hatású tudós-barát az életemben, arra hívta fel a figyelmem, hogy az Akadémia Levéltárában található Kosztolányi-hagyaték francia nyelvű levelezése még teljesen feltáratlan, megfejtésükkel mindeddig senki sem próbálkozott, ugyanis aprólékos, szinte olvashatatlan kézirat-fogalmazványokból áll, s ráadásul majdnem minden levél címzettje ismeretlen. Kosztolányi francia nyelvű levelezésének feltárása csodálatosan szép feladat volt, ráadásul újabb és újabb egymáshoz kapcsolódó szálakat fedeztem föl, amelyek végül mostani könyvemhez vezettek. Lényegében ebből a témából habilitáltam a Veme Gyula Picardiai Egyetemen 1997-ben. 9 Hol kutatott még a kötet tanulmányaihoz ? - Jelentős kéziratgyűjteményeket találtam a Széchenyi Könyvtárban és az Eötvös Kollégium Könyvtárában, ahol a Sauvageot-levelezés nagy része megtalálható. A franciaországi anyag felfedezése szinte a véletlennek köszönhető. 1989-ben Aix-enProvence-ban vettem részt egy konferencián, abban a városban, ahol Sauvageot nyugdíjaztatása után, 1967-től élt. Jacques Viard professzor jelezte, hogy Sauvageot magyar, francia és finn nyelvű könyvtárát az Aix-en-Provence-i Egyetem Bölcsészkarának adományozta. Az Aix-en-Provence-i egyetemen csodálatos gyűjteményt találtam: dedikált Kosztolányi, Babits, Móricz, Illyésköteteket sorban, és Sauvageot franciaországi levelezésének egy részét, valamint fordításkéziratait. Egy év múlva visszamentem a francia kormány megbízásából, hogy rendezzem és dokumentáljam Sauvageot hagyatékát. 9 Teremtett-e iskolát Sauvageot Franciaországban? - Ma már úgy érzem, igen, habár ez még nincs benne a köztudatban. De ha megnézzük azokat az egyéniségeket, akik tanítványai voltak, például Jean-Luc Moreau, a finnugor nyelvek professzora, Roger Richárd, Áz ember tragédiája fordítója, a Körösi Csoma-kutató Bemard Le Calloc'h, Jean Perrot nyelvészprofesszor, a párizsi franciamagyar egyetemek közötti központ vezetője, láthatjuk, hogy a magyar kultúra franciaországi elteijedése mennyit nyert Sauvageot-val. Sauvageot missziója nem volt eredménytelen. Panelt Sándor Bölcsészfelkészítés • Munkatársunktól A Tehetségért Mozgalom (TM) szervezésében február 6-án nyílt nappal egybekötött előkészítő tanfolyam indul a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Először a kar dékánhelyettese és a tanulmányi osztály vezetője tart tájékoztatást a felvételiről, majd ezután indítja a bölcsész ÍM hagyományos felkészítő kurzusait magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angolból, németből, érdeklődés esetén pedig olaszból, latinból, francia nyelvből, spanyolból és filozófiából is várják a jelentkezőket. A konzultációk szombati napokon lesznek hat alkalommal. A foglalkozásokat bölcsészkari oktatók és hallgatók tartják. A felkészítés minden olyan felsőoktatási intézményre is vonatkozik, ahol a felvételi tárgyak megegyeznek a fentiekkel. A tanfolyam díja nyolcezer forint. A nyílt nap kezdete kilenc óra, helye pedig a JATE BTK Auditórium Maximuma (Egyetem u. 2.). Érdeklődni a 454-128-as telefonszámon lehet. Orosz-magyar nagyszótár 9 Munkatársunktál Kiss Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja főszerkesztésében és a Scriptum kiadó gondozásában új orosz-magyar nagyszótár jelent meg. A szótárban több mint 200 ezer címszó, kifejezés és állandósult szókapcsolat található korszerű és hiteles nyelvi környezetben. A mű nem az Akadémia kiadó által korábban könyv alakban megjelentetett nagyszótár felújítása, hanem új szerkesztési elveken alapul. A szócikkek kidolgozása és aktualizálása lehetővé teszi az egyes nyelvi elemek élő használatát. A nyelvet jelenlegi állapotában rögzítő szótár nagy segítségére lehet mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek az orosz nyelvterület bármely részével. Pályaválasztás 9 Békéscsaba (MTI) Nyolcezer diákot várnak a Viharsarok hat városában tartandó pályaválasztási tanácsadásra, amelyen 125 általános iskola, 54 középiskola és három főiskola idén végző tanulói a kamaráknak, a megye nagyobb munkaadóinak, szakképző intézeteinek s önkormányzatainak a képviselőivel találkozva tájékozódhatnak a továbbtanulási és munkavállalási lehetőségekről - hangzott el a Békés Megyei Munkaügyi Központban megtartott sajtótájékoztatón. Áz Országos Foglalkoztatási Alapítvány támogatásával tartandó békési pályaválasztási szakmai napok sorát január 25-én Békéscsabán nyitották meg, s az utolsó fórumot február 2-án Mezőkovácsházán rendezik. Nagy Ágnes igazgató elmondta, hogy Békésben jelenleg 12,3 százalékos a munkanélküliség, a majdnem huszonegyezer nyilvántartott munkanélküliből kétezer az elmúlt egy hónapban vesztette el állását, elsősorban a mezőgazdasági és építőipari idénymunkák befejeződése miatt. Az egy hónap alatti növekedés ellenére az esztendővel ezelőtti 14 százalékos munkanélküliségnél ma kedvezőbb a helyzet. • Az FDSZ egyetért és tiltakozik Új Bokros-csomag