Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1999. JAN. 5. kommentár Sógort prognózis rp gy bécsi hetilap szerint, az osztrákok nagyon elé£L gedettek, hogy a szomszédságukban nincs többé kommunizmus. (Ennek nyilván nem csak ők örülnek ilyen kifejezetten...) Azt azonban már kevésbé látják ajánlatosnak és célszerűnek, hogy a volt szocialista és velük határos országok hóna alá nyúljanak, segítsék és minél előbb az Európai Unió nagy táborába terelgessék őket. Az ő dolguk', legyinthetnék egyet, aztán tennénk tovább a dolgunkat. Sajnos, nem így van. Igenis oda kell figyelnünk arra, amit osztrák szomszédaink mondanak. Mert nem véletlen az ilyen jellegű felmérés. Az ilyen közvéleménykutatási paramétereket, némi magyarázattal, nagyon jól el lehet adni, magyarán befolyásolni vele a közvéleményt. Meggyőződésem, hogy az egyszerű osztrák polgárt nem az érdekli valójában, hogy milyen hatással volt hazájára a kommunizmus összeomlása a szomszédos országokban, hanem az, hogy az EU bővítése után - a szabad munkaerő-áramlás legalizálásával - hátrányos helyzetbe kerül-e vagy sem! Márpedig Ausztriában sokan elsősorban ettől félnek. A közelmúltban az osztrák külügyminisztérium egyik magas beosztású tisztségviselőjével beszélgettem, aki szerint a bővítésre előbb-utóbb sor kerül, tehát az ő országának is fel kell készülnie az új helyzetre. Nem a magyaroktól tartanak ők, hanem az EU-határokon kívül eső országokból érkező illegális bevándorlóktól, feketén munkát vállalóktól, mondta. A

németek már nem készítenek semmilyen felmérést, ők készülnek. Joschka Fischer külügyminiszter pedig rendkívül világosan fogalmaz: minden attól függ, hogy a tagjelöltek és az EU-tagjai megoldják-e házi feladataikat! Éppen ezért, jelen pillanatban, nem kellene annyit emlegetni a csatlakozási dátumokat... Ez pedig nyilván egyfajta üzenet az EU-kapuban toporgó országok számára is. JJÜOAua.^ <feA£M l Joschka Fischer Bécsben az EU-bővítésről Piac a házuk ajtaja előtt Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter (jobbról) üdvözölte német partnerét, Joschka Fischert abból az alkalomból, hogy Németország most veszi át az EU soros elnökségét Ausztriától. (MTI Telefotó) • Az osztrákok tíz évet várnának Uniós játékok • Bécs (MTI) Az osztrák lakosság 53 százaléka szerint csak tíz év múlva kelletne a közép- és kelet-európai országokat teljes jogú tagként felvenni az Európai Unióba - derül ki a Formát osztrák hetilap megbízásából készült, hétfőn nyilvánosságra hozott felmérésből. A megkérdezett „átlagpolgároknak" mindössze 7 százaléka véli úgy, hogy ezeket az országokat „a lehető leggyorsabban" fel kellene venni az unióba. 21 százalék szerint az EU-bővítésre öt év múlva sor kerülhet. Az osztrákok 16 százaléka szerint viszont egyáltalán nem kellene keleti irányban bővíteni az uniót, 3 százalékának pedig nem volt véleménye, illetve nem kívánt nyilatkozni a kérdésről. Az osztrák lakosság 47 százaléka szerint kedvező fejlődésen mentek át a közép- és kelet-európai országok a vasfüggöny 1989-es leomlása óta. 40 százaléknak • New York (MTI) A The Brooklyn Daily Eagle című amerikai napilap. 1900. december 30-i számában azt jövendölte, hogy Japán felemelkedik a világhatalmak sorába, a jégkorong lesz az új divatsport, és Németország be fogja kebelezni Lengyelországot. A Newsday című amerikai újság most újra közzétette a majd száz évvel ezelőtti 16 oldalas előrejelzést, hogy a olvasók összehasonlíthassák a valósággal. az a véleménye, hogy azóta ezekben az országokban kedvezőtlen változások következtek be. 13 százaléknak nem volt véleménye. Az osztrák lakosságnak a 48 százaléka szerint Ausztriára kedvező hatással volt, hogy a szomszédos országokban összeomlott a kommunizmus, 38 százalék viszont Ausztriára nézve negatív hatásokat lát, 15 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Az osztrák közvéleményben uralkodó nézetektől eltér az úgynevezett véleményformálók állásfoglalása. 18 százalékuk szerint a kelet- és közép-európai országokat a lehető leggyorsabban fel kellene venni az unióba, 35 százalékuk szerint a tagfelvételre öt év múlva, 40 százalékuk szerint tíz év múlva sor kerülhet. A véleményformálóknak 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Ausztriára kedvező hatással volt a kommunizmus összeomlása a szomszédos országokban, és csak 11 százaléka szerint vannak túlsúlyban a negatív hatások. Az annak idején „100 év múlva oly másképp lesz minden" jelszóval megjelent Daily Eagle-cikk szerzőinek sok tekintetben igazuk lett. így például szintén előre jelezték a reklám egyre növekvő jelentőségét a gazdaságban, va• Bécs (MTI) Az Európai Unió bővítése az euró bevezetése után a második történelmi lépés Európában, amelyet éppen olyan sikeresen kell lebonyolítani, mint a közös valuta bevezetését - jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter hétfőn Bécsben, miután megbeszélést folytatott Wolfgang-Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszterrel. .Ausztriának és Németországnak különösen komoly érdeke fűződik ehhez a folyamathoz; Németország a csatlakozásra váró országok érdekeinek védőügyvédje volt és az ma is az Európai Unión belül. Nem engedhetjük meg a hidegháború után, hogy az Európai Unió csak • Tokió (MTI) A japán vállalatok kétharmada az üzletmenet rosszabbodására, vagy változatlanságára számít 1999ben, és mindössze 28 százalék reménykedik a már régóta várt fellendülés beindulásában — derül ki a Mainicsi Simbun című lap által végzett felmérésből. Azonos eredménnyel járt a japán hírügynökség mintegy száz vállalat véleményére alapozódó vizsgálata is. Ez utóbbi szerint csak a vállalatok 70 százaléka lamint a nők alkotmányjogi egyenlőségét az Egyesült Államokban. Az egyik szerző azt jövendölte, hogy a telefon és a fonográf összekapcsolásával szórakoztatóeszköz költözik a világ lakószobáiba, és „ilyen körülmények között nyugat-európai vállalkozás maradjon, összeurópai projektre van szükségünk, miután sikerült békés módon megszüntetni a földrész és Németország kettéosztását" - mondta Fischer. A német külügyminiszter szerint most minden attól függ, hogy a tagjelöltek és az EU megoldja-e a saját házi feladatait. Joschka Fischer szerint ma még nincs értelme a csatlakozási dátumokról folyó vitának. Majd csak akkor válhat az időpontok megnevezése ésszerűvé, ha a csatlakozási tárgyalások eljutottak egy bizonyos szakaszba, például ez év végére, vagy a jövő év elejére. Ekkor látja majd a német külügyminiszter ételmét annak, hogy realista és nem képzeletbeli csatlakozási dátumot tűzzenek ki. Ennek az lenne az értelme, hogy bizoosztja a kormány várakozását, miszerint a gazdaság az idei - áprilisban induló pénzügyi évben elérheti a 0,5 százalékos növekedési ütemet. A cégek többsége a kereslet hiányát, illetve a tavaly elfogadott bankstabilizációs törvény hatástalanságát jelölte meg annak okaként, miért számít a tervezettnél rosszabb konjunktúrára. A vállalatok közel fele az év második felében, 26 százalékuk viszont csak 2000 első felében várja az üzleti klíma javulását. valószínű, hogy a XX. század embere otthon ülővé válik." Más várakozások azonban nem teljesedtek be. így például a szerzők nem számoltak további háborúkkal, vélekedésük szerint viszont létre kellett volna jönne egy olaszfrancia államnak, Törökország és Magyarország pedig egymással egyesítve Európa „négy első osztályú hatalma" egyikévé vált volna. Egy másik téves feltételezés szerint a lovas kocsik megszűnésével eltűnnek a házi legyek is. nyos nyomás alakuljon ki a cél teljesítése érdekében. Az elnökség alatt Németország a főhangsúlyt az Agenda végigvitelére helyezi - ismételte meg Fischer. Egy kérdésre válaszolva a német külügyminiszter közölte: nem indokolt Thomas Klestil osztrák elnöknek az aggodalma, aki egy nyilatkozata szerint attól tart, hogy a német EU elnökség nem tulajdonít akkora jelentőséget az EU bővítésének, mint Ausztria. Joschka Fischer közölte: az Agenda 2000. sikeres lezárására tett német kísérlet szükséges lépés és ilyen értelemben világos elkötelezettségként értendő az EUbővítése melletti állásfoglalás. „Németországnak és Ausztriának már csak geopolitikai, gazdasági, sőt pénzügyi helyzetéből következően is az az alapvető ér• London (MTI) Két brit gazdaságkutató intézet szerint Nagy-Britanniát nem fenyegeti a recesszió, hanem már el is érte. Az Oxford Economic Forecasting és a London Business School's Centre for Economic Forecasting hétfőn azt valószínűsítette, hogy az utolsó negyedévben a brit GDP 0,2 százalékkal csökkent, és az idei első negyedévben is „csekély visszaesés" lesz. Szerintük két egymást követő negyedévi GDP-visszaesés recessziót definiál. A két intézet közös közleményében úgy vélte, hogy elkerülhetetlen a recesszió Nagy-Britanniában, de az csak enyhe lesz, és 1999 egészére 0,4 százalékos növekedés várható. Ezt azzal indokolták, hogy az infláció negyedakkora, mint 1990ben volt, és a kamatok is alacsonyabbak, sőt, végre ismét csökkennek is, és méghozzá a mostani ciklusban korábban indultak lefelé, mint az előzőben. Azt írták, hogy a recesszió egyik oka a deke, hogy az unió kibővüljön és nincs értelme illúziókat keltő állásfoglalásokat tenni". Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter elmondta, hogy a Fischerrel folytatott tárgyalások során örömmel tudta meg: a német EUelnökség alatt a tagjelölt országokkal két további fordulóra kerül sor. Többek között június 22-én a miniszterek 8 további fejezetet tekintenek át. Schüssel egyetértett német kollégájával, mondván: kinek, ha nem éppen Németországnak és Ausztriának kell segítenie a bővítést, hiszen - mint fogalmazott „éppen a mi házunk ajtaja előtt találunk egy olyan növekvő százmilliós piacot, amelyről már most tudjuk, hogy 15 év múlva kétszer olyan mértékű gazdasági növekedést fog felmutatni, mint a miénk". kereskedelmi mérleg romlása, és azt jósolták, hogy a folyómérleg az 1997-es 8 milliárd fontos többletről az idén 5 milliárd fontos hiányra vált. A brit gyáriparosszövetség (CBI) tavaly nemegyszer figyelmeztetett, hogy az exportnak erősen ártanak az 1997. májustól - a munkáspárti kormány beiktatásától - egy éven át folyamatosan emelt kamatok. A Bank of England ősszel kezdte csökkenteni az irányadó kamatot, 7,5 százaléktól 6 százalékig jutott el eddig. A gazdaságkutató intézetek szerint a recesszió másik - talán fontosabb - oka, hogy erősen lassult a belső kereslet, és most 1992 óta a legkisebb ütemben nő. Úgy vélték, hogy kockázatokat rejtenek a brit gazdaság számára Ázsia és a Közel-Kelet gazdasági problémái is, továbbá fékezőleg hat a beruházási tervek és a munkaerőfelvételek vártnál nagyobb visszafogása. E kockázatok láttán a gazdaságkutatók úgy gondolják, hogy az első félévben további jelentős kamatcsökkentések várhatók Nagy-Britanniában. Ellenórzó repülések • Ankara (MTI) Az új évi ünnepek után és Szaddám Húszéin iraki elnök fenyegetése ellenére - az amerikaiak vezette légi kötelék felújította az észak-iraki légtérzárlat ellenőrzését szolgáló repüléseket - közölte Ankarában egy amerikai tisztségviselő. Adam Stump, a légi ellenőrzési akció szóvivője elmondta, hogy a kétnapos szünet után vasárnap újraindított repülésekkel a 36. szélességi fok mentén húzódó iraki körzetet felügyelik. Megölt lázadók • Luanda (MTI) Legkevesebb 731 lázadót öltek meg az angolai kormányerők decemberi offenzívájukban, amely a Kuitót és Huambót is magába foglaló közép-angolai körzetekre terjedt ki - közölte az angolai hadsereg vezérkari főnöke. A háború még csak elkezdődött és mindaddig tart, amíg Jonas Savimbit és a híveit nem semlegesítik - nyilatkozta a sajtónak Joao Baptista de Matos tábornok, vezérkari főnök. A hadjárat során a hadsereg az UNITA jelentős mennyiségű fegyverzetét és katonai járművét semmisítette meg. Sevardnadze dollárjai • Tbiliszi (MTI) Eduárd Sevardnadze grúz államfő 150 ezer dollárt költött saját pénzéből a tbiliszi elnöki rezidencia átépítésére, biztonságának javítására. Sevardnadze elmondta: a kormánynak nem állt rendelkezésre a megfelelő pénzalap, ezért vált szükségessé, hogy ő nyúljon a saját zsebébe, mégpedig mélyen. A kiadások zömét biztonsági berendezésekre fordította. Sevardnadze az utóbbi néhány évben szerencsésen túlélt több merényletet, amelyet különböző ellenzéki csoportok kíséreltek meg ellene. Bánya és bányászok • Bukarest (MTI) Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: „Á Zsil-völgyi történéseket egyáltalán nem tartom jelentőseknek, mert alapjában véve a bányászok számára most felkínáltaknál jobb feltételeket nem lehet biztosítani. Nemzetgazdaságilag nincs semmi értelme az évente sok száz milliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartásának." Ami a bányászoknak azt a fenyegetését illeti, hogy kedden esetleg elhatározzák, a tilalmak ellenére felvonulnak Bukarestbe, a parasztpárt vezetője arra figyelmeztette a Zsil-völgyieket: most nem az Iliescu-rendszerrel van dolguk. Kormánybotrány • London (MTI) Tovább gyűrűzött a brit kormánybotrány: benyújtotta lemondását Charlie Whelan, Gordon Brown pénzügyminiszter sajtófőnöke is. Whelan azután mondott le posztjáról, hogy a brit sajtó tudni' vélte: ő szivárogtatta ki azokat az értesüléseket, amelyek nyomán még karácsony előtt távozni kényszerült Peter Mandelson kereskedelmi és ipari miniszter, valamint Geoffrey Robinson kincstárügyi államminiszter. • Előrejelzések 1900-ból „Magyap-török egységállam" Borúlátóak japán vállalatok • Nagy-Britannia Máris recesszióban?