Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

Szétszélednek a bányászok „Románia: senki sem győzött, csak az ország." (2. oldal) " el - Nappal ZERábUS! FRESH BIMÖ Vicevesszö Vince-napon (3. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ SZOMBAT, 1999. JAN. 23., 89/19. ÁRA: 42 FT (ELŐFIZETVE-. 37 FT) • Műemlék a Szent István téren? Felújításra vár a víztorony • Munkatársunktól • Mezőkövesd (MTI) „Annyi lojalitást kérek az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetétói és az egészségügy dolgozói­tól, mint amennyit annak ide­jén a Bokros-csomag beveze­tésekor tanúsítottak; akkor ugyanis 20 százalékkal csök­kent az egészségügyi dolgo­zók reálbére, ennek ellenére sem volt sztrájk". Ezt Gógl Árpád mondta egy mezőkö­vesdi sajtóbeszélgetései!. Az egészségügyi minisztert Tállai András országgyűlési képvi­selő (Fidesz) hívta meg a vá­rosba, hogy a helyszínen tájé­koztassa a település egészség­ügyi intézményeinek működé­séről, gondjairól. Gógl Árpád ez alkalommal találkozott a sajtó képviselőivel, akik előtt szólt arról, hogy bármiféle sztrájk annál is kevésbé indo­kolt, mert az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) kasszájából 1998-ben gyógyí­tásra-megelőzésre fordítható 300 milliárddal szemben az idén 350 milliárd fordítható e célra. Vízlépcsöház... Az évszázados betongerendák hajszálpontosan illeszkednek. (Fotó: Nagy László) Kilencvenöt éve áll, és átadása óta folyamatosan működik a szegedi Szent István téri víztorony. Az ipar- és építészettörténeti szempontból is értékes mo­nolitbeton építményen alig fogott az idő, de - éppen vi­szonylag jó állapota megőr­zése miatt - fölújítása nem halasztható tovább..Az épü­let szerkezeti elemein he­lyenként a korrózió nyomai láthatók, s a belső gépészeti elemek egy részét is újakra kell cserélni. A teljes fölújítás költsé­gei egyes becslések szerint akár a 100 millió forintot is elérhetik. A Szegedi Vízmű Kft. egyedül nem képes megbir­kózni a feladattal, s arra számít, hogy városi össze­fogással előteremthetik az épület rekonstrukcióját fe­dező összeget. Tervezik a víztorony ipari műemlékké nyilvánítását, áprilisban pe­dig az épület külső falán is emléktáblát helyeznek el a tervező, Zielinszky Szilárd tiszteletére. (írásunk az 5. oldalon.) • Az egészségügyi miniszter a reálbérekről Sztrájk helyett lojalitás Kitüntetések a magyar kultúra napján • Budapest (MTI) „Az életnek értéket csak az a szolgálat ad­hat, amellyel az emberek ügye, a mások ügye felé fordulunk" - idézte kö­szöntőjében Márai Sán­dor gondolatát Pokorni Zoltán oktatási miniszter a magyar kultúra napja alkalmából a Néprajzi Múzeumban tartott pén­teki ünnepélyes kitünte­tésátadáson. - Mindazok, akiket itt ma elismerés illet, életükben, ed­digi munkájukban megtalál­ták a lényeget. Az óvodában a nevelésben és tanításban, az általános iskoláktól az egyete­mekig a tudományos munká­ban, vagy a sérült gyermekek­kel való törődésben, és mind­abban, ami ehhez megkíván­tatik: a másokra való figyelés­ben, az együttgondolkodás­ban, a kitartó erőfeszítésben, lemondásban és a szem elől nem téveszthető célokban ­folytatta a tárca vezetője. - Minden kitüntetést kicsit szomorú szívvel veszünk kéz­be, úgy tűnik, mint valaminek a lezárása, betetőzése, mintha egyfajta búcsúzkodás lenne. En nagyon remélem, hogy akik itt vannak, nem búcsú­ként, lezárásként, hanem megerősítő impulzusként, tá­mogatásként fogják fel ezt a díjat. Nem csak a magam, ha­nem az itt lévő és a nemzeti Himnusz által is szimbolizált közösség nevében, a köszönet kifejezéseként - zárta beszé­dét Pokorni Zoltán. A Magyar Köztársaság ok­tatási minisztere az 1999. évi Magyar Kultúra Napja alkal­mából a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolaterem­tő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent­Györgyi Albert-díjat adomá­nyozott, többek között dr. Lá­zár Györgynek, a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudományi Egyetem egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorá­nak, dr. Totik Vilmos akadé­mikusnak, a József Attila Tu­dományegyetem Bolyai Inté­zete egyetemi tanárának. Az alap-, közép-, felsőfokú oktatási és szakoktatási terüle­ten végzett magas színvonalú munkáért, valamint a pedagó­giai gyakorlatot segítő kiemel­kedő tudományos tevékenysé­géért Apáczai Csere János-dí­jat adományozott többek kö­zött dr. Molnár Imrének, a Jó­zsef Attila Tudományegyetem egyetemi tanárának, az ál­lam- és jogtudomány doktorá­nak. Az alap- és középfokú ok­tató-nevelő munkát végző ta­nítóknak, a gyermekek har­monikus személyiségformálá­sában végzett kiemelkedő te­vékenységért Karácsony Sán­dor-díjat adományozott töb­bek között Holler Lászlónak, a Hódmezővásárhelyi Klauzál Utcai Általános Iskola tanító­jának. Három halott Szolnokon • Szolnok (MTI) Hármas halál történt csütörtökön Szolnokon: egy idős férfi megölt két idós nőt, majd öngyilkos­ságot követett el. ,Mint a Jász-Nagykun-Szol­nojc Megyei Rendőr-főkapi­tányságtól pénteken kapott tá­jékoztatóból kiderült: a beje­lentés szerint Szolnokon, a Céglédi út 10. szám alatti la­kókban két idős nő holttestét fedezték fel szúrt sérülésekkel, valamint egy férfit találtak fel­akasztva a padlásfeljáróban. A rendőrségi vizsgálat megál­lapította: a bűncselekményt az ott lakó 74 éves B. László nyugdíjas követte el, aki el­ősför az ágyban fekvő 93 éves anyósát, H. Vendelnét ölte meg több késszúrással. Ezután telefonon a lakására hívta 91 éves nővérét, Sz. Fe­rencné szolnoki lakost, akit a konyhában ugyancsak több késszúrással meggyilkolt. A férfi ezután a padlásfeljáróban felakasztotta magát. A bűncse­lekményt a tettes felesége fe­dezte fel, aki csütörtökön dél­után érkezett haza lakásukra. B. László helyszínen hagyott búcsúlevelében tettét azzal in­dokolta, hogy megháborodott. Az ügy körülményeinek tisztá­zása során B. Lászlóról annyit sikerült megállapítani, hogy súlyos szívbeteg volt, de pszi­chiátriai kezelés alatt korábban nem állt. Az ügy vizsgálatát a rendőrség a szakértői vélemé­nyek elkészülte után az elkö­vető halála miatt megszünteti. • Építészek tárlata •/ Lesz-e saját arculata Szegednek? A szegedi képzőművé­szet bemutató sorozat negyedik kötete a város negyvenhárom legneve­sebb építészéé. A tegna­pi ünnepi könyvbemuta­tó mellett egy, a kötet szereplőinek arcképeit felvonultató portréfotó­kiállítás, és egy, munkái­kat összefoglaló tárlat is megnyílt. Szeged ma is álló épülete­inek egyharmada kortárs sze­gedi építészek alkotása ­mondta Tandi Lajos, a Sze­gedi építészek című kötet társszerkesztője a mű ünnepi bemutatóján. Szerinte ez azért fontos, mert a XIX. szá­zad végén európai mértékkel újjáépült város arculatát va­lóban az itt élők határozhat­ják meg. Erre pedig igen nagy szükség van - hangsú­lyozta dr. Vámossy Ferenc ­akkor, amikor negyven év túlzott centralizációs törekvé­sei után újra lehet saját építé­szete, és így saját arca a ma­gyar városoknak. Vámossy azonban figyelmeztetett: az összkép csak akkor nem tor­zít, ha az építészek megtart­ják azokat a hagyományokat, melyek az idők során a jel­legzetesen helyi építészethez kötődtek, és ezeket társítják a modern ismeretekkel, irány­zatokkal. A könyv városházi ünnepi bemutatóját követően a sajtó­ház Stefánia Galériájában Dr. Finta József (jobbról): Az építészet újjáteremthet, de rombolhat is. (Fotó: Nagy László) Tandi Lajos nyitotta meg Ve­réb Simon fotóriporter Épí­tész arcok című tárlatát, majd a szegedi építészek kérésére dr. Finta József mondott be­vezetőt a Horváth Mihály ut­cai képtárban megrendezett Szegedi építészek című kiál­lítás megnyitóján. A Kos­suth-díjas építész figyelmez­tetett: az építészet újjáteremt­het, ám rombolhat is. Finta József szerint jogos a keserű­ség, amellyel sokan szemlé­lik a kor és a mai építészet kapcsolatát, hiszen az infor­mációs forradalom kellős kö­zepén csak kevesek figyelnek saját környezetükre. A vidék, és kiemelten Szeged is példát mutat ebben az értékvesztett világban, hiszen itt a polgá­rok számára még fontos, ami szép - vélte Finta József. Nóvák István, Szeged fő­építésze szerint sohasem volt egységes Szeged építésztár­sadalma, legföljebb az árvíz utáni újjáépítés idején. Ám ennél fontosabb, hogy a plu­rahzmus, a „mindent szabad" korszakában is mértéktartóak tudtak maradni a szegedi épí­tészek, és sem ők, sem a vá­ros nem ült föl a divatirány­zatok hullámaira. Nóvák Ist­ván elmondta, a legtöbb épí­tész munkáját befolyásolja az a fegyelmező erő, amely a szegedi eklektikából sugár­zik. Kéri Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents