Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21. MOZAIK 11 Véletlen optimizmus L áttam egy képet arról, amint a Feszty-körképet ta­karítják. Ez így van rendjén, takarítani kell, száll a por, és szállnak az évek is, és ez épp elég indok a taka­rításra. Valami mégis olyan furcsának tűnt. A képen alul ősmagyarok viszik a prímet, szép, nagy lendület­ben, fölöttük a tiszta ég, amibe belóg egy állványzat, és amelyről éppen a tiszta eget takarítják. így, kép a kép­ben elég furcsa látványt nyújt, mintha az állvány is a magyarok bejöveteléhez tartozna, mintha az akkor is ott lebegett volna a fejük felett, egy jótét lélek, aki ál­landóan takarította fölöttük az eget. A kép alatt olva­som, hogy a takarítás ideje alatt a körkép látogatása­megtekintése ingyenes, jól gondolván arra, hogy azért így még sem ugyanazt az élvezetet nyújtja, így, takarító­állvánnyal együtt. Innen már nem nehéz elképzelni azt a valakit (kisgyermek?, felnőtt?), aki most látja először a körképet, és talán majd nagyon sokáig nem, és ez a valaki - én speciel ilyennek gondolom - ezek után, ha képzeletben fölidézi a Feszty-körképet, akkor neki ott lesz az ősmagyarok feje fölött a takarítóállvány, egy emberrel, aki tisztítja fölöttük az eget. Podmaniczky Szilárd • Háromfontos ágyút is öntenek... Harci parádé a Széchenyi téren? Városi polgármesterek randevúja • Munkatársunktál Az idén már ötödik alka­lommal rendezi meg a Szfé­ra Kft. a „Városi polgármes­terek randevúját". A városok önkormányzati vezetőit több mint ezres létszámban meg­mozgató rendezvényt márci­us 5-én Szekszárdon tartják. A találkozóhoz kapcsoló­dóan most is meghirdetik ,A mi városunk" című karikatú­ra-pályázatot. A pályázatra három, újságban közölhető, fekete-fehér rajzot kell be­küldeni február 18-ig. A leg­jobb rajz alkotója ötvenezer, a második negyvenezer, míg a harmadik harmincezer fo­rint jutalmat kap. A nyertes munkákból kiállítása nyílik a találkozó napján. A követke­ző címre küldhetóek be a rajzok: Szféra Kft., 1277 Budapest 23., Pf.: 171. Bő­vebb információ az 1/275­3020/113-as telefonszámon kérhető. A szegedi hadfiak tavaly a tavaszi hadjárat helyszínein vettek részt a harci játékokban, idén pedig már Szegedre is terveznek egy nagy ütközetet... ( Fotó: Schmidt Andrea) Latinverseny Győztesek, egymás közL Rózsa Mónika, Dobi Ágnes, Palotás Gábor, Tóth Ágnes, Ötvös Zsuzsan­na és Ördög Nóra; elöl: Für Linda s Tóbiás Erzsébet. (Fotó: Schmidt Andrea) „Latinitas viva" - e cím­mel rendez a József Attila Gimnázium latin nyelvi versenyt, immár hagyo­mányosan. A megye hat­és nyolcosztályos gimná­ziumai közt kihirdetett rangos vetélkedő idei, második fordulóját a napokban tartották a ma­kói JAG-ban. Gábor And­rásné latin szakos tanár tapasztalatai azt mutat­ják: fokozódik az ér­deklődés a diákok köré­ben e nyelv iránt, mind magasabb a színvonal. Mint Kocsisné Maráczi Margit igazgatóhelyettestől megtudtuk: a hagyományosan megrendezett vetélkedő első fordulóját novemberben tartot­ták a versenyben résztvevő kö­zépiskolák, a megfelelő pont­számot elért dolgozatokat a szervező, makói JAG-hoz to­vábbítva. Itt, a második forduló során - amit két kategóriában rendeznek, az egyik résztvevői az alacsonyabb, a másiké a ma­gasabb óraszámban latint tanu­lók - nyelvtani tesztet töltöttek ki, továbbá a római irodalom, történelem, mitológia tárgykö­rében feladatlapot oldottak meg. A versenyzők a követ­kező, hat- s nyolcosztályos gimnáziumok tanulói: Bethlen Gábor (Vásárhely), Batsányi János (Csongrád), Karolina, Radnóti (Szeged), s a szervező JAG (Makó). (A vetélkedőn a Dugonics András Piarista Gim­názium is részt vett, de a máso­dik fordulón nem képviseltette magát.) Most pedig következzék a legjobb helyezést elértek név­sora! I. kategória: 1. Für Linda (Karolina; felkészítő tanára Kószó Anteusz és Földi Ta­más), s Ötvös Zsuzsanna (Bat­sányi gimnázium; felk. tan. So­ós Éva) 2. Dobi Ágnes (Karoli­na; Kószó Anteusz, Földi Ta­más), 3. Tóth Ágnes (Batsányi; Soós Éva). II. kat.: 1. Palotás Gábor (Bethlen; felk. tan. Bod­nár Éva), 2. Rózsa Mónika (JAG; felk. tan. Gábor András­né), 3. Ördög Nóra (Radnóti; felk. tan.: dr. Tóth Sándor), és Tóbiás Erzsébet (JAG; felk. tan.: Gábor Andrásné). A he­lyezetteknek járó díjakat Rója István igazgató adta át. - Nagyon szoros volt a ver­seny; előfordult: fél pont kü­lönbség döntött a helyezések között - értékelte a helyzetet lapunknak Gábor Andrásné, a JÁG latin szakos pedagógusa. F. Cs. Az 1 848/49-es sza­badságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj hagyo­mányőrző egyesülete. Ezt a szép, veretes ne­vet tavaly többször is leírtuk lapunkban, ugyanis a díszes egyen­ruhákban parádézó tisztek és közkatonák messze földön is öregbí­tették a szegedi vitézek jó hírnevét. Az idén nemcsak a tavaszi had­járat 150 évfordulójá­nak megünneplésére készülnek a hős honvé­dek utódai, hanem olyan látványos prog­ram is szerepel a terve­ik között, mint egy sze­gedi Széchenyi téri csa­ta. Tudni szeretnék, miért hívták borjúnak azt a harci málhát, amit régi korok vi­tézei cipeltek a hátukon? Netán arra is kíváncsiak, milyen színű volt az 1848/49-es szabadságharc tisztjeinek öltözéke, vagy arra, hogyan kell kiönteni egy háromfontos ágyút? Nos, akkor keressék csak meg nyugodtan a szegedi Liliom utcában dr. Vass László ügyvéd urat, aki nemcsak a jog tudora, ha­nem lelkes hadtörténész, és a Szegedi III. Honvédzász­lóalj Hagyományőrző Egye­sület elnöke is. Hogy miért említettem azt a nevezetes borjút, cikkünkből később kiderül. De előbb vegyük szépen sorra, milyen „hadi­terv" szerint álmodták meg 1999-es évüket az egyesület tagjai? Új harcosokat toboroznak - Amikor megfogalmaz­tuk idei programunkat, először is úgy döntöttünk: új harcosokkal erősítjük meg csapatunkat - fogadott történelmi emlékekkel dí­szített irodájában Vass ügy­véd úr. - Ennek érdekében hirdettük meg hadtörténeti vetélkedőnket kisdiákok számára, s legnagyobb örö­münkre 14 iskola 75 tanuló­ja jelentkezett erre a viadal­idéznénk föl az emlékezetes szőregi csatát. Nem vágynak luxusra 0 Ha ez megvalósul, nem mindennapi prog­rammal színesedne a sze­gedi nyári fesztivál. De vajon elblrja-e egy vi­szonylag kis egyesület az ezzel járó költségeket, s persze a megterhelő szer­vező munkát? - Mivel lelkesedésünket egyre több tapasztalat is erő­síti, a szervezéssel nem lesz gond. Az viszont tény, hogy egy közel 250 fős sereget el­látni igencsak tetemes költ­séggel jár, bár a hagyomány­őrző katonák igazán nem vágynak luxusra. Az elszál­lásolással járó gondokat a szőregi részönkormányzat megoldja, s a honvédségtói is ígéretet kaptunk arra, hogy katonai sátrak fölállításával segítik e nagy vállalkozást. Az étkezés és az utazás költ­ségeinek fedezésére (mert az a kialakult szokás, hogy ezek anyagi terheit is a fogadó fél állja...) szeretnénk támoga­tást kapni Szeged város ön­kormányzatától, s pályázatot nyújtunk be a Honvédelmi Minisztériumhoz is. És per­sze nagyon bízunk abban, hogy a szegedi és a környező települések vállalkozói is mellénk állnak. Már most beszámolhatok arról, hogy van olyan segítőnk, aki vá­góállatot fölajánlva kíván se­gíteni abban, hogy legyen mit aprítani a bográcsokba. Nagy hát a készülődés egye­sületünknél, de biztosra ve­szem, hogy megéri sok mun­kát fektetni ebbe a harci ün­nepbe, ugyanis egy ilyen lát­ványos megmozdulást a vi­lág minden táján élénk ér­deklődés kísér. Hogy mást ne mondjak, tavaly tavasszal az isaszegi csatát fölidéző harci játékot több, mint ötez­ren tekintették meg. Nyu­godtan kijelenthetem hát: nemcsak turistacsalogatás­nak kiváló egy ilyen prog­ram, de remélem, Szeged vá­ros polgárainak is maradan­dó élményt nyújt majd. Bátyi Zoltán ra. Tesztlapokat töltöttek ki, toborzó plakátok terveit ké­szítették el, s ezek kiértéke­lése után kialakult a legjob­bak mezőnye. Január 30-án kereken 30 diák fog vizs­gázni egy játékos, ám nagy tudást feltételező vetélkedő döntőjében, amit a szegedi városháza dísztermében tar­tunk majd. A tíz legjobb tel­jesítményt nyújtó ifjút fel­vesszük egyesületi tagnak, a többiek pedig tartalékos ál­lományba kerülnek. Mivel már a lányok is kedvet kap­tak a hagyományőrző kato­náskodáshoz, az idén fölál­lítjuk kis seregünk markotá­nyos csapatát. Természete­sen a hölgyek is korhű ru­hákba öltöztetve vonulnak majd velünk portyáinkra. Lópokrócot hol találnak? 0 Tavaly a tavaszi had­járat 149. évfordulóján végigjárták a legemléke­zetesebb ütközetek szín­tereit, s megvívták a tápi­óbicskei hídi csatát is. Az idén hol találkozhatnak a látványos hadijátékok kedvelői a szegedi vité­zekkel? - Természetesen újra részt veszünk a tavaszi had­járatnak emléket állító harci játékokban. Már csak azért is, mert a 150. évfordulón soha nem látott színpompás felvonulásra készülnek a magyar hagyományőrzők, s azok a külföldi harcosok, akik rendszeresen ellátogat­nak a magyarországi hadtör­téneti rendezvényeikre. Mi­vel azt szeretnénk, hogy még a tavalyinál is szebb látványt nyújtson kicsinyke szegedi seregünk, tovább bővítjük fegyverarzenálun­kat. így például hamarosan kiöntetünk egy háromfontos ágyút, ami majd utánfutóval utazik a hadijátékokra. S az idén már lesz harci köpe­nyük és borjújuk is katoná­inknak. A borjú ugyebár nem más volt, mint egy bor­júbőrrel bevont málhazsák, amiben a harcosok a hadvi­seléshez szükséges haszná­lati tárgyaikat vitték maguk­kal. Ennek elkészítése sem egyszerű, ám most mégis inkább az a legnagyobb gondunk, hogy nem talá­lunk olyan lópokrócokat, amikből a köpenyeket meg­varrathatnánk. Nagy öröm­mel vennénk hát, ha valaki segítené egyesületünket ab­ban, hogy megtudjuk, merre is keressük ezt a fontos egyenruhakelléket. • Tavaly számtalan szponzor, mesterember, kis és nagy cég állt a sze­gedi hagyományőrzők mellé. Azt már látom, hogy a honvéd utódok lelkesedése nem lankadt. De vajon ennyire kitar­tóak a támogatók is? - Csak köszönettel illet­hetem a szegedi és Szeged környéki vállalkozókat, ugyanis segítségükre most is mindenben számíthatunk. Nagy szükségünk is lesz az idén a támogatásra, hiszen a tavaszi hadjárat áprilisi föli­dézése után májusban már várják csapatunkat a budai vár felszabadításnak 150. év­fordulóját ünneplő harci já­tékra. De a legnagyobb fel­adat nyáron vár ránk. Terve­ink szerint 150 évvel a sző­regi csata után háromnapos nemzetközi katonai parádét rendezünk Szegeden. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, a 100­150 gyalogos harcos mellett mintegy száz lovas katona is megérkezik táborunkba, amit az eredeti helyszínen, vagyis a Kamara töltés kör­nyékén állítunk majd föl. A csapatok bevonulnak Sze­ged központjába is. Ameny­nyiben a város vezetése is támogatja elképzeléseinket, július 31-én, szombaton dél­előtt rendeznénk egy kato­nai bemutatót a Széchenyi téren, amelyről nem hiány­zik majd a látványos roham, de még az ágyúdörgés sem. Augusztus 1-én, vasárnap pedig hadijáték keretében Fel, fel, vitézek, a csatara...!

Next

/
Thumbnails
Contents