Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

UNIVERSITAS • Kétszer kettő még mindig négyf de... Új szakirányok matematikusoknak Számítástechnika kabinet a JATE TTK-n. Az itt végzett matematikusok már nemcsak táblánál, krétával dolgozhatnak. (Fotó: Karnok Csaba) • Nyelvészeti távoktatás tanároknak Multimédiás továbbképzés A nyelv és a társadalom viszonylatairól szóló tanár-továbbképzési programot indított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke. A távoktatási kurzust humán tárgyakkal foglalkozó tanároknak ajánlják. Nyelv és társadalom címmel Interneten keresztül hozzáférhető multimédiás távoktatási programot dolgoztak ki dr. Tóth Szergej vezetésével a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén. A tanár-továbbképzési kurzusként elismert, részenként is felhasználható program a szerző-szerkesztő szándéka szerint az általános tanári intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy megismerteti a hallgatókat a társadalom és a nyelv kölcsönviszonyait irányító szabályokkal és rávilágít arra, hogy a nyelvvel való bánásmód milyen módon van összefüggésben a társadalmi magatartásokkal. A továbbképzés betekintést nyújt a nyelveket érintő általános kérdésekbe, a nyelv és a politika viszonyába, a csoportés rétegnyelvek világába, bevezet kommunikációelméletbe és részletes ismertetőt ad az írás történetéről és fajtáiról. A továbbképzési program az Internet webfelületén érhető el. A teljes kurzus átvételéhez a hallgatónak 8 fejezeten kell átjutnia, úgy, hogy mindegyik kizáró jellegű teszttel végződik. A program egyik fejezetéből a másikba csak úgy enged tovább, ha a teszt sikeres volt; amennyiben a második kísérlet sem járt sikerrel, a hallgató a számítógépen egy fórumfelületen veheti fel a kapcsolatot szakvezetőjével. A hallgató minden próbálkozása után részletes kiértékelést kap. A fejezetek ötletesen, színesen illusztrált weboldalról nyithatók meg; minden fejezetből alfejezetek nyílnak. A hallgatónak előbb el kell olvasnia az ily módon megnyitható szövegeket, majd ebből az anyagból oldja meg a teszt-vizsgát. A kurzus szövegeihez a gazdag illusztrációs anyag mellett fogalomtár-keresés is járul. Az oldalakon külön előhívhatóak az anyaghoz tartozó többletinformációk (például írásmódok, jelbeszédek) és interaktív táblázatok, tesztek, hangminták, valamint külön is illusztrált szemelvények a témához tartozó szakirodalomból. A törzsanyagot olvasva külön használható a program által nyújtott nyelvészeti kifejezésszótár, s az egészet fejezetenként válogatott bibliográfia egészíti ki. A program felöleli mindazokat a nyelvvel és nyelvészettel kapcsolatos ismereteket, amelyeket a gyakorló tanároknak és a nyelvszakos tanáijelölteknek célszerű tudniuk. Az anyag kapcsolódik a Nemzeti alaptanterv ember és társadalom, anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, valamint informatika területeihez. A kurzus előnye, hogy nem kötődik időhöz és helyhez, ugyanakkor használata egyszerű, és a tanuláshoz megfelelő interaktivitás alakulhat ki hallgató és programvezető között. A JGYTF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén elsősorban idegen nyelv-, magyar nyelv és irodalom szakosoknak, illetve a nyelv és a nyelvészet iránt érdeklődő történelem szakosoknak ajánlják. A programot elvégzők tanúsítványt kapnak a továbbképzésről. Panek Sándor Dr. Tóth Szergej (JGYTF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék), a szakterületen egyedülálló távoktatás kidolgozója. (Fotó: Schmidt Andrea) HÖOK-elnök a miniszternél Az ELTE fenntartásai • Budapest (MTI) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csak jogfolytonosságának és nevének megtartása mellett érdekelt a más felsőoktatási intézményekkel történő integrációban - közölte Bakonyi László oktatási referens az egyetemi tanács ülése után. Tájékoztatása szerint az ELTE önmagában is megfelel a felsőoktatási törvény egyetemekkel szemben megfogalmazott követelményeinek. Az egyetem a törvény szerint integrált intézménynek tekinthető, miután két tudományterületen folytat oktató- és kutatómunkát. Az ELTE ezért nincs abban a kényszerhelyzetben, hogy más intézményekkel, így az Oktatási Minisztérium tervei szerint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel (BKE), valamint az Államigazgatási Főiskolával integrálódjon. Bakonyi László beszámolója szerint a tanács az ülésen tudomásul vette, hogy az említett két intézmény - eddigi megnyilatkozásai alapján - a jövőben is önállóan kíván működni. Ha az Országgyűlés úgy döntene, hogy a három felsőoktatási intézményt integrálja, akkor az ELTE a BKE-t közgazdaságtudományi karként, valamint közösen létrehozandó társadalomtudományi karként fogadná be, míg a főiskolát közigazgatási főiskolai karként működtetné. Az oktatási referens elmondta: az egyetemi és főiskolai tanárképzés szakmai egymásra épülésének szükségességére tekintettel a grémium indokoltnak és megalapozottnak tartotta, hogy a Budapesti Pedagógiai Főiskolát az ELTE-hez csatolják. Főigazgatók véleménye • Budapest (MTI) A Főiskolai Főigazgatói Konferencia (FFK) lényegesnek tatja, hogy a felsőoktatási integráció után az egyetemekhez kerülő főiskolák azonos rangba kerüljenek a befogadó intézményekkel - mondta Roóz József elnök a konferencia ülését követően. Hozzátette: a testület szükségesnek tartja, hogy az egyesülések után az intézmények karait, hallgatói létszámát, képzési programjait, anyagi helyzetét, valamint bevitt ingatlanjait a csatlakozások tervezett időpontját követő egy évig, azaz 2000. december 31-éig megvédjék a radikális változásoktól. Az elnök tájékoztatása szerint az ülésen kérték annak vizsgálatát, hogy a főiskolák az Oktatási Minisztérium terveitói eltérően csatlakozhatnának-e más intézményekhez. Az FFK álláspontja szerint a tárcának fel kell gyorsítania a felsőoktatási törvény azon módosításait, amelyek lehetővé teszik majd az integrációt. Roóz József közölte: az ülésen Kiss Ádám helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy egy héten belül elkészítik a módosító javaslatokat. Ezeket február 28-ig, az integrációs elképzelések és a módosítások tervezett parlamenti benyújtásáig véleményezhetik a felsőoktatást konferenciák. Az FFK kezdeményezi, hogy kerüljön ki a törvényből az a pont, amely szerint a főiskoláknak legalább két különálló tudományágban kell képzést folytatniuk. A testület jobbnak tartaná, ha inkább a több karú képzést jelölné meg feltételként a törvény. Ez a matematikusképzés már nem az a matematikusképzés - mondhatnánk. Igaz, a József Attila Tudományegyetem matematikus szakán végzettek diplomájában még mindig ez a szó szerepel, a mögötte levő ismeretanyag viszont meglehetősen sokat változott, bővült az utóbbi időben. A matematikus hallgatók ugyanis három szakirány közül választhatnak: kiegészíthetik tanulmányaikat közgazdasági, pénzügyi és informatikai stúdiumokkal. Igy olyan szakirányú alapműveltségre tehetnek szert, amely megkönnyiti a gazdasági-pénzügyi-irányítási szférában való munkavállalásukat. 3 - A matematikus hallgatók oktatása évtizedeken keresztül kis létszámú, igen magas szintű, elméleti jellegű képzés volt, lényegében az egyetemi oktatók és kutatók utánpótlását biztosította - mondja Hatvani László professzor, a JATE matematikai tanszékeit tömörítő Bolyai Intézet vezetője. - A társadalmi-gazdasági környezet azonban az utóbbi években alapvetően megváltozott. Tapasztalataink szerint a fejlődőben levő bankibiztosítási-pénzügyi szférában igen nagy kereslet mutatkozik mély matematikai tudással rendelkező szakemberek iránt. Az 1996-ban életbe lépett biztosítási törvény előírja, hogy minden biztosítótársaság köteles pénzügyi ismeretekkel rendelkező biztosítási matematikust (úgynevezett aktuáriust) alkalmazni. Hasonlóan szükség van olyan szakemberekre is, akik az informatika terén felmerülő, a napi programozási gyakorlaton túlmutató elméleti jellegű modelleket kezelni tudják. Ezt jelzi az a tény is, hogy egyre többen helyezkednek el matematikus diplomával ilyen munkahelyeken. Ezekhez az új körülményekhez, igényekhez kívántunk alkalmazkodni, amikor a hallgatóink számára lehetővé tettük, hogy olyan ismeretekkel fegyverezzék fel magukat, amelyek segítségével a gazdasági szférában is munkát vállalhatnak. A három szakirány, a közgazdász-matematikus; a pénzügyi matematikus és az informatikai matematikus lehetővé teszi, megkönnyíti és felgyorsítja az új munkahelyen a megfelelő szaktudás megszerzését - foglalja össze az új képzési forma célját Hatvani professzor. A három szakirány egy három éves közös matematikai alapképzésre épül, vagyis az egyetemre jelentkezőknek továbbra is a matematikus szakot kell megjelölniük. Ezt követően a harmadik évtől a matematikai tárgyak mellett - a választott szakiránynak megfelelően - megjelennek olyan tárgyak, mint az ökonómia, marketing, vállalati pénzügyek, menedzsment, banküzemtan, pénzügypolitika, biztosítás-gazdaságtan, gazdasági informatika, algoritmusok, adatstruktúrák, adatbázisok, számítógép-hálózatok. A diplomában pedig a szakirány feltüntetése jelzi a megszerzett speciális ismereteket. - Hangsúlyozom, hogy továbbra is matematikusokat képezünk. De olyan speciális ismereteket is szerezhetnek a hallgatók, amelyek segítségével az akadémiai szférán kívül, a gazdaságban is jól hasznosíthatják az egyetemi végzettséggel járó magas szintű matematika tudásukat - mondja Klukovits Lajos matematikus docens. - Fontos az is, hogy a három új szakirány mellett változatlanul megmarad a hagyományos matematikus szak is. Azok tehát, akik az elméleti matematika iránt érdeklődnek, tiszta matematikai tárgyakkal folytathatják tanulmányaikat az utolsó két évben is. - Komoly előnye ennek az oktatási struktúrának, hogy a hallgatók csak az egyetemi tanulmányaik harmadik évében kényszerülnek dönteni végső szakirányukról. Addigra valószínűleg kiderül, hogy az elméleti kutatás, vagy mondjuk a banki szféra gyakorlatiasabb feladatköre áll közelebb a matematikusjelölthöz - teszi hozzá Hatvani László intézetvezető. Keczer Gabriella • Budapest (MTI) Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter hivatalában fogadta - az ifjúsági szervezetek vezetői közül elsőként Kucsera Tamás Gergelyt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét. Az ifjúsági és sportügyekkel foglalkozó tárca vezetőjének és a HÖOK elnökének • Miskolc (MTI) Igazából akkor érdemes csatlakozni az Európai Unióhoz, ha a szervezet adta lehetőségeket ideálisan ki tudja használni az ország; éppen ezért egyelőre fölösleges a dátumokon vitázni. Ezt Boros Imre, a Phare-programokat felügyelő és irányító tárcanélküli miközös álláspontja, hogy új rendszert kell kialakítani az ifjúsági szervezetek közötti pprbeszéd hatékonysága érdekében. Deutsch Tamás és Kucsera Tamás Gergely ennek jegyében egyetértett abban, hogy a minisztérium és a HÖOK átfogó együttműködési megállapodást köt egymással. A megbeszélésen ennek előkészületeiről is szó esett. niszter jelentette ki szerdán a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában e témakörben rendezett tanácskozáson. A miniszter szerint az év egyik első kormányzati teendője lesz, hogy hozzákezdenek a régiók kialakításához, az EU ugyanis csak régiós projektek megvalósítását finanszírozza. Az európai integráció története Az európai integráció politikai történetét mutatja be J. Nagy László új könyve, amely a Gradus Ad Parnassum Könyvkiadó gondozásában jelent meg néhány héttel ezelőtt. A monográfia nem pusztán az egyetemi hallgatók számára jelent segítséget, hanem mindazoknak, akik érdeklödnek az integrációs folyamat múltja, jelene és jövöje iránt. Az Európai Unió kialakulásának gyökerei a század elejének történetéhez, az első világháború után kialakult politikai helyzethez nyúlnak vissza, az Európagondolat azonban már hoszszú évszázadok óta felfeltűnik a kontinens jeles gondolkodóinak emlékirataiban. J. Nagy László most megjelent, „Az európai integráció politikai története" című könyve arra próbál választ adni, hogyan jutott el az európai egységeszme megjelenésétől a konkrét politikai program megfogalmazásáig az integrációs folyamat, s annak dinamikáját, bővülését és mélyülését milyen mértékben határozták meg a nemzetközi erőviszonyok, az Egyesült Államok és az egyes tagországok érdekei, politikusok és közéleti személyiségek ambíciói. A könyv hozzájárul az európai uniós ismeretterjesztő munkához, amely közelebb hozza a mindennapokhoz az Európai Uniót. Aktualitását növeli, hogy tavaly tavasszal megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások hat kelet-európai országgal, köztük hazánkkal is. „Az európai integráció politikai története"-nem alapkutatáson alapul, hanem a publikált dokumentumok és eredmények (archív anyag, sajtó, feldolgozások) elemzésén. A dokumentumok között nemcsak ismertek találhatók, hanem olyanok is, amelyek magyar nyelven először olvashatók. Ezeket a fordításokat az Európa-tanulmányokban résztvevő hallgatók készítették tanáraik segítségével. A szerző, J. Nagy László évek óta tart hasonló címmel kurzusokat a József Attila Tudományegyetemen. J. Nagy. László 1997-ben Széchenyi professzori díjat nyert, 1994 és 1997 között pedig Jean Monnet professzor lett. Tagja az European Community Studies Association-nak, alapítója és az Igazgató Tanács tagja az Association Intenationale des Historiens de la Méditerrannée-nak. Kutatási területe a Mediterráneum huszadik századi történelme, a térség helye a nemzetközi kapcsolatrendszerben, kapcsolatai - múltja, jelene és perspektívái — az Európai Unióval. A szerző múltja, elért eredményei és nemzetközi tekintélye garantálják a könyv sikerét. Békefi Anett Phare-programok