Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

SZERDA, 1999. JAN. 20. A HELYZET 7 Üzenet, neked! ITT gy öt és fél éves kislány égési sérüléseket szenveÍ2j dett, s a műtétjéhez 250 ezer forintra lenne szükségtelent meg az M. Hírlap keddi számában. Előbb nem is tudtam, miért, néztem ezt a hírt egy jó darabig. Teljesen megálltam. Itt tartunk tehát? Az egészségügy? A nyilvánossághoz kell pénzért fordulni, hogy egy csöppséget megmentsenek? És ha nem ad senki, mert arra vár, hogy majd a másik? Akkor hogyan lesz ez elszámolva? Nem ügy? Keményen igazodunk az előírásokhoz? A szív már nem szakad meg, mert korábban megszakadt, mert totálisan méltatlannak érezte magát itt? És akkor gondolt egy nagyot a szerkesztő: a felhívást berakta a lottónyereményeket közlő hír alá. Akadt ott pár millió. Talán majd közülük valaki. Szinte éreztem, ahogy a szerkesztő szeme felvillant és mindjárt utána megkönnyebbült és egy rövid időre valami jótét melegség járta át; talán majd közülük tud valaki segíteni. Podmaniczky Szilárd • Tízéves a Magyar Mérnöki Kamara Az érdekvédelemtől a CGE-szerződésig • Polgármester-találkozó Kisteleken A fejlődés irányai A Csongrád megyei 4-es számú országgyűlési választókerület 14 településének első számú vezetői a területfejlesztés lehetőségeiről, s a térség problémáiról tanácskoztak Kisteleken. A korábbi hasonló összejövetellel szemben most „teljes volt a létszám", Vincze László képviselő invitálására tizenhárom polgármester és egy alpolgármester informálódott a közel háromórás tanácskozáson. Tavaly még merész gondolatnak tűnt a megyei 4-es. számú választókerület országgyűlési képviselőjének ötlete, miszerint a 14 település polgármestere időközönként üljön egy asztalhoz, s a szinte valamennyi települést érintő kérdésekben szakemberek bevonásával tájékozódjanak az aktuális kérdésekről. Az első fórumon, Csongrádon nyolc polgármester vett részt, ők határozták el, hogy a következő, Kisteleken tartandó összejövetelen a területfejlesztésről legyen szó. A témaválasztás jónak bizonyult, a kisváros polgármesteri hivatalában hétfő délután Csanytelek alpolgármestere, valamint a többi 13 település első emberei a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkárától, Szaló Pétertől tudhatták meg, hogy már most komolyan kell venni az uniós felkészülést, s a térségben gondolkodást. Mint mondta: csak a regionális összefogással megvalósuló fejlesztések számíthatnak majd igazán támogatásra. A kérdések és felvetések során Lengyel Istvánná szatymazi és Darázs Sándor sándorfalvi polgármesterek arról tájékoztatták az államtitkárt, hogy a jelenlegi besorolási rendszereket érdemes lenne mihamarabb átgondolni, Szeged közelsége miatt ugyanis például e két település sem minősül hátrányos helyzetűnek, s emiatt sok pályázattól elesnek, holott a valóság teljesen mást mutat, hátrány bőven akad náluk is. Az államtitkár válaszában elmondta: egy új rendelkezés lehetőséget ad e rossz kategorizálás kiváltására. Baks polgármestere, Balogh Lajosné a tájvédelmi körzetek miatt hátrányt szenvedő termelők esetleges támogatásáról érdeklődött. Szaló úr kifejtette: idén még nem, de jövőre minden bizonnyal már támogatásban részesülnek az ilyen területeken gazdálkodók. Reményt keltő választ kapott az összekötő utak építését szorgalmazó Kertész László pusztaszeri és Sánta Ferenc csengelei polgármester is. Az önkormányzatok most készülő ez évi költségvetési rendeleteivel kapcsolatban a fórum résztvevőit a TÁKISZ megyei vezetője tájékoztatta, s a forráshiány tervezéséről is lényeges információkkal gazdagította a polgármesterek ismereteit. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Nógrádi Zoltán ugyanakkor a hazánk uniós csatlakozásának előkészületeivel öszszefüggésben fokozatosan átalakuló területfejlesztési irányelvekről és lehetőségekről számolt be. A fórumon bemutatkozott a választókerület kilenc falugazdásza is, ők zömében már korábban e területen dolgoztak - gazdajegyzőként. Vincze László arra kérte őket és a polgármestereket, hogy korrekt, jó kapcsolatokra törekedjenek, s segítsék egymás tevékenységét. A következő hasonló fórumon a tervek szerint Felgyő külterületén megépülő, négy kistérséget érintő regionális szilárd hulladéklerakó lesz a téma. A polgármesterek akkor Csongrádon találkoznak, s Pepó Pál környezetvédelmi miniszterrel vitatják meg a térségi hulladékelhelyezési problémákra jó időre gyógyírt jelentő milliárdos beruházás megvalósításának lehetőségeit. M. J. DIÓFA HÚSBOLT Szeged, Sárosi u. 2., Tel.: 493-367, 489-425. E heti ehető disznóságaink: nH5/ Sertés apróhús 517 Fi helyett 437 Ft Sertéstarja cs. n. 776 Ft helyett 683 Ft Sertésoldalas 456 Fí helyett 381 Ft Rendelést felveszünk: Bőrös hátsó sonkára 459 Ft Bőrös lapockára 399 Ft Nyers császárszalonnára 389 Ft Bőrös fél sertésre 355 Ft A mérnöktársadalom fontos feladatának tekinti, hogy megőrizze a szakma jó hírét a kontároktól, s hogy megóvja a társadalmat a színvonalon aluli mérnöki teljesítményektől - mondotta Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója, az országos mérnökkamara alelnöke. Idén ünnepli tizedik születésnapját a Magyar Mérnöki Kamara, amelynek dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az alelnöke, aki egyben a megyei kamara elnökségi tagja is. Kováts Gábort a mérnökszakma eredményeiről, a „vizes" mérnökök problémáiról, valamint a szegedi víz- és csatornarendszer üzemeltetése körüli polémiáról kérdeztük. • Milyen körülmények között alakult meg újra a Magyar Mérnöki Kamara tíz évvel ezelőtt? - Mindez a rendszerváltozással függ össze, hiszen kamarára korábban is szükség lett volna, azonban a pártirányttásos rendszer nem szerette az önkormányzatiságot. A kamara létrehozatalának igénye budapesti mérnökökben merült fel, akik-1989 elején az egyesületi törvény alapján alkották meg a kamarát. Tudni kell, hogy a mérnökök szerveződésének komoly előzménye van: 1867-ben alakult meg és 1923-ban létezését törvény is alátámasztotta a Mérnöki és Építész Egyletnek, amelyet a szocialista vezetés megszüntetett. Már ennek a szervezetnek is az volt a célja, hogy védje a tagokat, illetve a társadalmat a kontárokkal szemben. A mérnökkamara is ezt tűzte ki feladatául: hatékony érdekvédelem és érdekképviselet, illetve a társadalom megóvása a nem megfelelő színvonalú műszaki teljesítményektől. Nagy szükség volt arra, hogy ezt kijelentsék, mert a pártállami időszakban a mérnöki szakma presztízse jelentősen degradálódott, hiszen végzettség nélkül lettek emberek műszaki vezetők. • Sikerült a mérnöktársadalmat az ügy mellé állítani? - Ez egy lassú folyamat volt, de azt eredményként kell elkönyvelni, hogy például az országos kamara megalakításának évében létrehoztuk a megyei kamarát is, amelynek több, mint kétszáz tagja volt. Azóta országosan 16 ezer fölötti a taglétszám. Tudni kell, hogy a törvény szerint nem minden mérnöknek kötelező a tagság, csak a tervező és szakértő mérnököknek, hiszen mindösszesen több, mint százezer mérnök dolgozik az országban. S ehhez hozzátartozik, hogy az építészmérnökök külön kamarát alkotnak. • Mit tudott elérni a mérnökszakma? - Elértük, hogy mára a tervező és szakértő mérnökök jogosultságát egy helyen, a kamarában bírálják el. Korábban minisztériumoknak, szakhatóságoknak, a tanácsnak és megvolt ez a lehetőségük, így átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné vált a rendszer. A kamara azzal kezdte ezt a jellegű tevékenységét, hogy minden jogosultságot felülvizsgált és egységes elvek szerint bírált el, s aki ma a kamarai névjegyzékben szerepel, azért a kamara felelősséKováts Gábor, az Ativizig igazgatója kijelentette: a vízügyi mérnök is „környezetbarát". (Fotó: Schmidt Andrea) get vállal. Kezdettől fogva azon fáradoztunk, hogy hatáskörünkbe kerüljön a kivitelezői munka, mert hiába készül el jó terv, ha azt rosszul, nem szakszerűen valósítják meg. Eljutottunk addig, hogy műszaki ellenőröket ugyancsak a kamara tartja nyilván, de nem kötelező számukra a kamarai tagság. 0 A mérnöktársadalmon belül gyakran hallani a vízügyesekről, akik többször összeütközésbe kerülnek a zöldekkel, általában dunai vízlépcső kapcsán. Hogyan élik meg ezt a problémát? - Nagy fájdalma ez a konfliktus a vizes szakmának, amely egyébként Magyarországon a legnagyobb hagyományokkal rendelkező mérnöki szakma. A dunai vízlépcső kapcsán egyfajta prejudikáció történt, a vizes mérnököket hazaárulónak kiáltották ki. Közel negyven éve dolgozom vízügyi mérnökként, s ha azt mondják, hogy ez a szakma a környezet ellensége, akkor ez nagyon rosszulesik. Azon is lehet vitatkozni, hogy mit értünk a környezet védelmén. Szélsőséges példaként azt is fel lehet hozni, hogy a kölni dóm helyén valamikor biztos szép erdő lehetett kétezer éve, úgyhogy bontsuk le a dómot. A mérnök természetesen beavatkozik a természetbe, bizonyos fokig alakítja és rongálja is, de mindezt az ember érdekében teszi. Ha árvízvédelmi létesítményt készítünk, akkor ezzel a beavatkozással védjük a természetet és az embert is. Bős vonatkozásában a kamara mindig egyet kért: a jó szándékú, de nem hozzáértő emberek mellett hallgassák meg a mérnöki kamara által szakértőnek minősített szakembereket is. Azt is ki lehet jelenteni, hogy amíg a bősi kérdés nem tud megszabadulni a politikától, addig ez a köztes és legrosszabb állapot konzerválódik. És azt is látni kell, hogy a vizes mérnökök számtalan olyan területen érnek el eredményeket, amelyeknek semmi közül a Dunához. 0 Akkor beszéljünk a Tiszáról és az Ativizigről. Mik az eredmények és melyek a problémák? - A Tiszán az a legnagyobb eredmény, hogy az árvíz, amely Kárpátalján tragédiát okozott, Magyarországon nagyobb kártétel nélkül vonult le. Ez a vízügyi szolgálat eredménye is, a mi igazgatóságunk például kilencven munkatársat küldött a veszélyeztetett területre. Ami szűkebb pátriánkat illetve: jelentős eredménynek értékelem, hogy a Tiszán a jugoszláv határtól Csongrádig, a Maroson a román határtól a torkolatig az árvízvédelmi műveket sikerült létrehozni az elmúlt évtizedben. Ha megkapjuk a karbantartáshoz szükséges támogatás úgy anyagi, mint szellemi javakban, akkor Csongrád megye lakossága nyugodtan nézhet a következő árvizek elé. 0 Azt jósolják, hogy a következő 8-10 évben hasonló áradásokra számíthatunk. - A Tisza-völgyben az elmúlt 150 év tapasztalatai szerint hosszabb száraz időszakok után ennél rövidebb árvizes periódusok következtek. A gyakran kritikus helyzeteket, a heves lefolyású árvizeket okozhatják a vízgyűjtő területeken történt emberi beavatkozás. Ugyanakkor meteorológusok is ara hívják fel a figyelmet, hogy miközben Európa éghajlata a szárazabb időjárás felé tolódott, ezzel párhuzamosan szélsőségesebb csapadékmennyiség jellemzi ezt a területet. Ahhoz, hogy az Alsó-Tisza vidékén jelentősebb árvíz fenyegessen, az szükséges, hogy a Tisza, a Maros és a Körös árhulláma egyszerre érjen ide. Ez viszonylag ritkán fordul elő, holott egy ilyen árvíz valószínűleg hetekig tartana. • Az árvizeken túl más területek is lekötik az igazgatóság figyelmét. Melyek ezek a feladatok? - Ez a vízügyi hatóság felügyeli a térség teljes vízgazdálkodási tevékenységét. Bármilyen vízügyi beavatkozás történik, a mi engedélyeink szükségeket az építéshez és a működtetéshez. Ezeken az engedélyeken keresztül tudjuk a vízgazdálkodási beavatkozásokat úgy koordinálni, hogy ezek egymással is összhangban legyenek. Éppen ezért nagy problémát jelent számunkra, hogy az átalakult szegedi vizes cégek cégbírósági bejegyzése különböző okok miatt még mindig nem történt meg. Elvileg ha nemzetközi cég végzi ezt a tevékenységet, jelen körülmények között vízjogi engedélye sem lehetne, vagyis a Szegedi Vízmű Kft., a Fürdő és Hőforrás Kft. és a Városi Vízügyi Beruházási Kft. szabálytalanul, engedély nélkül üzemelnek. Nehéz a helyzetünk, mert más jogszabály szerint ezen cégek ellen bírságot kellene kivetnünk. Ezt szeretnénk elkerülni, liiszen ez is a lakosság helyzetét nehezítené. Mindenképpen olyan törvényes helyzetet kellene teremteni, hogy ezek a cégek legálisan tevékenykedjenek. 0 Önnek mi a véleménye erről a konfliktusról? - Nem vagyok ellensége a külföldi tőke magyarországi jelenlétében, bármely területen. Azonban az sért, ha valamelyik cég megjelenésében úgy érzem, hogy lebecsülnek bennünket. Úgy gondolom, hogy sok esetben be lehet, sőt, be kell engedni a külföldi tőkét, szakértelmet és technikát, de azzal, hogy kezeljenek bennünket egyenrangú partnerként. Egyetértek azzal, hogy az építőipari részleget le kell választani a szolgáltatóról, de abban nem vagyok biztos, hogy a Vízügyi Beruházási Kft.-re egyértelműen szükség van akkor, amikor a csatornabizottság, a műszaki iroda és végső soron a közgyűlés is döntési helyzetben van. Túl sok igazgatói, főkönyvelői, felügyelő bizottsági poszt létesült így, holott egyszerűbben is meg lehetett volna oldani a feladatot. A cégek megalakulásánál történt egy nagy hiba: a szerződés szerint bizonyos fajta tevékenységekhez versenyen kívül juthat az Első Magyar Vízügyi Kivitelezői Kft. Mi ezt akkor azonnal kifogásoltuk a köztársasági megbízottnál, a polgármesteri hivatalnál és a versenyhivatalnál. Érdemi választ csak az utóbbitól kaptunk: ők törvényellenesnek ítélték, hogy a kft. bizonyos munkákhoz versenyen kívül juthat hozzá. Függetlenül a megrendelések számától, magának a cégnek sem használ, ha versenyen kívül kap munkákat, hiszen így a legkönnyebb elkényelmesedni és rosszabb minőségű munkát végezni, ráadásul drágábban. Úgy gondolom, ezen a területen meg kell teremteni a versenyhelyzetet. A mérnökkamara a mai napig fenntartja azt az ajánlását, hogy szívesen elmondja szakmai véleményét arról, hogy hogyan lehetne ezt a szerződést megváltozott feltételekkel, a szegedi polgárok számára előnyösebb formában fenntartani. Arató László Csengele • Munkatársunktól Megjelent a Csengelei Krónika ez évi második száma. A lapban bemutatkozik a település korábbi gazdajegyzőjéből lett falugazdász, Gregus Sándorné. Másfél évvel ezelőtt bezárt a csengelei Öregmalom vendéglő. Az étterem újranyitásáról Kiss Ferenc tulajdonos nyilatkozik. Január elsejétől emelkedtek a postai díjak, az új tarifákról kétoldalas tájékoztatást közöl az újság. A csengeleiek ezenkívül visszatekintést olvashatnak a helyi általános iskola 1998. évi eseményeiről. A kiskunmajsai teremtornán eddig kiváló teljesítményt nyújtott a csengelei csapat, a bajnokság élén álló Fortuna presszó eredményeiről is beszámol a Krónika. Az olvasók a szokásos rovatokkal is találkozhatnak, vagyis a Visszatekintővel és a Hirdetésekkel. Kiskundorozsma • Munkatársunktól Az Új Dorozsmai Napló legfrissebb számában a doni áttörésnél elesett kiskundorozsmai honvédekre emlékeznek. Az olvasók megtudhatják a lapból, mi a jóléti állam és melyik az emberiség történelmének leggyilkosabb százada. Olvashatnak még százéves „dorozsmai" híreket, ezenkívül értesülhetnek a vasutassztrájk következményeiről is. Csonka Gábor alpolgármester Dorozsma jövőjéről, Hódi Tamás pedig a Kiskundorozsma Sportjáért Alapítványról beszél. Az olvasók még értesülhetnek a dorozsmai sportlövők és kézilabdások eredményeiről is. Mórahalom • Munkatársunktól A Mórahalmi Körkép idei első számának címoldalán Nógrádi Zoltán polgármester köszönti az olvasókat a megújult önkormányzat nevében. Összefoglalót olvashatnak a mórahalmiak a város tavaly decemberi eseményeiről, megtudhatják, hogyan is kell gazdaságosan baromfit tartanai, illetve értesülhetnek a Soros Alapítvány könyvtártámogatási programjáról. Ennek keretében a Körkép egy listát közöl a mórahalmi könyvtár legfrissebb könyveiről és CDROM-jairól. ír még az újság az önkormányzati rendeletek módosításáról, beszámol a városban és környékén történt bűncselekményekről. A lapból nem hiányozhat a gyermekeknek szóló- és sportoldal sem. Tiszasziget • Munkatársunktól Ma, szerdán este hat órakor tartja alakuló közgyűlését a tiszaszigeti horgászegyesület. A Sziget vendéglőben tartandó közgyűlésen a mintegy negyven tag megbeszéli az alapszabály elfogadását, a névválasztást, székhelyét, meghatározzák az egyesület célját és szervezeti felépítését. Körülbelül öt éve már működött egy horgászklub Tiszaszigeten, s ebből a klubból fejlődött ki a másfél hónapja szerveződő egyesület. Jelenleg víz nélkül van az egyesület, ezért a legfontosabb feladat egy horgásztó kialakítása és működtetése a településen. A tó létrehozásához szükséges pénzt a befolyó tagdíjakból és állami támogatásból próbálják előteremteni.