Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

SZERDA, 1999. JAN. 20. A HELYZET 7 Üzenet, neked! ITT gy öt és fél éves kislány égési sérüléseket szenve­Í2j dett, s a műtétjéhez 250 ezer forintra lenne szük­ségtelent meg az M. Hírlap keddi számában. Előbb nem is tudtam, miért, néztem ezt a hírt egy jó darabig. Teljesen megálltam. Itt tartunk tehát? Az egészségügy? A nyilvánossághoz kell pénzért fordulni, hogy egy csöppséget megmentsenek? És ha nem ad senki, mert arra vár, hogy majd a másik? Akkor ho­gyan lesz ez elszámolva? Nem ügy? Keményen igazo­dunk az előírásokhoz? A szív már nem szakad meg, mert korábban megszakadt, mert totálisan méltatlan­nak érezte magát itt? És akkor gondolt egy nagyot a szerkesztő: a felhí­vást berakta a lottónyereményeket közlő hír alá. Akadt ott pár millió. Talán majd közülük valaki. Szinte érez­tem, ahogy a szerkesztő szeme felvillant és mindjárt utána megkönnyebbült és egy rövid időre valami jótét melegség járta át; talán majd közülük tud valaki segí­teni. Podmaniczky Szilárd • Tízéves a Magyar Mérnöki Kamara Az érdekvédelemtől a CGE-szerződésig • Polgármester-találkozó Kisteleken A fejlődés irányai A Csongrád megyei 4-es számú országgyű­lési választókerület 14 településének első szá­mú vezetői a területfej­lesztés lehetőségeiről, s a térség problémáiról tanácskoztak Kistele­ken. A korábbi hasonló összejövetellel szemben most „teljes volt a lét­szám", Vincze László képviselő invitálására tizenhárom polgármes­ter és egy alpolgármes­ter informálódott a kö­zel háromórás tanács­kozáson. Tavaly még merész gon­dolatnak tűnt a megyei 4-es. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjének ötlete, miszerint a 14 telepü­lés polgármestere időközön­ként üljön egy asztalhoz, s a szinte valamennyi települést érintő kérdésekben szakem­berek bevonásával tájéko­zódjanak az aktuális kérdé­sekről. Az első fórumon, Csongrádon nyolc polgár­mester vett részt, ők hatá­rozták el, hogy a következő, Kisteleken tartandó összejö­vetelen a területfejlesztésről legyen szó. A témaválasztás jónak bizonyult, a kisváros pol­gármesteri hivatalában hétfő délután Csanytelek al­polgármestere, valamint a többi 13 település első em­berei a vidékfejlesztési tár­ca helyettes államtitkárától, Szaló Pétertől tudhatták meg, hogy már most komo­lyan kell venni az uniós fel­készülést, s a térségben gondolkodást. Mint mond­ta: csak a regionális össze­fogással megvalósuló fej­lesztések számíthatnak majd igazán támogatásra. A kérdések és felvetések so­rán Lengyel Istvánná szaty­mazi és Darázs Sándor sán­dorfalvi polgármesterek ar­ról tájékoztatták az államtit­kárt, hogy a jelenlegi beso­rolási rendszereket érdemes lenne mihamarabb átgon­dolni, Szeged közelsége mi­att ugyanis például e két te­lepülés sem minősül hátrá­nyos helyzetűnek, s emiatt sok pályázattól elesnek, ho­lott a valóság teljesen mást mutat, hátrány bőven akad náluk is. Az államtitkár válaszá­ban elmondta: egy új ren­delkezés lehetőséget ad e rossz kategorizálás kiváltá­sára. Baks polgármestere, Balogh Lajosné a tájvédel­mi körzetek miatt hátrányt szenvedő termelők esetleges támogatásáról érdeklődött. Szaló úr kifejtette: idén még nem, de jövőre minden bi­zonnyal már támogatásban részesülnek az ilyen terüle­teken gazdálkodók. Re­ményt keltő választ kapott az összekötő utak építését szorgalmazó Kertész László pusztaszeri és Sánta Ferenc csengelei polgármester is. Az önkormányzatok most készülő ez évi költségvetési rendeleteivel kapcsolatban a fórum résztvevőit a TÁ­KISZ megyei vezetője tájé­koztatta, s a forráshiány ter­vezéséről is lényeges infor­mációkkal gazdagította a polgármesterek ismereteit. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Nógrádi Zoltán ugyanakkor a hazánk uniós csatlakozá­sának előkészületeivel ösz­szefüggésben fokozatosan átalakuló területfejlesztési irányelvekről és lehetősé­gekről számolt be. A fórumon bemutatko­zott a választókerület kilenc falugazdásza is, ők zömé­ben már korábban e terüle­ten dolgoztak - gazda­jegyzőként. Vincze László arra kérte őket és a polgár­mestereket, hogy korrekt, jó kapcsolatokra törekedjenek, s segítsék egymás tevékeny­ségét. A következő hasonló fó­rumon a tervek szerint Felgyő külterületén meg­épülő, négy kistérséget érintő regionális szilárd hul­ladéklerakó lesz a téma. A polgármesterek akkor Csongrádon találkoznak, s Pepó Pál környezetvédelmi miniszterrel vitatják meg a térségi hulladékelhelyezé­si problémákra jó időre gyógyírt jelentő milliárdos beruházás megvalósításának lehetőségeit. M. J. DIÓFA HÚSBOLT Szeged, Sárosi u. 2., Tel.: 493-367, 489-425. E heti ehető disznóságaink: nH5/ Sertés apróhús 517 Fi helyett 437 Ft Sertéstarja cs. n. 776 Ft helyett 683 Ft Sertésoldalas 456 Fí helyett 381 Ft Rendelést felveszünk: Bőrös hátsó sonkára 459 Ft Bőrös lapockára 399 Ft Nyers császárszalonnára 389 Ft Bőrös fél sertésre 355 Ft A mérnöktársadalom fontos feladatának tekin­ti, hogy megőrizze a szakma jó hírét a kontá­roktól, s hogy megóvja a társadalmat a színvona­lon aluli mérnöki teljesít­ményektől - mondotta Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója, az országos mérnökkamara alelnöke. Idén ünnepli tizedik szüle­tésnapját a Magyar Mérnöki Kamara, amelynek dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az alelnöke, aki egyben a me­gyei kamara elnökségi tagja is. Kováts Gábort a mérnök­szakma eredményeiről, a „vi­zes" mérnökök problémáiról, valamint a szegedi víz- és csa­tornarendszer üzemeltetése körüli polémiáról kérdeztük. • Milyen körülmények között alakult meg újra a Magyar Mérnöki Kamara tíz évvel ezelőtt? - Mindez a rendszerválto­zással függ össze, hiszen ka­marára korábban is szükség lett volna, azonban a pártirá­nyttásos rendszer nem szerette az önkormányzatiságot. A ka­mara létrehozatalának igénye budapesti mérnökökben me­rült fel, akik-1989 elején az egyesületi törvény alapján al­kották meg a kamarát. Tudni kell, hogy a mérnökök szer­veződésének komoly előzmé­nye van: 1867-ben alakult meg és 1923-ban létezését törvény is alátámasztotta a Mérnöki és Építész Egyletnek, amelyet a szocialista vezetés megszünte­tett. Már ennek a szervezetnek is az volt a célja, hogy védje a tagokat, illetve a társadalmat a kontárokkal szemben. A mér­nökkamara is ezt tűzte ki fel­adatául: hatékony érdekvéde­lem és érdekképviselet, illetve a társadalom megóvása a nem megfelelő színvonalú műszaki teljesítményektől. Nagy szük­ség volt arra, hogy ezt kijelent­sék, mert a pártállami időszak­ban a mérnöki szakma presztí­zse jelentősen degradálódott, hiszen végzettség nélkül lettek emberek műszaki vezetők. • Sikerült a mérnöktársa­dalmat az ügy mellé állíta­ni? - Ez egy lassú folyamat volt, de azt eredményként kell elkönyvelni, hogy például az országos kamara megalakítá­sának évében létrehoztuk a megyei kamarát is, amelynek több, mint kétszáz tagja volt. Azóta országosan 16 ezer fö­lötti a taglétszám. Tudni kell, hogy a törvény szerint nem minden mérnöknek kötelező a tagság, csak a tervező és sza­kértő mérnököknek, hiszen mindösszesen több, mint szá­zezer mérnök dolgozik az or­szágban. S ehhez hozzátarto­zik, hogy az építészmérnökök külön kamarát alkotnak. • Mit tudott elérni a mér­nökszakma? - Elértük, hogy mára a ter­vező és szakértő mérnökök jogosultságát egy helyen, a kamarában bírálják el. Koráb­ban minisztériumoknak, szak­hatóságoknak, a tanácsnak és megvolt ez a lehetőségük, így átláthatatlanná és ellenőrizhe­tetlenné vált a rendszer. A ka­mara azzal kezdte ezt a jel­legű tevékenységét, hogy minden jogosultságot felül­vizsgált és egységes elvek szerint bírált el, s aki ma a ka­marai névjegyzékben szere­pel, azért a kamara felelőssé­Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója kijelentette: a vízügyi mérnök is „környezetbarát". (Fotó: Schmidt Andrea) get vállal. Kezdettől fogva azon fáradoztunk, hogy hatás­körünkbe kerüljön a kivite­lezői munka, mert hiába ké­szül el jó terv, ha azt rosszul, nem szakszerűen valósítják meg. Eljutottunk addig, hogy műszaki ellenőröket ugyan­csak a kamara tartja nyilván, de nem kötelező számukra a kamarai tagság. 0 A mérnöktársadalmon belül gyakran hallani a vízügyesekről, akik több­ször összeütközésbe kerül­nek a zöldekkel, általában dunai vízlépcső kapcsán. Hogyan élik meg ezt a problémát? - Nagy fájdalma ez a konf­liktus a vizes szakmának, amely egyébként Magyaror­szágon a legnagyobb hagyo­mányokkal rendelkező mér­nöki szakma. A dunai víz­lépcső kapcsán egyfajta preju­dikáció történt, a vizes mérnö­köket hazaárulónak kiáltották ki. Közel negyven éve dolgo­zom vízügyi mérnökként, s ha azt mondják, hogy ez a szak­ma a környezet ellensége, ak­kor ez nagyon rosszulesik. Azon is lehet vitatkozni, hogy mit értünk a környezet védel­mén. Szélsőséges példaként azt is fel lehet hozni, hogy a kölni dóm helyén valamikor biztos szép erdő lehetett két­ezer éve, úgyhogy bontsuk le a dómot. A mérnök természe­tesen beavatkozik a termé­szetbe, bizonyos fokig alakítja és rongálja is, de mindezt az ember érdekében teszi. Ha ár­vízvédelmi létesítményt ké­szítünk, akkor ezzel a beavat­kozással védjük a természetet és az embert is. Bős vonatko­zásában a kamara mindig egyet kért: a jó szándékú, de nem hozzáértő emberek mel­lett hallgassák meg a mérnöki kamara által szakértőnek minősített szakembereket is. Azt is ki lehet jelenteni, hogy amíg a bősi kérdés nem tud megszabadulni a politikától, addig ez a köztes és leg­rosszabb állapot konzerváló­dik. És azt is látni kell, hogy a vizes mérnökök számtalan olyan területen érnek el ered­ményeket, amelyeknek semmi közül a Dunához. 0 Akkor beszéljünk a Ti­száról és az Ativizigről. Mik az eredmények és me­lyek a problémák? - A Tiszán az a legna­gyobb eredmény, hogy az ár­víz, amely Kárpátalján tragé­diát okozott, Magyarországon nagyobb kártétel nélkül vo­nult le. Ez a vízügyi szolgálat eredménye is, a mi igazgató­ságunk például kilencven munkatársat küldött a vesz­élyeztetett területre. Ami szűkebb pátriánkat illetve: je­lentős eredménynek értéke­lem, hogy a Tiszán a jugo­szláv határtól Csongrádig, a Maroson a román határtól a torkolatig az árvízvédelmi műveket sikerült létrehozni az elmúlt évtizedben. Ha meg­kapjuk a karbantartáshoz szükséges támogatás úgy anyagi, mint szellemi javak­ban, akkor Csongrád megye lakossága nyugodtan nézhet a következő árvizek elé. 0 Azt jósolják, hogy a kö­vetkező 8-10 évben hason­ló áradásokra számítha­tunk. - A Tisza-völgyben az el­múlt 150 év tapasztalatai sze­rint hosszabb száraz idősza­kok után ennél rövidebb árvi­zes periódusok következtek. A gyakran kritikus helyzete­ket, a heves lefolyású árvize­ket okozhatják a vízgyűjtő te­rületeken történt emberi bea­vatkozás. Ugyanakkor meteo­rológusok is ara hívják fel a figyelmet, hogy miközben Európa éghajlata a szárazabb időjárás felé tolódott, ezzel párhuzamosan szélsőségesebb csapadékmennyiség jellemzi ezt a területet. Ahhoz, hogy az Alsó-Tisza vidékén jelen­tősebb árvíz fenyegessen, az szükséges, hogy a Tisza, a Maros és a Körös árhulláma egyszerre érjen ide. Ez vi­szonylag ritkán fordul elő, ho­lott egy ilyen árvíz való­színűleg hetekig tartana. • Az árvizeken túl más területek is lekötik az igaz­gatóság figyelmét. Melyek ezek a feladatok? - Ez a vízügyi hatóság fel­ügyeli a térség teljes vízgaz­dálkodási tevékenységét. Bár­milyen vízügyi beavatkozás történik, a mi engedélyeink szükségeket az építéshez és a működtetéshez. Ezeken az en­gedélyeken keresztül tudjuk a vízgazdálkodási beavatkozá­sokat úgy koordinálni, hogy ezek egymással is összhang­ban legyenek. Éppen ezért nagy problémát jelent szá­munkra, hogy az átalakult szegedi vizes cégek cégbíró­sági bejegyzése különböző okok miatt még mindig nem történt meg. Elvileg ha nem­zetközi cég végzi ezt a tevé­kenységet, jelen körülmények között vízjogi engedélye sem lehetne, vagyis a Szegedi Vízmű Kft., a Fürdő és Hőforrás Kft. és a Városi Víz­ügyi Beruházási Kft. szabály­talanul, engedély nélkül üze­melnek. Nehéz a helyzetünk, mert más jogszabály szerint ezen cégek ellen bírságot kel­lene kivetnünk. Ezt szeret­nénk elkerülni, liiszen ez is a lakosság helyzetét nehezítené. Mindenképpen olyan törvé­nyes helyzetet kellene terem­teni, hogy ezek a cégek legáli­san tevékenykedjenek. 0 Önnek mi a véleménye erről a konfliktusról? - Nem vagyok ellensége a külföldi tőke magyarországi jelenlétében, bármely terüle­ten. Azonban az sért, ha vala­melyik cég megjelenésében úgy érzem, hogy lebecsülnek bennünket. Úgy gondolom, hogy sok esetben be lehet, sőt, be kell engedni a külföldi tőkét, szakértelmet és techni­kát, de azzal, hogy kezeljenek bennünket egyenrangú part­nerként. Egyetértek azzal, hogy az építőipari részleget le kell választani a szolgáltató­ról, de abban nem vagyok biz­tos, hogy a Vízügyi Beruhá­zási Kft.-re egyértelműen szükség van akkor, amikor a csatornabizottság, a műszaki iroda és végső soron a közgyűlés is döntési helyzet­ben van. Túl sok igazgatói, főkönyvelői, felügyelő bizott­sági poszt létesült így, holott egyszerűbben is meg lehetett volna oldani a feladatot. A cé­gek megalakulásánál történt egy nagy hiba: a szerződés szerint bizonyos fajta tevé­kenységekhez versenyen kí­vül juthat az Első Magyar Vízügyi Kivitelezői Kft. Mi ezt akkor azonnal kifogásol­tuk a köztársasági megbízott­nál, a polgármesteri hivatalnál és a versenyhivatalnál. Érde­mi választ csak az utóbbitól kaptunk: ők törvényellenes­nek ítélték, hogy a kft. bizo­nyos munkákhoz versenyen kívül juthat hozzá. Függetle­nül a megrendelések számá­tól, magának a cégnek sem használ, ha versenyen kívül kap munkákat, hiszen így a legkönnyebb elkényelmesedni és rosszabb minőségű munkát végezni, ráadásul drágábban. Úgy gondolom, ezen a terüle­ten meg kell teremteni a ver­senyhelyzetet. A mérnökka­mara a mai napig fenntartja azt az ajánlását, hogy szívesen elmondja szakmai véleményét arról, hogy hogyan lehetne ezt a szerződést megváltozott fel­tételekkel, a szegedi polgárok számára előnyösebb formá­ban fenntartani. Arató László Csengele • Munkatársunktól Megjelent a Csengelei Kró­nika ez évi második száma. A lapban bemutatkozik a telepü­lés korábbi gazdajegyzőjéből lett falugazdász, Gregus Sán­dorné. Másfél évvel ezelőtt bezárt a csengelei Öregmalom vendéglő. Az étterem újranyi­tásáról Kiss Ferenc tulajdonos nyilatkozik. Január elsejétől emelkedtek a postai díjak, az új tarifákról kétoldalas tájé­koztatást közöl az újság. A csengeleiek ezenkívül vissza­tekintést olvashatnak a helyi általános iskola 1998. évi ese­ményeiről. A kiskunmajsai te­remtornán eddig kiváló telje­sítményt nyújtott a csengelei csapat, a bajnokság élén álló Fortuna presszó eredménye­iről is beszámol a Krónika. Az olvasók a szokásos rovatokkal is találkozhatnak, vagyis a Visszatekintővel és a Hirdeté­sekkel. Kiskundorozsma • Munkatársunktól Az Új Dorozsmai Napló legfrissebb számában a doni áttörésnél elesett kiskundo­rozsmai honvédekre emlékez­nek. Az olvasók megtudhatják a lapból, mi a jóléti állam és melyik az emberiség történel­mének leggyilkosabb százada. Olvashatnak még százéves „dorozsmai" híreket, ezenkí­vül értesülhetnek a vasutasszt­rájk következményeiről is. Csonka Gábor alpolgármester Dorozsma jövőjéről, Hódi Ta­más pedig a Kiskundorozsma Sportjáért Alapítványról be­szél. Az olvasók még értesül­hetnek a dorozsmai sport­lövők és kézilabdások ered­ményeiről is. Mórahalom • Munkatársunktól A Mórahalmi Körkép idei első számának címoldalán Nógrádi Zoltán polgármester köszönti az olvasókat a meg­újult önkormányzat nevében. Összefoglalót olvashatnak a mórahalmiak a város tavaly decemberi eseményeiről, megtudhatják, hogyan is kell gazdaságosan baromfit tarta­nai, illetve értesülhetnek a So­ros Alapítvány könyvtártámo­gatási programjáról. Ennek keretében a Körkép egy listát közöl a mórahalmi könyvtár legfrissebb könyveiről és CD­ROM-jairól. ír még az újság az önkormányzati rendeletek módosításáról, beszámol a vá­rosban és környékén történt bűncselekményekről. A lapból nem hiányozhat a gyermekek­nek szóló- és sportoldal sem. Tiszasziget • Munkatársunktól Ma, szerdán este hat órakor tartja alakuló közgyűlését a ti­szaszigeti horgászegyesület. A Sziget vendéglőben tartandó közgyűlésen a mintegy negy­ven tag megbeszéli az alap­szabály elfogadását, a névvá­lasztást, székhelyét, meghatá­rozzák az egyesület célját és szervezeti felépítését. Körül­belül öt éve már működött egy horgászklub Tiszaszigeten, s ebből a klubból fejlődött ki a másfél hónapja szerveződő egyesület. Jelenleg víz nélkül van az egyesület, ezért a leg­fontosabb feladat egy horgász­tó kialakítása és működtetése a településen. A tó létrehozá­sához szükséges pénzt a befo­lyó tagdíjakból és állami tá­mogatásból próbálják előte­remteni.

Next

/
Thumbnails
Contents