Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-04 / 2. szám

BELFÖLD 3 Világörökségi várélista • Pécs (MTI) A pécsi pályázat átdol­gozására kérte fel annak benyújtóit az UNESCO Vi­lágörökségi Kormányközi Bizottsága a napokban kio­tói ülésén, s gyakorlatilag ezzel elhalasztotta a dön­tést. A magyar kormány 1997-ben Pécs belvárosá­nak belső területeit jelölte a jelenleg több mint félezer természeti értéket és kultu­rális emléket tartalmazó vi­lágörökségi listára. Ma­gyarországon jelenleg a Budai Vár, Hollókő, Agg­telek cseppkőbarlangja és Pannonhalma bencés fő­apátsága élvez világöröksé­gi védelmet, míg Pécs bel­városa és a Hortobágy „vá­rólistán" szerepel. Hevesi fagyhalál • Eger (MTI) Három férfinak okozta a halálát a fűtés hiánya, a hi­deg a hét végén Heves me­gyében. Heréden a rend­őrök egy 50 éves helybélit találtak holtan saját lakásá­ban. A szerencsétlen férfi annak ellenére fagyott meg otthonában, hogy volt tüze­lője, ám úgy tűnik, már nem volt ereje a begyújtás­hoz. A hatvani Albert Schweitzer Kórház belgyó­gyászatáról megszökött pi­zsamában, cipő nélkül egy beteg, akiről kiderült, hogy a rendőrség is körözte. Az 51 éves férfi holttestére va­sárnap reggel találtak rá a kórház területén; az ő halá­lát is kihűlés okozta. Saját lakásában hűlt ki teljesen vasárnap egy 53 éves recs­ki férfi. Öveges emléke • Zalaegerszeg (MTI) Elkészült a zalaegersze­gi Népművészeti Nyári Egyetem programja, ame­lyet jövőre 23. alkalommal szervez meg a TIT „Öve­ges József' Ismeretterjesz­tő Egyesület. A magyar népművészet iránt a világ minden tájáról érdeklődők idén különleges élménnyel lehetnek gazdagabbak, a nyári egyetem programja ugyanis az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás köré szerveződik. A hallgatók a napfogyatkozás megtekin­tése mellett a téli és a nyári napfordulóról, az égitestek hiedelemvilágban betöltött szerepéről, valamint a népi időjárásjóslásról hallhatnak előadásokat. Kómában egy sérült • Kecskemét (MTI) Harmadik napja van kó­mában az a mozdonyveze­tő, aki január elsején a laki­telki vasúti balesetkor sé­rült meg súlyosan - tájé­koztatta a kecskeméti me­gyei kórház intenzív osztá­lyának főorvosa az MTI-t. A férfinak súlyos, életve­szélyes koponyasérülése van, beszállítása óta géppel lélegeztetik. A baleset kö­vetkeztében a kecskeméti kórház intenzív oszályán belehalt sérüléseibe a sze­mélyvonat poggyászkocsi­jának kezelője. A szerel­vény vezető jegykezelője medencecsonttörést szen­vedett, állapota javul. Ma reggel: ismét vasutassztrájk Sikertelen egyeztető tárgyalás. Balrál Gaskó István és Enzsöl Róbert, a VDSZSZ elnöke és alelnöke, velük szemben Bajnai Gábor, a MAV Rt. vezérigazgató-helyettese és Neuschl Gyula, a MÁV Rt. főosztályvezető-helyettese. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) A Vasutasok Szak­szervezete (VSZ) nem vesz részt a január 4-ére kilátásba helyezett mun­kabeszüntetésben - tájé­koztatta az érdekképvi­selet közleményben az MTI-t vasárnap délben. „A VSZ tagsága nem kí­ván részt venni a VDSZSZ néhány vezetője által generált konfliktus­ban" - írja a szakszer­vezet sztrájkbizottsága. A VSZ és a Mozdonyve­zetők Szakszervezete (MOSZ) december 31-én a Vasúti Érdekegyeztető Ta­nács ülésén elfogadta a MAV Rt. összességében 16 százalékos béremelési aján­latát. A munkavállalók elfogad­ják a bérmegállapodást - ezt erősítették meg a hét területi képviselet vezetői a VSZ körtelefonon vasárnap foly­tatott titkári konferenciáján. A Vasutasok Szakszerve­zete közleményében hangsú­lyozza: szakmailag alaptalan a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnökének nyilatkozata, hogy a bér­megállapodás érvénytelen. A VSZ sztrájkbizottsága rámutat: az a tény, hogy a harmadik reprezentatív szak­szervezet nem írta alá a bér­megállapodást, nem befolyá­solja annak érvényességét. „A VSZ a a MÁV Rt.-vel folytatott tárgyalások során arra törekedett, hogy a vas­utas munkavállalók foglal­koztatásbiztonságának meg­teremtése mellett olyan bér­megállapodást kössön, amely a reálkeresetek meg­felelő szintű növekedésével jár, és lehetőleg kompenzál­ja az adótábla alsó hullámzá­sát is. Teljesült a VSZ célja, az alacsony keresetű munka­vállalók reálkeresete leg­alább 2 százalékkal növe­kedni fog 1999-ben." A Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete megtart­ja a január 4-én nulla órától meghirdetett általános vas­utassztrájkot, mert nem sike­rült megállapodnia bérügy­ben a munkáltatóval - jelen­tette be Gaskó István, a VDSZSZ elnöke vasár­nap sajtótájékoztatón. A VDSZSZ a megállapodás megkötéséig akar sztrájkolni. Sípos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója megismétel­te: hétfőn bírósághoz fordul­nak, kérve a sztrájk jogelle­nességének megállapítását, tekintettel arra, hogy érvé­nyesnek tekintendő megál­lapodás van a munkáltató és a két reprezentatív szakszer­vezet - a Mozdonyvezetők Szakszervezete, valamint a Vasutasok Szakszervezete ­között. Ha bíróság jogelle­nesnek ítéli a munkabeszün­tetést, akkor a VDSZSZ-re hárítják a sztrájkból eredő költségeket. • Új jogszabályok a szerv- és szövetátültetésekről is Ha nem tiltakozik, kivehető a szerve? • Budapest (MTI) Az egészségügyben 1999. január l-jén ha­tályba lépő rendelkezé­sek kiegészítik, illetve módosítják a szerv- és szövetátültetésekre, a hemofíliában szenvedő betegek ellátására vo­natkozó korábbi jogsza­bályokat, továbbá kü­lönböző szakmai testü­letek megalakítását ír­ják elő - tájékoztatta az Egészségügyi Minisztéri­um jogi főosztálya az MTI-t. A miniszteri rendelkezé­sek az egészségügyről szóló, 1997-ben hozott törvényhez kötődnek. A szerv- és szö­vetátültetésekkel kapcsola­tos rendelkezés az egészség­ügyi törvénynek arra a sza­kaszára épít, amely szerint a szerv és szövet eltávolítása halottból csak akkor történ­het meg, ha az elhunyt életé­ben ezzel ellentétesen nem rendelkezett. A pótlólag kidolgozott előírások szerint az élő sze­mély tiltakozó nyilatkozatát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által működtetett or­szágos nyilvántartásban rög­zítik. A nyilatkozat a nyilván­tartásba csak akkor kerülhet be, ha a beteg azt a házior­vosnál, vagy más egészség­ügyi szolgáltatónál - például kezelőorvosánál teszi meg ­az erre szóló nyomtatvá­nyon. A nyilvántartásba egyszer már felvett nyilatkozat min­daddig érvényes marad, ameddig azt onnan nem tör­lik. A nyilvántartásból való törlés szintén a háziorvoson és a kezelőorvoson keresztül kezdeményezhető, de ebben az ügyben az érintett nélkü­lük is eljárhat. A nyilvántar­tásba fel nem vett nyilatko­zat bármikor, formai kötött­ség nélkül visszavonható. Amikor halottból történő szerv- és szöveteltávolítás szóba jön, az arra kijelölt egészségügyi dolgozónak az elhunyt dokumentumai át­vizsgálásával kell meggyő­ződnie arról, hogy a beteg tett-e életében tiltakozó nyi­latkozatot. Ezután a nyilvántartás megkeresése következik, majd ha nincs nyilvántartott nyilatkozat, akkor a hozzá­tartozók nyilatkozatát kell beszerezni az elhunyt felte­hető szándékát illetően. Ha van nyilvántartott til­takozó nyilatkozat, a szerv, a szövet nem távolítható el. Ha nincs nyilatkozat és a hozzátartozók közül a sor­rendben elől álló nem érhető el, elegendő a sorrendben hátrébb álló rokon nyilatko­zatának beszerzése. Ha az egy sorban nyilat­kozattételre jogosultak ­például az elhunyt három gyermeke - közül bármelyik úgy nyilatkozik, hogy az el­hunyt feltehető szándékával ellentétben áll a szerv-, illet­ve szövet eltávolítása, akkor ezt a nyilatkozatot kell fi­gyelembe venni. Az egészségügyi törvény alapján hozott miniszteri rendelkezés a hemofíliás be­tegeknek lehetőséget ad ar­ra, hogy - meghatározott szabályok szerint - kezelé­süket a jövőben otthon is el­végezhessék. Az örökletes vérzékeny­ség (hemofília) egyike a vé­ralvadási rendellenességek­nek. A rendellenesség izüle­ti és izomvérzésekben, rit­kábban más vérzésekben je­lenik meg. A vérzés addig tart, amíg a hiányzó véralvadási fak­tort nem pótolják a vérkerin­gésben. A faktor pótlására eddig csak egészségügyi in­tézményben kerülhetett sor, s ez a betegek számára je­lentős késedelmet okozott. Az egészségügyi törvény előirányozza a Nemzeti Egészségügyi Tanács létre­hozását. A testület a kor­mány egészségügyi szerve­zéssel és irányítással kap­csolatos feladatainak ellátá­sát lesz hivatott elősegíteni. A tanácsban az egészség­ügy területén működő orszá­gos szakmai kamarák, az egészségügyben dolgozók országos érdekképviseleti szervezetei, a betegek orszá­gos érdekképviseleti szerve­zetei, az önkormányzatok országos érdekszövetségei, az egészségügyi szolgálta­tók országos szövetségei, az egészségügyi oktatási intéz­mények, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­ség, az egészségügyi intéz­ményt fenntartó minisztériu­mok, valamint az egészség­ügy területén működő tudo­mányos társaságok delegál­nak tagokat. A tanácsnak a törvény erejénél fogva tagja az egészségügyi miniszter, az országos tisztifőorvos és a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak kezelője. Szintén az egészségügyi törvény rendelkezik a kórhá­zi etikai bizottságok létreho­zásáról, ami a területi ellátá­si kötelezettségekkel bíró in­tézményekben kötelező, má­sokban lehetőség. múlt IUMW1 Átmenet p zen a különleges héten, amikoris átmentünk 1998-ból Hí 1999-be, bármilyen hihetetlen, lehetett találni egy cso­portot, amelynek tagjai bizakodva tekinthetnek a jövőbe. Jól járnak. Sosem fogják kitalálni, kik ők, ezért gyorsan megmondom: a szabálysértők. Az a helyzet, hogy létezik a szabálysértési kódex. Abban egy rendelkezés, amely szerint a hatóságok átváltoztathatják a pénzbírságot elzárásra ab­ban az esetben, ha valamely szabálysértő nem fizeti meg a rá jogosan kirótt pénzbírságot. Nos, ez a múlt. Január 1-je óta itt van minálunk a szabálysértők paradicsoma. Egy ko­rábbi alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a ha­tóságok nem, csak a bíróságok hozhatnak döntést a delik­vensek dutyiba dugásáról. Az ehhez szükséges törvénymó­dosításról (benne van a szervezett bűnözés elleni csomag­ban) azonban normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a kormány, az eljárás hosszadalmas. Vagyis bizonytalan ideig a hatóság már nem, a bíróság még nem intézkedhet a szabályszegő nemfizetők elzárásáról. A hatóságoknak pe­dig keserű tapasztalataik vannak arról, hogyan nem lehet manapság behajtani a népeken a büntetéspénzeket. Mielőtt elkezdenénk tömegesen szabályokat sérteni, gyorsan idézzük emlékezetünkbe: beváltódott eddig a többi mellett az az ígéret is, hogy többről lesz itt szó, mint kor­mányváltás (és valamivel kevesebbről, mint rendszervál­tás). Nincs semmi szükség arra, hogy konfliktusba bonyo­lódjunk a hatósággokkal; tessék megnyugodni, valamiért úgyis mindenki kifog kapni. Itt vannak például a hajlékta­lanokat ellátó intézmények vezetői. Az elmúlt héten beje­lentették, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium ja­nuárban vizsgálatot indít, hogyan használták fel a hajlék­talanokért ténykedők az intézményeiknek juttatott állami pénzeket. Az a szomorú tény indítja vizsgálódásra a tárca illetékeseit, hogy a kemény télben több mint hetven magyar polgár fagyott meg, közülük tizenegyen a szeretet ünnep­napjain, karácsonykor. A minisztérium azt mondja, no­vemberben hetvenmillió forinttal ötvenegy programot tá­mogatott. A programok a hajléktalanok téli ellátásának ja­vítását célozták. A minisztérium kimondatlanul, de egyér­telműen arra céloz, hogy azért fagytak meg emberek, mert a hajléktalanokat ellátó intézmények valamit rosszul csi­náltak. Netán valakik nem arra használták állam bácsi pénzét, hogy fedelet és meleget adjanak olyanoknak, akik se egyiket se másikat nem tudják maguknak megszerezem. Hanem? Nosza, vizsgáljuk meg! Van az a francia mondás, mely szerint az szégyellje magát, aki rosszra gondol. Más­milyen gondolkodású szocális minisztériumban a reflexből gyanakvás és gyanúsítás helyett kapásból azt lehetne tudni, hogy a hajléktalanok számának gyarapodásához képest elégtelen a hajléktalanok jelenlegi téli krízisellátásának mennyisége és minősége. Vagyis reflexszerűen adni kéne még pénzt, nehogy többen megfagyjanak. Mindjárt azután tájékozódni illenék és megállapítani, hogy nemcsak a haj­léktalanok haltak meg, hanem olyanok is, akiknek volt fe­dél a fejük fölött csak nem volt pénzük fűteni. Ki lehetne találni, milyen programokat kéne finanszírozni a szegény­ség enyhítése érdekében. % Mindez persze fikció, minden valóságalapot nélkülöző IV.1 állampolgári álmodozás. A valóság az, hogy a haj­léktalanok ellátásában résztvevő szociális munkások meg lesznek vizsgálva. S mielőtt bárki meggyanúsítana holmi ellenzéki siránkozással vagy széplelkű nyavalygással, meg kell mondanom: az ügyben a szociális minisztérium „píár­ja" (magyarul Public Relations, röviden PR) is aggaszt. A történtek előhozzák azt a buta viccet, hogy: Mi a különbség a patkány és a mókus között? Semmi, csak a mókusnak jobb a PR-ja. Mostanra az is kiderült, hogy a fönt már említett tekin­télyes testületnek, az Alkotmánybíróságnak (AB) szintén nagyon oda kell figyelni a PR-jára. Olyan döntések előtt áll, amelyek könnyen politizálásába kergethetik. Mivel a koalíciós és az ellenzéki pártok kapcsolata továbbra is je­ges és nincs köztük párbeszéd, az AB-nek kell megmonda­ni, melyikük álláspontja a helyes. A nyugdíjak ügyéről, az új parlamenti munkarendről, a médiakuratóriumok kiegé­szítéséről nehéz lesz olyant nyilatkozni a bíráknak, hogy aztán senki ne firtathassa a talárjuk (politikai) színét. Per­sze addigra megbirkózhat egymással az átmenet hete után ma (újra)kezdő két politikai műsor, a közszolgálati MTV 1­en induló Szabadság tér és a TV 3-nál folytatódó NAP-kel­te, s talán azt is megtudjuk, jót tett-e a „médiaegyensúly­nak", hogy az MTV ügye nem tartozik a most vitatott kura­tóriumi ügyek közé, mivel önfeloszlatással megszűnt testü­lete helyett senki sem választott másikat. A kuratórium­mentes, exlex viszonyok között még az is elképzelhető, hogy a Szegedről elszármazott Pikó András tényleg pártatlan in­formációs műsort csinál Szabadság tér címen. Hiszen az MTV-vel kapcsolatban egyelőre csak egy vizsgálatról volt hír a héten: a HM - egyéb honvédségi szerződések felül­vizsgálata mellett - megnézi, mi van a sokrészes tévésoro­zatról szóló szerződéssel, amelyben a honvédséget és a NA­TO-csatlakozást népszerűsítenék... V oltak aztán az átmenet hetén a szokásos hírek: áreme­lés, úgymint benzin, áram, gyógyszer (következmény: minden). Vasútmizéria. Általában a decemberekben bokro­sodnak meg a vasutas szakszervezetek, így volt ez 1989­ben, aztán 1991-ben, majd 1994-ben. Közben sztrájkoltak '92-ben is, de akkor kétszer, májusban és novemberben, s '93-ban szintén novemberben. Most megint itt az újévi (és a kínai horoszkóp szerint a nyúl évi) kérdés: elindul-e a vo­natunk? tLÍCh

Next

/
Thumbnails
Contents