Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-14 / 11. szám

6 Az ÜGY CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 14. • Felbontja a város a CGE-szerzódést? A diadalív árnyéka a Tisza-parton Vajon milyen mély a szegedi csatornaválság? (Fotó: Gyenes Kálmán) Jelentős lépésre készül Szeged önkormányzata. Hosszú évek jogi huzavonája után a város új vezetése arra szánta el magát, hogy felülvizsgálja a francia CGE-vel között víz- és csatornaügyi keretmegállapodást, s valószínűleg felbontja a szerződést. Mindezt azzal indokolják, hogy a város polgáraira aránytalanul nagy teher hárul a francia fél tevékenysége nyomán. A múlt héten két napon keresztül egy öt fős önkormányzati delegáció tárgyalt a francia CGE-vel, amely egy 1994-ben kötött keretmegállapodás keretében a víz- és csatornamű-szolgáltatásokat látja el Szegeden. A városi küldöttséget dr. Ádám Attila vezette, s tagja volt dr. Tímár László gazdasági alpolgármester is. Önkormányzati érdeksérelmek Ádám Attila elmondta, hogy a keretmegállapodás egyes részeinek felülvizsgálatát és módosítását kérték a francia féltől, akik az önkormányzat meglátása szerint - aránytalanul drágán kínálják szolgáltatásukat, s ezzel a szegedi polgárokat kényszerítették plusz kiadásra, ráadásul a városi fejlesztések sem haladtak a kívánatos ütemben. A delegáció szóvá tette, hogy önkormányzati érdekeket sért az a fajta - a keretmegállapodásban ugyancsak rögzített - kizárólagosság, melynek értelmében a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. minden kivitelezési munkálatra egyedül jogosult. Ez azt eredményezi, hogy ezen a piacon monopolhelyzetbe kerül az MVK, vagyis ő határozza meg az árakat. Az összehasonlító vizsgálatok szerint az MVK-árak a máshol megszokott piaci áraknak két- három-, vagy akár négyszeresére is rúghatnak. A számítások szerint az önkormányzat ebből fakadó vesztesége a keretszerződés életbe lépése óta több mint 800 millió forint. Más szempontból is hátrányos a kizárólagosság: ezzel elmaradnak a központi támogatások, hiszen a támogatott projektek vállalkozásba adása csak versenyeztetéssel lehetséges. Ez azért aggasztó, mert a város csatornafejlesztési igénye az 1999-es árakon több, mint kilenc milliárd forint. Márpedig a keretszerződés megsértése nélkúl az önkormányzat külső forrást így nem tud bevonni. Itt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt négy évben - írd és mondd - 16, azaz tizenhat kilométer csatorna épült, s most hiányzik 180 kilométernyi. Összehasonlításként annyit, hogy a megye egy másik városában évente épült 100 kilométer csatorna. A delegáció felrótta a francia félnek, hogy a víz- és csatornahálózat karbantartásának vállalkozásba vitele (az MVK Kft. révén) közgazdaságilag megalapozatlan, és a város, mint tulajdonos számára egyértelműen hátrányos, elsősorban azért, mert ez a megoldás jelentős díjemelést „biztosit". A számítások szerint négy év alatt több százmillió forint többletbevételt jelentett ez a francia cégnek, amely pénzsorsáról nincsenek információk. Többségben a kisebbség Annak ellenére, hogy az önkormányzat többségi, 51 százalékos tulajdonos, a működés körülményeiben mégis a kisebbségi részesedéssel rendelkezd külföldi cégnek biztosít nagyobb beleszólást a keretmegállapodás. Például a társaság ügyvezetőjét a kisebbségi tulajdonos jelöli ki, holott a cégek működése, tevékenysége és gazdálkodása szempontjából meghatározó szerepe van az ügyvezetőnek, hiszen nem mindegy, hogy melyik tulajdonos érdeke válik a menedzsment tevékenységének alapjává. A jelen helyzet szerint a cég gazdálkodása és működése az ügyvezető személyén keresztül teljes egészében a CGE-nek van alárendelve, míg az önkormányzat semmilyen ráhatással nem rendelkezik. Az ügyvezetői elkötelezettséget jellemzően fejezte ki az a tény, hogy a francia partner által kijelölt vezetők a polgármester által elrendelt vizsgálat során lényegében megtagadták az együttműködést a víz- és csatorna bizottsággal. A szerződés vitatott pontjai között szerepel az úgynevezett választottbírósági záradék. Ennek értelmében a felek között felmerült jogvita esetén kizárólagos illetékessége van a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának, amely Genfben székel. A megegyezés értelmében a magyar jogot kell alkalmazni, az eljárás nyelve angol, a bíró pedig harmadik országbeli személy lesz. Az önkormányzat szakértőinek értékelése szerint ezen kikötés kizárólagos célja az önkormányzati igényérvényesítés megakadályozása. Mennyibe kerül a szakítás? Szintén elfogadhatatlan és a város érdekeit súlyosan sérti, hogy a többségi tulajdonos részére biztosított vásárlási záradék egzakt módon nem állapította meg az üzletrész értékét. Például az MVK Kft. esetében a vásárlási árat egy nemzetközi szakértő iroda állapítja meg, amennyiben erre igényt tart a francia fél. Az önkormányzatnak pedig egyszerűen nincs meg az a jogosultsága, hogy egyoldalú akaratnyilatkozattal szerezze meg a tulajdonrészt. Ehhez a másik tulajdonos hozzájárulására van szükség. Azt, hogy a vízdíj és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások radikálisan emelkedtek, jól példázza, hogy mennyire elpártoltak a társaságtól vizet ipari menynyiségben felhasználó nagy cégek. így például a Pick Rt., a SZOTE vagy a Szegedi Fürdők sem a CGE-től rendel. Ugyancsak az aránytalanul magas áraknak köszönhető, hogy a környező települések sem hajlandóak csatlakozni a szegedi csatorna-rendszerhez. Mindezzel Szeged elveszíti azt a rendkívüli helyzeti előnyét, hogy itt nagyon olcsón lehet a vizet kitermelni, s ezáltal (is) elvileg lényegesen olcsóbbnak kellene lenni a víznek, mint más magyar nagyvárosokban. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja. Az önkormányzati delegáció által felvetettekre már érkezett válasz a francia féltől. A küldöttség egyik tagja, dr. Ádám Attila így jellemezte a választ: „a reagálás szakmailag értékelhetetlen, több kérdésre pedig egyszerűen ki sem tértek a franciák, s ezt már ízléstelennek tartom." Szakítópróba Ami a szakítás stratégiáját illeti, s ezt tartalmazza a képviselők elé kerülő határozati javaslat is: az önkormányzat nem teljesíti a cégbíróság törzstőke leszállítására vonatkozó felhívását (ld. „A vizes sztori c., keretes írásunk), ezzel a cégbejegyzési kérelmeket a cégbíróság elutasítja. Ennek a döntésnek a jogerőre emelkedésével nyílhat meg az önkormányzat lehetősége arra, hogy vagy 100 százalékos saját részvétellel, vagy új befektető bevonásával, új cégalapítással és új üzemetetési szerződéssel váltsák ki a jelenlegi helyzetet. Azonban ha ez a döntés nem születik meg, akkor 10 évre konzerválódik a jelenlegi állapot... A pénteki közgyűlésre tehát óriási felelősség nehezedik. Amennyiben a képviselők a szakítás mellett döntenek, a városvezetés tervei valósulnak meg, amelynek elsődleges célja a szegedi polgárok pénztárcájának kímélése, az átlátható működés megteremtése, s ezzel szorosan összefügg az önkormányzati érdekek védelme és hatékony képviselete. A jövővel kapcsolatban dr. Tímár László azt mondotta, hogy ha egy külföldi befektetőnek megéri ebbe az üzletbe befektetni, akkor ez nem lehet hátrányos egy önkormányzat számára sem. A folytatás tehát a holnapi döntés után következik. Arató László A vizes sztori • DM-információ Az alábbi kronológia azt mutatja be, hogy több próbálkozás ellenére sem sikerült bejegyeztetni a cégbíróságon azokat a cégeket, amelyek a szegedi vízés csatornaközmüvek üzemeltetését látnák el. 1969. december 16. Megalakult a „Szegedi Vízművek és Fürdők" állami vállalat. Vagyona 2 milliárd 198 millió 331 ezer forint, cégjegyzék szerint apport nincs megadva. 1992. március - A Csongrád Megyei Vagyonátadó Bizottság a szegedi önkormányzat tulajdonába adta a Szegedi Vízművek és Fürdők teljes vagyonát. 1992. - Az önkormányzat önkormányzati közüzemi vállalatot hoz létre, amely cégjegyzék szerint jogutódja a Szegedi Vízművek és Fürdőknek. A közüzemi vállalat vagyonának meghatározásával kapcsolatban a közgyűlési előterjesztés többször hangsúlyozza, hogy a vállalatra bízott vagyon az önkormányzat tulajdonában marad, csak a vagyon használatával bízza meg a vállalatot. A vállalat jegyzett tőkéje 2 milliárd 790 millió 829 ezer forintban határozzák meg. 1993. október - A közgyűlés döntött a Szegedi Vízművek és Fürdók átszervezéséről és átalakulásáról. 1994. március - A közgyűlés hatályon kívül helyezte az átalakulásról szóló határozatot. 1994. május 12. - A közgyűlés elhatározta az együttműködést a CGE francia vállalatcsoporttal, illetve annak leányvállalatával, a SADE-val. A felek együttműködésük alapelveit a „Víz és Csatorna Beruházási és Műszaki Együttműködési Keretmegállapodásban" (továbbiakban: Keretmegállapodás) rögzítették. 1994. június 9. - A Keretmegállapodásban lefektetett elveknek megfelelően a közgyűlés határozatban módosítja a Szegedi Vízművek és Fürdők alapításáról szóló határozatot. Ebben a közüzemi vállalat rábízott vagyonát a közgyűlés részben elvonta. 1994. június 28. - A Szegedi Vízművek Kft., a Városi Vízügyi Beruházási Kft. és a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. társasági szerződéseinek aláírása, cégbejegyzési kérelmek benyújtása. 1994. július 11. - A Szegedi Vízművek és Fürdők kérelmet nyújt be a cégbírósághoz a vagyon elvonás tényének, a névváltozásnak és a tevékenységi kör módosításának bejegyeztetése iránt. 1994. október 3. - A változás-bejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasítja, a végzés 1995. február 25-én jogerőssé vált. Az elutasítást a cégbíróság azzal indokolta, hogy a közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése vagy átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el. A bíróság álláspontja szerint az átszervezés ténye a változásbejegyzési kérelem alapjává tett okiratból nem állapítható meg. 1995. június 1. - A közgyűlés határozatban állapítja meg, hogy a Szegedi Vízművek és Fürdők átszervezése 1994. július 1-jei hatállyal megtörtént. 1995. június 21. - A fenti határozatra hivatkozva a Szegedi Vízművek és Fürdők ismételten kéri a cégbíróságtól a névváltozás, a tevékenységi kör és a vagyonváltozás bejegyzését. A Csongrád Megyei Főügyészség beadványában indítványozza a kérelem elutasítását, mivel véleménye szerint változásbejegyzésre alkalmas önkormányzati határozat nem született. 1995. szeptember - A kft.-k cégbejegyzését a cégbíróság felfüggeszti a Vízművek és Fürdők változásbejegyzési kérelmének elbírálásáig. 1996. - A cégbíróság lényegében a főügyészség álláspontját fogadta el és a Szegedi Hőforrás és Fürdő Vállalat változásbejegyzési kérelmének részben helyt adott, míg a vállalat vagyonelvonásának kérdésében a bejegyzési kérelmet elutasította. 1997. - A végzés ellen a Szegedi Hőforrás és Fürdő Vállalat jogi képviselője fellebbezést be a Legfelsőbb Bíróságon. Több konzultáció után a Szegedi Vízmű Kft. és a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. és hasonló lépésre szánta el magát. A Csongrád Megyei Főügyészség észrevételt tett, amelyben vitatta a fellebbezési jogosultságot. A Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Főosztály Munkajogi és Gazdasági Ügyek Osztálya ugyancsak észrevételt tett, amelyben lényegében megismételte a főügyészség állásfoglalását. 1997. február - A Legfelsőbb Bíróság elutasította a fellebbezést, s egyben jelezte, hogy mindez a jogutód társaságok bejegyzését nem hiúsítja meg, mert a társasági szerződések módosításával a törzstőke kérdésében is megoldható a probléma. 1998. július 9. - A közgyűlés határozatban állapította meg, hogy „1994. május 12-én és 1994. június 9-én a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat átszervezését rendelte el." 1998. június 21.-A Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat átalakulási kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a kft.-vé történő átalakulás jóváhagyását. 1998. október 12. - Dr. Ravasz László cégbíró két végzést hozott: megszüntette a Vízművek és Fürdők Vállalatot és egyben elrendelte annak végelszámolását, illetve elutasította a Fürdő és Hőforrás Kft. átalakulási kérelmét. 1998. október 30. - A fenti végzések ellen a Fürdő és Hőforrás Vállalat fellebbezést terjesztett elő. 1998. november 9. - A kft.-ket végzésben szólítja fel a cégbíróság arra, hogy nyújtsanak be olyan változásbejegyzési kérelmet, amely tartalmazza a jogellenes apportálás miatti törzs tőke leszállítást. Amennyiben nyolc napon belül ennek a cégek nem tesznek eleget, a bíróság a bejegyezési kérelmet elutasítja. Ezzel együtt a cégbíróság a felfüggesztett bejegyzési eljárások folytatását rendeli el. 1998. november - Dr. Bartha László polgármester sürgősséggel felkéri a víz- és csatornabizottságot, hogy vizsgálja ki a társaságoknál kialakult helyzet okait, az eddigi működés tapasztalatait. A bizottság a vizsgálat érdekében meghatározott dokumentumokat és okiratokat kért be, melyek szolgáltatását a cégvezetők - a VVB Kft. ügyvezetőjét kivéve lényegében megtagadták. 1998. december - Dr. Bartha László polgármester ötfős delegációt jelöl ki azzal a céllal, hogy a CGE képviselőivel közvetlenül tárgyalja meg azokat a problémákat, amelyek bi zottsági kivizsgálását a cégek meghiúsították. 1999. január 5-6. - A delegáció kétnapos tárgyalást folytatott a CGE képviselőjével, szakértőivel. A tárgyaláson a CGE meghívására az MVK kft., az SZV Kft. ügyvezetői és jogi képviselői is jelen voltak. Itt ismertették azt a tényt, hogy a cégbíróság az MVK Kft. cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasította. A franciák készek a tárgyalásra • Munkatársunktól A francia CGE képviselői elzárkóztak attól, hogy az önkormányzatnak tett ajánlatukat közzétegyék, ugyanakkor kifejtették, hogy készek a tárgyalásos rendezésre, sőt, további kétmilliárd forintos beruházást Ígértek. Az önkormányzati kezdeményezés nyomán megkértük a Genérale des Eaux (CGE) képviselőit, hogy fejtsék ki álláspontjukat. A Szegedi Vízmű vezérigazgatója, Rupp Tamás tolmácsolta a francia fél delegációvezetőjének, Loyer úrnak a véleményét, aki úgy vélte, hogy a CGE által az önkormányzatnak tett ajánlatot nem célszerű a sajtó számára eljuttatni, mert ezzel megsértenék az ilyen típusú tárgyalások alapelveit. Azt azonban megjegyezték, hogy a január 11-én elküldött, s 12-én átvett ajánlatra tegnap estig semmilyen választ nem kaptak. Hozzátették, hogy a tárgyalások már az előző önkormányzati ciklusban is zajlottak, ennek eredménye volt a tavaly februárban aláírt első szerződésmódosítás volt. A tárgyalások folytatását a CGE és a Szegedi Vízmű is kezdeményezte, hiszen az 1998 novemberében átadott új szennyvíztisztító (a mechanikai előtisztítás fokozat készült el) üzemeltetéséről mindenképpen meg kell állapodni, nem csupán a díj, hanem az üzemeltető kötelmei miatt is. A CGE a döntéshozókhoz eljuttatott ajánlatában és a sajtóban is jelezte, hogy kész befektetéseit a szegedi víziközmű szektorban jelentősen megemelni, s további kétmilliárd forintot befektetni. A Szegedi Vízmű ez évre érvényes árai alapján az önkormányzat számára az építési alapba befizetett 34,3 százalékos arány a városnak 600 milliós bevételt jelent majd. Ugyancsak fontos adat, hogy az 1993as áron számolt 530 milliós üzemeltetési költség 370 millió forint körül látszik stabilizálódni, vagyis összességében idei árszintre átszámolva közel 500 millió forinttal kevesebb ez az összeg, mint a keretmegállapodás előtt. Rupp Tamás hangsúlyozta: bízik abban, hogy az estleges problémákat tárgyalásos úton meg tudja oldani a két féj.