Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-14 / 11. szám

6 Az ÜGY CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 14. • Felbontja a város a CGE-szerzódést? A diadalív árnyéka a Tisza-parton Vajon milyen mély a szegedi csatornaválság? (Fotó: Gyenes Kálmán) Jelentős lépésre ké­szül Szeged önkor­mányzata. Hosszú évek jogi huzavonája után a város új vezetése arra szánta el magát, hogy felülvizsgálja a francia CGE-vel között víz- és csatornaügyi keretmeg­állapodást, s való­színűleg felbontja a szerződést. Mindezt az­zal indokolják, hogy a város polgáraira aránytalanul nagy te­her hárul a francia fél tevékenysége nyomán. A múlt héten két napon keresztül egy öt fős önkor­mányzati delegáció tárgyalt a francia CGE-vel, amely egy 1994-ben kötött keret­megállapodás keretében a víz- és csatornamű-szolgál­tatásokat látja el Szegeden. A városi küldöttséget dr. Ádám Attila vezette, s tagja volt dr. Tímár László gaz­dasági alpolgármester is. Önkormányzati érdeksérelmek Ádám Attila elmondta, hogy a keretmegállapodás egyes részeinek felülvizs­gálatát és módosítását kér­ték a francia féltől, akik ­az önkormányzat meglátása szerint - aránytalanul drá­gán kínálják szolgáltatásu­kat, s ezzel a szegedi polgá­rokat kényszerítették plusz kiadásra, ráadásul a városi fejlesztések sem haladtak a kívánatos ütemben. A delegáció szóvá tette, hogy önkormányzati érde­keket sért az a fajta - a ke­retmegállapodásban ugyan­csak rögzített - kizáróla­gosság, melynek értelmé­ben a Magyar Vízügyi Ki­vitelező Kft. minden kivite­lezési munkálatra egyedül jogosult. Ez azt eredménye­zi, hogy ezen a piacon mo­nopolhelyzetbe kerül az MVK, vagyis ő határozza meg az árakat. Az összeha­sonlító vizsgálatok szerint az MVK-árak a máshol megszokott piaci áraknak két- három-, vagy akár négyszeresére is rúghatnak. A számítások szerint az ön­kormányzat ebből fakadó vesztesége a keretszerződés életbe lépése óta több mint 800 millió forint. Más szempontból is hátrányos a kizárólagosság: ezzel elma­radnak a központi támoga­tások, hiszen a támogatott projektek vállalkozásba adása csak versenyeztetés­sel lehetséges. Ez azért ag­gasztó, mert a város csator­nafejlesztési igénye az 1999-es árakon több, mint kilenc milliárd forint. Már­pedig a keretszerződés megsértése nélkúl az ön­kormányzat külső forrást így nem tud bevonni. Itt ér­demes megjegyezni, hogy az elmúlt négy évben - írd és mondd - 16, azaz tizen­hat kilométer csatorna épült, s most hiányzik 180 kilométernyi. Összehason­lításként annyit, hogy a me­gye egy másik városában évente épült 100 kilométer csatorna. A delegáció fel­rótta a francia félnek, hogy a víz- és csatornahálózat karbantartásának vállalko­zásba vitele (az MVK Kft. révén) közgazdaságilag megalapozatlan, és a város, mint tulajdonos számára egyértelműen hátrányos, elsősorban azért, mert ez a megoldás jelentős díjeme­lést „biztosit". A számítá­sok szerint négy év alatt több százmillió forint több­letbevételt jelentett ez a francia cégnek, amely pénz­sorsáról nincsenek informá­ciók. Többségben a kisebbség Annak ellenére, hogy az önkormányzat többségi, 51 százalékos tulajdonos, a működés körülményeiben mégis a kisebbségi részese­déssel rendelkezd külföldi cégnek biztosít nagyobb be­leszólást a keretmegállapo­dás. Például a társaság ügy­vezetőjét a kisebbségi tulaj­donos jelöli ki, holott a cé­gek működése, tevékenysé­ge és gazdálkodása szem­pontjából meghatározó sze­repe van az ügyvezetőnek, hiszen nem mindegy, hogy melyik tulajdonos érdeke válik a menedzsment tevé­kenységének alapjává. A jelen helyzet szerint a cég gazdálkodása és működése az ügyvezető személyén keresztül teljes egészében a CGE-nek van alárendelve, míg az önkormányzat sem­milyen ráhatással nem ren­delkezik. Az ügyvezetői el­kötelezettséget jellemzően fejezte ki az a tény, hogy a francia partner által kije­lölt vezetők a polgármester által elrendelt vizsgálat so­rán lényegében megtagad­ták az együttműködést a víz- és csatorna bizottság­gal. A szerződés vitatott pontjai között szerepel az úgynevezett választottbíró­sági záradék. Ennek értel­mében a felek között fel­merült jogvita esetén kizá­rólagos illetékessége van a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságá­nak, amely Genfben székel. A megegyezés értelmében a magyar jogot kell alkal­mazni, az eljárás nyelve an­gol, a bíró pedig harmadik országbeli személy lesz. Az önkormányzat szakértőinek értékelése szerint ezen ki­kötés kizárólagos célja az önkormányzati igényérvé­nyesítés megakadályozása. Mennyibe kerül a szakítás? Szintén elfogadhatatlan és a város érdekeit súlyosan sérti, hogy a többségi tulaj­donos részére biztosított vásárlási záradék egzakt módon nem állapította meg az üzletrész értékét. Például az MVK Kft. esetében a vásárlási árat egy nemzet­közi szakértő iroda állapítja meg, amennyiben erre igényt tart a francia fél. Az önkormányzatnak pedig egyszerűen nincs meg az a jogosultsága, hogy egyol­dalú akaratnyilatkozattal szerezze meg a tulajdon­részt. Ehhez a másik tulaj­donos hozzájárulására van szükség. Azt, hogy a vízdíj és a hozzá kapcsolódó szolgál­tatások radikálisan emel­kedtek, jól példázza, hogy mennyire elpártoltak a tár­saságtól vizet ipari meny­nyiségben felhasználó nagy cégek. így például a Pick Rt., a SZOTE vagy a Sze­gedi Fürdők sem a CGE-től rendel. Ugyancsak az aránytalanul magas áraknak köszönhető, hogy a kör­nyező települések sem haj­landóak csatlakozni a sze­gedi csatorna-rendszerhez. Mindezzel Szeged elveszíti azt a rendkívüli helyzeti előnyét, hogy itt nagyon ol­csón lehet a vizet kitermel­ni, s ezáltal (is) elvileg lé­nyegesen olcsóbbnak kelle­ne lenni a víznek, mint más magyar nagyvárosokban. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja. Az önkormányzati dele­gáció által felvetettekre már érkezett válasz a francia féltől. A küldöttség egyik tagja, dr. Ádám Attila így jellemezte a választ: „a rea­gálás szakmailag értékelhe­tetlen, több kérdésre pedig egyszerűen ki sem tértek a franciák, s ezt már ízléste­lennek tartom." Szakítópróba Ami a szakítás stratégiá­ját illeti, s ezt tartalmazza a képviselők elé kerülő hatá­rozati javaslat is: az önkor­mányzat nem teljesíti a cégbíróság törzstőke lesz­állítására vonatkozó felhí­vását (ld. „A vizes sztori c., keretes írásunk), ezzel a cégbejegyzési kérelmeket a cégbíróság elutasítja. En­nek a döntésnek a jogerőre emelkedésével nyílhat meg az önkormányzat lehetősé­ge arra, hogy vagy 100 százalékos saját részvétel­lel, vagy új befektető bevo­násával, új cégalapítással és új üzemetetési szer­ződéssel váltsák ki a jelen­legi helyzetet. Azonban ha ez a döntés nem születik meg, akkor 10 évre kon­zerválódik a jelenlegi álla­pot... A pénteki közgyűlésre tehát óriási felelősség ne­hezedik. Amennyiben a képviselők a szakítás mel­lett döntenek, a városveze­tés tervei valósulnak meg, amelynek elsődleges célja a szegedi polgárok pénz­tárcájának kímélése, az át­látható működés megte­remtése, s ezzel szorosan összefügg az önkormány­zati érdekek védelme és hatékony képviselete. A jövővel kapcsolatban dr. Tímár László azt mondot­ta, hogy ha egy külföldi befektetőnek megéri ebbe az üzletbe befektetni, ak­kor ez nem lehet hátrányos egy önkormányzat számára sem. A folytatás tehát a hol­napi döntés után követke­zik. Arató László A vizes sztori • DM-információ Az alábbi kronológia azt mutatja be, hogy több próbálkozás ellen­ére sem sikerült beje­gyeztetni a cégbírósá­gon azokat a cégeket, amelyek a szegedi víz­és csatornaközmüvek üzemeltetését látnák el. 1969. december 16. ­Megalakult a „Szegedi Vízművek és Fürdők" állami vállalat. Vagyona 2 milliárd 198 millió 331 ezer forint, cégjegyzék szerint apport nincs megadva. 1992. március - A Csongrád Megyei Vagyoná­tadó Bizottság a szegedi ön­kormányzat tulajdonába adta a Szegedi Vízművek és Fürdők teljes vagyonát. 1992. - Az önkormányzat önkormányzati közüzemi vállalatot hoz létre, amely cégjegyzék szerint jogutódja a Szegedi Vízművek és Fürdőknek. A közüzemi vál­lalat vagyonának meghatáro­zásával kapcsolatban a közgyűlési előterjesztés többször hangsúlyozza, hogy a vállalatra bízott vagyon az önkormányzat tulajdonában marad, csak a vagyon hasz­nálatával bízza meg a válla­latot. A vállalat jegyzett tőkéje 2 milliárd 790 millió 829 ezer forintban határoz­zák meg. 1993. október - A közgyűlés döntött a Szegedi Vízművek és Fürdók átszer­vezéséről és átalakulásáról. 1994. március - A közgyűlés hatályon kívül he­lyezte az átalakulásról szóló határozatot. 1994. május 12. - A közgyűlés elhatározta az együttműködést a CGE fran­cia vállalatcsoporttal, illet­ve annak leányvállalatával, a SADE-val. A felek együttműködésük alapelveit a „Víz és Csatorna Beruhá­zási és Műszaki Együt­tműködési Keretmegállapo­dásban" (továbbiakban: Ke­retmegállapodás) rögzítet­ték. 1994. június 9. - A Ke­retmegállapodásban lefekte­tett elveknek megfelelően a közgyűlés határozatban mó­dosítja a Szegedi Vízművek és Fürdők alapításáról szóló határozatot. Ebben a közüze­mi vállalat rábízott vagyonát a közgyűlés részben elvonta. 1994. június 28. - A Sze­gedi Vízművek Kft., a Váro­si Vízügyi Beruházási Kft. és a Magyar Vízügyi Kivite­lező Kft. társasági szerződé­seinek aláírása, cégbejegyzé­si kérelmek benyújtása. 1994. július 11. - A Sze­gedi Vízművek és Fürdők kérelmet nyújt be a cégbíró­sághoz a vagyon elvonás té­nyének, a névváltozásnak és a tevékenységi kör módosí­tásának bejegyeztetése iránt. 1994. október 3. - A vál­tozás-bejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasítja, a vég­zés 1995. február 25-én jo­gerőssé vált. Az elutasítást a cégbíróság azzal indokolta, hogy a közüzemre bízott va­gyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése vagy átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el. A bíróság állás­pontja szerint az átszervezés ténye a változásbejegyzési kérelem alapjává tett okirat­ból nem állapítható meg. 1995. június 1. - A közgyűlés határozatban ál­lapítja meg, hogy a Szegedi Vízművek és Fürdők átszer­vezése 1994. július 1-jei hat­állyal megtörtént. 1995. június 21. - A fenti határozatra hivatkozva a Szegedi Vízművek és Fürdők ismételten kéri a cégbíróságtól a névváltozás, a tevékenységi kör és a va­gyonváltozás bejegyzését. A Csongrád Megyei Főügyész­ség beadványában indítvá­nyozza a kérelem elutasítá­sát, mivel véleménye szerint változásbejegyzésre alkal­mas önkormányzati határo­zat nem született. 1995. szeptember - A kft.-k cégbejegyzését a cég­bíróság felfüggeszti a Vízművek és Fürdők válto­zásbejegyzési kérelmének elbírálásáig. 1996. - A cégbíróság lé­nyegében a főügyészség ál­láspontját fogadta el és a Szegedi Hőforrás és Fürdő Vállalat változásbejegyzési kérelmének részben helyt adott, míg a vállalat vagyon­elvonásának kérdésében a bejegyzési kérelmet elutasí­totta. 1997. - A végzés ellen a Szegedi Hőforrás és Fürdő Vállalat jogi képviselője fel­lebbezést be a Legfelsőbb Bíróságon. Több konzultáció után a Szegedi Vízmű Kft. és a Magyar Vízügyi Kivite­lező Kft. és hasonló lépésre szánta el magát. A Csongrád Megyei Főügyészség észre­vételt tett, amelyben vitatta a fellebbezési jogosultságot. A Legfőbb Ügyészség Köz­igazgatási Jogi Főosztály Munkajogi és Gazdasági Ügyek Osztálya ugyancsak észrevételt tett, amelyben lé­nyegében megismételte a főügyészség állásfoglalását. 1997. február - A Leg­felsőbb Bíróság elutasította a fellebbezést, s egyben jelez­te, hogy mindez a jogutód társaságok bejegyzését nem hiúsítja meg, mert a társa­sági szerződések módosítá­sával a törzstőke kérdésében is megoldható a probléma. 1998. július 9. - A közgyűlés határozatban áll­apította meg, hogy „1994. május 12-én és 1994. június 9-én a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat átszervezé­sét rendelte el." 1998. június 21.-A Sze­gedi Fürdő és Hőforrás Vál­lalat átalakulási kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a kft.-vé történő átalakulás jó­váhagyását. 1998. október 12. - Dr. Ravasz László cégbíró két végzést hozott: megszüntette a Vízművek és Fürdők Vál­lalatot és egyben elrendelte annak végelszámolását, illet­ve elutasította a Fürdő és Hőforrás Kft. átalakulási ké­relmét. 1998. október 30. - A fenti végzések ellen a Fürdő és Hőforrás Vállalat felleb­bezést terjesztett elő. 1998. november 9. - A kft.-ket végzésben szólítja fel a cégbíróság arra, hogy nyújtsanak be olyan válto­zásbejegyzési kérelmet, amely tartalmazza a jogel­lenes apportálás miatti törzs tőke leszállítást. Amennyiben nyolc napon belül ennek a cégek nem tesznek eleget, a bíróság a bejegyezési kérelmet eluta­sítja. Ezzel együtt a cégbíró­ság a felfüggesztett bejegy­zési eljárások folytatását ren­deli el. 1998. november - Dr. Bartha László polgármester sürgősséggel felkéri a víz- és csatornabizottságot, hogy vizsgálja ki a társaságoknál kialakult helyzet okait, az eddigi működés tapasztalata­it. A bizottság a vizsgálat ér­dekében meghatározott do­kumentumokat és okiratokat kért be, melyek szolgáltatá­sát a cégvezetők - a VVB Kft. ügyvezetőjét kivéve ­lényegében megtagadták. 1998. december - Dr. Bartha László polgármester ötfős delegációt jelöl ki az­zal a céllal, hogy a CGE képviselőivel közvetlenül tárgyalja meg azokat a prob­lémákat, amelyek bi zottsági kivizsgálását a cégek meg­hiúsították. 1999. január 5-6. - A delegáció kétnapos tárgy­alást folytatott a CGE képvi­selőjével, szakértőivel. A tárgyaláson a CGE meghívá­sára az MVK kft., az SZV Kft. ügyvezetői és jogi kép­viselői is jelen voltak. Itt is­mertették azt a tényt, hogy a cégbíróság az MVK Kft. cégbejegyzési kérelmét jo­gerősen elutasította. A franciák készek a tárgyalásra • Munkatársunktól A francia CGE képviselői elzárkóztak attól, hogy az önkormányzatnak tett ajánlatukat közzétegyék, ugyanakkor kifejtették, hogy készek a tárgyalásos rendezésre, sőt, további kétmilliárd forintos beruhá­zást Ígértek. Az önkormányzati kezdemé­nyezés nyomán megkértük a Genérale des Eaux (CGE) kép­viselőit, hogy fejtsék ki állás­pontjukat. A Szegedi Vízmű ve­zérigazgatója, Rupp Tamás tol­mácsolta a francia fél delegáció­vezetőjének, Loyer úrnak a vé­leményét, aki úgy vélte, hogy a CGE által az önkormányzatnak tett ajánlatot nem célszerű a saj­tó számára eljuttatni, mert ezzel megsértenék az ilyen típusú tár­gyalások alapelveit. Azt azon­ban megjegyezték, hogy a janu­ár 11-én elküldött, s 12-én átvett ajánlatra tegnap estig semmi­lyen választ nem kaptak. Hoz­zátették, hogy a tárgyalások már az előző önkormányzati ciklus­ban is zajlottak, ennek eredmé­nye volt a tavaly februárban alá­írt első szerződésmódosítás volt. A tárgyalások folytatását a CGE és a Szegedi Vízmű is kezde­ményezte, hiszen az 1998 no­vemberében átadott új szenny­víztisztító (a mechanikai előtisz­títás fokozat készült el) üzemel­tetéséről mindenképpen meg kell állapodni, nem csupán a díj, hanem az üzemeltető kötelmei miatt is. A CGE a döntéshozók­hoz eljuttatott ajánlatában és a sajtóban is jelezte, hogy kész befektetéseit a szegedi vízi­közmű szektorban jelentősen megemelni, s további kétmilli­árd forintot befektetni. A Szegedi Vízmű ez évre ér­vényes árai alapján az önkor­mányzat számára az építési alapba befizetett 34,3 százalé­kos arány a városnak 600 milli­ós bevételt jelent majd. Ugyan­csak fontos adat, hogy az 1993­as áron számolt 530 milliós üze­meltetési költség 370 millió fo­rint körül látszik stabilizálódni, vagyis összességében idei ár­szintre átszámolva közel 500 millió forinttal kevesebb ez az összeg, mint a keretmegállapo­dás előtt. Rupp Tamás hangsúlyozta: bízik abban, hogy az estleges problémákat tárgyalásos úton meg tudja oldani a két féj.

Next

/
Thumbnails
Contents