Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-13 / 10. szám

14 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. JAN. 13. S • A Florinnak is keserű volt az orosz válság A hazai piac lesz az ígéret földje? Az egy esztendeje negyvenedik születésnap­ját ünneplő szegedi Florin Rt.-nél még tavaly, az év első felében is úgy tűnt, a sikertörténet töretlen ma­rad. A társaság akkor Kí­nában alapított vegyes­vállalatot, gyógykészít­. ményével pedig az ameri­kai piacot is megjárta. Azután augusztusban „fel­borult" a konszolidált eszten­dő: az orosz válság elért a Ke­nyérgyári útig. s a tervhez ké­pest 50 milliós nyereségtől esett el a társaság. Az év utol­só hónapjaiban már nem volt lehetőség a 150 milliós forga­lomkiesés gyors pótlására. - Több szálon is össze vol­tunk kötve az orosz piaccal ­mondja Cselovszki Éva elnök­vezérigazgató. - Egy angol cégnek végeztünk bérmunkát, amit keletre szállított ki. Üzle­ti kapcsolatban álltunk egy lengyel társasággal is, de az ő érdekkörükbe tartozó ukrán piac is összeomlott. Az 1,6 milliárdos árbevételünkből így azután 150 millió elúszott. Szeptemberre így valóságos mélypont alakult ki. S bár a társaság termékei­nek csak egyharmadát expor­tálják, ez éppen elég ahhoz, hogy a világpiaci problémák felborítsák a szegedi cég terve­it. Az év vége felé azonban is­mét megélénkült a piac: idő­közben sikerült a lengyel kap­csolatot megerősíteni, s az idén már 150 milliós forgalomra számítanak ezen a szálon. Az évi 12 millió doboz ae­rosolt gyártó Florin az elmúlt években erőteljesen fejlesztette gyógykozmetikai készítménye­it is. Tavaly világszerte szeret­ték volna bevezetni szabadal­mukat, a Revena visszérkré­met. A debütálás azonban nem mindenütt sikerült egyformán. Míg a skandináv államokban Cselovszki Éva elnök-vezérigazgató és csapata folyamatosan „erősít". (Fotó: Schmidt Andrea) átütő eredményt hozott a sze­gedi készítmény, addig Ameri­ka nem bizonyult az ígéret földjének a Florin számára. Az ok egyszerű. - Nem sikerült a termék menedzseléséhez jó ügynököt találnunk. Az már csak érdekesség, hogy az Európa-szerte forgal­mazott, sikeres gyógykészít­ményt idehaza máig nem lehet kapni. Az ok teljesen prózai: az 4-5 ezer forintos árat a ma­gyar piac nem fogadná el, a külföldi partnerek pedig nem egyeznek bele abba, hogy egy ennél olcsóbb hazai árral ront­sák a termék jóhírét. A keleü piacok összeomlá­sával párhuzamosan az elmúlt évben javultak a hazai értéke­sítési lehetőségek. Az áreme­léseken túl 10 százalékos for­galombővülést tudott így elér­ni a belföldi piacon a Florin. Miközben kiépítették saját nagykereskedelmi hálózatu­kat, több nagy kereskedőház­zal és értékesítési lánccal is egyezségre jutottak. Szegedről ma már a Corának, a Drogerie Marktnak és a Plus diszkon­toknak is szállítanak. - Sikerült betörnünk a Tes­co-láncba is. Háromféle ter­mékünket is kiválasztották. Ezeket jó ideje már az áruház­lánc emblémájával csomagol­juk, s szállítjuk. A termelők általában örül­nek a nagy vevők megjelené­sének, s nemcsak a hatalmas mennyiség miatt, hanem azért is, mert a multicégek jól üte­mezik a szállítást, így kiszá­míthatóbbá válik a termelés is. - A kereskedők már évek óta nem készleteznek. Ezt a költségigényes műveletet át­testálták a termelőkre. Ha nem tudunk valakit kiszolgálni, mert éppen nincs raktáron a kért áru, akkor máskor nem jön. Ha felduzzasztjuk a rak­tárkészletet, akkor viszont a mi zsebünk bánja. Meg kellett tanulni egyen­súlyozni, főleg egy olyan cég­nél, ahol évente több mint két­száz féle terméket gyártanak. A raktározás költsége viszont aligha érvényesíthető az árak­ban akkor, amikor a hazai piac továbbra is erősen árérzékeny. A 172 embernek munkát adó társaság tulajdoni szerke­zete az elmúlt években alapo­san megváltozott. A szövetke­zeti törvény nyomán, a kilenc­venes évek elején kialakult szétaprózott tulajdont kon­centrálni kellett, hogy döntés­képes maradjon a vállalkozás. Több mint kétszáz kisebb-na­gyobb részvényesből mára 92 maradt. Az értékpapírok több­sége a négytagú igazgatóság kezébe összpontosult. Nem is csoda, hiszen nekik kell na­ponta dönteni például arról, hogy beruháznak-e vagy sem? A tavalyi évkezdet nemcsak idehaza hozott sikereket a Flo­rínnak, hanem a világ másik szegletében is. Kínában ve­gyesvállalatot alapított a sze­gedi, társaság: Hexiwuban há­"romszázmilliós gyárat építet­tek fel, hogy WC-illatosítót gyártsanak. A Pekingtől 60 ki­lométerre lévő vállalkozást sem kímélte azonban a távol­keleti válság. Most önálló ma­gyar vállalattá alakul át a tár­saság, az üzleti egyezség már megszületett, csak a kínai ha­tóságok pecsétje hiányzik az okiratról. - A tulajdonosváltás önma­gában még nem lesz gyógyír, az ott gyártott termékeket is le­cseréljük. Úgy ítéljük meg, hogy fertőtlenítőszereket és gyógykészítményeket na­gyobb sikerrel tudunk majd ér­tékesíteni a távoli országban. Rafai Gábor Euró-csalás Brüsszel (MTI) VC®5 llllkJlllli ^ • Brüsszel (MTI) A belga gazdasági minisz­ter szerint a tervezett 2002-nél előbb be kellene vezetni az eu­róérméket és -bankjegyeket. Ennek legfőbb akadálya, hogy egy sor országban még nem tették meg az euróérmék és bankjegyek legyártásához szükséges lépéseket. Elio di Rupo egy hét végi tévéműsorban nyilatkozta azt, hogy az Európai Unió tagor­szágaiból érkező kollégáit igyekszik meggyőzni az érmék és bankjegyek kibocsátásáig hátralévő hároméves átmeneti időszak lerövidítéséről. Az EU tizenöt tagállama közül tizenegyben - Ausztriá­ban, Belgiumban, Finnország­ban, Franciaországban, Hol­landiában, Írországban, Lu­xemburgban, Németország­ban, Olaszországban, Portugá­liában és Spanyolországban ­január elsején vezették be a közös pénzt. Az euró azonban egyelőre nevében él csak, az érmék és bankjegyek kiadását 2002. első felében tervezik ­addig a jelenlegi pénzek ma­radnak a közös pénz megteste­sítői. Belgiumban egyébként megtörtént az első csalás is az euróval. Egy nyolcvanéves jo­doigne-i asszony a- nála jelent­kező ál-bankügynöknél euróra váltotta több tízezer frank megtakarított pénzét. A csalás áldozata csupán látogatójának távozása után ébredt rá, hogy valódi pénzt nem kaphatott, hiszen még egyetlen érme vagy bankjegy sem került for­galomba. é sa illamos energia szolgáltatási áíjak Démosz RT. A DÉMÁSZ Rt. tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy a Gazdasági Miniszter 22/1998. (XII. 19.) GM rendelettel módosított 38/1 995. (VIII. 25.) IKM rendelete szerint a szolgáltatott villamos energia díjai 1999. január 1-től megváltoznak. Az alábbiakban a lakossági és általános árszabással vételező ügyfeleinkre vonatkozó árszabásokat közöljük, (a táblázatban szereplő díjak az AFA-t nem tartalmazzák): á I * 4 >f w á LAKOSSAGI ARSZABAS A 22/1998. (XII. 19.) GM rendelettel módosított 38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet alapján háztartási célra szolgáltatott villamos energia ára: Áramdíj FT / kWh A 22/1998. (XII. 19.) GM rendelettel módosított 38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet alapján háztartási célra szolgáltatott villamos energia ára: csúcs [ nappal éjszaka Évi 600 kWh-ig /havi 50 kWh 16,80 Évi 600-3600 kWh-ig /havi 50-300 kWh 19,00 Évi 3600 kWh felett /havi 300 kWh felett 20,30 Évi 2400 kWh-iq /havi 200 kWh 8,60 Évi 2400-12000 kWh-iq /havi 200-1000 kWh 8,80 Évi 12000 kWh felett /havi 1000 kWh felett 9,00 ALTALANOS ARSZABAS Névleges csatlakozási teljesítmény (kVA) Alapdíj | Éjszakai alapdíj Áramdíj FT / kWh Névleges csatlakozási teljesítmény (kVA) R/hó csúcs ] nappal éjszaka 2,5 kVA.ig 343 343 16,50 9,60 3,5 kVA-ig 530 530 16,50 9,60 5,0 kVA-iq 811 811 16,50 9,60 5 kVA felett kVA-ként 175 175 16,50 9,60 IDEIGLENES VETELEZES ARSZABASA Alapdíj R / kVA / naptári nap Áramdíj FT / kWh Alapdíj R / kVA / naptári nap csúcs | nappal j éjszaka 5,70 17,30 FELEMELT DIJ A gazdasági miniszter 22/1998. (XII. 19.) GM rendelete alapján 42 R / kWh A gazdasági miniszter 23/1998. (XII. 19.) GM rendelete alapján ál R/kWh M s é J s (0T 4 Az 1999. január 1-ével hatályba lépett villamos energia díjak a januári első leol­vasás után felhasznált energiamennyiségre vonatkozóan kerülnek kiszámlázásra. Amennyiben a megváltozott díjakkal kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük, forduljon kirendeltségeinkhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz. M y *A tí^ • Szegedi Ügyfélszolgálati Iroda: Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66. Tel.: 62/440-140 • Csongrádi Ki­rendeltség: Csongrád, Vasút u. 50-52. Tel.: 63/381-160 • Kisteleki Kirendeltség: Kistelek, Petőfi u. 53. Tel.: 62/364-222 • Mórahalmi Kirendeltség: Mórahalom, Kölcsey u. 1. Tel.: 62/381-042 • Makói Kirendeltség: Makó, Liget u. 3. Tel.: 62/441-044 • Hódmezővásárhelyi Kirendeltség: Hódmezővásár­hely, Ady E. u. 41. Tel.: 62/344-233 • Szentesi Kirendeltség: Szentes, Ady E. u. 38. Tel.: 63/312-633 ^ & & & Ü 0 • Hogyan adjuk el a vásárt? Ez is továbbképzés • Munkatársunktól A Hungexpo, a Müncheni Vásárral közösen január 26­27. között kiállítás-marketing témában szakmai rendez­vényt tart, a programot a Sze­gedi Nemzetközi Vásár koor­dinálja. Január utolsó hetében ér­dekes és színvonalas szakmai programot ígér a szegedi marketing szakembereknek a nagy kiállításszervező cégek kétnapos továbbképzése. A részletes program szerint, az első napon többek között a marketing alapokról, a vásá­rok és kiállítások általános jellemzőiről esik szó, majd kiderül, miért érdemes a kiál­lításokat kommunikációs esz­közként kezelni. A képzésen résztvevők azt is megtudhat­ják, hogyan kell úgy tervezni az egyes kiállításokon való részvételt, hogy az később valóban sikert hozzon a vál­lalat számára, valamint, hogy miként lehet határidő- és le­bonyolítási tervet készíteni. A szakmai program első nap­ját stílszerűen a „Vásár, zárás : után" című előadással fejezik be. A második napon szimu­lációs játékok, videó-vetíté­sek, kötetlen beszélgetés, ér­tékelés záija a kétnapos szak­mai rendezvényt. • A Royal a legjobbak között Éttermi kalauz Európa közepéről • Munkatársunktól A Czipin and Partner be­fektetési tanácsadó nemrégi­ben kiadott egy apró, zakó­zsebben elférő kék könyvecs­két, amely térképül szolgál az ínyenceknek. Aki sokat utazik vagy gyakran fogad akár kül­földi, akár hazai vendéget, az tudja, milyen nehéz a megfele­lő, alkalomhoz „illő", igazán jó éttermet találni. A Czipin Guide 1998/99 című kiadvány négy közép-európai ország kétszáz éttermét rangsorolta, s a konyhakultúra kék kalauzá­ban szereplő vendéglátóhelyek mintegy harmada magyaror­szági. A tesztelt éttermek kö­zül tizenkilenc - tizenhárom fővárosi és hat vidéki - kapott kiváló minősítést. A vidékiek közül a legjobbnak a Gyulai Asia indonéz étterem, vala­mint a Szegedi Royal bizo­nyult. Az elért minősítés mellett a kalauz néhány mondattal iga- ' zítja el az érdeklődőt, s néhány különlegességre is felhívják a figyelmet. Itt esik szó többek között a fővárosi Búsuló Ju- \ hász arisztokrata gulyásáról, a Remiz híres francia hagymale­veséről, a pécsi Fregatt külön- i leges bátaapáti borairól, és a szegedi Royal ízes „Stroga­noffjáról". Az éttermekben in­kognitóban megjelent gasztro­nómiai szakírók - akik gya- i korlatilag végigették e térséget , - négy szempont szerint érté­kelték a vendéglőket, számított a hangulatosság, a kiszolgálás, az ételek, valamint az italok minősége. A megítélés elvei megfelelnek annak a gyakor­latnak, amely alapján más, is­mert európai kalauzok szer- ' kesztői értékelnek, így beke­rülni a 200 legjobb étterem kö­zé, rangot, elismerést, kiváló minőséget, később pedig még j több vendéget jelent. Kamarai hírek • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara jövő heti szak­mai programján szó esik majd az adózási változásokról, a gaz­dasági helyzetről pedig Pesching Mária Zita tá­jékoztatja a résztvevő­ket. Termékazonosító­változás Az idei év január l-jétől új termékazonosító rend­szert vezettek be az adó­zásban. Az eddig alkalma­zottak helyett a kereskedel­mi vámtarifa besorolási rendjét kell alapul venni. A vállalkozások új termék­besorolási rendre való elté­rését szeretné a kamara se­gíteni a „Termékazonosítás változása az adózásban" cí­mű előadással, január 20­án, 10 órakor a Megyeháza földszinti nagytermében. A rendezvényen dr. Szűcs Edit, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának osztályvezetője tart elő­adást a termékazonosítás adótörvényekben való vál­tozásáról, Márkus András a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei Parancsnokságának pa­rancsnok-helyettese el­mondja, mit kell tudni a vámtarifáról. A részvétel a CSMKIK tagok részére ingyenes, egyébként 6 000 Ft/fő. A részvételi szándékot, faxon (626-426) vagy telefonon (486-987/151), Kürti Klá­ránál január 18-ig szíves­kedjenek jelezni. A gazdaság kilátásai A magyar gazdaság helyzetéről, a várható mak­rogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a kamara, vala­mint a Szegedi Akadémiai Bizottság Közgazdasági és Gazdaságpolitikai Szakbi­zottsága által közösen ren­dezett „A magyar gazdaság kilátásai" című rendezvé­nyen, 1999. január 21-én 14 órakor a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermé­ben. Előadó: Peschnig Má­ria Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Alkalmassági vizsgálat A kamara szakmai kon­zultációt szervez érdeklő­dő tagjai részére „A mun­kaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkal­massági orvosi vizsgálat­ról", január 21-én, 10 óra­kor a Bartók Béla Művelő­dési Központban (Szeged, Vörösmarty u. 3.). Előadó: Dr. Kiss Edit, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat osztály­vezetője. A részvétel mindazon kamarai tagok részére ingyenes, akik ren­dezték eddigi tagdíjukat. A nem CSMKIK tagoknak 3 000 forint a részvételi díj.

Next

/
Thumbnails
Contents