Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-13 / 10. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. JAN. 13. (L)égi forradalom \Jem kerül sokba, hatékony, még az amerikai robot1Y repülőgépeket is lelövi, hamarosan repül. Igaz, még 1984-ben elkezdték tervezni, s öt évvel ezelőtt már el kellett volna készülnie. Csekélység. Az új orosz csodagép, a MÍG 31-M — egy piciny késéssel ugyan — hamarosan hadrendbe állhat, s akkor azután az orosz légtér védelme tökéletes lesz Körülbelül ennyit mond nekem az orosz „lopakodóról" szóló hír. Egyszerű, mindennapos információ az ilyen és hasonló bemutatókról Aggaszt viszont a szövegnek az a része, miszerint ha ezek a MIG-ek az Irak elleni amerikai légicsapások idején már működtek volna, akkor jaj az amcsiknak, meg a röpködő masináiknak! Mert ezek a vadászgépek, amelyek az ellenséges radarok számára láthatatlanok, 90 százalékos bizonyossággal lelőtték, vagy legalábbis eltérítették volna a céltól a NATO bombázóit. Ebben a kontextusban már egészen másról lehet, és kell is beszélni. Jelesül arról, hogy az oroszok, megkésve, de annál nagyobb vehemenciával, felveszik a fegyverkezési harcot az USA-vaL Alig egy hete, hogy Bili Clinton - amikor a Monica Lewinsky kisasszonnyal megtörtént „esetének" belpolitikai viharcsapásai ezt engedték - bejelentette: az amerikaiak az elkövetkező időszakban milliárdos nagyságrendű fegyverkezési fejlesztésbe kezdenek. (A milliárd természetszerűleg dollárban értendő.) Nyilvánvaló, hogy az oroszok, akik nagyhatalmi expanziós törekvéseikről soha nem tudtak lemondani, az új csodarepülővel Clinton bejelentésére óhajtottak válaszolni. A

nemzetközi helyzet tehát fokozódik, mondaná a jó öreg Pelikán József, s ebben most igaza is lenne. Én azonban azt is hozzá tenném, hogy: értelmetlenül. Tavaly 740 milliárd dollárt költött a világ fegyverkezésre, vagy egyszerűbben: a földgolyóbison minden ember 125 dollárt fizetett e „nemes" célra! Arról viszont még nem készült kimutatás, hogy hányan haltak éhen. Cseh szigor a határon • Francia értelmiségiek szerint A halálunk a miénk" • Prága (MTI) Csehországban 1998ban 44 ezer 112 külföldi határsértőt fogtak el a határörök és a rendőrség. Az 1989-es rendszerváltás óta ez a legmagasabb évi szám közölte a prágai belügyminisztérium. Az illegális határátlépők majdnem egyharmada, mintegy 13 ezer 500 személy, jugoszláv állampolgár, főként koszovói albán volt. A románok száma is több ezerre rúgott, míg a többiek különböző ázsiai és közel-keleti országok állampolgárai voltak. A hatóságok kimutatása szerint a menekültek többsége a kevésbé őrzött szlovák-cseh határon jutott Csehországba, s mintegy 80 százalékban a zöld határon át Németországba kívánt volna továbbmenni. Prágai lapértesülések szerint tekintettel erre a helyzetre Ottó Schily német belügyminiszter felszólította cseh kollégáját, Václav Grulichot, hogy Prága haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket a határok szigorúbb őrzése érdekében. A Mladá Fronta Dnes című liberális lap azt is tudni véli, hogy Schily javasolta Grulichnak: Bonn és Prága dolgozzanak ki közösen hosszabb távú tervet az illegális határátlépések megakadályozására. A lap szerint a cseh belügyminisztérium már el is készített egy intézkedéscsomagot, amely rövidesen a kormány elé kerül. Ez egyebek között számol azzal, hogy a cseh-szlovák határ őrzéséhez katonákat is felhasználnának. • Párizs (MTI) „A halálunk a miénk" címmel több mint 130 francia értelmiségi kiáltványt tett közzé, követelve, hogy mindenkinek adják meg a jogot saját halála órájának szabad megválasztására. Szándékuk az, hogy e kérdésről nyílt, érvelő vita induljon, s eredményeképp túllépve az eddigi tabukon - a döntés jogát minden ember megkapja, szemben a most érvényes állami törvényekkel. A France-Soir-ban megjelent manifesztum, mint az aláírók hangoztatták, egyfajta kollektív polgári engedetlenségi nyilatkozat. Ebben leszögezték: az ember saját halála órájának megválasztása is a szabadságjogok közé tartozik, az a személyiség elidegeníthetetlen joga, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmaz. Mint kijelentik, legindokoltabb e jogot megadni a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedőknek, akik csak maguk képesek megítélni, hogy fájdalmaik, szenvedésük mennyire elviselhető vagy sem. „Még ha ez most illegális is, mi törvényesnek tartjuk, ha egy embert segítenek a halált kívánó akaratában - ha azt az érintett személy teljes tudata birtokában, s ép elmével többször, írásban vagy más, vitathatatlan módon kifejezésre juttatta *Ez egy könyörületes, szolidaritási gesztus, amelyet nem szabadna büntetni" hangoztatták a kiáltvány aláírói. A France-Soir vezércikke szerint a nyugati társadalmakban a halál kérdése abszulút tabuvá vált: a látszat és a fogyasztás világában nincs helye az öregedésnek, az elsorvadásnak, az enyészetnek. Kivételes elbánás csak néhány sztárnak adatik meg, akiknek kultusza a trikókon feltűnő képmásokban, turisták által fel-felkeresett emlékezetes halálhelyeken folytatódik. „Az uralkodó ideológia nagy hangon azt hirdeti mindenkinek, hogy ,csak itt és most' van, s hogy szépnek, örökké fiatalnak kell lennünk - és ehhez leginkább csak vásárolni, vásárolni és megint csak vásárolni kell. A halál? Milyen halál? Arra csak gondolni lehet, de soha ne beszéljünk róla - ez a mi mottónk" írta André Berckoff, majd leszögezte: a kiáltvány aláíróinak volt bátorsága megtörni az eddigi hallgatást e fontos emberi kérdésről, elutasítani a vegetáló élet sokszor oly megalázó orvosi-kórházi elnyújtását. Hittől és véleménytől függetlenül, e minden embert érintő kérdés megérdemli, hogy nyíltan felvessék és a polgárok arról közvitát folytassanak. A manifesztumot eddig 132 francia értelmiségi, ismert közéleti személyiség, művész, író, tudós, kutató írta alá. Közöttük van Pierre Bourdieu szociológus, a Nobel-díjas fizikus Pierre-Gilles De Gennes, Francoise Giroud újságíró, Ágnes Varda filmrendező, Henri Caillavet volt miniszter, Hubert Reeves asztrofizikus, Albert Jacquart egyetemi professzor. Barabás Miklós emlékkiállítás • Bukarest (MTI) A román főváros Képzőművészeti Múzeumában Barabás Miklós emlékkiállítás nyílt. A tárlatot Ion Caramitru művelődési miniszter nyitotta meg, az eseményen részt vett a rendezvény két védnöke, Göncz Arpádné és vendéglátója, Nadia Constantinescu. A bukaresti kiállításon a székelyföldi születésű festő mintegy kétszáz festménye és grafikája látható. A képeket tavaly bemutatták Sepsiszentgyörgyön, ahol hónapokig látható volt a Barabás Miklós halálának centenáriuma alkalmából rendezett tárlat. A Fischerprogram • Brüsszel (MTI) Az Európai Uniónak stabilitást kell exportálni társult országaiba, és ehhez el kell mélyítenie saját integrációját jelentette ki kedden az Európai Parlamentben a német külügyminiszter. Joschka Fischer a második hetében járó, féléves német EU-elnökség programját ismertette a képviselőtestület strasbourgi ülésén. Leszögezte, hogy Németországnak kiemelt érdeke az unió keleti bővítése, ezért az elnökség azt tekinti legfontosabb feladatának a június végéig tartó mandátuma alatt. Felgyújtott városnegyed • Freetown (MTI) Egy egész városnegyedet felgyújtottak és számos infrastrukturális létesítményt megrongáltak Sierra Leone fővárosában a kormányellenes lázadók, akiket a nigériai vezetésű ECOMOG-csapatok visszavonulásra kényszerítettek. Számos középület - köztük az ENSZ Sierra Leone-i megfigyelő-missziójának épülete és a legfontosabb telefonközpont - teljesen leégett. Még mindig vannak veszélyes városrészek, mert orvlövészek és kisebb lázadócsoportok garázdálkodnak. A hatodik „kaland" • Incirlik (MTI) Ujabb incidens történt kedden az Irak számára kijelölt északi repülési tilalmi övezetben. Egy járőröző amerikai F-16-os repülőgép HARM típusú rakétát indított egy iraki földi légvédelmi rakétaállás radarberendezésére, miután az amerikai pilóta észlelte, hogy a radarsugarak befogták a gépét. Az F-16-os sértetlenül visszatért a törökországi Incirlik légitámaszpontra. Két hét alatt ez volt a hatodik incidens az északi vagy a déli repülési tilalmi övezetben. A Ducky-ügy • Pozsony (MTI) A szlovák belügyminisztérium keddi közlése szerint a Meciar-kormány volt gazdasági miniszterét, Ján Duckyt hétfőn egy régebbi típusú 7,65-ös pisztollyal ölték meg. A tettes egyelőre ismeretlen. A kedden megjelent lapok két férfi fantomképét közölték és a rendőrség a lakosság segítségét kérte azonosításukhoz. Duckyt hétfőn a lakóhelye bejáratánál. délután fél egy tájban lőtték le. A boncolás beigazolta, hogy három halálos fejlövés végzett vele. • Nem látják a radarok Olcsó orosz „lopakodó" Az orosz MIG-31M. Az ellenség számára láthatatlan. (MTI Telefotó) NATO-felvétel márciusban • Brüsszel (MTI) Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot márciusban veszik fel hivatalosan a NATO-ba közölte kedden egy NATO hivatalnok, megerősítvén a Der Tagesspiegel című berlini lap előző napi híradását. Pontos időpont még nincs kitűzve - fűzte hozzá. Szabad az út a felvétel felé, hiszen időközben a védelmi szövetség mind a 16 tagja ratifikálta, azaz nemzetközi jogilag megerősítette a belépéseket. A NATO április 4-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A szervezethez tartozó országok államés kormányfőinek április 24-25-én tartandó washingtoni csúcstalálkozóján ünnepélyes keretek közt is beiktatják az első három kelet-európai NATO-tagot. „A három ország azt szeretné, hogy minél gyorsabban csatlakozhasson" - mondotta az idézett hivatalnok. Mint jelezte, ennek a kívánságnak eleget tesz a szövetség. A brüsszeli tisztségviselő szerint jelenleg az utolsó technikai kérdéseket tisztázzák. • Moszkva (MTI) Az orosz légierő valóságos „forradalmának" minősítette Igor Szergejev védelmi miniszter a harci gépek ötödik nemzedékét képviselő, több célra felhasználható új hadszíntéri vadászgépet, a MIG-31Met, amelyet kedden mutattak be a Moszkva melletti Zsukovszkij repülőterén a szélesebb közvéleménynek és a potenciális külföldi partnereknek. Szergejev úgy vélte, hogy az új MIG hadrendbe állítása jelentősen megnövelné az orosz légierő hatékonyságát és lehetőségeit. Hangsúlyozta azt is, hogy a fejlesztés költségei elenyészőek voltak, és az új MIG próbarepüléseire már 1999 első negyedévében - várhatóan már február végén sor kerülhet. Mihail Korzsujev, a MIG konszern főkonstruktőre és vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy „amennyiben az Irak elleni legutóbbi légi csapások idején ezt a harci gépet alkalmazta volna a légvédelem, akkor a távirányítással célra vezetett harci eszközök - beleértve a manőverező robotrepülőgépeket is - 90 százalékát sikerült volna lelőni, illetve eltéríteni a céltól". A főkonstruktőr szavai szerint a korszerűsített MIG-31M az eredeti változathoz képest sokkal hatékonyabb radarral és fegyverzettel rendelkezik. Az új MIG elég hosszadalmas fejlesztőmunka eredménye, hiszen eredetileg 1994-re kellett volna elkészülnie (a gép tervezése még 1986-ban elkezdődött). A vadászgép gyakorlatilag láthatatlan az ellenséges radarok számára. Nyugati források egyelőre „l,42"-es modellként emlegetik, az orosz sajtó pedig az MFI (többbfunkciós vadászgép) rövidítéssel, a MIG jelzés használatára hivatalosan csak a próbarepülések után lesz jogosult az orosz harci gépKoszovói önmérséklet? • Pristina (MTI) A koszovói albánok fegyveres szervezete, az UCK beleegyezett abba, hogy rövid időn belül szabadon bocsátja a túszként fogva tartott szerbeket - jelentette be Pristinában Knut Vollebaek. Az EBESZ soros elnöki tisztét betöltő norvég külügyminiszter a meglehetősen törékeny tűzszünet megóvása végett önmérsékletre hívta fel a szemben álló feleket. Vollebaek tegnap érkezett Koszovóba, ahol megbeszélést tartott Ibrahim Rugova albán „elnökkel". Elmondta: Rugovát arra ösztökélte, „hasson oda, hogy az albán fél önmérsékletet tanúsítson", mint ahogyan Belgrádban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt is erre sürgette. horvát bérek • Zágráb (MTI) A statisztikai hivatal szerint tavaly októberben 2793 kuna (83 ezer 800 forint) volt a nettó átlagbér, ami 7,9 százalékos növekedést mutat a megelőző év hasonló időszakához képest. A statisztika alapján a pénzügyi területeken dolgozók a legjobban fizetettek, akiknek nettó átlagbére 3806 kuna (114 ezer 200 forint) volt, míg a legrosszabbul fizetetteknek a kereskedelmi dolgozók bizonyultak, akiknek nettó átlagbére 2341 kuna (70 ezer 200 forint) volt. A tíz hónapra vetített nettó átlagbér 2644 kuna (79 ezer 300 forint) volt tavaly Horvátországban, és ez 5,9 százalékos növekedést jelent 1997-hez képest.