Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 9. szám

• Beszélgetés az FTT elnökével A verseny az univerzitások között folyik majd Ma és holnap Szege­den ülésezik a magyar felsőoktatás legfonto­sabb országos testülete, a Felsőoktatási és Tudo­mányos Tanács. Az FTT elnökével, Frenyó V. Lászlóval a testület szere­péről és az Oktatási Mi­nisztérium nemrég nyil­vánosságra hozott intéz­mény-összevonási előter­jesztéséről beszélget­tünk. • Milyen szerepe van az FTT-nek a felsőoktatási integrációs stratégia kia­lakításában? - A világbanki kölcsöne­gyezmény egyik kiegészítő dokumentuma egyértelműen kimondja, hogy az FTT-nek javaslatot kell tennie az in­tegrációs tervekre vonatkozó­an, majd véleményeznie kell a minisztérium előterjeszté­sét. Az FTT ki is dolgozta a maga javaslatát, amely alter­natívákat fogalmaz meg az intézményhálózat kialakítását illetően. Ezután készítette el az oktatási tárca a maga elő­terjesztését, amelyet az FTT decemberben véleményezés­re megkapott. A mostani, szegedi ülésünk egyik napi­rendi pontja lesz az előter­jesztés megvitatása és a testü­let véleményének kialakítása. • Mi a véleménye a tárca előterjesztéséről? - A minisztérium előter­jesztése közel áll az FTT által elkészített anyaghoz, bár an­nak a minimálprogramját, és nem a radikálisabb megoldási javaslatait tartalmazza. Leg­nagyobb érdeme az előter­jesztésnek, hogy teljesen konzisztens; vagyis minden­ütt azonos alapelvek érvénye­sítésére törekszik. Éppen ezért a tervezettel szemben nagyon sok lobbyérdek fo­galmazódik meg. Néhány fő­városi intézmény még nem adta fel, hogy - akár politikai erőbevetés révén is - érvé­nyesítse egyéni érdekeit. Kulcskérdés, hogy a tárca ki­tart-e saját koncepciója mel­lett. Láttam már kormányt megrogyni a nyomás alatt ­örülnék, ha ez most nem tör­ténne meg. • Lát-e garanciát arra, hogy az intézményi egye­sülés során, a párhuza­mosságok felszámolása­kor a szakmai szempon­tok, és nem a puszta erő­viszonyok érvényesülnek majd? - A kormány operatív ter­vében vannak erre garanciák. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a „házasodásra" való felkészülés időszakában a társulandó tagok paritásos, vagyis egyenlő alapon hozza­nak létre bizottságokat, ame­lyek kimunkálják az új, egy­séges intézmény működési elveit. Emellett az integráció­nak pragmatikusan éppen az a lényege, hogy egyik intéz­mény sem akarja a másikat meggyilkolni, mert nem ér­deke hullákat vonszolni maga után. Érdeke viszont a szelle­mi erőket összpontosítani és megsokszorozni a hatéko­nyabb működés érdekében. Az igazi verseny ugyanis nem az integrálódó helyi in­tézmények között folyik majd, hanem az egyes uni­versitasok között. Mindezt én kellő garanciának látom. Ami a pénzügyeket illeti: néhány intézménnyel szemben én nem hiszem, hogy járható űt lenne moratóriumokat kiköt­ni, hogy néhány évig még mindenki maga kezeli a pén­zét. A valódi megoldás egy közösen kimunkált pénzügyi szabályzat, egy demokratiku­san működő irányítási rend­szer. Az integráció lényege az „együtt sírunk, együtt ne­vetünk" elv. így egy kisebb intézmény integráció nélkül soha meg nem valósítható fejlesztéseit a nagy, egységes intézmény már fel tudja vál­lalni. Száz százalékos garan­ciákat nem lehet nyújtani, de vagy hisz ez az ország, és benne az akadémiai közösség a demokráciában, a demokra­tikus kontroll erejében, vagy alkalmatlan a demokráciára. • Többen nehezménye­zik, hogy az intézmények világbanki támogatásra elkészített fejlesztési terve­it egy olyan - ön által lét­rehozott - bizottság bírál­ja el, melynek összetétele titkos. - A bírálóbizottságok szerte a világon, így nálunk is titkosak. Ez így van jól: kü­lönben hátrányos helyzetbe kerülnének azok, akik egy erős érdekcsoporttal szemben foglalnak állást - kiváltképp egy ilyen kicsi országban. A döntést egyébként természet­szerűleg nem a bírálóbizott­ság hozza. A bírálók elkészí­tik az értékeléseket, az FTT megvitatja ezeket és kidol­gozza a javaslatát, végül a miniszter dönt. Az FTT tagjai közül bárki megismerheti a tanács páncélszekrényébe el­zárt névsort. • Önnel szemben bizal­matlansági indítványt nyújtott be a Magyar Rek­tori Konferencia mond­ván, az FTT nem megfe­lelően működik. Hogyan vélekedik a történtekről? - Méltánytalannak, és nem úriemberekhez méltónak tar­tom az eljárást. Nem óhajtok lemondani, mert meggyőző­désem, hogy az FTT minden tagja és magam is hivatástu­datunk magaslatán tesszük a dolgunkat. Ilyen esetben egyébként a miniszter jogo­sult eljárást indítani és visszavonni a megbízatáso­mat. Miniszter úr nyilvános­ság előtt kijelentette, hogy nem óhajtja érinteni az elnöki pozíciómat a ciklusom végé­ig. Ez pedig 2001-ig tart. Vagyis élvezem a miniszter bizalmát, és ez nekem ponto­san elegendő. Keczer Gabriella Frenyó V. László: Remélem, hogy a minisztérium kitart az előterjesztés mellett. (Fotó: Schmidt Andrea) UNIVERSITAS • Az egybeolvadás befejezetlen története Az integráció rációja Klebelsberg ide álmodta az egyetemi negyedet. (Fotó: Schmidt Andrea) A rendszerváltás óta az oktatási kormányza­tok célja, hogy a szétap­rózódott, mára túlzottan specializálttá vált felső­oktatási intézmények helyett gazdaságosab­ban működő, nagy ok­tatási centrumok jöjje­nek létre. Ennek eszkö­ze az egyetemek és fő­iskolák integrációja, együttműködése és maj­dani egybeolvadása. A magyar felsőoktatás in­tézményrendszere 1948 tói kezdődően fokozatosan morzsolódott szét. Míg 1953-ban harminckettő, ad­dig a hetvenes évek közepén már hatvan-hetven önálló egyetem és főiskola, illetve húsz-harminc kihelyezett ta­gozat működött Magyaror­szágon. Ez a szám a mai na­pig nem változott. A hallga­tói létszám emelkedésével kritikussá vált a felsőoktatás helyzete. A gondolat A nyolcvanas évek végén már mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyar felső­oktatás intézményrendszere, oktatási szerkezete és finan­szírozása átalakításra szorul. A szakemberek úgy vélték, hogy az erőforrások racio­nálisabb felhasználásával és az intézmények közötti együttműködéssel változtat­ni lehetne a helyzeten. Első­sorban azokon a helyeken, ahol ezt a földrajzi környe­zet lehetővé teszi. így a vi­déki nagyvárosokban, ahol több felsőoktatási intézmény is működik. 1991-ig azon­ban semmi sem történt. Akkor a kormány létreho­zott egy, a felsőoktatás fej­lesztésével foglalkozó tárca­közi vegyes bizottságot, amely - a Magyar Rektori Konferenciával és a Főisko­lai Főigazgatói Konferenciá­val karöltve - 1992 végére A magyar felsőoktatás fejlesz­tése 2000-ig címmel kidol­gozott egy programot. Eb­ben egyebek mellett az sze­repelt, hogy a hallgatói lét* szám növelése és az oktatás színvonalának megtartása mellett - a hazai és az euró­pai konvertálhatóság együt­tes biztosítása érdekében ­át kell alakítani a magyar felsőoktatás szervezetét. A bizottság úgy vélte, hogy a felsőoktatás átalakítása egy egyszeri, rekonstrukciós be­ruházással megvalósítható. Az adatok begyűjtése után kiderült, hogy míg az állam közel hetven, addig az egye­temek és főiskolák körülbe­lül százmilliárd forintot gon­doltak a rekonstnikcióra for­dítani. Mivel az összeg sok­nak bizonyult, a rekonstruk­ció kérdése lekerült a napi­rendről, s 1995-ig, a hírhedt Bokros-csomagig semmi, a felsőoktatás modernizációját szolgáló, érintő komolyabb lépés nem történt. Miközben a hallgatói létszám a rend­szerváltás előtti időszakhoz képest a duplájára emelke­dett, az intézményeknek egyre kevesebb pénzből kel­lett gazdálkodniuk, mi több, a Bokros-csomag pénzügyi megszorításainak következ­tében még jelentős mértékű forráselvonással is sújtották a felsőoktatást. A tett A Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács (FIT ) és a Ma­gyar Rektori Konferencia (MRK) nem várva meg a Bokros Lajos pénzügyminisz­ter által jelzett második költ­ségcsökkentési hullámot, 1995 őszén előállt integrációs programjával. Ez a koncepció, szemben az 1992-es program­mal, már figyelembe vette a magyar gazdaság helyzetét és jövőbeni alakulását, számolt a társadalmi elvárásokkal és a munkaerőpiaci igényekkel. A számokkal és tényekkel ala­posan alátámasztott dokumen­tum, valamint a felsőoktatás korszerűsítésére vonatkozó terv megnyerte a kormány tet­szését. Az oktatási tárca nagy reményeket fűzött az integrá cióhoz: az összevonásokkal megszűnhetnének a képzési párhuzamok és takarékosabbá válhatna a gazdálkodás. 1996 tavaszán azonban kiderült: komoly fejlesztés, nagyobb mértékű beruházás nehezen képzelhető el a felsőoktatás területén csak állami pénzből. Márpedig az intézmények in­tegrációja, egybeolvadása, il­letve az ehhez kapcsolódó be­ruházások és fejlesztések je­lentős támogatást igényelnek. A lista A legfontosabb integrációs ösztönző eszköznek a pénz bi­zonyult, ugyanis az egyesülés­hez kapcsolódó tervezéshez és beruházásokhoz a Világbank 150, az állam pedig 100 millió dollárt ígért. (1998 márciusá­ban alá is írták a 150 millió dolláros felsőoktatás-korszerű­sítési világbanki hitelegyez­ményt - a szerk.) De a Felső­oktatási-fejlesztési Alap (Fefa) integrációs pályázatai is nagy pénzzel kecsegtettek. Szege­den külföldi szakértők bevoná­sával készültek a precíz intéz­mény-fejleszlési tervek, ame­lyekkel 1996-ban és 1997-ben hatszázmillió forintot nyert a helyi universitas egyesülés. Rácz Béla, a JATE integrációs rektorhelyettese lapunknak el­mondta: a három évvel ezelőtti tervek - a hallgatói létszám növelése, a négy képzési szint (felsőfokú szakképzés, főisko­lai, egyetemi és doktori kép­zés) megvalósítása, a munka­erőpiachoz történő igazodás, a gazdálkodási és irányítási rendszer egységesítése és kor­szerűsítése, valamint az integ­rációhoz kapcsolódó beruházá­sok (könyvtár építése, egysé­ges informatikai rendszer ki­alakítása) - célkitűzései a mai napig változatlanok. A mostani állás szerint az oktatási tárca tizenegy egye­temmé és tizenkét főiskolává szeretné összevonni a jelenle­gi felsőoktatási intézménye­ket. Az integrációs lista már elkészült, azt megkapták az érintett intézmények. Az egyetemeknek és főiskolák­nakjanuár 15-éig kell vélemé­nyezniük az oktatási kabinet előterjesztését, amely után a kormány február végén nyújtja be integrációs javas­latát az Országgyűlésnek. Szabá C. Szilárd Hallgatói és oktatói létszám Intézmény József Attila Tudományegyetem ( A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karral és Konzervatóriummal együtt) Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola DATE Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kara Összesen Nappali tagozatos hallgatók száma 8673 2476 2729 395 14273 Oktatók száma 620 460 202 33 1315 (FoiTás: JATE - 1998. október) Nyílt napok • Munkatársunktól A József Attila Tudomány­egyetem Természettudományi Karával ismerkedhetnek kö­zépiskolások január 28-án, amikor a kar nyílt napot ren­dez. Az érdeklődőket délelőtt fél tizenegykor tájékoztatják a továbbtanulási lehetőségekről, az ösztöndíjakról, a kollégiu­mi helyzetről. Délután egy órától pedig ellátogathatnak a kar tanszékeire, és közelebb­ről is megismerkedhetnek az őket érdeklő területekkel. A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola is nyílt napot tart január 15-én, pénteken 10 órakor a Belvárosi Filmszín­házban. A rendezvényen Var­ga István főigazgató-helyettes tart majd általános tájékozta­tót, amely után Szolgáné Ró­zsa Zsuzsanna, a főiskola ta­nüimányi osztályának vezető­je a felvételi rendszerről, tan­csák Csaba HÖK elnök pedig a hallgatók képviseletéről és lehetőségeiről szól. A tájékoz­tató után az érdeklődők a tan­széki szakfelelősök irányítá­sával tanszéklátogatáson ve­hetnek részt. Meghirdették a Széchenyi professzúrát • Budapest (MTI) Az Oktatási Minisztérium változatlan feltételekkel meg­hirdette pályázatát a Széche­nyi Professzori Ösztöndíjra. A pályázatok beadási határideje március 10. Az ösztöndíj határozott időre, 4 évre szól, havi bruttó összege a folyósítás évét meg­előző évben érvényes mini­málbér nyolcszorosa. 2000­ben 500 ösztöndíj odaítélésére ván lehetőség. Az ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik teljes munkaidőben oktatnak, kutat­nak a felsőoktatásban, illetve az egyházi, önkormányzati, köztestületi tulajdonú kutató­fejlesztő intézmények főfog­lalkozású szakemberei. Jelentkezhetnek azok is, akik kizárólag 100 százalékos állami tulajdonú intézmény­ben dolgoznak és emellett va­lamely felsőoktatási intéz­mény részmunkaidőben fog­lalkoztatott oktatói. A pályá­zati anyagok az egyetemek és a főiskolák tudományos ügye­kért felelős szervezeti egysé­génél szerezhetőek be. Az anyag számítógépes hálóza­ton keresztül is elérhető. Időt leérnek • Baja (MTI) A Tanítóképző Főiskolák Főigazgatói Kollégiuma Ba­ján tartotta rendkívüli ülését, amelyen állásfoglalást foga­dott el. Az oktatási miniszter­nek is átnyújtott dokumen­tumban a főigazgatók leszö­gezték: tudomásul veszik a kormány integrációs elhatáro­zását, és kifejezték, hogy fenntartásaik mellett is közre­működnek annak végrehajtás­ban. Az állásfoglalás háromé­ves átmenetet, türelmi időt kért a kormánytól, az intéz­mények decentralizált, önálló gazdasági egységként való in­tegrálását. valamint a tényle­ges bekerülési költségek nor­matívaként való meghatározá­sát. A miniszter írásos választ ígért az állásfoglalásra, de szóbeli reflektálásában is kife­jezte, hogy a lényeges kérdé­sekben egyetértés van a szak­ma és a kormányzat között. Leszögezte, hogy a garanciák­nak és az integrációnak egy lépésben kell megtörténnie. Az átmeneti időszak lehetősé­gét nem zárta ki, de a háromé­ves időszakot megvitatás tár­gyává tette. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény módosításában éppen ezeknek az intézményeknek kívánnak védelmet nyújtani. A

Next

/
Thumbnails
Contents