Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 9. szám

• Beszélgetés az FTT elnökével A verseny az univerzitások között folyik majd Ma és holnap Szegeden ülésezik a magyar felsőoktatás legfontosabb országos testülete, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács. Az FTT elnökével, Frenyó V. Lászlóval a testület szerepéről és az Oktatási Minisztérium nemrég nyilvánosságra hozott intézmény-összevonási előterjesztéséről beszélgettünk. • Milyen szerepe van az FTT-nek a felsőoktatási integrációs stratégia kialakításában? - A világbanki kölcsönegyezmény egyik kiegészítő dokumentuma egyértelműen kimondja, hogy az FTT-nek javaslatot kell tennie az integrációs tervekre vonatkozóan, majd véleményeznie kell a minisztérium előterjesztését. Az FTT ki is dolgozta a maga javaslatát, amely alternatívákat fogalmaz meg az intézményhálózat kialakítását illetően. Ezután készítette el az oktatási tárca a maga előterjesztését, amelyet az FTT decemberben véleményezésre megkapott. A mostani, szegedi ülésünk egyik napirendi pontja lesz az előterjesztés megvitatása és a testület véleményének kialakítása. • Mi a véleménye a tárca előterjesztéséről? - A minisztérium előterjesztése közel áll az FTT által elkészített anyaghoz, bár annak a minimálprogramját, és nem a radikálisabb megoldási javaslatait tartalmazza. Legnagyobb érdeme az előterjesztésnek, hogy teljesen konzisztens; vagyis mindenütt azonos alapelvek érvényesítésére törekszik. Éppen ezért a tervezettel szemben nagyon sok lobbyérdek fogalmazódik meg. Néhány fővárosi intézmény még nem adta fel, hogy - akár politikai erőbevetés révén is - érvényesítse egyéni érdekeit. Kulcskérdés, hogy a tárca kitart-e saját koncepciója mellett. Láttam már kormányt megrogyni a nyomás alatt örülnék, ha ez most nem történne meg. • Lát-e garanciát arra, hogy az intézményi egyesülés során, a párhuzamosságok felszámolásakor a szakmai szempontok, és nem a puszta erőviszonyok érvényesülnek majd? - A kormány operatív tervében vannak erre garanciák. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a „házasodásra" való felkészülés időszakában a társulandó tagok paritásos, vagyis egyenlő alapon hozzanak létre bizottságokat, amelyek kimunkálják az új, egységes intézmény működési elveit. Emellett az integrációnak pragmatikusan éppen az a lényege, hogy egyik intézmény sem akarja a másikat meggyilkolni, mert nem érdeke hullákat vonszolni maga után. Érdeke viszont a szellemi erőket összpontosítani és megsokszorozni a hatékonyabb működés érdekében. Az igazi verseny ugyanis nem az integrálódó helyi intézmények között folyik majd, hanem az egyes universitasok között. Mindezt én kellő garanciának látom. Ami a pénzügyeket illeti: néhány intézménnyel szemben én nem hiszem, hogy járható űt lenne moratóriumokat kikötni, hogy néhány évig még mindenki maga kezeli a pénzét. A valódi megoldás egy közösen kimunkált pénzügyi szabályzat, egy demokratikusan működő irányítási rendszer. Az integráció lényege az „együtt sírunk, együtt nevetünk" elv. így egy kisebb intézmény integráció nélkül soha meg nem valósítható fejlesztéseit a nagy, egységes intézmény már fel tudja vállalni. Száz százalékos garanciákat nem lehet nyújtani, de vagy hisz ez az ország, és benne az akadémiai közösség a demokráciában, a demokratikus kontroll erejében, vagy alkalmatlan a demokráciára. • Többen nehezményezik, hogy az intézmények világbanki támogatásra elkészített fejlesztési terveit egy olyan - ön által létrehozott - bizottság bírálja el, melynek összetétele titkos. - A bírálóbizottságok szerte a világon, így nálunk is titkosak. Ez így van jól: különben hátrányos helyzetbe kerülnének azok, akik egy erős érdekcsoporttal szemben foglalnak állást - kiváltképp egy ilyen kicsi országban. A döntést egyébként természetszerűleg nem a bírálóbizottság hozza. A bírálók elkészítik az értékeléseket, az FTT megvitatja ezeket és kidolgozza a javaslatát, végül a miniszter dönt. Az FTT tagjai közül bárki megismerheti a tanács páncélszekrényébe elzárt névsort. • Önnel szemben bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Magyar Rektori Konferencia mondván, az FTT nem megfelelően működik. Hogyan vélekedik a történtekről? - Méltánytalannak, és nem úriemberekhez méltónak tartom az eljárást. Nem óhajtok lemondani, mert meggyőződésem, hogy az FTT minden tagja és magam is hivatástudatunk magaslatán tesszük a dolgunkat. Ilyen esetben egyébként a miniszter jogosult eljárást indítani és visszavonni a megbízatásomat. Miniszter úr nyilvánosság előtt kijelentette, hogy nem óhajtja érinteni az elnöki pozíciómat a ciklusom végéig. Ez pedig 2001-ig tart. Vagyis élvezem a miniszter bizalmát, és ez nekem pontosan elegendő. Keczer Gabriella Frenyó V. László: Remélem, hogy a minisztérium kitart az előterjesztés mellett. (Fotó: Schmidt Andrea) UNIVERSITAS • Az egybeolvadás befejezetlen története Az integráció rációja Klebelsberg ide álmodta az egyetemi negyedet. (Fotó: Schmidt Andrea) A rendszerváltás óta az oktatási kormányzatok célja, hogy a szétaprózódott, mára túlzottan specializálttá vált felsőoktatási intézmények helyett gazdaságosabban működő, nagy oktatási centrumok jöjjenek létre. Ennek eszköze az egyetemek és főiskolák integrációja, együttműködése és majdani egybeolvadása. A magyar felsőoktatás intézményrendszere 1948 tói kezdődően fokozatosan morzsolódott szét. Míg 1953-ban harminckettő, addig a hetvenes évek közepén már hatvan-hetven önálló egyetem és főiskola, illetve húsz-harminc kihelyezett tagozat működött Magyarországon. Ez a szám a mai napig nem változott. A hallgatói létszám emelkedésével kritikussá vált a felsőoktatás helyzete. A gondolat A nyolcvanas évek végén már mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyar felsőoktatás intézményrendszere, oktatási szerkezete és finanszírozása átalakításra szorul. A szakemberek úgy vélték, hogy az erőforrások racionálisabb felhasználásával és az intézmények közötti együttműködéssel változtatni lehetne a helyzeten. Elsősorban azokon a helyeken, ahol ezt a földrajzi környezet lehetővé teszi. így a vidéki nagyvárosokban, ahol több felsőoktatási intézmény is működik. 1991-ig azonban semmi sem történt. Akkor a kormány létrehozott egy, a felsőoktatás fejlesztésével foglalkozó tárcaközi vegyes bizottságot, amely - a Magyar Rektori Konferenciával és a Főiskolai Főigazgatói Konferenciával karöltve - 1992 végére A magyar felsőoktatás fejlesztése 2000-ig címmel kidolgozott egy programot. Ebben egyebek mellett az szerepelt, hogy a hallgatói lét* szám növelése és az oktatás színvonalának megtartása mellett - a hazai és az európai konvertálhatóság együttes biztosítása érdekében át kell alakítani a magyar felsőoktatás szervezetét. A bizottság úgy vélte, hogy a felsőoktatás átalakítása egy egyszeri, rekonstrukciós beruházással megvalósítható. Az adatok begyűjtése után kiderült, hogy míg az állam közel hetven, addig az egyetemek és főiskolák körülbelül százmilliárd forintot gondoltak a rekonstnikcióra fordítani. Mivel az összeg soknak bizonyult, a rekonstrukció kérdése lekerült a napirendről, s 1995-ig, a hírhedt Bokros-csomagig semmi, a felsőoktatás modernizációját szolgáló, érintő komolyabb lépés nem történt. Miközben a hallgatói létszám a rendszerváltás előtti időszakhoz képest a duplájára emelkedett, az intézményeknek egyre kevesebb pénzből kellett gazdálkodniuk, mi több, a Bokros-csomag pénzügyi megszorításainak következtében még jelentős mértékű forráselvonással is sújtották a felsőoktatást. A tett A Felsőoktatási Tudományos Tanács (FIT ) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem várva meg a Bokros Lajos pénzügyminiszter által jelzett második költségcsökkentési hullámot, 1995 őszén előállt integrációs programjával. Ez a koncepció, szemben az 1992-es programmal, már figyelembe vette a magyar gazdaság helyzetét és jövőbeni alakulását, számolt a társadalmi elvárásokkal és a munkaerőpiaci igényekkel. A számokkal és tényekkel alaposan alátámasztott dokumentum, valamint a felsőoktatás korszerűsítésére vonatkozó terv megnyerte a kormány tetszését. Az oktatási tárca nagy reményeket fűzött az integrá cióhoz: az összevonásokkal megszűnhetnének a képzési párhuzamok és takarékosabbá válhatna a gazdálkodás. 1996 tavaszán azonban kiderült: komoly fejlesztés, nagyobb mértékű beruházás nehezen képzelhető el a felsőoktatás területén csak állami pénzből. Márpedig az intézmények integrációja, egybeolvadása, illetve az ehhez kapcsolódó beruházások és fejlesztések jelentős támogatást igényelnek. A lista A legfontosabb integrációs ösztönző eszköznek a pénz bizonyult, ugyanis az egyesüléshez kapcsolódó tervezéshez és beruházásokhoz a Világbank 150, az állam pedig 100 millió dollárt ígért. (1998 márciusában alá is írták a 150 millió dolláros felsőoktatás-korszerűsítési világbanki hitelegyezményt - a szerk.) De a Felsőoktatási-fejlesztési Alap (Fefa) integrációs pályázatai is nagy pénzzel kecsegtettek. Szegeden külföldi szakértők bevonásával készültek a precíz intézmény-fejleszlési tervek, amelyekkel 1996-ban és 1997-ben hatszázmillió forintot nyert a helyi universitas egyesülés. Rácz Béla, a JATE integrációs rektorhelyettese lapunknak elmondta: a három évvel ezelőtti tervek - a hallgatói létszám növelése, a négy képzési szint (felsőfokú szakképzés, főiskolai, egyetemi és doktori képzés) megvalósítása, a munkaerőpiachoz történő igazodás, a gazdálkodási és irányítási rendszer egységesítése és korszerűsítése, valamint az integrációhoz kapcsolódó beruházások (könyvtár építése, egységes informatikai rendszer kialakítása) - célkitűzései a mai napig változatlanok. A mostani állás szerint az oktatási tárca tizenegy egyetemmé és tizenkét főiskolává szeretné összevonni a jelenlegi felsőoktatási intézményeket. Az integrációs lista már elkészült, azt megkapták az érintett intézmények. Az egyetemeknek és főiskoláknakjanuár 15-éig kell véleményezniük az oktatási kabinet előterjesztését, amely után a kormány február végén nyújtja be integrációs javaslatát az Országgyűlésnek. Szabá C. Szilárd Hallgatói és oktatói létszám Intézmény József Attila Tudományegyetem ( A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karral és Konzervatóriummal együtt) Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola DATE Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kara Összesen Nappali tagozatos hallgatók száma 8673 2476 2729 395 14273 Oktatók száma 620 460 202 33 1315 (FoiTás: JATE - 1998. október) Nyílt napok • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karával ismerkedhetnek középiskolások január 28-án, amikor a kar nyílt napot rendez. Az érdeklődőket délelőtt fél tizenegykor tájékoztatják a továbbtanulási lehetőségekről, az ösztöndíjakról, a kollégiumi helyzetről. Délután egy órától pedig ellátogathatnak a kar tanszékeire, és közelebbről is megismerkedhetnek az őket érdeklő területekkel. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is nyílt napot tart január 15-én, pénteken 10 órakor a Belvárosi Filmszínházban. A rendezvényen Varga István főigazgató-helyettes tart majd általános tájékoztatót, amely után Szolgáné Rózsa Zsuzsanna, a főiskola tanüimányi osztályának vezetője a felvételi rendszerről, tancsák Csaba HÖK elnök pedig a hallgatók képviseletéről és lehetőségeiről szól. A tájékoztató után az érdeklődők a tanszéki szakfelelősök irányításával tanszéklátogatáson vehetnek részt. Meghirdették a Széchenyi professzúrát • Budapest (MTI) Az Oktatási Minisztérium változatlan feltételekkel meghirdette pályázatát a Széchenyi Professzori Ösztöndíjra. A pályázatok beadási határideje március 10. Az ösztöndíj határozott időre, 4 évre szól, havi bruttó összege a folyósítás évét megelőző évben érvényes minimálbér nyolcszorosa. 2000ben 500 ösztöndíj odaítélésére ván lehetőség. Az ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik teljes munkaidőben oktatnak, kutatnak a felsőoktatásban, illetve az egyházi, önkormányzati, köztestületi tulajdonú kutatófejlesztő intézmények főfoglalkozású szakemberei. Jelentkezhetnek azok is, akik kizárólag 100 százalékos állami tulajdonú intézményben dolgoznak és emellett valamely felsőoktatási intézmény részmunkaidőben foglalkoztatott oktatói. A pályázati anyagok az egyetemek és a főiskolák tudományos ügyekért felelős szervezeti egységénél szerezhetőek be. Az anyag számítógépes hálózaton keresztül is elérhető. Időt leérnek • Baja (MTI) A Tanítóképző Főiskolák Főigazgatói Kollégiuma Baján tartotta rendkívüli ülését, amelyen állásfoglalást fogadott el. Az oktatási miniszternek is átnyújtott dokumentumban a főigazgatók leszögezték: tudomásul veszik a kormány integrációs elhatározását, és kifejezték, hogy fenntartásaik mellett is közreműködnek annak végrehajtásban. Az állásfoglalás hároméves átmenetet, türelmi időt kért a kormánytól, az intézmények decentralizált, önálló gazdasági egységként való integrálását. valamint a tényleges bekerülési költségek normatívaként való meghatározását. A miniszter írásos választ ígért az állásfoglalásra, de szóbeli reflektálásában is kifejezte, hogy a lényeges kérdésekben egyetértés van a szakma és a kormányzat között. Leszögezte, hogy a garanciáknak és az integrációnak egy lépésben kell megtörténnie. Az átmeneti időszak lehetőségét nem zárta ki, de a hároméves időszakot megvitatás tárgyává tette. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény módosításában éppen ezeknek az intézményeknek kívánnak védelmet nyújtani. A