Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

6 HIRDETÉS SZERDA, 1998. DEC. 30. Mi történt Magyarországon 1998-ban? m Mozgalmas esztendőt tudhatunk magunk. Eb­ben az évben kétszer is az urnákhoz járultunk, és elöször az országgyű­lési, majd az önkor­mányzati választásokon adhattuk le voksunkat. Mindkét választáson a Fidesz-Magyar Polgári Párt gyözött. Parlamenti többségét azonban csak úgy tudta biztosítani, hogy a kisgazdapárttal és az MDF-fel szövetsé­get kötött. Ez a választá­si együttműködés többé­kevésbé megvalósult a helyhatósági választáso­kon is. Az év során több súlyos bűncselekmény is borzolta a kedélyeket: meggyilkolták Fenyő János médiavállalko­zót és Boross Tamás vállal­kozót. Ugyanakkor a bíróság bűnösnek találta és elítélte Stadler Józsefet, Kunos Pé­tert, Zemplényi Györgyöt és Lupis Józsefet is. Emberek ezreinek okozott szinte megoldhatatlan prob­lémát a késő őszi tiszai ár­víz, s megingott az eddig csak növekedő indexet pro­dukáló budapesti tőzsde is. Január Január 1. - Megkezdő­dött az áttérés a vegyes fi­nanszírozású nyugdíjrend­szerre. Január 6. - Az MTV közalapítvány kuratóriuma felmentette Peták Istvánt, a televízió elnökét. Február Február 11. - Budapes­ten autójában meggyilkolták Fenyő János médiavállalko­zót, a VICO Rt. tulajdono­sát. Február 17. - Magyaror­szág visszafizette a még fennálló tartozását a Nem­zetközi Valutaalapnak, amely 6-6,5 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelent. Február 17. - Az Or­szággyűlés elfogadta, hogy az Irak elleni katonai fellé­pés esetén a nemzetközi erők használhassák a magyar légteret és a kijelölt repülő­tereket. Február 21. - Budapes­ten a Fidesz-Magyar Polgári Párt IX. kongresszusa 48 Július 8.: Orbán Viktor leteszi a miniszterelnöki esküt az Országgyűlés elótt. (Fotó: Fnyedi Zoltán) pontos választási programot fogadott el. Február 24. - Az Alkot­mánybíróság alaptörvény­ellenesnek ítélte az özvegyi nyugdíj mértékének 20 szá­zalékra csökkentését azok esetében, akik saját jogú nyugellátásra nem szereztek jogot és tekintettel a korukra ez tőlük már nem várható el. Február 27. - A hágai Nemzetközi Bíróságnak a dunai vízlépcsővel kapcsola­tos döntése értelmében Po­zsonyban a magyar és a szlovák fél aláfrta az előze­tes keretmegállapodás terve­zetét. 28-án Budapesten tün­tettek a vízlépcső megépíté­se ellen. A megállapodás szövegét március 11-én a Népszava közölte. Március Március 1. - Életbe lé­pett a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá, s Magyarország is ratifikálta. Március 6-7. - Budapes­ten, az MSZP V. kong­resszusának harmadik ülés­szakán Horn Gyula lett a párt miniszterelnök-jelöltje, s elfogadták az MSZP vá­lasztási téziseit és országos listáját. Március 12. - A Függet­len Kisgazdapárt Belgrád rakparti székházánál robba­nószerkezetet találtak, ame­lyet a tűzszerészek hatástala­nítottak. Március 13. - A Magyar Nemzeti Bank bejelentette: Magyarország előtörleszti a Világbanktól 1983-1992 kö­zött - szerkezetátalakítási célra - felvett 15 kölcsönt, visszafizeti az összesen 1,38 milliárd dolláros hitelből még fennmaradt 670 millió dollárt. Március 16. - Befejezte munkáját az 1994. június 28­tól ülésező Országgyűlés, amely négy év alatt közel 500 törvényt fogadott el. Március 16. - Robbanás történt Budapesten Torgyán József kisgazda pártelnök la­kása előtt. Sérülés nem volt. Március 28. - Ünnepé­lyesen.elhelyezték az új Nemzeti Színház alapkövét Budapesten, az Erzsébet té­ren. Március 30-31. - Brüsz­szelben az Európai Unió hat kelet-európai állammal, köz­tük Magyarországgal meg­kezdte a csatlakozási tárgya­lásokat. Március 31. - Befejezte működését az Országos Kár­rendezési és Kárpótlási Hi­vatal; utóda a Központi Kár­rendezési Iroda (KKI). Április Április 9. - Budapesten a Horn-kormány és az Európai Beruházási Bank (EIB) kép­viselői aláírták a 4-es metró megépítéséhez szükséges hi­tel- és állami garancia-szer­ződéseket. Április 16. - A Széles Gá­bor által vezetett MT-LIZ Kft. tízmillió forintért meg­vette az Ikarus Járműgyártó Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit. Részesedése a társaságban 53,9 százalék lett. 1998 decemberére - az orosz gazdasági válság hatá­sára - a cég csődközeli hely­zetbe jutott. Április 16. - Washington­ban aláírták a magyar állam­háztartási reformhoz nyújtan­dó világbanki kölcsönről szó­ló egyezményt. Április 21. - A Bács-Kis­kun Megyei Bíróság első fo­kon kilenc évi börtönbünte­tésre ítélte Stadler József akasztói vállalkozót folytató­lagosan elkövetett, különösen nagy értékű csalás, adócsalás, jogosulatlan áfa-visszaigény­lés és okirathamisítás miatt. Április 25-26. - Leszerel­ték az utolsó sorállományú határőröket. Április 30. - A Legfel­sőbb Bíróság jogerősen két év börtönre ítélte Kunos Pé­tert, az időközben megszűnt Agrobank Rt. volt vezér­igazgatóját, mivel az E-hite­lek kihelyezésekor megsér­tette az akkor hatályos pénz­intézeti törvényt. A novem­ber 9-i elnöki kegyelem az igazságügy-miniszter ellen­jegyzése hiányában nem lé­pett életbe. Május Május 1. - Pokolgép rob­bant Szájer József fideszes politikus budapesti lakásá­nak ajtaja elótt. Személyi sé­rülés nem történt. Május 10., 24. - Az or­szággyűlési választáson az MSZP a szavazatok 32,92, a Fidesz 29.48, az FKGP 13,15, az SZDSZ 7,57, a MIÉP 5,47 százalékát kapta. A Fidesz-Magyar Polgári Párt 147 mandátumot szer­zett, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, az MDF 18, a MIÉP 14 mandátum­hoz jutott, és egy független képviselő is bekerült. Május 11-15. - A NATO Békeparnertségi Programjá­nak keretében Cooperative Lantern névvel parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartottak Balatonkenesén, 19 nemzet hétszáz katonájának részvételével. Május 27. - A Fővárosi Bíróság első fokon négy évi fogházra ítélte, Zemplényi György volt űszómene­dzsert, akit 19 rendbeli csa­lás, és kétrendbeli sikkasztás bűntettében találtak bűnös­nek. Június Június 11. - A Horn-kor­mány elfogadta az elmúlt négyévi tevékenységéről ké­szült beszámolót. Június 15. - Az Alkot­mánybíróság kimondta, hogy a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos sza­vazati arányt elérő MIÉP 14 képviselője frakciót alakít­hat. Június 18. - Az új összeté­telű Országgyűlés alakuló ülé­sén Göncz Árpád államfő Or­bán Viktort, a Fidesz elnökét javasolta kormányfőnek. A Ház elnöke Áder János (Fi­desz) lett. Horn Gyula lekö­szönő miniszterelnök kormá­nya ügyvezetővé alakult. Június 22., 24. - Buda­pesten a Fidesz elnöke az MDF, majd az FKGP elnö­kével aláírta pártjaik koalíci­ós szerződését a közös kor­mányzásról. Június 24. - A Legfel! sőbb Bíróság jogerősen hat évi börtönre ítélte Lupis Jó­zsef üzletembert, aki ellen sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt in­dult bírósági eljárás. Július Július 2. - Robbantásos merénylet történt Budapes­ten, az Aranykéz utcában, amelynek célpontja és egyik áldozata a Boros Tamásként ismert vállalkoz^. Rajta kí­vül három járókelő meghalt, 24-en - köztük külföldiek ­megsebesültek. A magyaror­szági alvilági leszámolások­nak először voltak ártatlan áldozatai is. (Folytatás a 7. oldalon.) Horn Gyula és Orbán Viktor két választási forduló közti vitája a Közgazdasági Egyetem dísztermében. (MTI Telefotó) Kilenc évre ítélte a bíróság április 21-én csalás, okirathamisítás miatt az akasztói vállalkozót, Stadler Józsefet. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents