Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

IV. EURÓPA-KAPU KEDD, 1998. DEC. 29. • Híre van a magyar katonának a Balkánon Ezernapos sikertörténet létai Attila ezredes: Csak a feladatunkat végeztük. (Fotó: Schmidt Andrea) Évfordulókat ünneplünk mostanában: a napokban volt 3 éve, hogy aláírták az Ohio állambeli Dayton városában a délszláv háború lezárását szabályozó egyezményt. Ugyancsak most volt az évfordulója (az ötödik) annak a barbár támadásnak, amely romba döntötte a 16. században épült mosztári kőhidat, a nemzeti kuturális örökség részét. A közelmúltban volt ezer napja, hogy a magyar műszaki kontingens elfoglalta helyét a horvátországi Okucsaniban, s azóta végzi áldásos munkáját: hidat épít és újít fel, utakat, felüljárókat, alagutakat tesz használhatóvá. „Szabadidejében" pedig segtt a helyi lakosságnak. Például a helyi katolikus templom építésénél a földmunkálatoknál. A magyar honvédek munkálkodásáról, ottani életükről beszélgettünk Létai Attila ezredessel, aki a magyar alakulat kiérkezésének első napjától, előbb dr. Ronkovics József ezredes, majd a szegedi Darák József mémök-ezredes műszaki helyetteseként dolgozott. Azután itthon fél éves intenzív angol nyelvtanfolyamon vett részt, majd, amikor vissza tért Okucsaniba, parancsnoki minőségben, ő vette át a kontingens irányítását. 0 Ezredes úr, hogyan veszi tudomásul egy hivatásos katonaember, ha olyan terepre indul, ahol néhány hónappal korábban még ropogtak a fegyverek? - Váratlan felkérés volt ez, 1995 novemberében, de megtiszteltetésnek is éreztem. Igent mondtam. Ismeretes, hogy a horvátországi kiküldetésre parancsilag senkit sem köteleztek, önkéntes alapon szerveződött az egység. 0 Az előkészületek után kiérkezett a kontingens. Mi volt az első benyomása? Félt? - Nem. Katonaember nem fél. Mert fatalista. Amikor elmúlik a veszély, esetleg akkor méri fel, hogy baj is lehetett volna. Egyszál csónakban, aknák között • Pedig nem csokoládégyárban dolgoztak... Névjegy Létai Attila ezredes 1947. december 23-án született Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait Dunaújvárosban végezte, majd 1966-70 között Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola műszaki szakán szerzett műszaki tiszti diplomát. Különböző helyőrségekben szolgált az országban: Szentesen, Orosházán, azután egy hároméves nappali tagozatos akadémia következett 1981, onnan Szolnokra ment a műszaki zászlóaljhoz csoportvezető főtanár, majd törzsfőnök lett. Szegedre 1986-ban került a Műszaki dandárhoz, ahol állásépltő, majd zártelepitő zászlóaljparancsnok volt. Szegedről dandártörzsfőnökként ment ki Okucsaniba az IFOR kötelékében szerveződött első magyar műszaki kontingenshez 1996 januárjában. Két gyermek, egy leány és egy fiú édesapja. - Bizony, nem. Az első, veszélyesnek mondható esetünk az volt, amikor a kiérkezés után, 1996 februáijában, át kellett mennünk a Száva boszniai oldalára a szerbekkel tárgyalni. Akkortájt még mesterlövészek voltak a parton és néztek át a mi oldalunkra. Abban az időszakban jelent meg a szerbek részéről egy közlemény, amely szerint - ha az IFOR a nemzetközi elfogató parancs értelmében a háborús bűnösnek nyilvánított Karadzsics elnököt és Mladics tábornokot elfogja magas rangú IFOR-katonákat kell túszul ejteni. Az akkori parancsnokkal, Ronkovics ezredessel és egy tolmáccsal, motorcsónakba ültünk és áthajtottunk a megduzzadt Száván. Akkor még el volt aknásítva a part, ez nehezítette a dolgot. Voltaképpen parlamenterekként érkeztünk oda, felmentünk a parton, ott már vártak bennünket. Abban azonban nem voltunk biztosak, hogy vissza is térünk... • Milyen zászló volt a csónakon? - Piros-fehér-zöld. • Amint látom, szerencsésen vissza is tértek... - Elmondtuk, hogy pontonhidat tervezünk, ami először az IFOR-nak, később a polgári lakosságnak szolgál majd. Megértették. Ez lett azután a világhíres Zsuzsanna-híd. Néhány hónappal később, akkor már a pontonhíd nem állt, de a felújított gradiskai Száva-híd igen, lapunk képviseletében, Schmidt Andrea fotós kolléganőmmel, éppen Létai ezredes úr kíséretében, bejártuk ezt a terepet. Akkor szembesültünk először a véres balkáni háború „tárgyi maradványaival": lerombolt falvakkal, elaknásított terepekkel, nyomorék emberekkel. Azóta is világosan él bennem az kép, amelyet a Száva-parton láttam. Az említett hídtól vagy kétszáz méterre horgászok ültek a folyó partján, kapásra vártak. Időnként átkiabáltak társaiknak a szerb oldalra. Azt kérdezték, milyen a fogás? Néhány hónappal korábban még lőtték egymást... Szeretik a magyar katonákat 0 Jó volt a kapcsolatuk a helyi lakossággal is. - Bárhol megjelentünk, az azt jelentette, hogy az ott élők érdekeivel egybevágó munkát végzünk, segítünk nekik. Sokszor elaknásított terepen, golyóálló mellényben kellett végezni a feladatunkat, ami csöppet sem volt könnyű, s ezzel nyilván tisztában volt az ottani lakosság is. Ez adta az ezer napnak a sikertörténetét is. Egyébként a megfelelő PRtevékenységet is elvégeztük. • Magyarán? - Ha egy városba, faluba megérkeztünk, akkor felvettük a kapcsolatot a polgármesterrel, a rendőrséggel, a közigazgatási szervekkel, s a helyi sajtóban, rádióban tájékoztattuk a lakosságot arról, hogy min dolgozunk. Veszélyes, de biztonságos... 0 Mikor érezte, hogy veszélyben van? - Igazán nem éreztem az életveszélyt. A kontingens mindig úgy szervezte a tevékenységét, hogy önállóan nem mozogtak az emberek. Ha egy csoport elment valahova, akkor annak klasszikus háborús rend szerinti biztosítása volt: él-, menet- és végbiztosítás. Ha baj van, akkor 5 percen belül már SFOR légi segítséget kap az egység. 0 Mit tart a legnagyobb sikerének? - Többet is. Az egyik: nem volt eddig személyi sérülés. Minden katona, aki eddig kint töltött valamennyi időt, épségben haza is tért. Az, hogy ez a kontingens már ezer napja kint van a háborús övezetben, ennek az évszázadnak a katonai sikertörténete! A másik: magyar katona nemzetközi tekintélyét sikerült erősítenünk. Ezt nem csak NATO-körökben, hanem mindenütt elismerik. 0 Ez azért egy veszélyes kitérő volt az életében, amelyet nem lehet vasárnap délutáni korzózásnak nevezni. Hogyan élte ezt mep? - Én nem hangsúlyoznám annyira ezt a veszélyességet. Inkább úgy mondanám, hogy nagyobb a veszély, mint itthon. A megengedett határokon belül volt... Mi ugyan nem háborúban, de éles körülmények között dolgoztunk. S szakmai tudásból is bizonyítottunk. Összesen 27 hidat építettünk Boszniában! 0 A magyar műszakiak emelték ki a mosztári kőhíd darabjait is a sebes folyású Neretvából. - A Magyar Hídépítő Rt. vezetése kereste meg a kontingens vezetését, hogy segítsünk a mosztári híd újjáépítésében. Én a szarajevói elöljáróságon ezt jeleztem, előbb több elutasító választ kaptam, aztán a mosztári polgármester közbenjárásával végül is az SFOR-parancsnokság engedélyezte, hogy a magyar műszaki kontingens katonái vegyenek részt a Szulejmán szultán által épített híd darabjainak felszínre hozásában. A feladatot sikeresen megoldottunk. Óriási sajtóvisszhangja volt ennek az akciónak, mert Japántól Amerikáig kaptunk visszajelzést. Ezzel is öregbítettük a magyar honvéd hírnevét. 0 Ha ismét felkérnék, elmenne Okucsaniba? - Természetesen. Kisimre Ferenc Az Észak-atlanti Tanács a NATO politikai döntéshozó testülete. A tanácsban helyet kap a NATO mind a tizenhat tagállamának képviselője. A testületet a NATO mindenkori főtitkára - jelenleg a spanyol Javier Solana - vezeti. A tanácsnak ugyanakkor van egy elnöke - a tiszteletbeli posztot a tagországok külügyminiszterei töltik be éves váltásban - és egy helyettes vezetője, aki nem más, mint a soros tagállam állandó brüsszeli nagykövete. Az Észak-atlanti Tanács hozza azokat a politikai döntéseket, amelyekkel a NATO megjelenik a nemzetközi színtéren. 1998. október 12-én ez a testület döntött úgy, hogy katonai beavatkozást rendel el a jugoszláv hadsereg ellen a koszovói albánok elnyomása miatt. A testület különböző szinteken tanácskozhat. Állam- vagy kormányfői szinten a hagyomány szerint kétévente ülésezik. A legutóbbi - 1997 júliusi madridi kormányfői találkozón az Észak-atlanti Tanács döntött Csehországot, Lengyelország és Magyarország meghívásáról a szervezet tagjainak sorába. A három ország taggá avatására 1999 áprilisában, ugyancsak kormányfői ülésen kerül sor. Észak-atlanti Tanácsülést tart a NATO évente legalább kétszer külügyminiszteri szinten, míg az állandó nagykövetek szintjén a tagországok legalább hetente egyszer általában szerdán - találkoznak. Válságok idején ilyen a koszovói is - a tanács akár naponta vagy annál többször is ülésezhet. Az Észak-atlanti Tanács 1949 szeptemberében tartotta első ülését. A testületnek rendelték alá a NATO-ban a legfontosabb katonai szerveket, köztük a védelmi tervezési bizottságot, és a nukleáris ügyekkel foglalkozó bizottságot. A politikai szerepkörű tanácsnak különösen jelentős feladat jutott azután, hogy Charles de Gaulle államfő utasítására Franciaország kivonult a NATO katonai szárnyából, Spanyolország pedig nem lépett be oda. Ma már ezek a tényezők elhalványultak, a NATO minden időknél egységesebbé válik. Az Észak-atlanti Tanács munkájában-.a madridi meghívás óta részt vesz a három meghívott állam is. Ez a testület hivatott elsősorban a kapcsolattartásra a szövetség más partnerállamaival, köztük a volt szovjet köztársaságokkal Tagságra várók és az euró 0 Bécs (MT1-EAH) Az EU-csatlakozásra kijelölt közép- és kelet-európai országok örülnek az egységes európai pénz bevezetésének, ám többségük tíz éven belül nem fog az euróövezethez tartozni. A volt kommunista tömb tlz országa és Ciprus azt reméli, hogy az euró, amely arra hivatott, hogy fontos nemzetközi pénzzé váljon a dollár és a jen mellett, szilárd támaszt nyújt gazdasága számára. Nőni fog az EU súlya a világgazdaságban, és a mi felvirágzásunk e térségétől függ vélekedik egy magyarországi tisztségviselő. A szakértők szerint az euró január 1-jei megszületésének várhatóan pozitív dominóhatása lesz az átmeneti állapotban lévő közép- és keleteurópai országokra. Ellenben a jelölt országok a gazdasági és pénzügyi unióra, valószínű, hogy ez 2007-2008-ra állnak majd készen - jelentette ki egy magas rangú európai tisztségviselő, neve elhallgatását kérve. A jelölt országok, amelyek közül többnek az EU lett a fő kereskedelmi partnere, nemigen titkolják azt az óhajukat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásuk után mielőbb tagjai lehessenek a gazdasági és pénzügyi uniónak. EU-felvételük után azonban a jelölteknek először az új európai pénzügyi rendszerhez kell csatlakozniuk - ez az árfolyam-mechanizmus összeköti majd az eurórendszerben részt vevő EU-országokat a rendszeren kívül maradókkal -, és eleget kell tenniük a maastrichti szerződés előírásainak, azaz a költségvetési hiányokat féken kell tartaniuk. Európai védelmi identitás? 0 Brüsszel MTI EAH Az Észak-atlanti Tanács ülésén külön téma volt az európai biztonságpolitikai szerepvállalás erősítése. A törekvés önmagában mindenképpen hasznos és kívánatos is, mivel erősebb Európa erősebb NATO-t is jelent, ugyanakkor a „több Európának nem szabad kevesebb Amerikát" (csökkenő amerikai elkötelezettséget) eredményeznie. Az úgynevezett „európai biztonsági és védelmi identitás" továbbfejlesztésének szándékát amerikai részről is határozottan üdvözölte Madeleine Albright. Az Egyesült Államoknak is érdeke fűződik egy hatékonyabb európai szövetségi partnerhez, amely „modern, rugalmas katonai erejével képes arra, hogy kioltsa a hátsó udvarában támadt tüzeket". Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor megismételte az angol rövidítéssel „három D"-ként emlegetett feltételt is: az európai szerepvállalás és az ezt keretbe foglaló önállóbb védelmi identitás létrejöttével az utóbbi keretében történő döntéshozatalnak nem szabad elszakadnia a NATO-tól; nem jöhet létre a NATO-val párhuzamos, annak struktúráját megkettőző védelmi képződmény; nem állhat elő olyan helyzet, amelyben a nem EUtagokat hátrányos megkülönböztetés éri. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona EU-segélyek 0 Brüsszel (MTI) Több mint egymillió ECU (1,2 millió dollár) értékű támogatást hagyott jóvá karácsony előtt az Európai Bizottság bulgáriai, koszovói és boszniai jótékonysági célokra. Bulgáriában 317 ezer ECU-val járul hozzá az Európai Unió az utcagyerekek helyzetének javításához. A három évre szóló segély 97 százalékban romákat támogat. Hatszázezer ECU-t adományoz az EU a Koszovóban dolgozó segélyszervezetek működésének és munkájának segítésére. A cél, hogy segítsék a polgári társadalom fejlődését. A pénzzel olyan szervezeteket támogatnak, amelyek bekapcsolódnak mind a szerb, mind az albán lakosság polgári kezdeményezéseibe. Boszniában az EU olyan nőknek nyújt segítséget, akik súlyos szenvedéseken estek keresztül az évtized elején lezajlott háborúban. Brüsszel összesen 150 ezer ECU-t fordít erre a célra. Tanácsadók cseréje 0 Róma (MTI) Az olasz hadsereg állandó katonai tanácsadót küld Magyarországra, és a lépést várhatóan viszonozza Budapest is. Átmeneti jelleggel már most is vannak külföldi tanácsadók a magyar vezérkar mellett, de az olasz lesz az első állandó kiküldött. A tanácsadócserének különös jelentőséget ad, hogy a NATOhoz csatlakozva Magyarország katonailag várhatóan a nápolyi központú déli szárnyhoz kapcsolódik majd. De addig is: Magyarország teljesíteni fogja a NATO-csatlakozással összefüggő vállalásait - jelentette ki Szabó János honvédelmi miniszter. Harmonizálja jogrendszerét, és a belépést követően évente 0,1 százalékponttal növeli a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát. Jövőre a magyar hadsereg fejlesztésére az össztermék 1,41 százaléka jut. Kipufogógáznormák 0 Brüsszel (MTI) Kétezerben a dízelüzemű teherautók a jelenleginél harminc százalékkal kevesebb szennyezőanyagot bocsáthatnak a levegőbe - döntötték el a minap az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei. A teherautók szennyezőanyag-kibocsátásának hosszú távú korlátozása azt jelenti, hogy szénmonoxidból, metánból, illetve általában szénhidrogénekből és füstből 2005-ben a mostaninak csupán fele lehet a szennyezés, a részecskék kibocsátásának pedig 70 százalékkal kell csökkennie a jelenlegihez képest. Nitrogénoxidból 2008ban kilowattóránként már csupán 2 grammot okádhatnak a levegőbe a teherautók, 2000-ben viszont még 5, 2005-ben 3,5 grammot. A felállított szigorú követelmények a teherautók árának 1-4 százalékos növekedéséhez vezethetnek. A környezetvédelmi miniszterek megállapodtak abban is, hogy minden tagországban statisztikai kimutatást készítenek az új személyautók széndioxid-kibocsátásról. Az Európai Bizottságé a feladat, hogy az autóvásárlók figyelmét a környezetkímélőbb és takarékosabb kocsikra irányítsák.