Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

HÉTFŐ, 1998. DEC. 28. KRÓNIKA 7 Mi történt a nagyvilágban, 1998-ban? A mentőalakulatok átemelnek egy áldozatot a romokon Nairobiban, 1998. augusztus 1 -jén, az amerikai nagykövetség ellen elkövetett robbantásos merénylet után, amelyben mintegy 70-en vesztették életüket, ezren pedig megsebesültek Csoport 12 államfője Panamavárosban a nemzetközi pénzintézetek azonnali beavatkozását sürgette az ázsiai és az orosz válság következményeinek korlátozására. Szeptember 9. - Az ENSZ BT határozatot hozott az Irak-ellenes szankciók rendszeres felülvizsgálatának felfüggesztéséről. Szeptember 11. - Miután a Duma augusztusban Csernomirgyin jelölését kétszer visszautasította, bizalmat szavazott Jelcin új kormányfő - jelöltjének, Jevgenyij Primakovnak. Szeptember 13-14. - Tiranában az ellenzéki Albán Demokrata Párt egyik vezetőjének meggyilkolása nyomán fegyveres tüntetők megrohamoztak több közintézményt, ahonnan a karhatalom 14-én kiszorította őket. A mauritiusi Grand Baie-ben rendezték meg a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség 18. csúcstalálkozóját. Szeptember 16. - A törvényen kívül helyezett baszk terrorszervezet, az ETA 18ától egyoldalú fegyverszünetet hirdetett. Szeptember 17. - Maszud Barzani, a Kurdisztáni Demokratikus Párt és Dzsalal Talabani, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség vezetője Washingtonban megállapodott abban, hogy véget vetnek az Észak-Irakban évek óta folyó véres összecsapásoknak. Szeptember 21-25. Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) éves közgyűlése határozatban elítélte Indiát és Pakisztánt a föld alatti nukleáris robbantási kísérletek miatt, és megfigyelői státust szavazott meg Palesztinának a szervezetben. Szeptember 23. - Az ENSZ BT-határozata a térség békéjének és biztonságának helyreállítását célzó nemzetközi akcióval fenyegette meg Jugoszláviát, ha nem szünteti be Koszovó elleni offenzíváját. Szeptember 25. - Strasbourgban az Európa Tánács közgyűlése a svájci Luzius Wildhabert választotta az új emberjogi bíróság vezetőjévé. Szeptember 30. Brüsszelben az EU, valamint 71 afrikai, karib - tengeri és csendes-óceáni állam (ACP) küldöttsége új, átfogó partneri és együttműködési szerződésről kezdett tárgyalást, amely a 2Ó00-ben lejáró loméi egyezményt váltja fel. Október Október 1. - Hágában megkezdte működését az európai rendőrségi együttműködés irányítására hivatott intézmény, a Europol. Október 5-9. - Párizsban az UNESCO szervezésében világkonferenciát rendeztek a XXI. század felsőoktatásáról. Október 6. - Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága, majd 8-án a képviselőház is úgy döntött, hogy kezdeményezi Bili Clinton elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) megindftását a politikus szexbotránya miatt. Október 6-8. - Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlésének fő témája a világméretű gazdasági és pénzügyi válság volt. Október 6-12. - Frankfurtban megrendezték az 50., jubileumi Nemzetközi Frankfurti Könyvvásárt. Október 7. - Stockholmban az Alternatív Nobel-díjat (a Helyes Életmód Alapítvány díját) horvátországi, londoni, amerikai és chilei szervezeteknek, illetve csoportoknak ítélték oda. Október 8-16. - 8-án Jósé Saramago portugál költő, író, újságíró kapta az irodalmi, 12-én Róbert F. Furchgott, Louis J. Ignarro és Ferid Murád amerikai kutató az orvosi, 13-án az amerikai Róbert C. Laughlin és Dániel C. Tsui, valamint a német Horst L. Störmer a fizikai, az Egyesült Államokban élő osztrák Walter Kohn és a brit John A. Pople pedig a kémiai Nobel-díjat. 14-én az indiai Amartya Sen nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat. 16-án Oslóban az északír békemegállapodásban kulcsszerepet játszó katolikus John Hume, valamint a protestáns Dávid Trimble kapta a Nobel-békedíjat. Október 13. - A NATO-tagországok állam - és kormányfői - nagyköveteiken keresztül - elrendelték, hogy a szövetség mérjen légicsapásokat jugoszláv katonai célpontokra. Belgrád még aznap ráállt a nemzetközi közösség követeléseinek teljesítésére. Október 12. - Bécsben találkozott hat közép-európai államfő. Október 14. - A szerb kormány úgy döntött, hogy a törvénykezés, a kormányzati munka és az igazságszolgáltatás terén autonómiát biztosit Koszovónak. Október 15-23. - Bili Clinton amerikai elnök közvetítésével az Egyesült Államokbeli Wye Plantationban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető megállapodott, hogy intézkednek az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyok szabadon bocsátásáról, az Izrael állam felszámolásának szándékát tartalmazó palesztin alapokmány módosításáról, s arról, hogy Izrael további 13 százalékot ad át a palesztinoknak a Jordán nyugati partján fekvő területekből. Október 17. - Londonban őrizetbe vették Augusto Pinochet egykori chilei diktátort. November 11-én Spanyolország, 12-én Franciaország hivatalosan kérte Pinochet kiadatását. November 25-én Londonban a Lordok Házának bfrái úgy foglaltak állást, hogy Pinochet nem élvez mentességet, felelősségre vonható és kiadható. Október 17-18. - A portugáliai Porto városában rendezték a nyolcadik ibéroamerikai csúcstalálkozót, amelyen Portugália, Spanyolország és 19 latin-amerikai ország vezetői vettek részt. Október 24-25. - Az ausztriai Pörtschachban ülésezett az Európai Unió állam - és kormányfőinek testülete, az Európai Tanács. A napirenden a foglalkoztatáspolitika, a gazdasági stabilitás, a közbiztonság és migrációs problémák szerepeltek. Október 29-november 7. A Discovery fedélzetén a világűrben járt a 77 éves John Glenn, a világ legidősebb űrhajósa, aki 1962-ben az első amerikaiként kerülte meg a Földet. Október 31. - Bagdad teljesen megszakította együttműködését az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ - bizottsággal (UNSCOM). November 5-én a Biztonsági Tanács határozatban elítélte Irakot e lépéséért. November 14-én Bagdad levélben kinyilvánította készségét, hogy feltétel nélkül kész felújítani teljes körű együttműködését az ellenőrökkel. Az állásfoglalás nyomán Clinton visszavonta a katonai csapásra már kiadott hadparancsait. Az ENSZ BT november 15-i engedélyére az ellenőrök visszatértek Irakba. November November 2-14. - Száznyolcvan ország részvételével az üvegházhatás csökkentése érdekében teendő intézkedésekről rendeztek ENSZ - tanácskozást Buenos Airesben. November 4. - Strasbourgban Magyarország vette át az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét Görögországtól. November 4-27. - Mahmud Hudojberdijev egykori dandárparancsnok vezetésével lázadás tört ki Tádzsikisztán északi részén, amelyet a kormányerők a hónap végére tudtak megfékezni. November 10-13. - A 16 NATO-tagállam és a 15 kelet - és közép - európai társult ország parlamenti képviselői az Észak-atlanti Közgyűlés őszi ülésszaka alkalmából Edinburghban megszavazták, hogy a konzultatív testület neve NATO Parlamenti Közgyűlés legyen. November 12. - A Törökországban és Németországban kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján Róma nemzetközi repülőterén őrizetbe vették Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét. 25-én Öcalan bejelentette, hogy lemond a fegyveres harcról. November 17-18. - Kuala Lumpurban rendezték meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének 6. csúcsértekezletét 21 ország, köztük az újonnan felvett Peru és Vietnam vezetőinek részvételével. November 20. - Bajkonurból felbocsátották a Zarja (Pirkadat) nevű orosz funkcionális és tehermodult, a 2004-re kiépülő nemzetközi űrállomás első elemét. November 20-21. - Zágrábban tartották a Közép-európai Kezdeményezés tagállamainak 9. csúcstalálkozójátNovember 23. - Az ENSZ Közgyűlése úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács bővítése, az országok arányos képviselete, valamint az ezzel összefüggő valamennyi ügyben csak kétharmados többséggel fogadható el bármilyen döntés vagy határozat. November 24. - Az ENSZ BT újabb hat hónapra engedélyezte Iraknak, hogy 5,2 milliárd dollár értékben olajat adjon el a világpiacon, s a bevételből élelmiszert, gyógyszert, valamint olajkitermelő berendezéseihez szükséges alkatrészeket vásároljon. November 27-28. - 49 ország részvételével zajlott Párizsban a XX. francia-afrikai csúcstalálkozó. November 29. - II. János Pál pápa szent évvé nyilvánította az 1999 karácsonyától 2001 vízkeresztjéig terjedő időszakot Jézus Krisztus születésének közelgő 2000. évfordulója alkalmából November 29-december 2. - Mintegy nyolcvan ország parlamenti képviselőinek részvételével élelmezési világkonferenciát szervezett Rómában az Interparlamentáris Unió és a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. November 30. - Az ENSZ-közgyűlés nem kötelező érvényű határozatában a boszniai békemegállapodás teljes körű betartására, a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadására és a menekültek visszatérésének elősegítésére szólította fel a boszniai feleket. November 30.-december 3. - Washingtonban 44 ország és 13 nem kormányzati szervezet részvételével nemzetközi holocaust - értekezletet tartottak, ahol tizenegy irányelvet dolgoztak ki a nácik által elrabolt műkincsek sorsának rendezésére. December December 1. - Bécsben informális találkozót tartottak az EU-államok törvényhozási elnökei, valamint az Európai Parlament elnöke. December 7. - Az Endeavour amerikai űrrepülőgép személyzete összekapcsolta a Zarja űrmodult a leendő nemzetközi űrállomás általa felvitt újabb részegységével, a Unity nevű modullal. December 7. - Az ENSZközgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Kambodzsa ismét elfoglalja az őt megillető helyet a világszervezetben. December 10. - Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50. évfordulóján az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el az emberi jogok védőinek hatékonyabb védelméről. Ugyanezen a napon első (zben hozott a Közgyűlés olyan határozatot, amely elismeri az antiszemitizmus létét. December 10. - Oslóban és Stockholmban átadták az 1998. évi Nobel-díjakat. December 11-12. - Bécsben rendezték meg az osztrák EU-elnökséget lezáró államés kormányfői tanácskozást, melynek fő témája a foglalkoztatás - és az adópolitika összehangolása, az EU-reform és csatlakozások, valamint az euró bevezetése volt. December 16. - Irak amerikai bombázása. Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia több hullámban is bombázta az iraki feltételezett (vegyi)fegyvergyártó üzemeket és Szaddam Huszszein elnök legfontosabb stratégiai célpontjait. Az összesen három napig tartó „büntető hadviselés" mind az amerikaiak, mind az irakiak szerint győzelemmel ért véget... A viszonylag kevés polgári áldozatot követelő bombázásokat Oroszország, Kína, az arab államok nagy része, sőt Franciaország is elítélte. Az MTI alapján összeállította: Kisimre Ferenc Az indiai katonák ört állnak a radzsasztáni Pokaran kísérleti telepen, Pinochet tábornok Angliába érkezett, a május 11-1 atomrobbantás helyszínén ahol október 17-én letartóztatták